Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-18 / 165. szám
Ára 1 dinár AÖSIEBYE! NAPLÓ XXIII. évfolyam Suboftica, vasárnap 1922. jsraius 18. 165. szám Megjelenik minden reggel, tir.non étén és hétfőn' délben TELEFON SSAMx Eledé kivetni ő—58, szerkesztőség 5—10 Eléfhetén irt negyedévre 90* —diáéi SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexanira-nlica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Erftlja Al«undra*alica 1 (Lelbach-jtaleiaj Az élő tiltakozás ■ Axniről tegnap még úgy írtunk, Tiögy magunk tiltakoztunk a magunk ézava ellen s magunk igyekeztünk elerőtlenitcni annak a hírforrásnak megbízhatóságát, mely a Bác3me-gyei Naplón keresztül először jelentette, hogy milyen példátlan jogfosztásra készülődnek, az mára leplezne tetieu éa cldekorálhatatlan valósággá, lélekzetet megállító rémületté keményedet! meg. A beogradí politikai körökben olyan törekvés kapott lábra, mely az itt élő nemzetiségeket ki akarja zárni az állampolgárok sorából s meg akarja tőlük tagadni a legprimitívebb alkotmányos jogot: a választójogot is. Csehszlovákiában a nemzeti kisebbségek választott képviselői ott ülnek a prágöi nemzetgyűlésben és felszólalhatnak az államnyelven kivül saját anyanyelvűken is. Erdélyben a most uralmon lévő kormány a iegbrutálisabb törvénytiprásokra, Jegnyersebb erőszakra szánta el magát a nemzetiségek választójogának meghiúsítása érdekében, de arra nem is gondolt, hogy választójogot ne adjon a nemzetiségeknek. Az erdélyi magyarságnak, ha sirnivaló aránytalanságban is, de van képviselete a román képvíselőházban és a szenátusban. Ausztria ahogy birtokbayette Nyugatmagyarország neki Ítélt részét, rögtön kiirta a választásokat a legdemokratikusabb választójog mellett. Magyarországon az elmúlt nemzetgyűlésen D v o r ć sá 1c Győző személyében volt képviselete a magyarországi :Szlovákoknak, akit tiszta magyar kerületben megválasztottak a magyar választók, csak azért, hogy legven nemzetiségi képviselő is a törvényhozásban — elgondolható-e akkor, elhihetö-é akkor, hogy az S. H. iS. királyság ne adjon választójogot ■idegen anyanyelvű állampolgárainak. Lehet-e megsérteni büntelenül a nemzetközi szerződések rendelkezéseit, az ’ alkotmány parancsát, melyek félreérthetetlen és félremagyarázhatatlan világossággal követelik a nemzetiségek számára az állampolgári egyenlőséget és a választójogot? Lehet-e megtorlás nélkül szakítani a demokráciának azzal a tradíciójává!, mely példaadóvá fejlesztette ki a szerb politikai öntudatot és nemzeti közszellemet? Lehet-e megtagadni súlyos következmények nélkül az európai demokráciához való tartozandóságot, a nyugati kultúrával való közösséget, mely harsogva tiltakozik minden jogfosztás ellen? Lehet-e komoly veszélyek fölidézése nélkül megtagadni azokat a háborns célokat, melyeknek hirdetése és kiküzdése a kis Szerbiából a nagy Jugoszláviát teremtette meg s melyeknek leghangosabb követelése volt: a kis népek védelme és a nemzetiségi eszme valóraváltása? Jog, törvény, alkotmány, nemzetközi megállapodások, kormányigéretek, példák, tanulságok és parancsok s az uralkodó viíágnézlet kötelezései — mind-mind hatalmas szószólói, nemes védői a kisebbségi, jogoknak s mind-mind tiltakoznak az ellen, amire rövidlátó taktika s a kicsi és tűnő érdekek mértéket vesztett védelme itt készülődik. Tiltakozunk az alkotmány nevében, melyet megsért a jogfosztásnak még a terve is, tiltakozunk a nemzetközi szerződések nevében, melytől Öt-hat vajdasági mandátum kedvéért nem lehet elrugaszkodni, tiltakozunk az sígazságot!a parancsoló királyi szó s a jogegyenlőséget ígérő kormánynyilatkozatok nevében, melyeket nem hazudtolhat meg egypár ember mandátumféKés«, tiltakozunk a szerb demokrácia hagyományai és az európai demokrácia követelései nevében és ínért ennek az országnak vágjunk lakosai s mert nemcsak alattvalók, de polgárok is akarnak lenni a törvény rendelkezései s a velünk született emberi jognál fogva, tiltakozunk az állam — mely a ra i áÜamnnk is — presztízse nevében. Az nem lehet, hogy pillanatnyi érdekek kirakati tárggyá sülyesszék le az állam első alaptörvényét: az alkotmányt. Az nem lehet, hogy az alkotmány csak kifelé mutasson demokráciát, itt bent. . pedig az alkotmány szellemével-és világos kijelentéseivel ellentétes alkalmi törvények megteremtsék a jogtalanok osztályát. Az alkotmányt nem lehet papirossá devalválni, hogy vele a demokrácia selyempapirjába pakoljanak be minden jogfosztást. Nem lehet ennek az országnak jogélete Janusarcu, mely kifelé az alkotmány demokráciáját mutassa, bent pedig az alkotmánytsértő , törvényekkel olyan jogállapotot teremtsen, mely bántó, riasztó, igaztalan különbséget tesz az állampolgárok között. Nekünk nincsen se harci kedvünk, se fegyverünk. Nem mennyd.orög ki fenyegetés a szavunkból 9 nincsen olyan politika, amit mi azért akarnánk erősíteni, hogy az ellentéteket fokozzuk vele. Ha maga a törvényhozótestület, az államhatalom legfelsőbb reprezentánsa tenné azt sit venia verbo! — amire eddig csak aszolgabiróiszabadosság vetemedett, hogy szembehelyezze magát az eleven joggal, az alkotmány parancsával, akkor nekünk itt még fórumunk sincs, amelyik meghallgathatna. De, azok, akik a leghacgosabb védői a nemzeti érdekeknek s leglelkesebb támaszai a nemzet tekintélyének, megengedhetik-e, hogy bekövetkezzék az a helyzet, hogy a nemzetek felett álló* hatalom ültesse a vádlottak padjára a jogfosztást és szerezzen érvényt a nemzetek irásbafoglalt és kötelezővé vált akaratának. M3, akiket arra akarnak ítélni, hogy ne állampolgárai, csak alattvalói legyünk ennek az országnak, mi távol akarjuk tartam ezt a fölmérhetetlen presztizsvereséget » fiatal országtól. Távol akarjuk tartani azt a szégyent, hogy külső hatalmak szerezzenek érvényt a nemzetközi jog tiszteletének s hogy az utódállamok valamennyije közt Európa demokratikus közvéleménye ezt az országot Ítélje kötelezettségek megállapításában a legbőkezűbbnek és jogok megadásában alegszükkeblübbnek. Addig, amig a józan belátás nem fog találkozni a törvényes renddel, mi nem teszünk mást, csak tiltakozunk. Tiltakozik a szavunk, tiltakozik a némaságunk, tiltakozik a cselekedetünk, tiltakozik a tétlenségünk. Hallja meg mindenki ünnepélyes és kívánságainkhoz méltó tiltakozásunkat. Nem leszünk rendbontók, nem leszünk felforgatok, nem veszünk a kezünkbe se puskaport, se csóvát, Egyetlen fegyverünk az, ami az alulmarad attak vigasztalása volt mindig s ami mindig az elnyomott szabadság védelmére kelt: a jog hatalma, a törvény ereje és elnémithatatlau szava az igazságnak. ( 9 &**-*<* &&<**&&&&&* Támadják a választójogi javaslatot, mert kedvez a nemzetiségeknek A törvényelőkészítő bizottság ülése — Általánosságban \ elfogadták a törvényjavaslatot Félő figyelemmel kísérjük a törvényelőkészítő bizottság ülésének jelenségeit. Ma még csak elszórt támadások érik a javaslatot — csodálatos módon a szocialisták részéről ts —ami ellen azt hozzák fél kifogásol, hogy parlamenti képviselethez Juttatja a nemzetiségeket is. Ezek a támadások egy megy megindult mozgalom előjelei. Ma még nem tudni, itt-e, vagy az állampolgárságról szőlő törvényjavaslat tárgyalásakor kerül bele a tárgyalásakor kerül bele a tárgyalások anyagába az az indítvány, amely, ha megnyer: a többség támogatását, megtagadja az állampolgárságot s a választójogot a nemzeti kisebbségektől. A m! szerepünk a figyeiő és tiltakozó szerepe. S még mindig nem /ädjuk föl a reményt, hogy a párttaktikái törekvések felett győzni fog a Józan belátás s az alkotmányosság érzése. A mai ülés lefolyásáról a kővetkező tudósítás számol bt: A törvényhozó bizottság szombaton délelőtt és délután folytatta a választójogi törvényjavaslat általános vitáját. A déTeföftt ülést Trlfunovlcs nyitotta me?, aki bejelentette a filmek állami cenzúrázásáról és az állampolgárságról szóló törvényjavaslatot albizottságnak utalják át. Azután áttértek a napirendre. Perícs előadó ismertette a választójogi törvényjavaslatot, amely szerinte az alkotmány többi rendelkezéseinek megfelel és azokhoz fog simulni. Á törvényjavaslatban megmaradt a lista-rendszer és a kisebb politikai csoportok védelméről Is történt gondoskodás. Ismerteti azután a hányados számításában eszközölt változásokat. Kéri a javaslat elfogadását. Hohnyec (klerikális) a vifa első szónoka, aki elfogadhatatlannak tartja 4 javastatot, mert az nem felel meg az idők szellemének. A legreakeidsabb magyar választója* is egy millió Rünsk biztosit * szavazati jogot. Nem akar a magyar választójog egyéb rendelkezéseiről szólni, ez egy tényt azonban ki kell emel ni *. Tfl?3kozik a járási jelölések ellen. Klubja nevében kijelenti, hogy az nem fogadj* e! a javaslatot. LAzicsföldmiTespáfti kijelenti, hogy a kormány csak párltaktilsi szempoiftból akarja a költségvetés vitája előtt a választójogi iörvéayt tető alá hozni. A fökfmivespirt nem fél a választásoktól, nem is ellensége a reformoknak, đe ez a javaslat rossz. A kormánynak egy teljes év állt a rendelkezésére egy megfelelő javaslat kidolgozására. Ez a Javaslat messsansBisíü a nemzeti kJssbbaéfsfc jogait. Ez a javaslat reakciót;, meglátszik rajta, begy reakciós emberek mankója. Részletesen bírálja a javaslat hibáit. Igazságtalan a járási rendszer is, mert a járások nem egyformák és s törvényjavaslatban felvett intézkedések folytán a nagy járások igazságtalan előnyhöz jutnak a kis járások felett. Oyonovles köztársasági párti támadja a javaslatot. Kijelenti, hogy a mandátumok felosztása igazságtalan. Amilyen a választójog, olyan lm i az nj parlament is. A javaslat a többséget favorizálja és egyes vidékeken a kisebbségeknek egyáltalán nem log mandátum jutni. Lapunk mai száma 16 oldal
