Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-24 / 171. szám
Ára 1 dinár BACSMEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Suboiica, szombat 1922. jirnius 24. 171. szám JüegjsücaiSí minden reggel, ünnep nlá* is hétfőn délben TELEFONI SZÁM: KiadáHvatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre $0* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Áiexandra>i2Í:ca 4 szám alatt EM^ttrl: Kwlja Alex: ndra-olka 1 (Lei&ach-paleta.) A politika mikroszkópja Nem tartjuk egészségtelen jelenségnek, hogy a közjogi harcok, a legfelsőbb kormányzási problémák, legmagasabb rendű közigazgatási témák után egy egyszerű kis lakáskérdés megvitatása is sorra került a törvényhozó testület tobutekintélyü munkarendjében. Ex unó discs omnia — minden kisjelentőségü közigazgatási ügy elintézése rávilágít az egészre, minden, bár alárendelt hatáskörű közigazgatási funkcionáriusnak alárendelt jelentőségű ténykedése egyenes következtetést ad azokra a legmagasabb szempontokra, melyeknek legtöbbször öntudatlan képviselője a közhatalomnak bármily kis hatáskörű kezelője. Ha az élő szervezet egészséges állapotáról meg akarunk győződni, nem tehetjük ezt anélkül, hogy egyetlen vércsöppjét ne helyezzük a mikroszkóp asztalkájára. Egy közigazgatási intézkedést az államgépezet működéséből — egy vércsöppet az élő szervezetből. A mikroszkóp föltárja a titkokat, egy atom elég arra, hogy a milliárd atomnak s a milliárd atom összemükpdésének életképességét elárulja. Ám az összefüggés még annál frappánsabb, mert a politika mikroszkópján is csak a pozitív eredményű vizsgálatok adnak biztos útmutatást. Ha azt látjuk, hogy a közigazgatás legkisebb egységének a falunak legkisebb hatósági közege megtórlailanul helyezkedhetik szembe a törvényes renddel, akkor messzeágazó következtetésekre nyílik szomorú alkalom. Ez a bátorság nem az egyén bátorsága hanem a rendszeré. Ha a törvénysértést nem követi szigorú kivételnélküliséggel a megtorlás,, akkor a törvénytisztelet, a jogrend tekintélye nem vitán feiüli. Ha pedig rések és repedések lazítják a jogrendnek, törvénytiszteletnek, az alkotmányosság tekintélyének vasbetonját, akkor a visszaélésre hajlamos emberi természet mindig talál módot arra, hogy ezeken a réseken keresztül belopja a jognak épületébe a magánérdekek salak ját. Egy megtorlatlan visszaélés többet árt a közmorálnak és a közjónak mint száz rossz törvény. Aki tulteszi megát a törvényen, az a törvényhozó hatalmát bitorolja. A törvény rendelkezései ellen nem a törvény megsértésével kell és szabad küzdeni. A törvény sértések akkor a legveszedelmesebbek, ha a legfőbb államérdek tógáját öltik magukra. Államérdekre, államvédelmi biztonságra hivatkoznak rendszerint azok, akik a törvény megsértésével és az alkotmány megszegésével a legtöbbet vétenek az állam érdekek ellen. S a régi görög anekdota rendszerint megismétlődik : az államvédelem tógája alól nagyon sokszor kihaliatszik az egyéni érdek malacának siviíása. A Vajdaság valamikor tisztára katonai közigazgatás alatt állott, mert ha polgári tisztviselők voltak is a funkcionáriusok, a megszállás ténye jelentette a közigazgatási impénum alapját. De most már — úgy hisszük — ebből a tisztán átmeneti állapotból régen kdábolíunk, a közigazgatást ma nem a tényleges hatalom mindenkori s a viszonyok változásához engedelmesen simuló érdekei, hanem a tételes törvények, az élő jog szabályai vezetik. A törvényes rend uralmát minden vonatkozásban helyre kell állítani s ennek a helyreállításnak sikere nem képzelhető el akkor, ha lesz csak egyetlen törvénysértés is, amit akár a legszebben hangzó szólam kedvéért büntetlenül hagynak. Törvénnyel szemben engedetleneknek nem lehet törvény iránti engedelmességet megkövetelni. A vieet prédikáló, de bort ivó pap nem lehet ko moly tényezője a hitéletnek. Az é'ilamélet egész terütelér, a közigazgatási impérium minden megnyilatkozásában a feltétlen, tőké letes jogtiszteíet lehet csak a szuverén ur. Egy lakhatási engedély kiadáséban, egy útlevél-ügyben, lakáshivatal előtti vita, egy husz koronás kihágási ügy elintézésében is az állam egész közszelleme, a társadalmi ellenőrzés ereje s a konszolidáció biztonsága nyilatkozik meg. A minima non curat praetor csak a praetor szempont jából lehet igaz, de ezerszeresen hazug azok szempontjából, akiknek ez a minima a legfőbb gondjuk és legégetőbb fájdalmuk. Külügyi vita a szknpstmában — Megkezdték a költségvetés tárgyalását — A szkupstina pénteki ülését tíz órakor nyitotta meg Ribár elnök. A formalitások elintézése után Dsrzics nemzeti szocialista kér szót. Derzics megkérdezte az elnöktől, hogy miért nem kapott választ sem a hadügyi, sem az igazságügyi és belügyminisztertől, akikhez a Horvátországban és Szlavóniában ártatlanul bántalmazott emberek ügyében interpellációt intézett. Ribár kijelentette, hogy ö mér két ízben megsürgette a választ. Jeremies földmivespárti a hadikárpótlások ügyében intézett kérdést az igazságügyminiszterhez, aki szintén nem válaszolt. Az elnök válasza után Brandner szociálista a házszabályok alkalmazása, Pusenydk a gyorsírói jegyzetek kinyomatása ügyében intéz kérdést Ribár elnökhöz. Miletevics radikális a közoktatásügyi minisztert támadta, mert nem válaszolt interpellációjára. Külpolitikai kérdések Ezután Nincsícs válaszolt a külügyek vezetéséről hezzéintézett kérdésekre. Anpyelinovics a trianoni békeszerződés Magyarország részéről történt megsértése miatt interpellálta meg a külügyminisztert. Nincsics most kijelentette, hogy tényleg történtek Magyarország részéről sértések, a kormány azonban már mindent megtett, hogy hasonó esetek a jövőben elő ne fordulhassanak. A miniszter még egy másik kérdésére is válaszolt Angyelinovicsnak. A fiumei szabad állam nemzetgyűlése ügyében már több képviselő fordult hozzá, akiknek Angyelinoviccsaj egyetemben közit, hogy ir.ég nem tisztázódott ez a kérdés és így nem tud végleges választ adni. Genusban tár* faltak erről a kérdésről ez olasz kormánnyal. A költségvetési vita folyamán, amikor megtartja expozéját, erre a kérdésre is ki fog térni és reméli, hogy akkor maivégleges választ is adhát. Moskovlfeviís azt kérdi az elnöktől, hogy miért nem jön bé sz ülésterembe az épületben tartózkodó miniszterelnök, hogy választ adhasson a hozzá intézett kérdésekre. Ribár elnök kijelentette, hogy nem tudja hol van a miniszterelnök, de a mai napon Nincsics fele! a régebbi interpellációkra. Tylrkoviis radikálisnak, a ki a Szaionikiban sokat zaklatott jugoszlévok ügyében interpellált, Nincsics kijelentette, hogy az útlevél és vizűm mizériák meg fognak hamarosan szűnni, mert ilyen irányban már megindultak a tárgyalások a görög kormánnyal. Az olasz kérdés Ezután Nincsics külügyminiszter Kucsics demokrata képviselőnek az isztriai helyzet tárgyában hozzá intézett interpellációjára válaszol. Kijelenti, hogy a költségvetési vita folyamán tartandó expozéjában részletesen ki fog terjeszkedni erre a kérdésre is. Az Olaszországgal való viszony általában összefügg a nemzetközi helyzettel. Kucsics tudomásul veszi a vá laszt. Egyben felolvas egy fiumei táviratot, amely szerint a Jascistdk ott aj puccsot készítenek elő. Kéri a külügyminisztert^ hogy tegyen meg minden intézkedést ennek megakadályozására. Nincsics kijelenti, hogy ainig a rapallói szerződéssel összefüggő kérdések nincsenek végleg rendezve, addig el kell készülve tenni az ilyen meglepetésekre. , A fogságban levő SHS. állampolgárok Nincsics válaszol ezután Franks földmüvespárti képviselő és társainak, valamint Golöuh szocialista interpellációira, a még olasz fogságban levő SHS. állampolgárok ügyében. Kijelenti a külügyminiszter, hogy az eléje terjesztett adatok nem precízek. Rómából kapott jelentés szerint sem Tripeliszban, sem Olaszország más területén nincs SHS. hadifogoly. Tudja, hogy a hazatért hsdífoglyök még 2600 olasz fogságban sínylődő SHS. hadifogolyról beszélnek, de erről nincs irőtt bizonyíték. Utal arra, hogy az angol és francia hadseregben is vannak még esetek, hogy egyesek még hadifogságban vannak Hangsúlyozza, hogy ha ilyen fontos ügyben fórdal a kormány Idegén államhoz, úgy pontos adatok birtokában teheti csak ezt. Múskovljevlcs nincs megelégedve a miniszter válaszával. A konzuloknak és a követeknek lenne feladatuk az adatok összegyűjtése, nem pedig a képviselőknek. Sajnálja, hogy Franks nincs jelen az ülésen, akinek levelei és cdatai vannak. Nincsics a török fogságban lévő jugostlévok ügyére vonatkozólag közli az interpellálóvöl, hogy a konstantinápolyi és szmima'i ügyvivőnk egyetlenegy esetről sem tudnék. Moskovlyevics ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Kemal pasánál is vannak jugoszláv foglyok. Tudomása van róla, hogy Kisázsiában sokan dolgoznak útépítésnél, mások gazdag bégeknél vannak mint rabszolgák, sokan pedig táborokban vannak bezárva. A párisi követség Ezután Nincsics a párisi követi állás betojtése kérdésében válaszolt Moskovlyevicsnak. Erre az állásra Spalajksrvics képviselőt szemelték ki, aki eddig parlamenti' munkája miatt nem foglalta el állását. Moskovlyevíc9 szintén Spalájkovics parlamenti munkásságát tétté szóvá. Spalajkovícs az ülésekre sohasem járt rendesen, így nem tartja alkalmasnak erre a tisztségre. Helytelenítette, hogy ezt a fontos állást régóta nem töltötték be. Nincsics kijelentette, hogy Spalajkovies kinevezését mindenki megelégedéssel fogja fogadni. Kit képvisel a beogradx orosz követség ? Krisztán szocialista képviselőnek a beogradi orosz követség kérdésében tett interpellációjára vá-
