Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-28 / 175. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. június 28. nemzetközi bíróságára vonatkozó indítványt, amelynek petituma az. hogy ű kisebbségek a nemzetköz; hágai biróscfgban külön tanács elé vihessék sérelmeiket. Lukács György szintén javaslatot terjesztett elő, amelynek célja megállapítani azt, hogy nemzetiségi sérelmek ügyében kinek van joga perlőkép fellépni. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja e javaslatokat elfogadta és ezeknek részletes kidolgozására és a genfi központ elé való terjesztésére öttagú bizottságot küldött ki, amelynek tagjai gróf Apponyi Albert, Illés József, Lukács György, Póka Béla és báró Wlassícs Gyula. A magyar csoport felkérte Berzeviczy Albertet, hogy a bécsi konferencián a lefegyverzés kérdését magyar szempontból világítsa meg. Felhatalmazta az elnököt, hogy előadása keretében követelje valamennyi állam lefegyverzését. Felhetaimazza továbbá a csoport áz elnökséget arra, hogy a többi országokból Bécsbe érkező delegációk egyes tagjait Budapestre meghívhassa acélból, hogy tapasztalataik alapján győződhessenek meg Magyarország jelenlegi helyzetéről. Mikor egy bankot temetnek A suboticai Takarékpénztáré* Képbank , beolvadt az Eskontna Bankába Ötvennégyévi fennállás után ma megszűnt Subotica legrégibb bankja, a Taicarékpénztár és Népbank részvénytársaság. A Népbank egyike volt azoknak a tipikus régi magyar pénzintézeteknek, amelyeknek a tulajdonosai és ügyfelei egyaránt a gazdakőzönség köréből kerültek ki. A részvények a vagyonosabb gazdák kezeiben voltak, névre szóltak és csak nagy nehezen lehetett egy-egy részvényt megszerezni. A részvények a pénzpiacon egyáltalán nem forogtak, hanem családok és érdekközösségek körében cseréltek néhanéha, csekély számban, gazdát. A bank a háború folyamán üzleteket egyáltalán nem folytatott, mert a gazdáknak egyre kevesebb jelzálogkölcsönre volt szükségük, aratási előlegért sem kellett a pénzintézetekhez fordulniok, viszont a Népbank vezető sége más üzletekbe nem akart belebocsátkozni. Húszmilliós betétjeinek az összegét a pénzintézet hadikölcsönökbe fektette, aminek következtében, a hadikölcsön elértéktelenedése folytán, a betétek visszafizetése körül nehézségek merültek fel. Végül is az igazgatóság a helyzet szanálása céljából tárgyalásokat kezdett az Eskontna Bankával, melyeknek eredményeként elhatározták a Népbanknak az Eskontna Bankába való beolvadását. A beolvadás végrehajtása végeit szombaton déhitán 4 órára összehívták a Népbank rendkívüli közgyűlését. A gyűlés iránt az érdekeltek kő rében nagy érdeklődés nyilvánult meg és arra a Subotica-kőrnyéki gaz dák, buuyevéc és magyar földbirtokosok nagy számban jöttek el. Oiyan ismert és tekintélyesebb gazdák is megjelentek, akik már évek ó*a nem voltak láthatók Suboticán. Az intézet háromezer részvényéből a gyűlésen 1700 részvényt deponállak. A nagy érdeklődésnek az volt az oka, hogy a rész vényesek közül sokan ellene voltak a beolvadásnak. Különösen a Délvidéki Közgazdasági Bank érdekcsoportja ellenezte a tervet. A közgyűlés megkezdése előtt az igazgatóság kezdeményezésére a két ellenpárt jdenvott tagjai tárgyalásodat kezdtek az ellentétek eliminálása végett. A tárgyalások megegyezéssel végződtek. A megállapodások szerint az Eskontna Banka átveszi a Népbank minden aktiv és passzív vagyonát és a betéteket teljes összegükben kifizeti. Ezzel szemben a részvényesek minden 400 korona névértékű Népbank-részvény után egy-egy Eskontna Banka-részvényt kapnak, az Eskontna Banka átvesz hárommillió korona névértékű hadikőicsönt, amelyért a Népbank részvényeseinek letétjeként kezel. A Népbank részvényesei ezenkívül részvényenként még 1000 korona névértékű hadikölcsönt kapnak. A megegyezés után a Népbank megtartotta közgyűlését, melyen a részvényesek egyhangúlag hozzájárultak az Eskontna Bankába való beolvadáshoz. A határozat után Subotica régi gazda-bankja megszűnt létezni. Az erős kéz politikája a biokkisták ellen A kormány energikus fellépésre készül a blokkisták ellen A beogradi kormány a horvót probléma, pontosabban a blokk problémájának megoldására készül. Az utolsó hónapokban félig a nyilvánosság előtt, félig a kulisszák mögött a kormány megoldási módot keresett, hogy az ország konszolidációját hátráltató horvát kérdés valamiképen likvidáltassék. A kormány a megbékélés politikájának vott a hive. Erre mutatnak azok a tárgyalások, amelyeket a kormányon kívül álló politikusok folytattak ugyan, de amelyeknek az volt a céljuk, hogy a fennálló ellentéteket csökkentsék. Ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre. Hogy a balsiker kinek a rovására Írandó, az most még nehezen állapítható meg. Sem a blokkista politikusok és Radics, sem a beograai politika vezetői eodig nem igen mutattak hajlandóságot arra, hogy az eredetileg elfoglalt álláspontjukból bármily neveset engedjenek. A legutóbbi, különösen az esküvő utáni események a parlamenti pártok egy részében, főként pedig a radikális és demokrata pártban olyan hangokat váltottak ki, amelyek szerint a kormánynak el kell szánni magát olyan lépések megtételére, amelyek Horvátországban tiszta helyzetet teremtenek. Ezt a hangulatot csak erősítették a Boszniából érkező hirek, amelyek szerint a muzulmán-párt Spahocsoportja nemcsak a programját vette át a horvát blokknak, hanem a politikai harcmodorát és taktikáját is A képviselők megmozdulása a hirek szerint erős befolyást gyakorol a kormányra és annál inkább, mivel már olyan hangok is hallatszanak, hogy a kormány engedékenysége lenne az oka a mai helyzetnek. Hir szerint, már csak rövid idő kérdése, hogy a kormány meg indítsa azt az akciót, amely leg alább a kormány várakozása szerint, véget vet a blokkista propagandának és azt egyszer és min denkorra lehetetlenné teszi. Hogy mik azok a rendelkezések, arae lyeket a kormány tenni szándé kozik, még nem került nyilvánosságra, de azok a beavatottak szerint olyanok lesznek, hogy bizton elérik Velük a szándékolt célt és rendet teremtenek. Kereskedők a vizűm eltörléséért Mozgalom a Magyarországgal való könnyebb közlekedés érdekében Az utódállamok kereskedelmét még mindig fojtogatja az a súlyos nehézség, amely a külfölddel való érintkezést majdnem lehetetlenné teszi. A háború után orvosolandó sebek közül az útlevél- és vizumnehézségek nem akarnak enyhülni, súlyos kórokat okozva ezzel úgy az egyéneknek, mint az összességnek is. Az utódállamok kereskedőit és ezek sorában a vajdasági keres kedőket is elsősorban a Magyarországgal és Ausztriával való érintkezés érdekli, mert ezekkel az államokkal tartják fönn a legszorosabb érintkezést. Mindkét országba azonban csak a legnagyobb nehézségek és kényelmetlenségek árán lehet eljutni, nem is szólva arról, hogy Magyarországról Jugoszláviába vízumot szerezni határos a lehetetlenséggel. Azonban igen sok kellemetlenséget és költséget jelent az utódállamokban is a magyar vagy osztrák vizűm megszerzése is. Az SHS. királyságban csak Beogradban lehet a vizumot megszerezni és hasonló a helyzet Csehszlovákiában is, ahol Prágába kell menni minden vizűmért, valamint Romániában, ahol Bukarestben adnak csak vizumot, bár legújabban Kolozsváron is hozzá lehet jutni a magyar vízumhoz. Akik ismerik a vizumszerzé - nehézkes;ségeit és ezt a kényelmetlenséget, amely azzal jár, hogy egy kereskedőnek, aki Suboticáról Bu dapestre, vagy akár csak Szegedre akar utazni egy-két napra, el kell előbb mennie Beogradba a vi zumért, az tisztóban van azzal, hogy ilyen körülmények közt a, egészségesebb kereskedelmi kapcsolat fölvétele elképzelhetetlen. A gráczi egyezmény ugyan már régebben lényeges könnyítéseket ígért az utlevélszerzés és a vízum tekintetében, azonban ezt azegyezményt sem Jugoszlávia, sem Ma gyarország nem léptette még mindezideig életbe. így tehát most az utódállamok kereskedői és ezeknek sorában a vajdasági kereskedők egyöntetű akciót készítenek elő az útlevél- és vízum nehézségek megszüntetése érdé kében. A Budapesten most rendezett árumintavásár szolgáltatott prece denst a nehézségek kiküszöbölé sére. Erre az alkalomra ugyanis a kiállító kereskedők és iparosok az utódállamokból vízummal e nem látott útlevéllel utazhattak Budapestre és a magyar vízum megszerzéséért csak Budapesten kellett jelentkeznek. Ez a célnak mindenképpen megfelelő kivételes elbánás arra a gondolatra vezette az érdekelteket, hogy nem le* hetne-e a nagy nehézségeket okozó útlevél- és vizűm ügyet egyszersmindenkorra ehhez a kivételes elbánáshoz hasonlóan megkönnyíteni. A budapesti árumintavásáron résztvett utódállambeli kereskedők erről megbeszéléseket is foiytattek s ezeknek alapján most a Vajdaságban is a kereskedői testületek akciót indítanak az útlevél nehézségek leküzdése érdekében. Lehetséges, hogy a vajdasági kereskedő testületek konkrét formában fogják a kormánytól kérni, terjessze elő a magyar és esetleg osztrák kormánynak is a vizűm eltörlésére vonatkozó kívánságait. Szó van arról is, hogy megszüntessék a Magyarországból ideutazók vizum-kötelezettségét is. Kedvezményes ellátás a tisztviselőknek A saboticai városi kerigazdasig A városi tisztviselők rossz anyagi helyezte állandóan aktuális téma. Hogy mennyire aktuális, azt csak ők érzik igazán a napról-napra fokozódó drágaság miatt. A városnak nincs módjában tisztviselőiről megfelelően gondoskodni, megelégedéssel kell fogadni, ha a város bármilyen kedvezményben is részesíti nyomorgó tisztviselőit. Ékre hosszú idő után most nyűik először alkalom. A városnak szépen virágzó, jól jövedelmező kertgazdasága van Sándorban, A város tanácsa most elhatározta, hogy inkább lemond e jövedelmi forrásának egy részéről és a kertgazdaság terményeit a városi alkalmazottak rendelkezésére bocsátja. A tanács határozata értelmében a sándori kertgazdaság kerti termékeiből ezentúl a városi alkalmazottak a mindenkori piaci áraknál 50 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak a Strossmajerova-utcán lévő városi elárusító bódéban, mindenkor azonban csak reggel nyolc óra előtt. A vásárió városi alkalmazottnak hivatalfönőke által kiállított igazolvánnyal kell igazolni, hogy a város szolgálatában áll és hogy hány tagú családja van. Ugyanez a kedvezmény illeti meg a Palicson lakó városi alkalmazottakat fe, a palicsi városi gazdaság termékeiből. »—««««»»«m Megkapja-e Subotica a tizenötmilliós kölcsönt? Veszélyben a kölcsönakció sikere A tizenötmillió dináros városi kölcsön perfektuálását, amint ismeretes, sok vita és izgalom előzte meg. A közgyűlésnek tekintélyes pártja foglalt állást a kölcsön-javaslat ellen, sőt maga a polgármester is a tanácsi indítvány ellen szavazott. A kölcsönnek megszavazását csak informativ jellegű megbeszélések előzték meg az Uprava Fondavávai, amely a város részére az ilyen kölcsönöket szolgáltatni szokta. Ezek a nem kötelező tárgyalások még az év elején indultak meg és akkor a közalapítványi igazgatóság hajlandónak mutatkozott a tizenöt millió dináros hitel folyósítására. Azóta azonban egy félév múlt el és a kölcsön késedelmes megszavazása, valamint a közbejött felebbezés elintézése és a miniszteri jóváhagyás bevárása egyre késleltette a hivatalos kölcsön-tárgyalásokat. A kölcsönre vonatkozó végleges tárgyalások még ma sincsenek folyamatban. A tárgyalások késedelmes felvételének hátrányai már mutatkoznak és ezek a jelenségek mind arra vallanak, hogy Subotica városnak föltétlenül sürgős szüksége van erre a sokat vitatott és nehezen megszülető hitelre. Az egyik ilyen jelenség a városi gázgyárnak julius 1-től való üzembeszüntetése, amelyről tegnap megírtuk már,
