Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-20 / 167. szám

1922. június 20.

BACSMEGYEI NAPLÓ

3. oldal

galom lebonyolítása végett.

Hasonló probléma elé állítja a hatóságokat több építkezésre szoruló, elhanyagolt állapotban lévő külvárosi ház is/ - Vannak ugyanis nagyszámban olyan kis házak Suboticán, amelyek már egyáltalán nem felelnek meg a mai követelményeknek és amelyeket az időjárás viszontagságai már annyira megrontottak, hogy halaszthatatlanná vált renoválásuk. Ezek között szerepelnek azok a lakóházak is, amelyeket a vasárnapi vihar ismét megrongált.

A hatóságnak azonban nehéz helyzetük van az ilyen építésre szoruló házak tulajdonosaival szemben, mert akárhányszor előfordult már, hogy a szükséges építkezések elvégzésére való felszólításra az volt a válasz, hogy az illető nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a renoválást eszközölhetné. Az ilyen régi kis külvárosi házak tulajdonosai tényleg többnyire olyan szegény emberek, akiknek a mai drága építkezési viszonyok mellett nem áll módjukban vagy legalább is nagy áldozatot jelentene a szüksá ges javítási munkák eszközlése.

Miután azonban itt már nem városszépászeíi szempontokról van szó, hanem tisztán arról, hogy a bedöléssél fenyegető rozoga házak a közbiztonságot veszélyeztetik, a hatóság a megfelelő módját keresi annak, hogy ezt a sürgős kérdést megfelelően meg oldja. Nincs kizárva az sem, hogy rövidesen több kényszerépitkezésl fognak elrendelni Suboticán, természetesen csak ott és abban az esetben, amikor erre szakértők által megállapítva szükség van.

A suhoiicai

közigazgatás

elintézetlen agyéi

' A közigazgatásban tudvalevőleg semmi sem sürgős és nagyon kevés az olyan ügy, amit »soron kívül« intéznek el. A bürokratikus, lassú intézkedésnek, a sok hivatali fórumon való átesésnek azonban gyakran nagyon kellemetlen következményei vannak. Bizonyos ügyek természete megkívánná a gyors és határozott ' intézkedést, azonban ezek is többnyire belevesznek a hivatalos intézkedés hosszadalmasságába.

így áll elő minduntalan az a helyzet, hogy fontos városi ügyekben nem lehet a már megtörtént döntés után sem az intézkedést végrehajtani, miután hetekig vagy néha nőnapokig késik a miniszteri jóváhagyás, amely pedig okvetlenül sziik■ séges. Hasonló a iielyzet a közgyűlési határozatokkal is, amelyek sokszor óriási késéssel érkeznek csak vissza a szükséges jóváhagyással az illetékes szakminisztériumból és időközben függőben van az ügy, néha fontos érdekeket sértve ezáltal a kényszerű halasztással .

Jelenleg az eladásra szánt városi földek kérdésében teljesen tehetetlen a város tanácsa, mert bár a közgyűlés elhatározta a földek eladását, az árverés addig nem történhetik meg, áruig azok a minisztériumok, amelyek a jóváhagyásra illetékesek, jóvá nem hagyják. Ez a késedelem egyrészt a föld eladását kérő földnélküliekre nézve sérelmes, de kárát látja maga a város is, amely az eladási árból kívánja & városi takarékpénztárat létesíteni.

Ugyanez az eset ál! fenn az építés előmozdítása céljából eladandó báztelkekkel kapcsolatban is, amit a kiszélesített tanács szintén rég elhatározott már, azonban a miniszteri

jóváhagyás még mindezideig nem érkezett meg. Pedig elég nagy érdeklődés mutatkozik e jutányos feltételek mellett áruba kerülő házhelyek iránt és amíg nem kezdődhetik meg az eladás, szó sem lehet a fokozottabb építkezések megkezdésé-Ez azonban csak egy-k’ét példa, amely rámutat arra, milyen káros a késedelmes, lassú hivatalos intézkedés, ezenkívül még számos ilyen függő ügye van a városnak az egyes minisztériumokban elintézés alatt

Interpellációk napja

— A nemzetgyűlés hétfői ülése —

A szkupstina tegnapi ülését R i- j b á r elnök öt órakor nyitotta meg. ] Brandner nemzeti szocialista szóvá tette, hogy több kérdésére és interpellációjára, amit hónapokkal ezelőtt intézett a különböző miniszterekhez, mindezideig nem kapott választ. Még januárban a belügyminiszterhez intézett az állampolgárság elnyeréséről szóló törvénnyel kapcsolatosan kérdést, de nem kapott rá feleletet. A miniszterelnökhöz Windischgrátz ügyében intézett olyan interpellációt, amelynek fontos belügyi és külügyi vonatkozásai voltak. Ez is válasz nélkül maradt. A külügyminisztert az Ausztriában élő szláv kisebbségek ügyében interpellálta meg.

Az elnök félbeszakította Brandnert, hivatkozva a házszabályokra, amelynek értelmében az ötperc idő lejárt. Brandner azonban tovább beszélt és kijelentette, hogy kérdéseire várja a feleletet.

Angelica Pavie Siroks alezredes amnesztiájáért interpellált, akinek Markovics miniszter válaszolt. A miniszter kijelentette, hogy a megkegyelmezés a király szuverén joga- Különben sem szokásos a külföldön tartózkodó bűnösöknek amnesztiát adni.

A n g e 1 i c s válaszában arra hivatkozik, hogy fontos Simics alezredesnek amnesztiában való részesedése, a nép hősnek és jó hazafinak ismeri. A szaloniki ítélet igazságossága

lelégedve. rgvrmr"**

I Rafailovics erdő- és bányaügyi miniszter válaszolt Dragoricsnak a brányai erdő kihasználása tárgyában hozzá intézett kérdésre. Élesen támadta Bragonicsot, aki igazságtalan váddal illette öt. Nem csak a skupstinában, hanem a sajtóban erős támadásokat intézett ellene. Aktákat olvasott fel, amelyekkel bizonyította, hogy mindig helyesen járt el. Magánvállalkozóknak egyetlen koncessziót sem adott. Eljárásának felülvizsgálására ajánlja, hogy a szkupstina bizottságot küldjön ki. Ebben a bizottságban ne legyen demokrata, csak radikális és ellenzéki.

Dr agonies válaszolt a miniszternek és igyekezett vádjait bizonyítani. Táviratokat, leveleket olvas fel. Dragonicsóí a demokraták folytonos közbeszólásukkal zavarták. Rafailovics miniszter Dragonies beszéde után újból szólásra emelkedett és kérte még egyszer, hogy az ügy felülvizsgálására küldjön ki a szkupstina bizottságot.

Ivancsics a házszabályokhoz kért szót. Kifogásolta., hogy az egyes szónokok a megái lapított Öt percnél tovább beszélnek.

Azután a hadügy- és pénzügyminiszterek válaszoltak kisebb jelentőségű kérdésekre. L á z í c a megindokolta sürgősségi indítványát a hadikárpótlások kifizetéséről szóló törvényjavaslat tárgyát illetően.

nagyon vitás. A válasszal nincs meg-A magyar nemzetgyűlés első napja

— Apponyi sem jelenik meg az ünnepélyes megnyitáson —

A budapesti országháza környékén már a jókor reggeli órákban meglehetett állapítani, hogy fontos esemény készül. A parlament előtti téren már kilenc órakor autók, magánfogatok, bérkocsik sorakoztak fel, amelyek a nemzetgyűlés megnyitására siető uj képviselőket hozták.

Délelőtt tíz órakor zajosak voltak a parlament folyosói és tiz óra húsz perckor a képviselők már helyükön voltak. Lukovics Aladár háznagy^ üdvözölte az uj nemzetgyűlést. Üdvözlő beszédében felkérte Apponyi Albertet, hogy foglalja el a korelnöki széket. Apponyit hatalmas tapssal és éljenzéssel üdvözölték képviselőtársai. A zaj lecsillapultával Apponyi a következőket mondta:

— A korelnöki tisztség elfogadását alkotmányos kötelességnek tartom. Ebbő! a szempontból fogadtam el tisztséget, ebből azonban nem lehet levezetni azt a következtetést, hogy a jelenlegi nemzetgyűléssel szemben megváltozlaliam felfogásomat. Politikai nyilatkozatok tételének a megalakulás előtt nincs helye. Kérni fogom az istent, hogy isteni kegyelemmel világítsa meg a nemzetgyűlést, hogy az ország hasznára alkothasson.

Itt a nemzetgyűlés tagjai, kivéve a szociáldemokrata párt tagjait,

mind felállnak és úgy hallgatják tovább Apponyi beszédét.

— Alkotmányos ieíkiismeretem szerint fogok eljárni, hogy a nemzetgyüles megalakulhasson.

Apponyi azután Bethlen miniszterelnöknek az ünnepélyes megnyitásra vonatkozó áiratát olvasta fel. Az átirat felolvasása után Apponyi kijelentette, hogy tisztelettel van a kormányzó alkotmányos jogai iránt s személyének megtámadását minden esetben visszautasítaná. Első feladata a nemzetgyűlés jogi helyzetének a megvilágítása, mert ebben a tekintetben az átirat kifogás alá esik. A nemzetgyűlés jogi köre nem olyan, mint az országgyűlésé. Az országgyűlés az állami szuverenitásnak és törvényhozásnak egyik tényezője volt. A nemzetgyűlés az 1920. évi törvénycikk II. és IV. paragrafusa értelmében az állam szuverenitását gyakorolja. Királyi jogokkal is rendelkezik. Az országgyűlés viszonya az államhoz ipso jure nem alkalmazható, csak akkor, ha a nemzetgyűlés azt kifejezetten elfogadta.

Alkotmányjogi felfogása nem engedi meg, hogy a tervezett ünnepélyes megnyitáson részivegyen.

Bethlen Apponyival szemben utalt a házszabályok Ii. szakaszára, amely úgy intézkedik, hogy a

nemzetgyűlés megnyitásán a képviselők a korelnök vezetésével jelennek meg. Bethlen kijelentette, hogy ragaszkodik ahhoz, amit a házszabályok előírnak.

A miniszterelnök beszéde után Rassay Károly szólalt föl, aki magáévá tette a Apponyi álláspontját. Rassay a választáson történt visszaélésekkel akart foglalkozni, Apponyi azonban figyelmeztette, hogy a nemzetgyűlés megnyitásáig nincs vitának helye.

A legközelebbi ülés időpontját Apponyi indítványéra kedd délután egy órában óüapitoliák meg. ‘

Az állami tisztviselők állampolgársága

— Az optáiék opciós jog nélkül —1

Az opciós határidő lejárta előtt sok olyan kérdés vetődik fel, a mely az eredeti rendeletben nincs szabályozva és amelynek megol-i dása most nem kis gondot okoz a hatóságoknak. Amint ismeretes’ az SHS. állampolgárság megszerzése, illetve űz SHS. királyság javára való optálás bizonyos feltételekhez van kötve, így első sorban csak azok optáihatnak, at kik 1910. január 1. el tt szerezték meg az itteni illetőséget.

Ez a megszorítás azonban igen sérelmes elsősorban is igen sok' állami tisztviselőre. A nem szláv állami tisztviselők között nagyon* sok van olyan, aki ugyan nem 1910. előtt szerezte meg az illetőséget jelenlegi tartózkodási helyén, vagy még egyáltalán nincs ma sem ezen a területen illetősége, azonban miután időközben etette az esküt az alkotmányra s állami szolgálatban van, jogosan igényt tarthat arra, hogy megkapja az SHS. állampolgárságot.

Ezek ez állami szolgálatban; álló tisztviselők az opciós jog gyakorlása nélkö! egészen különleges helyzetbe kerülnének. Az- SMS. királysághoz kötné ugyan őket eteti hivatali esícüfük, ennek ellenére még sem gyakorolhatnának állampolgári jogokat, sőt ez opciós '"örvény szerint megmaradnának továbbra is annak az országnak az állampolgárai, amelyikhez azelőtt] tartoztak. Az érdekelt tisztviselők legnagyobb része ugyanis magyar állampolgár.

Á most állampolgári jogok nélküli tisztviselők közöl először a vasutasok indítottak mozgalmat, áilamjogi helyzetűk tisztázására. A subotica? vasutigazgaíóságtól mintegy 500 vasúti tisztviselő opciós kérvényét terjesztették most a városhoz, valamennyi olyan vasúti* tisztviselő, akinek nincs az opcióhoz joga. A vasutigazgatóság hi-* vatkozva arra, hogy nevezettek letették az esküt és állami szolgálatban állnak, arra kéri a város tanácsát, eszközölje ki a minisztériumnál, hogy ezek a tisztviselők is felvétessenek az SHS. állampolgárok kötelékébe.

• Eddig 5C0 ilyen különleges opciós kérvény érkezett a városhoz, de valószínű, hogy a határidő lejáriáig még tömegesen fognak beérkezni az ilyen kérvények. Ezért kérdést intéztünk illetékes helyen, hogy milyen elintézése várható ezeknek a kérelmeknek. A következő felvilágosítást kaptuk: ä — A vasutasok tömegesen beérkezett opciós kérvényét a város föl fogja terjeszteni a belügyminisztériumhoz, minthogy dönteni