Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-27 / 174. szám

Ära 1 ifiár BÁCSMESYEI XXIII. évfolyam ■——— I fű ——— Kegjeieuik isüídea reggel, ünnep után és hétfőn délben TEIXFOíí SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Suhoiica, kedd 1922. jnnáas 27, 174. szám Előfizetési ár: eegyedévre 98* — dinár S&EKKJlSETŰSÉC: Kráuja Alexaitőra-olica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexaadra-nHea 1 (Leibaeh-paieta) Caesarok a katedrán Nem szívesen beszélünk erről a (dologról. A tanárok, akiknek műkö­déséről most szó esik, a legnehezebb Biankát, a legfáradságosabb felada­tot végzik a legcsekélyebb ellen­­éríékérí. Lerongyolt kabátban és a Hitetlen szobában elgyöngült, rosz­­szül táplált testtel hirdetik a jövő nemzedéknek az idealizmus vallá­sát, a sarkaiból kifordult időben a légletünt idők rég letűnt hőseivel társalognak, kenyér- és ruhagondok­tól égő fővel kell lelkesítő beszéde­ket mondaniok héroszokról és hős­tettekről. Minden hódolatunk kevés elismerés «zért a munkáért De a munkavég­zés módjának ellenőrzését még se téveszthetjük össze a munkavégzők­nek kijáró tisztelettel. Nincs emberi munka emberi gyön­­jeség nélkül. A tanár, aki egy életet tölt el tizennégy-tizenöt éves gyer­mekek között, aki kénytelen magát arra nevelni, hogy értelmi szintjét a tizennégy-tizenöt éves gyermekek fejlettsági fokához leszállítsa, óhatat­lanul és szükségképpen áthasonul' Sülhöz a foglalkozáshoz, ami tőle ezt az értelmi harakirit megkövetelj. Mint ahogy bármelyik foglalkozáson lévő egyén a saját foglalkozásához Szabja az érdeklődés és fontosság abszolút mértékét A suszternek a ci­pő a fontos, a katonák a háború, az írónak a könyv, a gazdának az idő­járás, a tanárnak az accusativns cttm infinitivo. Ez érthető, mindennapi jelenség, senki s ekivéíel alóla. A baj azonban ott kezdődik, amikor ott is az iskolai mérlegelés mértéké­hez ragaszkodnak, ahol érdeme sze­rint az iskolai tudás már elvesztette jelentőségét. Ez a fogyatkozás ott yálik teljessé, hogy az a korkülönb­ség, az a tekintély, ami a tanári min­denhatóságot jellemzi, optikai csaló­dást kelt a tanárban s azt hiszi, meri íölebbeznetetlen jussa van az iskola falain belül Ítélkezni, ugyan­ilyen mindenhatósággal s ugyan­ilyen gyermekes szempontok szerint Hélkezhetik akkor is, amikor ítélete életeket nyomoríthat el és életpályá­kat zökkenthet ki utjából. A tanár tanítson becsülettel és követelje meg diákjaitól az iskolai feladatok becsü­letes elvégzését, de — az isten sze­relmére — az élet legyen fontosabb, mint az áblativus absolutes és az 1922 legyen fontosabb évszám, mint az 1222. Nem akarunk tekintélyrombolók lenni, mert jól tudjuk, hogy ez a te­kintély az iskolai fegyelem hatásos eszköze, de riasztó példákkal, ijesztő bizonyitékokkal és anakrónisztikus fontoskodásokkal ne kényszerítsék bele a közérdeklődésbe azt a bántó kontrasztot, ami az iskola és az élet, vagy más fogalmazásban: a jó Is­kola és a mai iskola közt tátong. Jól tudjuk, mi az iskolának szerepe a társadalmi harcok csatamezején. Az iskola az a fcely, aho] a ma urai­monlévők a jövő generációt is a ma­guk csatasorába állítják. Ahol millió adatot tanítanak, de egységes látás­ra nem nevelnek, ahol a történelmi dátümok sokaságával pótolják a tör­ténelemnek tanítását, ahol latinnal, göröggel, ábrázoló geometriával csak azért töltik el az időt, ami, fáj­dalom, nem a maguk ideje, liánem a fiatalságé, hogy mást ne kelljen ta­nítani. Nincs most helyünk arra, hogy az iskola korszakos hibáiról be­széljünk, erre csak azért mutattunk rá, hogy megállapíthassuk, a tanár ma az iskola hibáit nem csökkenti, hanem fokozza. És nem gondolják meg azt, hogy minden buktatásban, minden rossz eredményben a tanár legalább olyan hibás, mint a tanit­­de ez a hiba fokozottabb mértékben számítható be nála, mert elvégre mégis csak ő a felnőtt Egy lovakat kedvelő igazi magyar űrtől hallotta e sorok írója, hogy nincs rossz ló, csak rossz kocsis. Ne legyen blaszfemia ennek a kijelentés­nek variálása: nincs rossz diák, csak rossz tanító. Aki nem tud érdeklődést kelteni a tárgya iránt, aki nem tud­ja megszerettetni a munkát, aki a feladatának minimális teljesítésére nem tudja rábírni a növendéket, az nem jó tanár. A szekunda a tanárt is elbuktatja, nemcsak a növendéket. Hogy az a caesarizmus, ami töb­­bé-kevésbbé minden katedrán kifej­lődik, jó vagy kevésbbé jó osztály­zásai jutalmazza, vagy bünteti a gyerekeket, abba igazán nincs bele­szólásunk. Teljék nekik és a gyere­keknek örömük ebben az ártatlan játékban. De az ellen a nyilvános ellenőrzésnek fel kell szólalni, ami­kor ártó megálomániává fejlődik ez a tekintélyben való tetszelgés s epidémiává fokozza a buktatásokat vagy fontosságukat rég elvesztett lim-íom ismeretek, soha komoly tu­dássá össze nem fogható adatok nemismerete miatt jó, tehetséges, ígéretes jővőjü, szorgalmas gyerek­emberek sorsát tördelik össze, A dicséretes kivételekre ne vo­natkozzék ez a szigora szabály, Protics Szioján a költségvetés ellen — A parlament ülése — A szkupstine hétfői ülését dél­előtt tíz órakor nyitotta meg Ribar elnök. Az ülésen mindössze Kar minc-negyven képviselő vett részt. A napirenden a költségvetés vi­­:ája szerepeit. , Protics beszéde Az első szónok Protics Sztojón volt, aki kritikájában nem a kor­mányt támadta, hanem csak a rossz pénzügyi politikát tette szóvá. A pénzügyi helyzet szerinte nem olyan rózsás, amint az Ku­manudi expozéjából kitűnik. Ku­manudi azzal végezte expozéját, hogy a pénzügyi helyzet még­­gyógyitásának egyetlen célrave­zető módja idegen valuták beho­zatala. Ezt a külföldi kölcsön ut­ján lehet elérni. Protics szerint ennél hibásabb módot el sem le­het képzelni. Kumanudi egészség­telen valutapolitikája voit a dinár esésének egyetlen oka. Két esz­­téndőve! ezelőtt, amikor ő elhagyta a kormányt, a dinár a francia frankhoz 100—260—280 arányban állt, most pedig 100—600 az arány. Az esésnek az oka a költ­ségvetésben beállott deficit. Hogy végleges javulás álljon be, nem­csak a deficit egyensúlyét kell helyreállítani, hanem az állami bevételekből tartalékot is kell te­remteni. A Narodne Bankánál levő négy milliárdos kölcsönt ki kell fizetni. Kumanudi expozéja zerint a Narodna Bankánál levő adósság nem szaporodott, a tény pedig az, hogy veitek jel újabb hi­elt, de azt a régi adóssághoz itták A javulás processzusa csak a teljes jogrend esetén érhető el. Protics végül kijelentette, hogy hely- Isgniti az uj kölcsön megkötését. Ezután Ivanies Momesilló beszélt, akinek beszédje alatt a demokra­ták tüntetőleg kivonultak a te­remből. ívanics éles hangon kri­tizálta a költségvetést. A délelőtti ülés 12 óra 40 perc­kor ért véget. A délutáni ülés A délutáni ülést fél ötkor nyi tóttá meg Ribár elnök. Az ersö szónok Manches klerikális, éles kritika tárgyává teszi a költség­vetést, különösen a Bosnia-Herce­­govinára vonatkozó részeket. Be széde a radikálisok és demokra­ták soraiban nagy izgalmat kelt, állandó közbeszólásokkal zavarják a szónokot, úgy, hogy az elnöki csengenek állandóan dolga akad. A közbekiáltók különösen azt ve­tik szemére Mandicsnak, hogy a háború alatt osztrák helytartó volt. Mándics beszéde folyamán kü­lönösen részletesen foglalkozik a dohány-monopólium kérdésével és szóvá teszi több pénzügyi tisztviselő ál'itólagos visszaéléseit is. Másfél­órás beszéde után az elnök figyel­mezteti a házszabályokra, mire befejezi beszédét. Fokozottan tör ki a vihar Ku­manudi pénzügyminiszter válasza közben, aki követeli Mandicsíól, hogy mondja meg a nevét annak a pénzügyi tisztviselőnek, akit visszaélésekkel vádolt. Mándics erre kijelenti, hogy a nevek mo­mentán nem állnak rendelkezésére, mire Gyóklcs demokrata a követ­kezőket kiáltja közbe: — Ha nem tudod a neveket, ak­kor, hazudsz! Óriási zaj tör ki erre, úgy hegy az elnök kénytelen felfüggeszteni 1 az ülést. Negyedórái szünet után Hadzsi Kágics Spaho-párti muzul­mán képviselő élesen támadja a költségvetést és az autonómia met­zelt foglal állási. Az ülés este nyolc órakor ért véget. A költségvetési vitát ked­den folytatják. A kormány rekonstrukciója A klubokat még mindig első­sorban a kormány rekonstruk­ciójának a kérdése foglalkoztatja. A demokratáknak a belügyi és szociálpolitikái tárca betöltéséről kell gondoskodnfok, a radikálisok pedig szintén néhány személyi változást akarnak minisztereik kö­zött A radikálisok állítólag a meg­üresedett belügyi tárcára is aspi­rálnak. Az uj választások közeledtével ugyanis most különösen fontosnak tartják, hogy ki tartja kezében a közigazgatás gyeplőjét Úgy látszik azonban, hogy ez a törek­vés meg fog hiúsulni a demok­raták ellenállásán. Még mindig Pribicsevics Szvetozár belügymi­nisztergége áll előtérben, de sokat beszélnek Rzfailovics jelenlegi er­dészeti miniszter és Timotievics bclügyminiszterségéről is. A vasárnapi minisztertanács ha­tározata szerint Marinkovies bel­ügyminiszternek Bledbe kellett volna utaznia, hogy a királynak referáljon lemondásának körülmé­nyeiről. Utazása azonban, amelyet vasárnap estére terveztek, isme­retlen okokból elmaradt. Öl halálos ítélet a szkopüjei fcünpör&erc 83 vádlottat felmentettek, a lobbii egytől huszévig terjedő börtönre ítélték A skOpljei perben elhangzott az ítélet. Az egész ország, de kü­lönösen Délszerbia közvéleménye feszült figyelemmel kísérte a per minden fázisát, amelyben közel kétszáz vádlott állott bírái előtt a bolgár komitácsikkal való cimbo­­rá'ás, hűtlenség és hazaárulás vád­jával terhelten. A monstrepör utolsó napjaiban a hallgatóság padjaiban ült Ldzics Zsike, a bel­­ügyininiszterum közbiztonsági és közrendészeti osztály-főnöke is, aki azért utazott le Skopljéba, hogy a per folyamán napvilágra kerülő adatokból megismerje a délkeleti határon történő esemé­nyek részleteit és azok igazi okait Szigorú büntetésekkel sújtotta a bíróság a vádlottak legbünösebb­­jeit, halálos ítéletek is hangzot­tak el, Délszerbia lakossága né­mán veszi tudomásul a memen­­tóként elhangzott Ítéletet Az Ítélet Suigáriénak is szól, tanulságul a jövőre nézve, hogy ássa a bolgár közvélemény és a

Next

/
Thumbnails
Contents