Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-25 / 172. szám

Ära 1 dinár BACSMEGYEI Ks^^roroasHBSMBEčaaEassffla XXIII. évfolyam Snbofica, vasárnap 1922. junius 25. 172. szám Megjelenik minden reggel, ünnep öté a és hétfős délben TELEFON SZÁJÉ: Kiaéőluvetal 8—5S, ezerkesxtőaég 5—10 Előfizetési árt negyedévre 96* —dinár SZEKKESZlCSÍ.G: türaijs Áiezanóra-ulica 4 szám alatt S£j$dőhhratal: Kralja Al&zandxa-oiiea 1 (Leibach-palata) Mafóti idézés Olvassak, a „szédületes lehető­ségek és szédületes hazugságok hazájából", Amerikából jön a hír, hogy Edison uj találmánnyal akarja meglepni a bámuló vilá­got, olyan konstrukción dolgozik, amivel közlekedni lehet majd a halottakkal. Bármilyen messzinek látszik ennek a feladatnak meg­oldása, a cél kitűzése a logikus rend egymásutánjának során kö­vetkezett el, — a gondolatoknak műszerrel való felfogása után mi következhetett már más, mint a kísérletezéseknek áttelepítése az élők világából Acheron völgyébe. Miiyen derűs is ez, hogy a tu dományos kutatás mint Varrusis kardja, vissza felé fordul. Apáink lázas problémái gyermekregény r.ek témáivá csöndesedtek le. Az „Utazás a holdba", a „Fel egé­szen az Északi pólusig", az idő­gép — rna már éppúgy nem anyaga a tudományos’ érdeklődés­nek, mint a bölcsek kövének elő­állítása. Milyen jó is hogy a Marsbeli emberekkel — oh bol­dog emberek, van-e nálatok la káshivatal, vizűm, devizaengedély, s a földi élet többi gyönyöre? — nem tudunk „íűllungot venni", a hogy katonáéknél fordították ki magyar ködmönné a német lajbit. Ugyan mit hozott volna el onnan az első távcső, amolyik föltárta b'olna az első protoplazma meg­­iszlásában elvéit testvéreink ele­­ének titkait ? Uj hadi szerszámo­­:at tanu'tunk volna tőlük, a gyil­kolás tömegszükségletének kielé­gítésére alkalmas és megbízható módokat guillotine-bazárokat és hóhérbárd-áruházakat s talán még az Uivi-sugarak titkát is, amivé! harminc kilometer távolságon be­lül minden robbanó anyagot elektromos sugarakkal lehet fel­robbantani, ahogy ezzel millió lírákat és világszenzációt szélhá­­moskodoít össze a háború idején egy olasz mérnök. De hát ha most tudományos vizsgálódásunk nem Wells idő­gépére ü! föl — Osíwa.d szerint a tudománynak egyetlen céija van : a jövőbelátás •— amelyik az időkben előre száguldott, hanem Herczeg Ferenc kiszolgált konfli­sára, a Szíri wz-tr öl föl, amelyik a föld forgásával ellentétes irány­ban, de a föld forgási sebességét meghaladó gyorsasággal röpül s így a múltakba száll vissza, ak­kor a múltak rég elhagyott part­jain köthet ki érdeklődésünk bolygó hollandija. S gondoljuk csak meg, meny­nyivel jobb ez így. Nem azért, mert a Halotti Beszéd szavaival még beszélgetni is tudunk rég el­porladt őseinkkel, hanem mert onnan nem hozhatunk el se ártó fegyvert, se romboló eszközt, mert mindebben szédületesen tökélete­sebbek vagyunk. Csak a Borsiak­nak volt — állítólag — valami Keletről származó mérgük, amivel olyan tempirozva tudtak Ölni, mintahogy most robbantani tu­dunk. Ez az egyetlen dolog, ami vei többet tudtak. Minden egyéb bel szánalmas együgyüségben marasztalja el őket korunk fölvi- Iágosodottsága, amelyik együtt találta föl a bronZágyut és a vas­beton fedezéket, a gézbombát és a védőmaszkot, a kizsákmányo­lást és a szociálpolitikát. Ugyan mit tanulhatunk derék, de tudat­lan apáinktól, akik romantikus furkósbottal kopogtattak a Halál pitvarán s ha nagyon jól ment, a kerékbetörésig és fölnégyelésig bátorkodott ei tipegő fantáziájuk. Oh boldog gyerekszoba —- ke­gyetlenség, amelyik kihúzta a pók­lábát és rálépett a bogárra. Ha fölébrednének — Edison most a Csipkerózsa kastélyává akarja át varázsolni a múltak történetét, tűnő álommá az örök halált — ha fölébredhetnének Rettenetes Iván, Henrik a navarrai vagy Ili. Rikárd de elrösteihetnék magukat Kreizlerkegyetlenkedéseik miatt olyan dicsőség olajával fölkent hősök, olyan bebérkcszorus héro­szok, olyan glóriás nagyok mel­lett, mint — mondjuk — Tirpiíz és Oemenceau. Ha már a halottakkal fogunk érintkezni — légy áldott-átkozott érte nagy keritőnk Edison — legalább kedves haloítainknt ta­láljuk meg a múltak temető kert­jében. Halott reményeinket, holott békénket, az eltorzult világ halót szépségeit, a halott múlt holt örömeit, a melódiát, amelyik a végtelenbe halt el, a színeket mélyek őrök szürkeségbe temet keztek, szegény magunk halót ifjúságát. (d. j) A költségvetés vitája a szkupstmákao — Kcmanudi expozéja — A szkupstina tegnapi ülése pon­tosan félíizkor kezdődött. Ennek a túlzott pontosságnak meg van a maga kulissza titka. A többségi pártok az ellenzéknek a kérdések­kel való obsírualását így ekarták leszerelni, ami sikerült is. Az ellen­zék tegnap arra számított, hogy az ülés nem fog pontosan kez­dődni és igy nem jelent meg ide­iében. Ennek folytán tizenhat mi­niszteri válasz, minthogy az inter­pellálok nem jelentek meg, elma­radt. így gyorsan áttérhettek a napirendre kitűzött költségvetés vitájára. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a kővetkező: Ribar elnök bejelentette, hogy a pénzügyminiszter javaslatait a julius havi tizenkettedekről és a külföldi kölcsönről fogják tárgyalni. Az igazságügyminiszter a polgári perrendtartásról szóló törvényja vaslat tárgyalásának sürgősségét kérte, amihez a szkupstina hozzá is járult. Ezután Vdszics hadügyminiszter válaszolt Derzicsnek a Belovár vár­megyében, a határőrök által bán­talmazott gazdák ügyében. Vdszics kijelentette, hogy nem adhat ér­demleges választ, mert még nem érkeztek meg a jelentések. Denies nem volt megelégedve a minisz­ter válaszával, mert hónapokkal ezelőtt interpellált ebben az ügy­ben, úgy, hogy elegendő ideje volt a hadügyminiszternek az ada­­tok összegyűjtésére. Koránnak a bitolji robbanás ügyében hozzá intézett kérdésére nem adott a miniszter választ, mert ebben az ügyben a többi kérdésekkel kap­csolatban fog válaszolni. A napirendre, a költségvetés tárgyalására csak ezután tértek át, amelyet teljesen betöltött Ku tnanadi négy expozéja. Kanta nádi konstatálta, hogy ez az első rendes kÖHségvetés. Az 1919. évi költségvetés hiányait n Narodna Bankától és a külföld; államoktól felvett kölcsönökből fedezték. Ezt a budgetet az 1920 21. évi költségvetés követte, ame­lyet eredetileg 6 milliárdra kon­­templáltak, kézőbb azonban ez a szám 4 milliárdra redukálódott. A 4 milliárd azonban előre nem látható okból még sem bizonyult elegendőnek, tehát 800 millióval felemelték. Ez a 4 milliárd 800 milliós költségvetés I milliárd de­ficittel végződött. 1921 június 1-ig az állami ki­adások 7,255,609.000 dinárt tettek ki. Eddig a deficit tehát2,220,250.000 dinárt tesz ki. Ebből történt a hadsereg le- és uj fölszerelése. A vasutak rendbehozatala és még néhány uj vonal kiépítése. Az 1921. évi junius hó elsejétől nem költségvetés, hanem a költ­ségvetési tizenkettedek alapján dolgozik az államháztartás. Hogy ezalatt az idő alatt meny­nyi volt a deficit, azt a Narodne- Bankánál levő áll&mtartozás ösz­­sregéből lehet megállapítani. Ezek szerint az adatok szerint junius 1-től október 1-ig 417,000.000 di­nárt vett föl az állam. Ehhez hozzá kell adni azt a 80,000.000, amit még 1921 májusban vettek föl, igy a végösszeg 497,000.000 dinár. 1921 október óla a Na­­rodns Bankától semmit sem vett fői az állam. A hadügyminiszté­rium kifizetetlen számláit, ame­­yek 500,000.000 dinárt tesznek ki, a többi minus tételekhez hoz­zászámítva, a fölszabadítás óta a deficit összesen 3,350.000.000 dinár. Meg kell azonban jegyezni, hagy a hadügyminisztériumnak 50Ö milliós expozéjában sok olyan tétel is szerepel, amely még a Balkán- és világháború idejéből származnak. Ez a 3350 millió deficit pontos képét nyújtja az ország pénzügyi helyzetének, de hozzá kell számi- Jani még a Narodna Banka által beváltott koronabankjegyek ellen­értékét is, mert a forgalomba levő bankjegyek összege 4600 millió dinár. Az 1922—23. évi költségvetés eredetileg 9 miliárdra volt ter­vezve. Az első redukció után 7 milliárdra, a második utón 6257 milliárdra csökkent. Ennyi kiadás mellett körülbelül 1 millárd dinár deficit mutatkozott. A pénzügyi bizottság aztán alaposan átrevf" diálta a költségvetést, úgy, hogy a kiadások végösszege most 6690 millió 636.243 dinárt tesz ki. A deficit pedig mindössze 2.800.620 dinár. A pénzügyminiszter ezekutén a költségvetés bevételi tételeit is­merteti. Múlt év szeptemberétől folyó évi április 1-ig 116 millió dinár adójövedelem folyt be. Ehhez nincs hozzászámítva a forgalmi adó összege, miután erről még nincsenek pontos adatai a pénz­ügyminisztériumnak. Mint nagyjelentőségű reformot jelenti be a pénzügyminiszter, hogy az adóügyeket ezentúl elkülö­nítik az egyéb pénzügyi igazgatás­­tél. Kerületi pénztárakat és edó­­űgyi osztályokat fognak fölállí­tani, melyeknek az lesz az egyet­len föladatuk, hogy a közvetett és közvetlen adókat kivessék és behajtsák Szerbiában, Montene­gróban és a Vajdaságban. Az év első hónapjában 156 millió dinár folyt be. A fogyasz­tási adók 1921. évben 377 millió dinárt eredményeztek. A költségvetésben o különböző adóelemek jövedelmét körülbelül 2 milliárdra irányozták elő. A vámtételek és monopóliumokra másfél milliárd ven kontempl&lva. A vasút jövedelmeit 774 millió dinárra kalkulálták. Az állami bir­tokok jövedelmeiről nincs pontos kimutatás. Ezután a dinár javulásának fel­tételeiről beszél. Kétségtelen, hogy erre nagy befolyással van e költ Lapnak mi száma 16 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents