Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-07 / 154. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. junius 7. 'megérkezik Pasi« minárctereteBk is fiatalosan, mosolyogva, Mária hereegnő Közben föltűnik a királyi hajó. DÖfö*nek az ágyok, búgnak a repülőgép-motorok. Egyszerre agy hidrppíán kiválik, közvetlenül a fe­jedelmi társaság feje fölött elsuhan, lecsap a vízre, a királyi hajó eíöit ismét hirtelen a levegőbe röppen és teleszórja virággal a hajó födélze­­iét. A hajó már egész közel érke­zik. Oldaláról tisztán kivehető t neve: Stefan Cel Mare. Fönt a kapitányi hidon két női alak és egy férfi integet: a román királyi pár és M adóra hercegné, a menyasszony. A hajó lassan siklik a parthoz. Á, törneg éljere^, a menyasszony kendőjével isteget; már látni K, hogy mosolyog. 1 Végre megáll a hajó. Közben ásUmtóan döröglek az ágyuk, — most már közotebbről, aj' túlsó parton veszteglő monitorok Siói. A repülőgépek kis köröket ír­nak le a fejünk fölött Sándor király lesiet a lépcsőn a hajóra. A román királyi pár és Mariora hercegnő leszáll a kormá nyesi hídról és a födélzeien várják Sándor királyt, aki vidáman, gyors léptekkel siet föl a hajó fedélzetére. Látjuk a partról a családias üdvöz­léseket, majd fölmennek a többi királyi vendégek is a híjóra és né­hány perqig intimen beszélgetnek a fedélzeten. A zenekar közben a román him­nuszt jíísza. A mozi-operatőrök mind közelebb mentnek a hajóhoz, egyiknek a gép*; már ott berreg a hajó födefzetén. r A zene elhallgat, a királyi tém­­$ág leszáll a b»jőról. Manóra her­cegnő fehér selyemruhában, frézszlnü f;betéttel, ugyanilyen kalappal, fehér cipőben, nyakán a fényképeiről Is ismeri kettő< gyöngysor. A hajóról 'lejövei, krémszínű maniillát teríte­nek vállára. Üdvözlik a vendigéket Ä parton a pátriárka várja és megáldja a királyi vendégeket. Pár lépéssel feljebb MitrovlcS beo­­gradi polgármester fogadja a román királyi csaladot és franclariyelvü be­széddel üdvözli őket. Szavalt elsősor­ban Ferdinánd királyhoz, azután a menyasszonyhoz intéz!. Előtte félkör­ben a királyi csoport: balról •.jobbra Ferdinánd román király, Mariorr hercßgnő, Márta királyné és Sándor ■király. A beszéd végeztével zene ismét a román himnuszba, kezd., Fer­­, dinánd király, odalép a polgármester­hez, megrázza a kezét és láthatóan meghatva, röviden válaszol neki, köz bén b*rátságosan rázva kezét. Ezután a polgármester a mögötte álló libériás hajdútól átveszi az ezüst 1 tálcát, mélyen egy megszegett kenyér és sótartó áll. Ferdinánd király beit­­mártja á kenyeret a sóba és eszik belőle. Ugyanezt teszi Mária ki királyné is. Most a tábornoki kart mutatja be Sándor király a román királyi család-! .rak, azután a mozigépek berregése, fényképező gépek kattogása közben • megkezdődik az ünnepélyes bevonulás. A ménéi Az első autóba Sándor és' Ffcrdi­­bánd királyok, a másodikba Mária királyné ül a menyasszonnyal. Utánuk következnek a yorkl herceg,' Beatrix, Jelsna és Kira hercegnők, az udinei herceg, Arzén herceg, Alfonz és PS1 herceg autója Pasics miniszterelnök Bratianaval ül egy autóban. A két politikust kü­lön ovációkban részesíti a nép, A cortége útja valóságos diadal­menet, végig az egész útvonalon. Az ujjongó tömeg A királyi palota előtt volt a tömeg, a legsűrűbb. Az elvonuló udvari ko­csik és autók láttára frenetikus éljen­zés zug föl. Az emberek kalapjukat lengetik, zsebkendőkkel integetnek. Az ováció akkor a legizzóbb, amikor Mariora hercegnő vonul el édesanyja Mária királynő társaságában. A tömeg éljenzése nem csillapul le akkor sem, amikor az udvari 'kocsik és autók már befutottak a királyi palota udvarába. Sándor királyt és Mariora hercegnőt akarja látni a tömeg. A nagy és szűnni nem akaró ovációra Sándor király végre megjelenik Mariora hér cegnŐvel á palota egyik másodeme­leti ablakában. Mariora boldogan Inte­get az éljenző tömegnek. Amint el­vonulnak az ablak elől, az éljenzés újból fölhársan. Másodszor már a pa lota erkélyén Jelenik meg a királyi jegyespár. Aztán a mindig meg-meg­­ujuló ovációra vagy hatszor jelennek rfiég meg az erkélyen. Fél hét felé lassan eloszMk a tömeg. A katonai kordon továbbra is fönn­marad. A palota bejáratán áBandóan ki-be robognak az udvari autók. A küldöttségek egymást érik. SzokoHs­­ták, gyermekek és társadalmi egyesü­ltek Sorra üdvözlik 8 királyi ven­dégeket. Este hét órakor kigyulladnak Beo­grad ban a lampionok és a színes fénytengerben fürdik az egész város. Béograd népe és az esküvőre jött vidékiek az utcákon sűrű csoportok­ban várják az este fiz órakor lezajló monstre-hangversenyt, amelyet a király! palötá előtt rendeznék. Lembergben beomlott két háromemeletes ház — A borzalmas katasztrófának negyven halottja van — Szombat délután Lembergben bor­zalmas katasztrófa történt. Hét óra­kor óriási robajjal beomlott két háromemeletes bér* káa, amelyeke ek körtlbetfl két­­,:í-.' irta lakkja veit. A házak mintegy százévesek és évek óta nem végezték el rajtuk a szük­séges javítási munkákat. A katasztrófát egy teherautó idézte elő, amely az utcán a megengedett­nél nagyobb sebességgel robogott végig és a házak falát megremeg­tette. A mentők eddig nyolc halottat és több mint 20 súlyos sebesültet szed­tek ki a romok alól. A halottak számát negyvenre be­csülik. r.'f A halottak között van egy egész család, amely hét tagból áll. Mind­két ház tulajdonosa elmenekült Lem­­bergböl, mert fél a feldühödt nép haragjától. A bunyevác-sokác párt gyűlése — A bunyevác-párt múltja és jövője — vies hrtn és társai a miboticai bu­­nyerácok egy nem jelentéktelen há­nyadát átvitték a radikális táborba,, úgy lesznek bunyevácok, akik a Ma­gyar Párton belül is fogják keresni politikai törekvéseik megvalósulását. Mindezek a körülmények végül is arra a megállapításra kell, hogy bír­ják a bunyevác-eokác párt vezéreit, hogy a mai izoláltságuk ereik teljes felőrlődését vonja maga után. A centralista vajdasági pártok kereszt­tüzében nem sokáig állhat fenn a bu­­nyevác-sokácok amúgy sem erős au­tonom ista pártja. Vagy a Rádics-poli­­tika győzelmére számit a bunyevác­­sokác párt vezetősége? De ma már világosan látszanak egy esetleges blokk-politika körvonalai. Rádicsot Protics emelheti be a kormányba és abban a pillanatban az ország radi­kális tömegei Pasics mögül Pro­tics mögé húzódnak és a guverne­­mentális politika letéteményesei a Vajdaságban ismét csak a radikálisok lesznek. A bunyevác-sokác párt újra ellenzékbe szorul, az országos politi­kának továbbra is enfant terri­­b e ltj e i lesznek és örök ellenzékiek, A párt töíhegei pedig egész biztosan megunják ezt a kényelmetlen szere­pet, az örök ellenzékieskedést. Mert a bunyeyác-sokácok politikája végül is arra az eredményre vezet majd, hogy a bunyevácok is odakerülnek a**meg­­bizhatatlan« népek listájára, ahová a bunyevác vezérek oly szivesen helye­zik most a vajdasági magyarokat. A bunyevác-sokác párt vezetőségé­nek nyolcadiki ülésén minden aktuá­lis politikai kérdés fel fog merülni. Nem kétséges, hogy ott olyan batáro­­[zatokat fognak hozni, amelyek a vaj­­dasági politikusokat, pártra való tekin­tet nélkül, erősen érdeklik. A bunyevác-sokác párt juinus nyol­­cadíkán Suboticán gyűlést tart, ame­lyen a suboticai pártvtze tőségen ki rül a többi helyi szervezetek kikül döttei is résztveszrek. A gyűlésnek je­lentőséget ad az a körülmény, hogy ott a párt további politikájára, és pe­dig agy az országos, mint a loká­lis pofiikéra nézve fontos kérdé­seket fognak megtárgyalni, bár a vezetőség körében az a véle­mény, hogy a párt eredeti prograrnm­­jától semmilyen tekintetben nem fogr nak eltérni. Vonatkozik ez elsősorban a pártnak autonomista álláspontjára! A ‘ párt megalakulása 6ta sok változás történt annak úgy az országos politi­kában, mint a helyi politikában tör ténő szereplésében. Amig a bunyevác­­sokác párt megalakulásakor mérsékel­ten autonomista álláspontot foglalt el úgy,, hogy a parlamentben is Kpro­­sec klerikális pártja legjobboldalibb a kormányhoz Itgközelebb álló frak­ciójának tartották, addig az utóbbi időben a Rádics-féle blokkista politikáját tették magu­kévá, olyannyira, hogy a bunyevác-sokác pártot 2agrebban a a horvát blokkhoz tartozónak számítják. Hogy a párt a blokkhoz tartozónak tartja magát is, az legjobban látszik abból, hogy a blokk utolsóelőtti nagygyűlésén a bu­nyevác képviselők is megjelentek, sót ott kitörő lelkesedéssel ünnepelték is őket. Ez a párt momentán belpolitikai helyzete. Viszont azt, hogy Korosecék kormánybajutása esetén, hogy helyez­kednék el a párt, ma megítélni nem legfeljebb sejteni lehtt. De a helyi politikában is egészen más a helyzet ma, mint volt akkor, amikor a párt megalakult. Akkor a nem szláv állampolgárok politikai jo­gokat. nem gyakorolhattak, úgy, hogy Bácska felsőrészében a politikával való foglalkozás lehetősége csak a nem nagyszámú szerb lakosságnak és a respektábilis számarányu bunyevá­­coknak jutott. Ez volt a helyzet még 1920 novemberében, a választások idején is, úgy, hogy a bunyevácok könnyen szereztek például Suboticán három mandátumot De a viszonyok változását mi sem mutatja jobban, hogy a legközelebbi választásokon, amikor majd a nem szlávok is sza­vaznak, az a szavazatmennyiség, arpely három bunyevác képviselőt küldött be a parlamentbe, aligha lesz elég egy képviselő megválasztására is. Ma, amikor a nemsziáv állampol gárok is teljes polgári jogaik birtoká­ban1 vannak, a bunyevác-sokác párt jelentőségben nagyot csökkent Kétségtelen ugyanis, hogy a párt a választások óta sem súlyban, sem je­lentőségben nem növekedttt A párt­­expónenseknek kihullott a kezükből a helyi közigazgatás, abban a remény­ben, hogy hamarosan megtartják a községi választásokat, bojkott alá he­lyezték a suboticai városi közgyűlést, amely most nélkülük határoz generá­ciók életébe belenyúló súlyos kérdé­sekben. A parlamentben a bunyevác képviselők még egyáltalán nem hal­latták hangjukat. • Érthető, hogy a bunyevác-sokác párt vezérei nehéz gondokkal gondol nak a párt jövendő munkájára. Nem ;kétséges és ebben aligha, kételkednek ja pártban sem, hogy amist Crnko-Felállitják-e a városi takarékpénztárt? — Nincs meg a szükséges alaptőke — A városi kölcsön ügyében most már hivatalosan is megindult tár­gyalások újra aktuálissá teszik a Városi takarékpénztár felállításának kérdését. Ez a terv, amint ismeretes, már nagyon régen megszületett, azonban annál nehezebbnek mutat­kozott eddig a megvalósítása. A izenöt millió dináros kölcsön fel­vétele azonban most a legalkalma­sabb időpontnak látszik a régi terv megvalósítására. A most elkészült városi költség­vetés 1'597.930 dinárt irányoz elő Hitelműveletekre, amiben nemcsak a város jelenlegi hiteleinek törlesztése, ■ letve kamat-fizetése foglaltatik, ha­nem ennek az összegnek tekintélyes része már a felveendő kölcsönnel kapcsolatos kiadások fedezésére szol­gáld Maguk a város pénzügyi körei i úgy tartják, hogy a tizenöt mii­dós kölcsön felvétele és elhelyezése isörül fölöslegesen sok ki dása lesz a városnak, ami meg lenne takarít­hat az uj városi takarékpénztár felállításával, sőt az még jelentős jövedelmet is biztosítana a városnak. A takarékpénztár megalakításának azonban jelenleg is egyik főnehéz­­ége az, hogy a város nem rendel­kezik az alaptőkéhez szükséges pénzzel. Az eredeti tervek szerint a város minimális öt, de inkább tiz milliós alaptőkével szeretné megala­pozni takarékpénztárát. Ezt az ösz­­^zeget, vagy ennek legalánb is egy részét a város eladásra kerülő föld­jeinek árából akarja fedezni. Amig

Next

/
Thumbnails
Contents