Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-06 / 153. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. junius 6. Augusztusban nyílik meg a zsidó-kórház A dr. Singer Barnát Szeretctház Egyesület rendkívüli közgyűlése Hétfőn délelőtt 11 órakor rend­kívüli közgyűlést tartott a dr. Sin­ger Bernát Szeretetház-Egyesület dr. Wílheim Adolf elnöklésével. A rentíkivüh közgyűlésnek egyetlen tárgya volt, határozatot hozni a kór­ház céljaira alkalmas ház megvé­tele ügyében. Vadászi Fái mérnök bejelentette, hogy a Nagy Ferenc-telepen a kór­ház céljaira megfelelő házat talál­tak, a Hevén féle házat, amely 600.000 JfOíona vételárban megve­hető. A ház két épületből áll, ti­zenkét szobával, villanyvilágítással, vízvezeték kel. A közgyűlés elhatározta, hegy a házat megveszik és megbízta az el­nökséget, hogy a ház megvásárlás céljából haladéktalanul lépjenek érintkezésbe a tulajdonossal és kös­sék meg vele a házvételre vonat­kozó adásvételi szerződést. A közgyűlés ezután megválasz­totta a kórházi bizottságot, amely­nek tagjai lettek: dr. Milkó Izidor, Ungár Pál, Glied Adolf, Deutsch Hermann, Kriszhaber Ármi'*, Gross­­berger Ignác és Schweiger Jenő. Továbbá tagjai a bizottságnak mind­azok az oivosok, akik fölajánlották, illetve fölajánlják díjtalan kózremü ködésüket. A kórházi bizottság azonnal ösz­­szeüi és intézi a megvásárolt ház kórházi célokra való átalakítási és berendezési munkálatait, amelyek ju iusig készen lesznek, úgy, hogy az uj zsidó kórház egyelőre 18 ágyra berendezve ez év augusztusában már átadható lesz rendeltetési cél­jainak. A mimkáspénzfári tisztviselők kecskereki kongresszusa A vajdasági betegsegélyzőpénztári tisztviselők közgyűlése hétfőn délután és este folyt le Yeliki-Becskereken, a munkásbiztositópénztár helyiségeiben. A kongresszuson, melynek tárgyát bceskereki pénztár kötelékéből elbo­csátott tizenegy magyar és német nemzetiségű idősebb tisztviselő ügye képezte, a suboticai, novisadi, som­bori, zsombolyai és vrsaoi tisztviselők kiküldöttei is résztvettek. A gyűlést Brkics Vojin képvise­lő, a betegpénztári tisztviselők szövet­ségének elnöke, nyitotta meg. Előter­jesztette a vezetőség jelentését a' szö­vetség működéséről. Bejelentette, hogy a tisztviselők fizetésének rendezését csak olymódon lehetett elérni, hogy a szövetség hozzájárult a munkaidő fel­emeléséhez és a tisztviselői létszám csökkentéséhez. A redukciót végre is hajtották, melynek során Becskereken sérelmek érték a tisztviselőket. Ennek az az oka, hogy Becskerekröl számos feljelentés érkezett a kormányhoz, melyekben egyes pénztári tisztviselő­ket kommunizmussal és irredentiz­mussal vádoltak. Az illetékes minisz­tériumban e feljelentéseknek minden Vizsgálat nélkül hitelt adtak és ezért történtek a méltánytalan elbocsátások. Remélik azonban, hogy a becskereki tisztviselők közül néhányat vissza fog­nak helyezni állásába. Megállapítja az elnök, hogy a 160 elbocsátás alkalmával csak öt-hat Esetben történt sérelem. Brkics ezután bejelentette, hogy az elbocsátott tisztviselők ügyének elin­tézése után lemond elnöki tisztségéről, mert egyes tisztviselők támadást in­téztek ellene. Az elnöki jelentéshez Kartve (2om­­bolya), Zsivanovics (Bečkerek), Isku- Ijev (Vrsac), Lehoczky (Sombor) és Borai (Beckerek) szóltak hozzá. Brkics a .gyűlés folyamán kijelentette, hogy nincs semmi garancia arra nézve, hogy további elbocsátások nem fognak történni. Az esti gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely az elbocsátott tiszt­viselők viszavételét sürgeti. Progresszív lesz a suboticai pótadó — A városi költségvetés részletei — A suboticai városi budgettel kap­csolatban megírtuk, hogy az 1£22. évi köliségveiés mintegy tízmillió koronás deficittel zárul. A költség­­vetés most már végleg elkészült tbban a formájában, amint az a köz­gyűlés elé fog örülni. Ezek szerint Subotica város ren­des szükségleteire a következő ki­adási tételeket irányozza elő a költ­ségvetés az 1922. évre: Fekvő javakra Javadalmakra Ingóságokra Közig, ül tékekre Rendőri kiadásokra 2.552.930 din. 93.440 „ 576.283 „ 4.808.883 „ 3.150.703 „ Egészségügyi kiadásokra 529.116 „ Képző és jótékony inté­zetekre 1.262.310 „ Rendkívüli kiadásokra 460 340 „ Hitelműveletekre 1 597 930 „ Kiadások összege 15 031.935 din. Ezzel szemben a város 1922. évi összbevétele 12.275.440 diná- és igy a mutatkozó hiány 2.756.495 dinár, vagyis 11.025.980 korona. Ez a defi­cit kevesebb a tavalyinál, amikor is mintegy tizennégy millió koronás hiány mutatkozott és iry a városi háztartás mérlege tekintetbe véve az idei agrárrevizió kedvezőtlen ered­ményét, aránylag nem rossz. A deficitet a város a pótadóval fogja fedezni. A városi pófadót az idén is progresszive fogják kivetni, még pedig 40 százaléktól 200 szá­zalékig, ami átlagosan mintegy 100 százalékos pótadót tenne ki.' A városi költségvetést — amely Szvvajdzsics föszámvevő munkája a várost tanács most kinyomatja é; megküldi a kiszélesített tanács tag­jainak, hogy azok tanulmányozás után a junius 23-ára összehívandó közgyűlésen letárgyalhassák. Jugoszláv, vétó a ny&igaimagyarországi választásoknál — Beavatkozott-e* Jugoszlávia Ausztria beiiigyeibe? — Bécsi politikai körökben e? utóbbi napokban a legnagyobb diszkrécióval és tartózkodással tár­gyalnak egy fölötte kényes ter­mészetű diplomáciai ügyet. A kis Ausztria szomorú gazdasági hely­zeténél fogva ugyanis teljes mér­tékben függ a mindenkori nem­zetközi konstellációtól, melynek megroppanásai és működési za­varai katasztrofális következmé­nyekkel járnak belső gazdasági életére. A parlamenti kritikának és az állam szuverenitását illető érzékenységnek itt jelentős aka­dályai állanak elő nem egyszer abban a magasabb érdekben mely a külföldi segély és hitelakció za­vartalanságában foglalható össze. Az osztrák politikusok tehát nem ütöttek nagy zajt az érdekes eset körül, mely azonban ennek elle­nére érdekes dokumentuma a St. Germeine-i szerződéssel megala­pított osztrák köztársaság függet­lenségének. A legutóbbi nyugatmagyar­országi választások alkalmával ugyanis az Ausztriához csatolt uj tarto­mány déli részén lévé horvát la­kosság külön politikai pártba, a horvát nemzeti párttal szervez­kedett. A pártnak azonban a nemzeti érdekek védelmén túl egy másik be nem vallott célja is volt. Ez a cél azonban kifejezésre jutott abban, hogy a horváiok csatlakoz­tak a keresztényszocialista párthoz és jelöltjüknek pedig egy volt csász. és kir. vezérkari őrnagyot, Stipetics Szvetozárt tette meg. - Az osztrák keresztényszociá­­lisok — mint azt vezetőjüknek, Seipel kancellárnak beköszöntő­iéből is kitűnt — csak föltéielesen hívei az osztrák köztársaságnak, Be nem vallott legfőbb ideáljuk azon­ban mégis a katolikus alapokon szervezkedett Habsburg—monarchia visszaállít ása. Kétségtelen, hogy vannak a mai osztrák kormányzó­pártnak egyéb elemei is, de hogy a horvátok csatlakozásukkal épen a legitimista szárnyat akarták erő siteni, annak Stipetics jelölése éke­sen szóló bizonyítéka. A nyugalmazott vezérőrnagyot már-már meg is választották mi dön a Génuából hazatért Schober kancellár táviratilag hívta magá­hoz a burgenlandi keresztényszo* cialistapárt vezető embereit. A parlamenti körökben elterjedt ver­ziók sze-int a visszalépő Schober azt tudatta a burgenlandi párt­­nagyságokkal, hogy azonnal meg kill semmisíteni Sztipetics jelölését, mert Nincsics a délszláv állam külügyminisztere nem hajlandó Jugoszlávia lemon­dását az osztrák állami tulajdo­nokon való zálogjogról kijelen­teni, ha az újonnan Ausztriához csatolt tartományban a horvát legitimizmusnak akarnak meleg­ágyat teremteni. Stipetics erre természetesen azonnal visszalépett. Schober köz­lése azonban egyáltalában nem került nyilvánosságra, sőt egy bécsi lapban, hol idevonatkozó célzások láttak napvilágot, a h vatalos cáfoló gépezet minden energiájával működni kezdett. Néhány nap múlva azonban ugyan ezen lap Stipetics őrnagy­tál nyilatkozatot kapott, melyben az kijelenti, hogy „mint jó osz­trák állampolgár“ kötelességértek tartotta a visszalépést, mivel a kancellártól eredő közlések sze­rint a jugoszláv állam ettől tette függővé a zálogjogokról való le­mondását. Harminc rendőrt tartóztattak le Kolozsváron, mert kiléptek a szolgálatból Kolozsvárról jelentik: Néhány nappal ezelőtt kétszáz kolozsvári rendőr adta be lemondását, mivel a létminimumon jóval aluli fize­tésükből nem tudnak megélni. Kevés fizetésüket is rendetlenül kapják. Lemondást kérvényüket a rendőrprefektus — Bukarestbe küldte. A kétszáz közül harminc rendőr úgy nyilatkozott a rendőrprefek­tus előtt, hogy anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy bevárják a lemondásukra a választ s ezért ők azonnal le is szerelnek és nem teljesítenek tovább szolgálatot. A rendőrprefektus azonnal el­rendelte a rendőrök letartóztatását, A letartóztatott rendőröket ez­után átszállították az ügyészségre. Ez ügyben a főügyész a követ­kezőket mondotta : — Harminc rendőr közül tizen­kettőt, mivel vagyonnal rendeU keznek, szabadon engedtem, a többi tizennyolcat azonban amíg 'mindnyájukat kihallgatjuk az ügy­ben, letartóztatásban hagytam. Mind a harmincat rövidesen ki­hallgatjuk s a szolgálatuk önké­nyes elhagyása miatt folytatják le ellenük a vizsgálatot. Egyébként rövidesen meg kell, érkeznie Bukarestből a válasznak is, mely a lemondásuk elfogadása fölött történni fog. Osijek nászajándéka a királynak — Osijéki munkatársunktól — Hengl Ferenc dr., Osijek polgár­mestere ülésre hívta össze a város tanácsát annak megtárgyalása végett milyen nászajándékot ajánljanak fel Sándor királynak és a királynőnek az esküvő alkalmával. Hosszas tárgyalás után a polgár* mester javaslatára a következő ha­tározatot hozta: „Őfelsége a király esküvje alkal­mából O .ijek város közönsége egy millió dináros kölcsönt vesz föl ab­ból a célból, hogy egy uj, teljesen modern gyermekotthont létesítsen, amely alapítvány Marióra királyné nevét fogja viselni. A végrehajtásra vonatkozó mődo­­oa tokát az alapító-levél fogja meg­állapítani, amelyet a király esküvő­jétől számított egy éven belül el kell készíteni. A közgyűlés Hengl Ferenc dr. polgármestert bízza meg azzal, hogy legfelsőbb helyen eszközölje ki az alapítvány jóváhagyását.“ A közgyűlés ezután megbízta a olgármesiert, hogy a Mariora-gyer­­mekotthon fölépítéséhez szükséges egy milliónyi dmárnyi kölcsönt sze­rezze meg. Egyidejűleg pedig intéz­kedtek aziránt, hogy a tervezett gyermekotthon a varos szépészeti -zempontjának megfelelő helyen, szép, parkozott téren épüljön föl. A gyermekotthon építkezési mun­kálatait még a nyár folyamán meg­kezdik, az alapítványról szóló köz­gyűlési határozatot pedig a város !<üidöttsége külön hajón viszi el az esküvő napjára Beogradba, hogy ott 'átadja a királyi párnak.

Next

/
Thumbnails
Contents