Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-17 / 164. szám

BACSMEGYEI NAPLŐ Mindezek a háűányöknem szé Jepefo'jk a hipnőzisos szülésnél, Smelyet legújabban narkózissal > kum&ÍTUilva mint hiponarkezist plkatntfa£nak. Ä hiponarkózlsnál olyan kevés kloroformra van szükség, hogy még huszonnégy­­őréig tartó szülésnél is alig szám­ba vehető a kloroformnak az a mennyisége, amellyel a fájdal­­matlahságöt és az emlékezés ki­esését előidézik. Célt .értünk azonban a tiszta hipnózissal is. Mindenesetre fon­tos, hogy csak orvos végezze. A Heidelberg! klinika kilencvenöt esetben alkalmazta jó eredmény­­nyel. Jó eredményről számoltak be a drezdai klinikát képviselő Heberar, a berlini Haliauer, a bé­csi Kogerer, a budapesti Mans­feld és Sdpiades tanárok. Scipi­­•ades az úgynevezett splenchnikus analgesiával végzett jó ered aiényü kísérleteket. Mansfeidnek az az álláspontja, hogy felesleges a mély hipnózis. Előkészítő eljá­rások a terhesség alatt elérik a terhes nő pszichéjének teljes megnyugtatását és azt a meggyő­ződést érlelik meg bennük, hogy az orvos valóban meg tudja szün­tetni a bekövetkező fájdalmaikat, A szülés alatt a psziché meg nyugtatása utón a fájdalom meg­szüntetése már igen jó sikerű, Felmerült azonban az a meg­gondolás is, hogy fontos volna az is, hogy necsak azoknak az asszonyodnak legyenek előjoguk hipnózisban szülni, akik elbírják a költséges intézeti születés ter­heit, hanem valamennyi szenved? asszony közkincsévé tenni a fái deiomnélküS való szülést azálta; hogy bevezetnék azt az orvosi magángyakorlatba. : 'feldobott kő és felrepülő ember.-Szerettem auyádat. ő megszeretett en­gem. Fölébe hajoltam és szemébe néz­tem, hogy temesse el szemébe az ar­con:. És anyád kinyitotta a szemét, be­fogadott engem és aztán lezárta a pil­láit.- És ekkor. Boldizsár, ekkor felvette Vésőjét és faragni kezdett a vak szob­rász. Így vénen, gondolatok sakkfiguráit íologatva, mosolyogva minden indulaton: mégis reszketni kezdek, Boldizsár, hogy eszembe jni. A vak.szobrász —-ó, Bol­dizsár, mily .szörnyű! — a vak szobrász, mi a koromsötét szobában felemelte uj­jait és faragni kezdett rólam egy pi­ciny fehér szobrot. Először puha, nagy •vonalakban megfaragta a fejem1, behunyt szemekkel, két karomat keresztbefektet­­íe és lábaimat felhúzta. Aztán a részle­tekre tért. Megfaragta a szájamat és megiaragfa a koponyámat és megfaragta a homlokomat. Aztán, tuég készületlenül, a kialakulás- pillanatában, megmutatta nekem kis szobromat. Ö, Boldizsár, megrendültem egész tes­temben és kihullott kezemből a véső! Még kicsiny volt akkor a szobor s a vonalak hevenyészettek. De én voltam az, Boldizsár, én voltam az, ahogy soha szobrász meg nem faraghatta — én vol­tam, az idők végezetéig! Rémület és borzongás suhant át rajtam és az arcom­hoz kaptam — ki látott engem, onnan a sötétből, ahol nincsenek szemek és nin­csen öntudat? És aztán megnyugodtam. Boldizsár. A .vak szobrász lefőzött, de nemcsak en­gem. Nincsenek többé vágyaim és nem érdekel már, hogy mit jelentek én s mi vár rám: itt ülök, az ő műhelyében s cso­dálom őt és gyönyörködöm benne — a je arcodba nézek s mintha tükörbe néz­nék, ott látom arcomat, amit jobban meg­érteit ez a vak szobrász, mint ahogy én valaha megérthettem. És. rábízom a töb­bit, nincs több dolgom, trüg c él és mun­­, ftálkodik helyettem, ' Nagyjeleftfésége lehet a hip­nózisban vak) szülésnek vidéken, ahol sok esetben nehezebben szerezhető be a távoleső gyógy­szertárból a megfelelő fájdalom­­csillapító szer, míg a hipnózis al­kalmazásához csak ez orvos je­lenlété szükséges. Megvitatták a kongresszuson azt a kérdést is, hogy könnyeb­ben hipnotizálhatók-e a hisztériás nők, vagy pedig az erős idegzetű és psichice labilis esetek, vala­mint pedig, hogy karos Jellem­beli lefolyása van-e a hipnózis­nak. A legtöbben arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy általá­ban minden ember hipnotizálható. A jövő esztendőben Heidelberg­­ben gyűlnek kongresszusra a nö­­orvosok s e kongresszus elé mar most nagy várakozással tekint az egész tudományos világ. «»»»»— H nyári öiuat és a füröőzés Még csak most nyílt el az orgona, most mult el a lila tónusok ideje. A divathölgy mégis bus komolysággal süpped a pamlag számtalan illatos pár­nácskái közé. Lehajtja szép fejét, hajánál; gy-két fürtje kiszabadul a zöldselyem liáíócska alul. Nem bánja. Más gond gyötri. Vájjon elkészül-e a halványsárga krépe-de-chine nyári ruhája ? S úgy, ahogy' a szabó (oh, a drága, nagyon drága szabó-művész) elképzelte nem s-:-e botrányos? Persze, az anyag olyan vékony, mini ’ lehelet. A szilié olyan lágy, hogyha a estére tapad, — ha a szabó csak majd, mintha nem is lenne ruha rajta. Bizo­nyos, hogy botrányt idéz elő ez az uj nyári ruha, se az ura, se a családja nem ismeri el a divat szélsőségeit, jó lesz gyorsan telefonálni a szabónak! — Kérem, nagyon kérem, ne sajnálja ;« anyagot. Dusán redőzze az aljat, a derekát is. A karom, az ne legyen egész hosszabban csupasz. A szövet dú­san fedje egészen le a kezem fejéig! — Igen-igen! Az alj a bokáig érjen, már teljesen lemondtam a bekorugró szoknyáról. A két oldala jóvá! hosszabb legyen csak érjen a földig. — Hogy a harisnya éppen olyan színű, mint a lábon) s olyan vékony, hogy nem s látszik harisnyának ?! — Oh, bocsánat ez! nem akarom. Ha valaki a lábomra tekint hirtelen, még azt hiheti, nem telik harisnyára, vagy azt, hogy „Blau Strumf“ vagyok, elvbői nem viselek harisnyát!.— Kérem, ké­rem a harisnya legyen egy nuanceval sűrűbb, hogy fedje kissé a lábomat. A divathölgynek valósággal védő be­szédet kel! a maga ízlése mellett tar­tania a szabójával és a divattal szem­ben. Paris pókhálóvékenyságu szövet­­anyagokat talált ki, a sokféle selyemmel szőtt crépe-ket, melyeknek színei olyan lágyak, mint a rózsák szirmainak szín­árnyalata s oly vékonyak, hogy nemcsak tapadnak az idomokkoz. de a testnek rózsaszínű vagy kreol árnyalatát, még a kés erecskék színét is áttükrözik. A nőnek jó Ízlése, találékonysága, sőt kacérsága is, arra törekszik most, hogy az ilyen vékonyszövésü ruhában is föl­­öltözött legyen, ha nem is annyira, mintha szőrcsuhában volna tetőtől-talpig. Az utóbbi évek fürdőideje alatt nem köttetett több házasság, mint azelőtt, amikor, még komoly, szoknyás fürdő­ruhában lubickoltak a nők, nem kék­­selyem, zöldselyem, seüő-mezben. Ez idén is sutba lehet dobni a kis trikókat, mert megint a szoknyás fürdő­ruha került fölül. Az ilyen ruhákat tetszés szerint lehet rövidekbre, vagy hosszabbra szabii, és tetszés szerint díszíteni. Egy pompás újdonsága van a nyári divatnak, a felsőruha. Igaz, hogy ezzel a hetvenes évek divatját keverik a mai divatba, A mintás I; stísztok, a csíkos fulardok, tniUefieurc selymek, könnyű munkával fodrosán és hímzetten kis öltönyökké alakulnak. A férfiruhák divatja igen megkönnyíti a toalette-kérdést, ami ebben nagy drá­gaságban kívánatos is. A szépen elké­szített fehérbatiszt, vagy selyem alsó­ruhára, különböző szinü és formájú fel­sőruhát lehet viselni. Az elkészítése nem is annyira szabómunka, mint inkább kellemes kézimunka. Egyformán illik fiatalicányoknak és felnőtt hölgyeknek is. A nyári ruhákhoz megint csak a fe­hér cipő való, Általában minden ruhához világos cipő és harisnya. Fehér alsó ruhácskák fölött rózsaszincsikos grenadin felső, hozzá vékony fehér harisnya, fehér ki­vágott cipő és nagy sárga florentinkalap, lebegő barna szalaggal, ez olyan öltö­zék, amelyet éppen úgy viselhet az elegáns divathölgy, mint a szerény hiva­talnok-kisasszony. Hiszen egyik éppen úgy. csak tetszeni akar, mint a másik. Alaptőkeemelés a „Commercial r. t.-nál 12 millió koronára emoliék fel az alaptőkéi Alig 8 hónapja alakult a Gradjanska Banka suboticai fiókjának égisze alatt a „Commercia“ r.-t kereskedelmi vállalat. A szerény keretből megindult részvény­társaság rövid idő alatt tekintélyes vál­lalattá küzdötte fel magát, mely nem­csak egész Jugoszláviával, hanem á külfölddeliséiénk összeköttetést tart fenn. A vállalat folytonos erősbödésével, terjeszkedésével kapcsolatban az eredeti­leg Lefektetett alaptőke kicsinek bizo­nyult úgy, hogy annak felemelése vált szükségessé. Az alaptőke felemelése egy­részről, másrészről pedig a Comrnercia r.-t.-nak több ipari vállalatnál vállalt érde­keltsége uj közgyűlés megtartását tette szükségessé, mely folyó hó 10-én tarta­tott meg. < Ezen a közgyűlésen a vállalat alaptő­kéjét 13 millió koronára emelték fel. Egyben megválasztották a kibővített igazgatóságot, melynek elnökévé Di­­mitrievics Bogdán földbirtokost, alelnö­­kévé Gutesse Daníló magánzót (uj) a Beogradska Ujedina Banka igazgatóségi tagját választót,ák meg. Új igazgatósági tagok leltek Nikola Raspopovics a Beogradska Ujedina Banka igazgatója, Dusau Janícsievics a Beogradska Ujedina Banka igazgatója, Vasa Csicsanovics földbirtokos Beograd. Feíügyelőbizottság tagjai Borivoj Put­­nika a Beogradska Ujedina Banka igaz­gatója Beovrad, dr. Osztrogonac Béla Subotica, Grncsarevics Jocó Beograd. Ugyanekkor Atlasz Jakab, Fürth Jenő, Hubert Eugen, Komhauser Ignác és Ró­nay Gyula osztályvezetőket osztálvveze­­tökké nezezték ki, Az es® és a gabonaárak. Á hosszú szárazság után ha szór­ványosan is, Bácska és Bánát minden részén volt eső. Az eső elősegíti a termés fejlődését s a gabonakereskedők általában a ga­bonaárak nagyobbmérvü esésére számítanak. Kereskedő körök véleménye szerint az aratás után a búza ára 1000 korona körül fog alakulni. A gazdák nem igen hisznek ebben ez olcsósági jós­lásban s az 1500—1600 koronás gabonaárak fennmaradásét remélik. Az árak kialakulására hatással lesz az is, hogy Románia az idén sem fogja szabaddá tenni a búza és a kukorica kivitelét s igy a 250 lei-s román búza nem igen fog konkurrélni a jugoszláv busával.. 1922. június 17. — Az udisef herceg üdvözlete Sándor királynak. Beogradbó! je­lentik: Az udinei herceg Beogrsd­­ból való elutazása előtt a követ­kező táviratot intézte Sándor ki­rályhoz : „Őfelségének az olasz királynak, uralkodómnak és unoka­­fivéremnek a nevében az SHS. királyságból való távozásom előtt még egyszer ki akarom fejezni szerencsekivánataimat Felséged­nek és a királynőnek. Egyben kérem felségedet fogadja leghá­­lásab köszönetemel azért a ki­tüntető fogadtatásért, amelyben személyemet részesíteni kegyesek voltak." — ümcsics 81 ériben. Beograd­­ból jelentik : Nincsics Momcsilío külügyminiszter két hónapi sza­badságra utazik, Nincsics a sza­badságidejét Blédben szándéko­zik eltölteni. — A papi fizetés. Beográdból jelentik, hogy a papi választmány előterjesztést tett a püspöki ta­nácsnak a papi fizetések és nyug­dijak felemelése tárgyában. — Halál a virágok közt. Ilyen címen irtuk meg, hogy Beck Ste­fánia 19 éves osijeki urileány, egy tüzoltótiszt feltűnő szépségű leánya öngyilkosságot követett e! az osijeki Görög-szállodában, ahol revolverre! homlokon lőtte magét. A fiatal leány, mint osijeki tudósítónk jelenti belehalt a szenvedett sérülésbe. Mint most megállapították, Beck Stefániát, akit Osijeken mindenki ismert, Zagrebba utazott s útközben egy osijeki kereskedőt kért meg, hogy segítsen neki revolvert vásárolni, A kereskedő azonban nemcsak, hogy nem segített neki, hanem, a rendőrségen jelentette az esetet, ott azonban kinevették aggodal­mai miatt, Beck Stefániát az egész város osztatlan részvéte mellett temették el a zsidó temetőben. — Az első palícsi táncmulatság. Szombaton este lesz Paiicson az első idei tánqmulaíság a Vigadó helyiségében. A nyári táncmulat­ságokat ezentúl minden hét szom­batján rendszeresíteni fogják. Á mulatság este 9 órakor kezdő­dik 10 korona belépődíjjá! és Mar­­kovics cigány zenekara szolgál­tatja a zenél. Éjszakai villamos­­közlekedésről gondoskodás történt. — Mennyibe került Genna. A pénzügyminisztérium hivatalosan jelenti, hogy a genuai konferen­cia az SHŠ. államnak 298,400 frankba és 432.667 dinárba került. Leégeti a moszkvai opera. Varsóból jelentik: Ideérkezett ellenőrizhetetlen hírek szerint a moszkvai népoperában a Godunov Boris cimü opera előadása közben tűz támadt. A színpad és a disz­­letíár porráégett. A kár jelen­tékeny. — Hét hónap — elnöksértésért, Berlinből jelentik: A Deutsche Allgemeine Zeitung írja : Kölnben a napokban ítélték el 7 havi sú­lyos börtönre a szeparatisztikus rajnavidéki mozgalom vezetőjét, Gmstts-et, ráért Ebért birodalmi elnökre '' sértő kijelentéseké' tett.

Next

/
Thumbnails
Contents