Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-28 / 175. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. június 28. ^ f, oldal.. Bizalmas belügymin iszteri rendelet a zsidók ellen Kisért a zsidók kiutasítása — Másodrendű állampolgárokká deklarálják a zsidókat Az SHS királyság eddig azon demokratikus államok közé tar­tozott, ahol nem veszik figyelembe a vallási különbségeket, hanem mindenkit jelleme és tehetsége szerint értékelnek. Annál megle­pőbb és megdöbbentőbb, hogy azoknak az országoknak mintá­jára, ahol ma az antiszemitizmus van kurzuson, itt is különbséget kezdenek tenni a zsidók és nem­­zsidók között olyan értelemben, hogy a zsidókat másodrendű ál­lampolgárokká deklarálják. És történik ez ismét egy bizalmas belügyminiszteri rendelet által, amelyhez hasonlóról csak a na­pokban volt alkalmunk írni azzal kapcsolatban, hogy a belügymi­nisztérium bizalmas utasítást adott a főispánoknak arra nézve, hogy a nemzeti kisebbségeket ne ve­gyék fel a választóit névjegyzéké­be. Már akkor rámutattunk arra, hogy nem lehet demokratikus az a kormányzat, amely bizalmas rendeletekkel vonja vissza a nyil­vánosan hangoztatott demokrati­kus és toleráns elveket. A zsidók ellen irányuló leg­újabb rendelet, amelyet a belügy­minisztérium BBB osztálya 1738— 922. szám alatt küldö-tt meg a fő­ispánoknak, magyar fordításban szószerint a következőképpen hangzik: »Bácsbodrogvármegye főispán­jának a háború alatt és a háború utáni időkben lakósitott zsidókról hozzám felterjesztett jelentésére megállapítom a következőket: 1. Nagyon nagy azon zsidók száma, akik ezen vármegyében a háború alatt és után lakósittattak. 2. Közöttük nagyon sok az olyan, aki külföldről jött. Tény ugyan az, hogy sok zsidó család csak az egyik községből költözött át a másikba és igy nem tudom megállapítani, hogy az illető az­előtti lakóhelyére illetékes-e vagy pedig külföldi. 3. Többeknek nevezettek közül nincs lakhatási engedélyük. 4. Foglalkozásra nézve az ille­tők többnyire kiskereskedők. 5. Senta város nagyszámú lak­hatási engedélyt adott ki, ami ár­tani fog nevezett város nacionali­­zálásának, különös tekintettel ar­ra, hogy Senta-ugyanis teli van más nemzetiségekkel. Tekintettel állami és nemzeti érdekeinkre, úgyszintén a jobb rendőri felügyelet és hatósági el­lenőrzés érdekében elrendelem a következőket: 1. Minden összeirt zsidótól meg­követelendő az illetőséget igazoló bizonyítvány, amelyet ezen ren­delet kihirdetésétől számítva egy hónapon belül benyújtani tartoz­nak. 2. Azon zsidó személyekkel, akik külföldről költöztek be vagy pedig lakóhelyükön 1910 január 1 előtt szereztek illetőséget az 1920. évi 8640. számú (opciós) rendelet értelmében kell eljárni, ha még ez eddig bármely okból nem tör­tént volna meg. 3. Lakhatási engedély kiadása előtt szigorú ellenőrzés és mérle­gelés kívánatos. A politikai és er­kölcsi megbízhatóság minden ilyen esetben igazolandó, továbbá meg­kivántatik a katonai és adóköte­lezettség teljesítésének igazolása. 4. Mindazon személyekről, akik 1910 január 1 után szerezték meg az illetőséget és nem kérték az SHS állampolgárságot, vagy ha ilyenirányú kérelmük elutasitta­­tott, szigorú nyilvántartást keil vezetni, mert ezek a személyek 1923 julius 26-ig az országból el­költözni tartoznak. Ezen rendelet végrehajtását nem lehet úgy tekinteni, mintha ezzel jogossá válna az ittrekedt A párisi .Journal de Debats* közli a Zagrebban tartott jugoszláviai kato­likus püspöki konferencia határoza­tait. Az 1922 május 3-án tartott püs­pöki konferencián hosszas vita folyt a kormánynak benyújtandó memo­randum ügyében. Végül is úgy határoztak, hogy a püspöki kar panaszait tartalmazó me­morandumot, amelyet Bauer zagrebi érsek és a slbenikl püspök Írtak alá, elküldik a királynak, a miniszterel­nöknek és a közoktatásügyi minisz­ternek. A memorandumban a püs­pöki kar azt panaszolja, hogy a kat­­holikus egyház igen kellemetlen hely­zetben van néhány kormányintézke-A sztrájk hétfőn éjjel tizenegy óra után megszűnt. A sztrájk a kormány teljes győ­zelmével végződött, az alkalma­zónak csak azt kérik, hogy a kormány a fizetésemelésre vo­natkozó törvényjavaslatot még ezen a héten intézze el és a sztrájkban résztvetteket ne bün­tesse meg. A városi telefonforgalom éjjel féltizenkettőkor ismét megkezdő dött, fél órával később pedig megindult a vidékkel és a kül­földdel való érintkezés is. A sztrájk megszűnését késő este a szociáldemokrata bizalmi­férfiak testületé mondta ki. A kü­lönböző bizalmitestületekben meg­tartott szavazáson túlnyomó több­sége volt a sztrájk megszüntetésé­nek. Az állami alkalmazottak szak­­szervezetében az arány ez volt: 19 a sztrájk mellett, 1500 ellene. A szociáldemokrata bizalmifér­fiaknak a sztrájk megszüntetésére vonatkozó határozata folytán a nemzetgyűlés holnapi ülése, a melyen valószínűleg a sztrájkot is tárgyalni fogják, előreláthatóan programmszerüen fog lefolyni. A kormány javaslatot fog be­terjeszteni, amely a következő öt pontból áll: 1. Indemnitás a kormány részé­ről a legutóbbi napokban az ál­lami alkalmazottak részére enge­délyezett pótlékok tárgyában. 2. A jövőbeni javadalmazási módozatok elvének megállapítása zsidóság üldözése, amire figyelem­mel kell lenni«. Eddig a bizalmas belügyminisz­teri utasitás, amihez alig kell kom­mentárt fűzni. Az alkotmány ér­telmében nem lehet különbséget tenni az állam polgárai között nemzetiségi tekintetben, már pe­dig a zsidóságot itt hivatalosan nemzetiségnek tekintik. Azt pe­dig mégse szeretnék feltételezni, hogy a belügyminisztérium az al­kotmány rendelkezéseivel ellen­kező utasításokat ad ki. Az SHS királyság területén élő becsületes zsidóság tömege, amely éppúgy hozzájárul munkájával az ország felvirágoztatásához, mint bárki más, bizonyára nyugtalanul várja ezekután a belügyminisztérium őszinte nyilatkozatát. dés következtében. Különösen a val­lásoktatásra, a magániskolákra és a gyűlésekre vonatkozó rendelkezések sértők a katholikus egyházra. A pap ság hasonlóképen panaszkodik anyagi helyzetének rosszraforduiása miatt, a mi az egyházi vagyonrészek szekvssz­­tráiásának és az agrárreformnak a kö­vetkezménye. A memorandum azzal végződik, hogy a katholikus klérus kész arra, hogy együtt dolgozzék a kormánnyal, de az a megdönthetetlen meggyőző­dése, hogy az országnak csak akkor tér vissza a régi ereje és tekintélye, ha a katholikus egyház ismét abban a helyzetben lesz, hogy tovább foly­tathatja isteni küldetését. a nemzetgyűlés által. 3. A családi pótlékok szabá­lyozása. 4. A fizetéseknek félhavi rész­letekben való folyósítása. 5. A fizetések automatikus le­szállítása az árak és ezzel együtt az indexszámok csökkenése esetén. A szociáldemokratákkal folyta­tott tárgyalások során a sztrájk viszály megoldásénak alapjául a törvényhozás utján való rendezést jelölték meg. A pártvezérek meg­kezdték a kompromisszumos ja­vaslat kidolgozását, melynek öt pontját a kormány elfogadta és a keddi ülésen a nemzetgyűlés elé terjeszti. Az üzemekben részben még ma megkezdődött, részben pedig holnap ismét megkezdik a munkát. A keresztényszocialista alkal­mazottak szakszervezetének bi­­zalmiférfiai megtartott gyűlésükön egyhangúlag a következő határo­zatot hozták: A keresztényszocia­lista szakszervezet elismeréssel emlékezik meg arról a lépésről, amelyet a kormány a családi pót­lékok rendezésére tesz. A többi szakszervezet által felidézett, nyit vári politikai célzatú sztrájkot a ke­resztényszocialista szakszervezet a leghatározottabba n visszautasítja. Abban a meggyőződésben, hogy a kormány az állam mostani szó rult helyzetében alkalmazottai ér dekében minden tőle telhetőt el­­! követett és ezután is el fog kö­vetni, a keresztény közszolgálati alkalmazottak szakszervezete a A katholikus püspökök memoranduma a királyhoz és a kormányhoz A bécsi sztrájk a kormány győzelmével befejeződött — A bécsi villamos alkalmazottai még sztrájkolnak kormánynak bizalmát fejezi ki. Este 7 órakor a villamosvasúti alkalmazottak sztrájkba léptek. A sztrájk oka tisztán gazdasági jel­legű. A város nincs abban a hely­zetben, hogy a kért béreket meg­adja. Tízezer szokolista jött Subotícára A kétnapos szokol-ünnepélyre az ország minden részéből s Csehszlová­kiából tízezer szokolista érkezett Su­­boticára. Az első csoport kedden délután két órakor érkezett Somborból, Csurogról és Srbobránból. Ezeket a pályaudva­ron az itteni szokolisták ünnepélyesen fogadták és diszmenetben, katona­zenével vonultak be a városba, a fő­gimnáziumhoz. Este 6 óra 20 perckor érkeztek a szokolok Veliikibecskerekről, Sántáról és az egész Tiszavidékről. A pályaudvaron ekkor máj óriási közönség gyűlt össze, várni a fél 8 órakor, külön vonaton érkező beogradi szokolistákat. A pályaudvaron volt Dobano­­vacski Pál főispán, Pletiko­­szíts András polgármester, a tanács több tagjával, az állami hivatalok ve­zetői, a katonatisztikar, egyletek és társulatok, a nőegyletek teljes szám­mal és ezernyi más érdeklődő. A per­­ronon a lovasdivizió zenekara ját­szott. Érdekes kép volt, amikor a pá­lyaudvar kellő közepén az ifjúság összefogott és katonazene játéka mel­lett kólót táncolt. Végre fél 8 órakor jelezték a beo­gradi szokolistákat, akikkel együtt ér­keztek a novisadiak is. A hatalmas menet zeneszóval vonult be a városba. Este fél tíz órakor érkeztek a szo­kolok Zagrebból, valamint egész Hor­vátországból és Szlavóniából. Ugyan­akkor jöttek a ljubljanaiak és a cseh­szlovákok. A fogadtatásokat intézte az egész ünnepély főrendezője, Pavlovics tü­zérkapitány és a versenyeket, vala­mint az egész ünnepélyt intéző kerü­leti főparancsnok, a novisadi Todoro­­vics. m 3J) i7|­­iflm gp m q ^ A világítás és a köz­biztonság Villanyégoket a gázlámpák helyett Julius elsejétől kezdve ismét teljes sötétség fog uralkodni Suboticán nap­nyugtától napkeltéig. Az a néhány gáz­lámpa, amely eddig éjfélig pislákolt, Útmutatóul a korai hazatérőknek, — sötét akadályként fog meredezni a járdák szélén. Nem lesz világosság, — és az éjszakai közbiztonság statisz­tikája legalább száz percenttel le fog romlani. A polgárok, akiket hivatásuk este is az utcára kerget, vagy akik napnyugtával nem akarnak otthon elzárkózni a világtól, a sötét utcákban vakon tapogatózva, minden lépésnél és minden utcasaroknál, — valljuk be, — némi idegességgel felfigyelve, fognak hazafelé bandukolni. A rend­őr-őrszemek számát is szaporítani kell majd, — mindezt csak azért, mert a gázgyár nem tudja üzemét fen­­tartani. Amikor Budapesten a gázgyár be­szüntette üzemét, közbiztonsági okok­ból azonnal gondoskodtak a gázvilá­­gitás pótlásáról. A magánházak vil­lanyvezetékeit kivezették az utcai fal­ba s azok felhasználásával az utca­kereszteződéseknél egy-egy villany­lángot szereltek fel és igy kevés költ­séggel megoldhatták a világítás prob­lémáját. Elsőrendű közérdek volna, hogy Suboticán fs gondoskodjanak a köz­világításról és ne engedjék, hogy en­nek a százezer lakosú városnak a megvilágítása a holdjárástól és a fel­hők szeszélyétől fügsjön. séí«,.

Next

/
Thumbnails
Contents