Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-30 / 176. szám

ACSME Ära 1 dinár KOI!» évfolyam Suboftica, péniek 1922. junius 30, 176. ssána Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM; Kledúbivatal 8—'58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ér: negyedévre 96* —'dinár SZERKESZTŐSÉG i Kralja Aleaandra-diea 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandratiiica 1 (Leibach-Jtalota) FélbüKő A bécsi bankőprés jubileumi ünnepet ü!. A jubileumra az a nem éppen Örvendetes tény ad alkalmat, hogy srafirozó és szá­mológépek komplikált mehaniz­­musuk kerekei közül rövid néhány nappal ezelőtt hullott ki az az 50.000 koronás bankjegy, mellyel a kis Ausztria bankjegyforgalma egy fél billióra nőtt. Fél billió. Horribilis szám, a régi béke bol­dog esztendeiben nem volt talán annyi bankjegyforgalma a széles világnak. Ma a kilenc nullák dia­dalmas korszakában az emberek tudomásul veszik, legföljebb váil­­vonva azt jegyzik meg, hogy Oroszországban még rosszabb, mert ott már csak a trilliókról számolnak be. Amíg a Herrengasseban váltó zatlenuí műkődnek a bankjegy­prés apparátusai, addig Segur pénzügyminiszter vezérkarával lá­zasan dolgozik az uj pénzügyi tervezeten, mellyel, mint Gürtler szerencsétlen örökének utódja, ■Isten tudja hányadszor akarják agyonszanálni a boldogtalan Ausz­triát. Eddig még mindegyik finánc miniszter, aki betette a lábát a Hiromelpfortgassei minisztérium­ba, talált valami bűvös jelmon­datot, valami csodás varázsigét, amellyel azt hitte, hogy meg tudja Újítani a halódó köztársaságot. Ez A jelige változott. Hívták már. va­­iutarendeletnek, Abbaunak, most Finanzplan a neve. A név azon­ban mellékes, fő a tény, amely a számkolosszusok matematikai ha­talmával bizonyltja, hogy a va­lutarendelet dacára is vígan fo­lyik a valutsdrágitás, az Abbau­­rendelet ellenére sem „építettek le" egyetlen hivatalnokot és min­den jel arra mutat, hogy a Fi nanzplan csodamódszere sem ad injekciót r már-már kiszenvedett osztrák koronára. A számkolosz­­szusok bizonysága az, hogy Ausz­triában minden mentőakció, min* den szenáló terv ellenére három esztendő óta a drágaság csak emelkedőben, a pénz elértéktele­nedése csak növekvőben van. És vannak javíthatatlan optimisták, akik most, midőn a legfontosabb valutának az árfolyama ismét úszik a 400 koronás maximális kurzus felé, tudnak hinni, remény­kedni, hogy az apály ideje ha­marosan itt van. Mi ez optimizmus valódi gyö­kere ? Mert, hogy egyszerűen az osztrákok angyali türelmével még sem magyarázható az a tény, hogy a 7000 koronás hús ára, az 1200 koronás kenyér-ár nem vezet egy eruptiv nagy forradalomhoz, az minden objektiv szemlélő előtt kell, hogy világos legyen. Tény leg van itt egy másik nyomós nyomni. Amennyiben a bankjegy­­nyomda képes a drágaságnak megfelelő arányú mennyiségű bankjegyet szállítani, addig nincs nagyobb baj. Hogy ez a helyzet kulcsa, azt mutatják azok a ka* tasztrófális zavarok, melyek kö­rülbelül egy félévvel ezelőtt an­nak következtében állottak be, mert az állami nyomda, az osztrák bank nyomdája nem birta a rájuk szakadt munkákat. Ekkor katasz­trofális torlódások állottak be, Az államhivatalnokok járulékait nem tudták folyósítani, a bankok nem tudtak fizetési kötelezettsé­geiknek eleget tenni, minden ol­dalról a katasztrófa fellege jelent­kezett. Ekkor találták fel, hogy lehet 50000 koronás jegyeket is nyomni, a gépek újból megin­val amivel a régi rab­ok, mely egyszeriben megvüágiik az előtt, ki nyitott szemmel nézi Becs életét. E három év alatt minden si­ránkozás dacára nagy általános­ságban csak kevéssel sülyedí a tömegek életnívója. Miért? Ennek egyszerű a magyarázata. Abban az arányban, ahogy a pénz ér­téktelenedik, emelkednek a fize­tések, az indexszám Ugyanúgy szökik, mint a valuta csökken és a kettő matematikailag lépést tart egymással. Az indexszám ugyanis a valutacsökkenés másik oldalát mutatja. A vállalatok alkalmazot­tainak Vs része (az összes ipari alkalmazottak) az indexszámok arányában kapják a , nagyobb fi­zetést. A drágulást tehát vége­redményben alig érzik. Mi hét az egész különbség Csak egy. Több bankjegyet kell dúltak s a sűrű riben elsimultak. fpllegek egysze-Persze, egészen más a helyzet azokra nézve, kik a kollektív szer­ződések biztos ércfalán kívül ál­lanak. A kereskedő segít magán. De a többiek, a penzionáltak, a kistőkések, a szabad szellemi fog­lalkozást űzők, ezek ma Ausztria igazi páriái, akiknek sorsa alig különbözik szolgákéitól. Egy azonban bizonyos. Ausztria államhajóját a sülyedésíől mind­addig nem kell félteni, mig épek az államnyomda prései, amíg” van papiros bankjegynyomásra. Hogy a bankjegyforgalom 50 miiliárd-e féibiilió, vagy egy egész billió, az egészen mindegy. Az indexszám bizton emelkedik a magasba és erre a mentőárbócra kúsznak fel mindazok, kiknek élete csak va­lamennyire is elviselhető az osz­trák köztársaságban. Kinyomozták Rathenau gyilkosait As. Ehrharchkülomlméng ggií'oitatta meg Rathenaut — Elmenekültek a gyük ások Zavargások Németországban a Ralhenau-gyilkosság miatt Kevéssel RatHenau eltemetése után a berlini rendőrség kinyom zt. a gyilkosok személyét. A nemei kormány ugylátszik a legeréiye­­sebben akarja a köztársaság vé­delméről Szóló törvényt végre­hajtani, azonban a birodalmon belül is nagyon disszonáns han­gok hallatszanak ennek sikeréi illetőleg és a válság egyre job ban kiélesedik. Németországban ma már a legsúlyosabb zavargá­sok vetik előre az elkövetendő események árnyékát. Az Ehr hardt-kulönitméng A rendőrség hivatalosan jelenti, hogy Rathenau meggyilkolásánál, ügyét sikerült teljesen tisztázni. A jelentés felsorolja a gyilkosok nevét és megadja pontos személyleirá­­sukat. A gyilkosság tettesei Techew Ér­ni Werner berlini lakos, Fischer — álnéven Vogel — szászországi lakos és Knauer — álnéven Kör­ner és Kern — mecklenbnrgi la­kos. Mind a hárman a C.-szerve­sei tagjai és azelőtt az Ehrhard- K brigád tagjai voltak. « Több embert, akire a gyilkosság­ban való részvétel rábizonyult, letartóztattak. A három gyilkos elfogatésa ed­dig nem sikerült, mert Berlinből elmenekültek. Miután a rendőr­ség megállapítása szerint a tett elkövetésének idején nagyobb pénzösszeg nem volt birtokukban és útlevelük sincs, arra kell szá­mítani, hogy belföldön tartózkod­nak. Vasárnap este 8 óra 35 perc­kor a D. vonattal Techew Haliéba utazott, a másik kettő valószínű­leg kedden távozott Berlinből s észak felé vette útját. Több em­bert, akikre a gyilkosságban való részvétel rábizonyult, a politikai rendőrség letartóztatta. Megkerült a gyilkosok autója is A berlini rendőrség megialália ■azt az autót, amelyről Rathenau gyilkosai gaztettüket elkövették. Az autóról és annak tulajdonosáról egy garage tulajdonost hallgatott ki a rendőrség, aki elmondotta, hogy a merényletet megelőző este egy soffőr jött hozzá, aki azt mon­dotta neki, hogy a kocsiját be akarja állítani a garageba, a gaz­dája majd másnap eljön, hogy több napra kibérelje a garaget. Véleménye szerint a kocsi hosszú útról jöhetett, mert csupa por volt. A soffőr rögtön hozzálátott a tisztogatáshoz. Másnap megint eljött hozzá a soffőr és azt mon­dotta, hogy elmegy a gazdájáért. Amikor a Soffőr nála járt, az rö­vid idővel a merénylet előtt tör­tént. A miniszter meggyilkolása után több órával a 3ofíőr vissza­jött a kocsin, de megint a gazdája nélkül. A kocsi megint nagyon poros volt, úgy, hogy a garage­­tulajdonos azt hiszi, hogy megint nagyobb vidéki utat tett. A soffőr megint azt mondotta, hogy a gazdája csak később jöhet, azután ő is elment. Azóta senki sem tö­rődött a kocsival. A rendőrség megállapította, hogy ez a kocsi az, amelyen a gyilkosok jártak. A német szocialisták a Hohenzollerek szám­űzését követelik. Rathenau meggyMkoiásn követ­keztében a német kormány tudva­lévőén törvényjavaslatot fog beter­jeszteni a köztársaság védelméről. Ez alkalommal a szociáldemokra­ták azt fogják javasolni, hogy a fíohenzoüem-esalád ama tagjait, akik mint trónkövete­lők tekintetbe kerülhetnek, száműzni kel! Németország­ból. A radikális szdciáidemokratáfc egyúttal a fioliGHZollern- család vagyo­nának elkobzását fogják indítványozni és azt fogják követelni, tiltsák meg az egykori császári hadsereg uniformisainak vi­selését. A köztársaság védelméről szóló törvény egyébként is a legszigo­rúbb rendszabályokat tartalmazza és hatálya két évre szól. Kéthar­mad többségre van szükség, hogy a törvényt a birodalmi gyűlésen elfogadják. Ha ezt a többséget nem lehet elérni,, úgy a kormány hajlandó a biro­dalmi gyűlés feloszlatására és az uj választások kiírására is. Bajororszíig ellenzi a kivételes intézkedéseket Az országgyűlésen szerdán a nacionalista párt meginterpeÜálta a kormányt a köztársaság védel­mére Berlinből elrendelt kivéte­les intézkedések miatt. Az inter­pellációkra adott válaszéban gróf Lerchenfeld miniszterelnök közölte a Házzal, hogy a birodalmi kor­mánnyal szemben azt az állás­pontot foglalta el, hogy kivételes intézkedésekre Bajorországban nincs szükség és hogy ilyenek csak kiéleznék a helyzetet. Feszült érdeklődéssé’ várjak

Next

/
Thumbnails
Contents