Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-17 / 164. szám

Ára 1 disár BAGSMEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Snbotšca, szombat 1922. jiralsss 17. 164. szám. Seg$®I®aik mindere reggé}, fiasco siáe és kétfőn délben TELEFÖÜä SZÁM: KiadoHvcial 8-5«, szarkesztöaég 5-1« Elífísetésl ixt a-sgyeslévre 96* —diai* SZERKESZTŐSÉG: Sraij* Ale&eseára-rJte» 4 szám alatt KáaddSiivatsis Krallja Alesaadra-alica 1 (Leifcask-jpalotat A nyugalom politikája A megbfijszofi ember, áld ereje végső roegfrszi'ésével főt, mindig a Ütglcözveííenebbfil előtte fekvő célo­kat jelöli ki magának, hogy maradék erejét tovább sarkalja. Amennyire dlQt ez a helyzet, épegy hason lit ez a lelkiállapot a halai ország élő arganizníusának megnyilatkozásai­­bős. Csak addig maradjon minden nyugodtan, amíg a választások le nem zajlanak, amíg a nemzetgyűlés baue sem fii, amíg a határ megái- Bapéeö bizottságok be nem fejezik munkájohat, amíg az alkotmány e! nem készül, amig az esküvő le nem zajlik — é* igy tovább. Az ország nyugalma stafétát fntolt az egyik eseménytől a másikig. A politikai Stabilizáció »komám asszony hol az ollő?M játszott és mindenki arra figyelt, hogy amig az aktuális fel­adatok elhagyják az elintézett prob­léma cölöpjét s az elintézetlen prob­léma fája felé rohantak, fő! ne boruljon a helyzet. A legutoljára kitfirfiH cél, a nye­ss lom ireaga Deciének utoljára ki­tűzött határköve a királyi nász voll. Nem akartuk belső tusakodással megzavarni a királyi szertartás ün­nepélyességét s nem akartuk veszé­lyeztetni azokat a politikai előnyö­­írét, melyek ebből a nászból' az országra báromolhatnak. Most el­­mait ez a terminus is, amig újabb Célhoz nem tudják kötni a politikai tenegyerckeskedést, tarajos hullámok Csapkodják és fenyegetik elnyeléssel a béke partjait. Most a választójog kérdését dob­ták bele a közérdeklődés dobjába a politika etetői, akik poiyvaasziagból buzit akarnak csépelni. Lehet, hogy ez a kérdés az egész ország politi­kai történetében nem olyan domi­náló, mint amilyenének mi vajda­ságiak tartjuk. De a mi horizontunk még nem terjed el a macedóniai határokig, az albán begyekig s a montenegrói tengerig. A délszerbiai albán, montenegrói eseményeket, bármennyire az ország belső terü­letén zajlanak le azok, mi nem tud­juk felfokozott érdeklődéssel nézni, mert se érdekünk nem fűződik hoz­zájuk eleven összeíartozandósággal, se tudatunk nem képes súlya és jelentősége szerint mérlegelni ezeket az eseményeket. A mi szemhaíámnk tovább is lát, de tisztán csak addig a határig, ameddig — a beogrsd, statisztikai hivatal adatai szerint — a legkisebb az analfabetizmus és legmagasabb a gazdasági kultúra. S most ennek a területnek a be­gyógyuló nyugalmát újra fölzaklat­ják s az itt élők közé, — az aeso­­pasi példa válik itt valóra — akii hz állampolgári egyenlőséget kérik a maguk számára, idedobják a leg­primitívebb alkotmányos jogból való íritaszííás problémáját. Fia a ma gmk szemébe nem is látjuk meg a szántát, ezt a gerendát, iái, meg-l látják. I És akármennyire megbízhatók is S híreink, mi, akik a végső beteljesü­lj lésig akarunk hinni a szavakban, Imég akkor is, ha a szavak légvárát a teltek pörölycsapásai döngetik is, mi azt mondjuk: nem igaz. És ha a kormányjavaslatot beterjesztik, mely a példátlan jogfosztást tarts!* masni fogja, akkor is azt mondjuk: nem igaz, a nemzetgyűlés nem fogja elfogadni. És ha a nemzetgyűlés el­fogadta, akkor is azt mondjuk: nem igaz, s király nem fogja szentesí­teni És ha a király szentesíti, — akkor Bem fogunk mondani semmit. De ez nem lehet más, csak rossz élőm. A nyugtalan horvátok, a nyug­talan szlovének, a nyugtalan mace­dónok, a nyugtalan muzulmánok mellé nem akarják nyugtalanná tenni a Vajdaság népét. Valahol ki keil termelni a nyugalom gócát, valahová el kell helyezni a politika tengelyét, valahol le kall rakni a konszolidáció fundamentumát. Ha az előrelátás hiánya, a jövendő nagy céljainak ama apró érdekeinek való kiszolgálása a Vajdaság népét is a centrifugális tendenciák felé sodorja, : akkor ad oculos demonstrálják azt, hogy az óvatosság hazárdjátékot játszik s az államférfiul providencia i bekötötte a szemét. A szerb demokrácia tradíciói s az ■ európai demokrácia követelései tii­­. takoznak minden írott jogforráson ! túl az ellen, hogy a nyugtalanság ■ konkolyát vessék el botorul ott, ■ ahol a siyugalom búzája a legszebb i aratást igémé. A vajdasági képviselők indítottak harcot a nemzeti kisebbségek választói joga ellen — Duoeekraia »faässtcrok a mozgalom ©Dea — á belpolitika Mrd — A kisebbségek etíeni jogfosztás tervét Beogradbóf egyre somorabb hírek erősitik meg. Az első hiradá sokat mindenki kétkedéssel fogadta. A reá következő erőtlen cáfolat egy­általán nem oszlatta el az aggodal­makat, mai értesülésünk pedig meg­erősítik első értesülésünket. Feltétlen hiteltárdemlő forrásból arról értesülünk, hogy ' a Vajdaság parlamenti képviseld!, páitŰlSabség sélkftl, mozgalmat indítottak meg, hogy vagy a vá­­lasattjegi törvénybe magába, vagy az állampolgárságról szóié törvényjavaslatba olyan rendelke­zést vegyenek fel, amely a nem* zeti kisebbségeket a választójog­ból kizárja A mozgalomtól csak igen kevés vajdasági képviselő farija magát távol. A kormány a mozgalmat nem kí­séri szimpátiával, különösen a de­mokrata miniszterek: Marinkovics Vcja belügyminiszter és Pribicsevks Szvetozár közoktatásügyi miniszter ellenzik hevesen a tervet A mozgalom megindítói puccssze­rűen akarják céljukat elérni és pe­dig egy módosító javaslat utján, a melyet a törvényhozó bizottság tár­gyalásai során nyújtanának be. A módosító javaslat elfogadása esetén a kormányt fait accompli elé állítanák. Erről a módosító javaslatról a nyilvánosság alig szerezhetne tudo­mást, mert a sajtó képviselői a bizottsági üléseket nem látogatják. Az a gyanú, hogy az akció mö­gött a vajdasági képviselők állanak, beigazolódott, Mindenesetre kedvező jelenségnek kell tekinteni azt, hogy a demokrata aűussisrefc Segfeeiá* seaettsbfesn a terv végrehajtás» -vwv.„ elles vessaki A terv kipattanása, a Magyar Párt beogradi akciója és a demokrata miniszterek ellenzése, remélhetőleg jobb beláiásra bírják azokat, akik­nek az agyában ez a jogfosztó terv megszületett. Alig hihető ugyanis, hogy a radikális párt támogatása megnyerhető lenne egy ilyen akcióra, amely a párt tiszta-demokratikus múltjához nem lenne méltó. Hálátlan és könnyen rosszul vég­ződhető szerepet vállal az a párt, amely a jogfosztó javaslat mellett csinál propagandát. Hálátlan ez s szerep ekkor is, ha tervét, ami alig valószínű, keresztül tudná erősza­kolni, mert bizonyos, hogy ezt a nemzeti kisebbségek annak a párt­nak soha el nem felednék és soha meg nem bocsátanák. Kétszeresen kockázatos ez az ak­ció ebben az esetben, amikor annak sikerét sok minden körülmény két­ségessé teszi. Az eljövendő válasz­tásokon adnák meg a nemzeti ki­sebbségek a méltó választ. Marín - kavics Voja, Pribicsevics Szvetozár személyében már akadtak védői a nemzeti kisebbségeknek a demokrata pártban, bár bizonyos, hogy Davi­­dovlcs Ljuba, az olaszországi szlávok helyzetét ismerő Krsztelj ívó, vagy Jaksics Zsarkó is a nemzetiségi ki­sebbségek oldalán lesznek. A radi­kális párt vezetői, Pastes Nikola, Trifkovics, Trifunovics Mifa, jová­­novics Ljuba, sok keserves politikai harc megvívó!, olyas harcokét, a mikor a polgári szabadságjogokért ke lett harcolni, egészen biztosan szembehelyezkednek majd a jog­­fosttő javaslattal. Beogradi, a viszonyokat fői ismerő politikustól kapjuk egyébként azt a figyelmeztetést, hogy kívánatos volna ha a magyar párt a kormány tagjai élé' fsrjészteré a Pasicsná! téti ki­hallgatás alkalmával említett memo* randumoí, hogy a kormány taglal és a nemzeti kisebbségek ügyéről! kevésbé informált szerbiai képvise­lők is megismerjék a nemzeti ki­sebbségek ügyeit. Zserjáv miniszter lemondása Zserjáv Grigor dr., szociálpolitika* miniszter, aki őt hőnap ćta tartó betegsége miatt még ei sem fog-; Jalta hintáiét, a napokban valószí­nül cg végleg beadja lemondását, amit ezulíal el is fogadnak. A de­­mokrala klub ezen elhatározásához hozzájárullak azok a támadások, amelyeket Zserjáv ellen az Adria- Bank közgyűlésén intéztek. Zserjáv miniszter utódára nézve még nincs döntés. A tárcának ezidö szerint kél jelöltje van: az egyik Reisner szlo­vén demokrata képviselő, aki csak azért jön kombinációba, mert a szó-' ciálpoliükai tárcát a szlovének szá­mára szokták föntartani, a másik] dr. Wilder horvát demokrata. A don­iéi* legközelebb megtörténik. Ellenzéki akeié Az ellenzéki pártok szombaton közös konferenciát tartanak a vá­lasztójog! tőjvényjavaslat tárgyában. Politikai körökben sz a hír terjedt el, hogy az ellenzék közös akcióba' fog lépni és amennyiben a kormány nem honorálná kívánságaikat, el­hagyják a szkupstinát Ä gyülekezési |e§ a parlament előtt A nemzetgyűlés a ayugdijasokért A képviselőház mai ülését Ribat elnök délelőtt tizenegykor nyitotta meg. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után a napirendre tér­tek át. Kristan Edvin szociáldemokrata kép­viselő a munkásság május elseje! felvonulásának betiltása miatt inter­pellálta a belügyminisztert Marinko* vies miniszter azonnal válaszolt Kris­tan interpellációjára. Válaszában kije­lentette, hogy a betiltás a régi szer­biai gyülekezési törvény alapján tör­tént. A betiltás tulajdonképen nem a szociáldemokrata munkásság, hanem a kommunisták ellen irányult. A, miniszter beszédét az ellenzék heves közbeszólásaival többször megszakí­totta. Kristan nem volt a miniszter vá­laszával megelégedve. Kifogásolta an­nak több kitételét. Mindenki tudja, hogy a kommunisták sokkal élesebb harcot folytatnak a szociáldemokraták, mint a polgári pártok ellen. Moskovlyevlcs (földmivespáríi) kri­tizálta azt a módot, ahogyan a kor­mány a gyülekezési jogot kezeli. A miniszter válaszát 6 sem tartotta ki-, elégitőnek. Utána Hohnyec{klerikális) szólalt fel és védte a munkásság jo­gait. A munkásság harcát a kapita­lizmus ellen jogosultnak tartja. Derzks (nemzeti szocialista) pár-

Next

/
Thumbnails
Contents