Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-22 / 169. szám
2. oldal. Jótékonycélu kiállítás a bitolji károsultak javára MükiáilUás készül a szaboticai városháza előcsarnokában Ä bitolji katasztrófa után azonnal országszerte megindult az akció a hajléktalanná vált károsultak segélyezése érdekében, mivel az állami segítség nem volt elegendő. A jótékony célok érdekében igénybevett suboticai közönség eddig nem vette még ki a részét ebből a segítő-akcióból, amibe azonban most jótékony hölgyek agilis munkájával szintén bekapcsolódik. A napokban ugyanis egy hölgybizottság alakult Suboticán, amelynek élén Tscholak-Antics Vojiszláv ezredes neje áll, tagjai pedig Damjanovics Miloszlávné, Dobanovacski Pálné, Szudarevics Ferencné és Vaszijsvics alezredesné. A jótékony bizottság elhatározta, hogy a bitolji károsultak javára Suboticán kiállítást rendez. Erre a célra kérték a városi tanácstól a városháza előcsarnokát junius 25-től julius 2-ig, valamint a belépőjegyek után a városi adó elengedését, A városi tanács szerdai ülésén foglalkozott a kérelemmel és a jótékony célra való tekintettel annak eleget is tett. A bizottság által rendezendő kiállítás junius 25-én a városháza vestibuljében ünnepélyes keretek közt fog megnyílni. A kiállifás nagyon érdekesnek ígérkezik és a jelek szerint nagyon gazdag lesz az anyaga, A kiállítás szláv motivumu ruhákat, kézimunkákat, festményeket és ipartermékeket halmoz fel és érdekessége, hogy a kiállítók suboticai családok, akik néhány napra rendelkezésre bocsátják lakásberendezésük és vitrinjeik legértékesebb darabjait. A kiállításon igen sok eredeti szláv népviselet, nagyszámú műtárgy és minden az SHS. királyság területén különösen a háziiparban előállított tárgy kerül kiállításra. A kiállítás tiszta jövedelme a bitolji katasztrófa károsultjainak javára szolgál. Mennyibe kerülne nj iskolák építése? A megfelelő iskolaépületek hiányával már több ízben foglalkoztunk és megírtuk azt is, hogy a tanügyi hatóságok és a város együttesen azon fáradoznak, miképen lehetne ezt a kérdést az uj tanév kezdetéig megoldani. Bár megfelelő megoldást nem sikerült mindeddig találni, a kérdés még nem került le a napirendről és egyre bizonyosabbá válik, hogy a Jövő iskolaévben csak uj iskolaépületek — vagy legalább is egy uj iskola építésével lehetne a súlyos bajon hathatósan segíteni. Uj iskolák építésére azonban nem lehet gondolni. A mérnöki hivatalban most készült el egy hozzávetőleges költségvetés arról, hogy mennyibe kerülne egy iskolaépület. A költségvetés szerint egy három szobából álló egyszerű ház szobánkint 100—106.000 koronába kerülne. Egy iskolaépületnek a szükséges irodákon és más helyiségeken kivül minimálisan nyolc vagy tizenkét tanteremből kellene áilani és igy egy iskola építése hozzávetőleg másfél milliós költséget igényelne. A számítás csak hozzávetőleges és csak magára az építésre vonatkozik, a szükséges berendezés nélkül. Ilyen körülmények közt érthető, hogy a város mai anyagi helyzetében képtelen az ilyen áldozatra, Éppen — BÄCSMEGYEI NAPLG ezért egyelőre le kell mondani arról a tervól, hogy uj iskolát építsenek Suboticán és mindettől eltekintve, a tanév szemptemberi kezdetéig úgysem készülhetne el az uj épület. Ezért most illetékes helyen azon gondolkodnak, hogy milyen más módon lehetne a tantermek idén tapasztalt hiányán a jövő iskolaévben segíteni. Szó van arról, hogy egyes elemi iskolák számára valamely más célt szolgáló épületet vegyenek igénybe az uj tanév kezdetével. Ebben a tárgyban rövidesen dönteni is fognak, mivel még idejében gondoskodni kell a kijelölt épület megfelelő átalakításáról. Száz millió svájci frankban állapították meg az osztrák jegybank részvénytőkéjét r v — Évi százötven milliárd korona megtakarítás — Becs. A bankoknak, bankároknak és takarékpénztáraknak a szövetségi kancellár, a pénzügyminiszter és az Osztrák-Magyar Bank képviselői jelenlétében kedd éjjel tartott ülésén a kormánnyal egyetértőén végleg elhatározták az osztrák köztársaság jegybankjának megalapítását A jegybank részvénytőkéjét 100 millió svájci frankban állapították meg. Ebből az összegből egyelőre 60 millió svájci frank kerül aláírásra, melynek negyven százalékát a bankok, bankárok és takarékpénztárak szindikátusa már fixösszegben jegyezte, a hátralévő hatvan százalék megszerzéséért pedig a szindikátus garanciát vállal. A további 40 millió frank később megállapítandó időben kerül kibocsátásra és az uj bank, valamint az Oszirák-Magyar Bank részvényeséit átvételi jog illeti meg. Az uj jegybank alapítására vonatkozó törvényjavaslatot még ezen a héten a nemzetgyűlés elé terjesztik. Az állami költségvetés megvizsgálásával megbízott takarékossági bizottság megtakarítási javaslatokat terjesztett a kormány elé. Ezeknek a javaslatoknak végrehajtása az 1922. év első negyedének valutája szerint évi 598 milliárd korona megtakarítási jélent, ami a mostani pénzviszonyok szerint mintegy 150 milliárdnak, vagyis oly összegnek felel meg, amely Ausztria mostani deficitjének igen jelentékeny része. A megtakarítási bizottság reméli, hogy a költségvetés megvizsgálásánák teljes eredményét julius elején a kormánynak bemutathatja. Akiknek nincs illetőségük — A háború alatt beköltözőitek sorsa — Az optálások körül mind több nehézség merül föl, úgy, hogy minél közelebb van a végső opciós terminus, annál kilátástalanabbnak látszik az opciós kérvények zavartalan elintézése. Az optálások körül fölmerülő komplikált eljárás olyan gyakorlati kérdéseket vet fölszinre, amelyek megnehezitik az opciós jog gyakorlását é3 amelyekre a rendelet nem volt tekintettel. Ezek között az újabb nehézségek közt szerepel elsősorban az illetőség megállapításának a kérdése. Tudvalevőleg azoknak kell az SHS. királyság javára optálniok, akik 1910 január 1. után szerezték meg az itteni illetőséget. Az opciós kérvények benyújtásának előföltétele, hogy az illetőségi jogot igazoló okmányok a kérvényhez legyenek csatolva. Ennek azonban sok esetben lehetetlen eleget tenni. Elsősorban is egy korábbi rendelet folytán mindazok, akik a háború kitörése óta költöztek uj lakóhelyükre, a háborús évek alatt nem szerezhették meg az illetőséget. Az 1919. évben kelt 8640. számú belügyminiszteri rendelet értelmében ugyanis mindazok, akik 1914 julius 27-ike óta költöztek uj lakóhelyre, csak a háború befejezésétől számított 4 éven belül szerezhetik meg az uj községi illetőséget és a háborús esztendők csak azoknál jönnek számításba, akik már 1914 julius 27. előtt költöztek uj lakóhelyükre. Ezt a rendeletet most igen sok suboticai lakosra vonatkoztatják. A háború alatt igen sokan köl-1 költözködtek a városokba és igy Suboticára is és bár ezek jóval régebben laknak már itt négy esztendőnél; még sincs még az il'előségi joguk. A háború " befejezésétől az opciós határidő lejártáig pedig még nem telt el a tel jes négy év és igy néhány hónap hiánya miatt nem élhetnek az opciós joggal. Ezen az eseten kivül is nagy nehézségekkel jár az illetőségi jog igazolása. A háború előtt ugyanis nem volt még Suboticán bejelentő hivatal és igy nincsenek olyan hivatalos feljegyzések, amelyeknek alapján meg lehetne állapítani, hogy ki mióta lakik a városban. Az adóhivatalban ugyan meg lehet állapítani, hogy fizetett-e a kérvényező városi adót,, ez az egy adat azonban magában még nem elegendő, miután az illetőség megszerzéséhez elég ugyan hogy valaki csak egyszer járuljon a közterhekhez, azonban négy évi egy helyben lakás szükséges. Így a mostani gyakorlat szerint a hatóság nem tehet egyebet, minthogy az illetőség kérvényezése esetén a kerületi rendőrbiztossal állapíttatja meg, hogy a kérvényező mióta lakik Suboticán. A rendőrbiztos viszont ennek megállapításánál majdnem kizárólag az érdekelt fél bemondását veheti alapul, az igy megállapított helybenlakást azonban ez opciós ügyeket intéző főjegyzői hivatal nem fogadja el hitelesnek, mert e kérvényező fél bemondott adatait nem tartja elég megbízhatóknak. Ennek folytán arra volna szükség, hogy a kérvényezők valamely hatósági okmánnyal igazolják azt, ihogy mióta laknak a városban. Erre viszont a legritkább esetben van mód, mert alig van valaki ilyen okmányok birtokában. Miután azonban nem lenne méltányos, hogy a közönség szenvedje meg azt, hogy nem volt Suboticán már évekkel előbb is bejelentő hivatal, kérdést intéztünk ez ügyben Plctikosziís András dr. polgármesterhez, hogy miképen szándékozik a város megoldani a heiybenlakás igazolásának kérdését. Pletikoszits polgármester munkatársunknak kijelentette, hogy egyéb igazoló okmányok hiányában a tanács a jövőben el fogja fogadni a rendőrbiztosok által szolgáltatott adatokat is, úgy hogy aki valóban a megkövetelt idő óta tartózkodik a városban, min* den nehézség nélkül meg fogja kapni az illetőséget, ha egyébként megfelel a rendeletben előirt feltételeknek. «W—tWMMM« MWMMM«» A gazdák panasza a katonaság ellesi A katonák kárt tesznek a gyümölcsösökben és véleményekben A subo,ticakörnyéki gazdák körében mind több panasz merül fel a város külső részein gyakorlatozó katonák ellen, akik tetemes károkat okoznak ugv a gyümölcsösökben és szőlőkben, mint a kerti veteményekben, sőt a szántóföldeken is. A gyakorlatok végeztével, pihenő alatt, sőt gyakorlatok közben is a katonák kirándulásokat tesznek a közeli gyümölcsösökbe és a most érő, sőt éretlen gyümölcsöt tó megdézsmálják. Már ez maga is jelem tékeny károkat okoz a gazdáknak, de súlyosabbá teszi a garázdálkodást az a tény, hogy a katonák, részben vigyázatlanságból, részben rosszakaratból,, letördelik a termő ágakat és megcsonkítják a fákat. Mivel hamarosan elkövetkezik s, nemes gyümölcsök érési ideje és a veteményes kertekben is megérik a téri més, a gazdák a múlt év tapasztalatain okulva, joggal tartanak attól, hogv a kertdézsmálások mind veszedelmesebb méreteket fognak ölteni!, Különösen a lóversenytér mentén levő szőlők és kertek tulajdonosait érik a legnagyobb károk. A múlt évben nein egy helyütt előfordult, hogy a szőlősgazdák szőlejükben jóformán semmit sem szüretelhettek, mert a katonák á gyümölcsöt már félig-érett állapotba:* széthordták. Az idén ismét megkezdődtek a gyümölcslopások, ami arra indította a gazdákat, hogy már idejében védelmet kérjenek a katonák garázdálkodásai ellen. Szerdán a suboticai és környéki szőlő- és kerttulajdonosoknak egy küldöttsége jelent meg a suboticai állomásparancsnokságon, ahol megkérték Lazarevics ezredes, helyőrségi parancsnokot, hogy intézkedjék a kihágások megszüntetése végett. Lazarevics ezredes ígéretet tett arra, hogy teljesíteni fogja a gazdák kívánságát és utasítani fogja a tiszteket és altiszteket, hogy a gyakorlatok és kivonulások alkalmával a legszigorúbban ügyeljenek fel a katonákra, azokat pedig, akik a parancs dacára károkat okoznak, a legszigorúbb büntetésben fogja részesíteni. A küldöttség megelégedéssel vette tudomásul a parancsnok kijelentését, áaDDDDcaixjooocmaoannnnaana _________1922. junius 22. aaananoDaixiDODDDDoaaDDCEna
