Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-04 / 152. szám

W22. ranras 4» ftACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Felépül a vásárcsarnok Sufeoticaä huszárosok mozgalma Tipikusan bürokratikus sorsa van az első suboticai vásárcsarnoknak. Már hónapokkal ezelőtt nyújtották fej a hasiparosok beadványukat a városhoz, amelyben vásárcsarnok építésére kértek engedélyt, a terv a legnagyobb tetszéssel is találkozott a haioságok előtt, azonban az ak­ták időközben csak elpihentek va­lamelyik íróasztalon és a vásárcsar­nokból nem lett semmi. Most a terv újból aktualitást nyert és remélhetőleg végre mégis csak fölépül a vásárcsarnok néhány hé­ten beiül. Most az iparhatóság vette föl a tárgyalásokat a husiparosok­­kal, akik bi onyos tekintetben idő­közben megháláltak eredeti tervük­től, de a tárgyalások most má mégis eredményre látszanak vezetni. A tervek szerint a tusiparosok vásárcsarnoka a Zrinská-téren, ? zsidótemplom közelében épülne löl. Az még nem bizonyos, hogy közös sí gyobb vásárcsarnokot épiíenek-e, vaáy pedig minden mészáros mag építi föl a saját részere az eiáru sitó bódét, egységes mints szerint. Az utóbbi esetne* nagyobb a való­színűsége és az egyforma bódé* tervét már el is készítették a íJmér­­nöki hivatalban. A husárusitó csarnok mielőbbi elkészültét most már a rendőrség is szorgalmazni fogja, mert ez köz­egészségügyi szempontból kivána ios. A nus árusításának mai módja egészségtelen főként a ryári Sióna­pos aia.t, amikor' az utca pora és az abban rejlő temérdek bacillus it pi e! a húst. Az uj hús-vásárcsarnok fölépíté­sét már egy két héten belül meg­­akarjak kezdeni. !«1oszKva nyugtalanítja a klsantant aiiamaií Príaeíaoíiacág viszonya a* ntMáilamo khoz Parisból jelentik: Poincaré minisz­terelnök a kamarában mondott be­széde folyamán szembeszáll Wirth birodalmi kancellárnak azzal a lég­iitől bi 'kijelentésével, hogy a ver­­saillesi szerződés a harc és a rom­bolás szerződése. Ezt a szerződéit —- mondotta a miniszterelnök — 27 nemzet irta aiá. Ha Franciaor­szág szövetségesei adott esetben nem csatlakoznának a szankciókhoz, akkoi Franciaországnak joga van rá, hogy egymagában vállalja azok­nak a szerződési rendelkezések­nek végrehajtását, amelyek szank­ciókat imák elő. A miniszterelnök inmdent meg fog tenni árrá, hogy elkerülje* a külőn­­akciöt, amelynek fonákságát maga is ismeri, de bármilyen kivánato.­­legyen is egy megállapodás érvény­ben tartása, jogainak gyakorlásá, mm áldozhatja föl ennek. Egy kö/beszólásra válaszolva Poin­caré hozzátette, hogy reméli, kfllön­­akcióra nem kerül sor, azonban utal­nia kell arra, hogy a németek az erőhatalom előtt mindig meghajol­tak és ez arra készteti Franciaorszá­got, hogy megóvja sajat hatalni állását. A miniszterelnök azután a moszk­vai iárgyaláso ról nyilatkozott. Uia t a moszkvai hordás hangokra, ame­lyek nyugtalant ják a kisontant álla mait. Túlzottnak tartja ugyan a vö ös hadsereg erejére vonatkozó ada­­okst, a szövetségeseknek azonban, mielőtt a szovjet-kormány részére Hiteleket engedélyeznének minden­esetre olyan biztosítékokat kell ki­­vánniok, aminőkel ezek az éberségre intő hangok igazolnak. A miniszterelnök ezután rámuta­tott arra a jó viszonyra, amely Fran­ciaország és a fcásantant államai kö­­zö t fennáll, majd Franciaország és Anglia viszonyától beszélt. Annak az őszinte kívánságának adott kife­jezést, hogy a két állam szolidaritá­sát a jövőben is fentartsák. Francia­­ország mindig őszinteségről és en­­gesztelékeny szellemről tett tanúsá­got azoknak a megbeszéléseknek folyamán is, amelyek Franciaország jogainak szűkítését célozták. A mi­niszterelnök itt emlékeztetett arra, hogy Anglia a vereaiücsi szerződés több fontos szankciós megállapodá­sát elejts tie. A magyarországi választások kibisktatiák a kurzust és a kisgazdapártol A kirakottak veszteségi tisztája — Tizenegy min'ester k6z91 csak káromnak van mandátuma — Pártvezérek a választási visszaélésekről — A szociáldemokrata párt -esz az ellenzék legnagyobb pártja — Csütörtökön hir­detik ki a budapesti választások eredményét Budapestről jelentik: Kevés válasz tás vitt végbe olyan kaszálást a volt képviselők sorában, mint ez a mosta­ni Valóságos tatárjárás dúlt közöttük és ha a továbbiakban nem nő meg ez a szám, akkor 13 hetven százaléka nem tér visana a parlamentbe azoknak a poliü­­kasoknak, akik két esztendeig foglalkoztatták az érdeklődést. Ha végigtekintünk a ki­maradottak listáján, azt kelt monda­nunk, hogy megtörtént a telje* likvidálása azoknak az alakulásoknak, ame­lyeket a forradalmat közvetlenül követő idők vihara sä port össze, megbukott és leomlott a két nagy parlamenti pillér: a harsas és a kisgazdapárt, Az örökéletüség igényével jöttek és két év megőrölte éket. A likvidálásnak' ezt a műveletét tulajdonképpen nem a most folyó vá­lasztás hajtotta végre, az csak meg­pecsételte. A hangos és nagyralátó kereszténypárti oldal, helyesebben a kurzusoldal széttört és frakciókra sza­kadozott már a parlamenti korszak első felében, mihelyt ez a kidicsért nagy egység valóban életbevágó és eldöntő jelentőségű kérdéssel találta szemközt magát. Pártvezéri hiúság vágta beléje az első rést, társadalmi, programmbeli különbözőségek vájták a további repedéseket és végül a ki­­ráiykérdés befejezte ezt a folyamatot. Keresztény politika ezután is lesz, a kurzuspolitikáról azonban már a mos­tani választáson megsemmisítő ítéle­tet mondott az ország. Olyan nevek, mint Ereki Károly, Fangier Béla, Prőble Vilmos, Früh­­wirth Mátyás, Gunda Jenő, Huber Já­nos, az erős hangú Hornyánszky Zol­tán, Benkő Gábor, alkalmasint Buda­­váry László és Dánér Béla is, — be­lekerülnek rossz emlékeink lomtárá­ba. A keresztény oldal vesztesége közé tartozik már eddig: Beniczky Ödön, aki nem vállalt mandátumot, Prohászka Ottokár szintén hiányozni fog az uj' parlament repertoárjából, mert a fehérvári püspök nem lépett föl, ez az oldal veszítette el Bleyer Jakabot, Pálfi Dánielt, Somogyi Ist­vánt, Ujváry Gézát és elvesztheti még a pótválasztáson Hir Györgyöt, Egri Nagy Jánost. A szélső baloldal veszteséglistája tehát bőséges és nem egy nagy sarzsi nevét mutatja. De a kaszálás végigrahintotí erősen a kisgazda-oldalon is és itt min­­denekeltftt nagyatádi Szabó Ist­ván közvetlen társaságában vá­gott stótes s'»«áekeL Letűnik a dohány-utcai kis szia pádról Dömötör Mihály, a volt bel ügyminiszter, Lipták Pál, Hene Ká roly, akit Rakovszky buktat ki, Hen zer István. A volt kisgazdák közül nem látjuk viszont Bárány Imrét, Ferdinándy Gyula volt belügyminisz­tert, Kardos Noét, nem látjuk viszont azonban Kovács J. Istvánt sem, aki hattyúdalában, mint emlékezetes, holtig tartó szerelmet fogadott Beth­len Istvánnak, azután Madarász Zsig­­mondot, Pákozdy Andrást, Pásztor Jó­zsefet, ch\ Rubinok Istvánt és még sokat másokat. Az érdekesebb ki maradottak sorába fölvehetjük Slachta Margilot, a ma­gyar parlament első- női képviselőjét, Simonyi-Semadam Sándor volt mi­niszterelnököt ég végül listáját adhat­juk a gyászos miniszteri lakásoknak. Ezeknek a sorát számarány szerint Bernolák Nándor népjóléti miniszter nyitja meg, őt nyomon követi To®­­csányi Vilmos Pál igazságügyminisz­­íer, azután gróf Klebeisberg Kunó belügyminiszter és csupán a póivá­­lasztáa hajszálán függ Hegyeshaimy Lajos és Vasa József mandátumának élete. Pékár Gyula, mint államtitkár szintén erős hajlandóságot mutat arra, hojyy kimaradjon az uj nemzetgyűlés­ből. Mindehhez hozzá kel! még ten­nünk azt, Bánffy, Beücska és Térfi föl sem lépett és igy csupán három miniszternek van mandátuma: Beth­lennek, Mayer Jánosnak és Kállay­­nak. A választási visszaélésekről a párt­vezérek a kővetkezőképpen nyilatkoz­tak: Hassay Károly a nagykanizsai választásokról a kö­vetkezőket mondotta: A nagykanizsai rendőrség és pénz­ügyi hatóságok a büntető törvény­könyvbe ütköző cselekmények halma­zatit követték el. Állítsanak a nyi­latkozatomért a bíróság elé, hadd bi­zonyítsam be, hogy hová sülyeszíetíék Magyarországot azok, akiknek az á! lampolgárok jogait kellehe megvéde niök. Ezer ét satt erntet xsemel&ttäsa reggeitől-estig hatósági kSsegek a nyilvános «teákon letartóztat­tak emberekéi, órák hosszát* megfosztották őket Bsahaáságnk­­* tó!. Most már látja Nagykanizsa lakos­sága is, hogy mennyire süllyesztették az országot azok, akik a jelenlegi kor­mányt képviselik. » Friedrich litván a kővetkezőket mondta*.. Választóimat megakadályozták ab­ban, hogy rimszavazsanak, egye« községekből csak öt-hat ember sza­vazhatott le rám, holott legalább négyszáz-ötszáz hívem jelentkezett onnan. Volt olyan község is, ahonnan nyolcszáz ember irta alá az ajánlási listámat, a ayolcazáz-ból íiz sem ju­tott el az urnához. — Délelőtt kihirdették az ered­ményt, amely szerint pótválasztásba kerülők és az egységespárti jelölt tel­jesen lemarad, — Délután a szavazatok uiánszárn­­lálásácál szavazóim közül addig tö­röltek, amíg az egységespárti jelölt tizenkét «zótöbbséggel velem szemben előnybe nem került és igy ő jutott pótválasztásba. Tudtuk egy telefonbeszélgetésről is, amely a zalaegerszegi főispán ég a belügyminisztérium között folyt le. A zalaegerszegi főispán és a belügy­minisztérium véletlenül kihallgatott beszélgetéséből kiderült, hogy a központból a fölháboradás ás a «gamreSiásíyás hangján valóság«» parancs ment le Zalaegeisaegre, hogy ne engedjék meg, hogy pófvá­­laszíAsig jussai. Fayes Károly miután a saját választókerületében észlelt visszaélésekről beszámolt, a következőket mondotta: A választási elnökök és a közigaz­gatási hatóságok olyan terrort fejtet­tek ki a kormánypárti jelöltek érdeké­ben, hogy ezek mellett a dorogi atro­citások szinte eltörpülnek, ózdea, Sajősxeatpéterec és Eda> lényben a válanstáii «InäkSk egy* szertea kidobták a szociáldemo­krata párt bizalmííérfialt « vá­lasztási helyiségekbe! és az ellen- Srzés tefje» hiány« miatt történt, hogy Táncáéfc János ósága M- , nebbségben maradt. Ha az egész országban titkos lett volna a szavazás, a szocialisták és az egész ellenzék legalább még egyszer annyi képviselőt tudott volna bekül­deni az uj nemzetgyűlésbe. A jelenlegi rendszer mellett csak 8 titkos kerületekre szánáthatank teljes bizonyossággal és azt fei« «sem, hegy a szaciáldeaokrats képviselők száma az nj nemzet­­gyűlésen hasz-hnzzonegy lesz, Budapesten körülbelül százezer ' sza­vazatunk lesz, mig a környéken az összes szavazatoknak legalább két­harmadrésze fog esni a szociáldemo­krata párt jelöltjeire. A budapesti választás. Budapesten és a pestkörnyéki vá­lasztókerületben csütörtök estére be­fejeződött a választás. Az első (budai) választókerületben leszavazott az összes választók ki­­iencvenhárom százaléka. A II. (északi) kerületben százhar­­miDcőteser választó közül száztizén­­nyolcezer szavazott le. Ebből kilenc­­venhárom százalékos arány esik a Terézvárosra, ahol hatvanezer szava­zó közül ötvenötezernégyszáz szava zott te. A déli választókerületben ’153.000 választó közül 138.000 adta te szava­zatát. Pest környékén 98.000 választóból 90.000 szavazott te a kerület húszon hat községében. A szavazás mindenütt példás rend­ben folyt le. Azt hiszik, hogy csütör­tökön vagy pénteken kihirdelhatik a budapesti választások eredményét. A választások eddig ismeri eredmény«» Sadapsst Szombat estig a ráíaeö-

Next

/
Thumbnails
Contents