Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-11 / 129. szám

B ACS MEGYEI NAPLŐ

1922 máfus 11.

istenhez fordulni —

■mm büntetendő cselekmény

Gyóggi.tó istentiszteletek. Angliában

Londonból jelentik: Anglia tudomány ob köreit, de főképpen az orvosi köröket erősen, fog'alkoctatja az a maga Bemében páratlanul álló „misszió“, a mely most a szigetországon végigvonult A misszió főpapja 1. M. Hickson volt orvos. Ez a főpap a kővetkezőkben foglalta össze az ő uj hitét:

—- Látomásom volt s ennek nyomán arra a meggyőződésre jutottam, bőgj' egyedül csak Isten tudja az embereket meggyógyítani. Egyenesen szentségtörés ka az emberek isten e munkájába beleavatkozni akarnak. Ha valaki beteg, ne kórházba, hanem a templomba menjen, ott bizonyosan meg log gyógyulni.

Hickson ennek megfelelően gyógyító istentiszteleteket tar»: Anglia minden nagyobb városában. Legutóbb Aberdenben járt, ahol az angükániis templomot zsuffólásig megtöltötték a gyógyulást keresők,

■— Mielőtt a jelenlevők gyógyítását megkezdeném, — szólt a „főpap“ — fel ke'l olvasnom azokat a sürgönyöket, amelyeket olyan betegek küldöttek, akik az ágyból kikelni nem tudtak. Ez nem baj. Azért ök is megfognak gyógyulni. A sürgönyöket ime ráteszem az oltárra ea éppen annyi, mintha ők személyesen megjelentek volna . . .

A templomban levő közönség visszafojtott lélekzettel nézte, amint Hickson az egyik távirati blankettát a másik tatán az oltárra tette. Amikor az utolsó S3 odakerüli, igy szólott:

— Isten akarata teljesült, a távirat feladói c pillanatban mind egészségesek.

A gyülekezet soraiba« a csudálkozás psaraja futott végig.

—■ A főpap — mondogatták egymásnak — valóban Isten kiválasztottja ,, .

Ezután a jelenlevők gyógyítása kezdődött meg. Egjrmásután járultak az oltárhoz s mindegyiknek az oltárra kellett a kezét tennie.

— Mostanig beteg vo'tái, keresztény testvérem. —ezt a formulát ismételte Hickson e, pillanattól fogva nem vagy beteg. Én mondom neked, hogy egészséges vagy.

A fanatizált emberek vakon hisznek 3 főpapnak. Egy bankigazgató felesége elmondotta, hogy az ördögöt érezte magában de a főpap kiűzte belőle az ördögöt. Egy öreg ur, nyugalmazott rendőr azt mesélte, hogy évek óta süket volt, ahogy az oltár elé járult, nyomban tompa zümmögést hallott. Mikor kiment az utcára, ez a zümmögés erősebb zajjá emelkedett, majd végül tisztán megtudta különböztetni a hangokat,

■— Ma már a fii növését is meghallom! — kiáltotta diadalmasan az öreg rendőr.

■— En meg vak voltam, — vette át a szót egy összetöpörödött ráncos néniké — most meg látok mix. Pedig menny? orvosnál voltam, egyik sem tudott rajtam segíteni . . .

Ugyanilyen csudákat beszélnek a bénák, szélütöttek és a reumás betegek is. Ezek a mesék napról-napra szaporítják a főpap híveit. Ha epy-egy városba érkezik, ugv fogadják, mint valami fejedelmet. Fehérruhás lányok járulnak eléie, zászlókat visznek előtte s minden tiszteletet megadnak neki, ami a „szentembert“ megilleti.

Az arigo! orvosokat rendkívül aggasztja ez a járvány. A betegek egy , része nem hajlandó többé kórházba menni és nem keresi fel az orvosokat, hanem várják a főpap megérkezését. Ennek az a természetes következménye, hogy sok betegnek az állapota válságosra fordul és többen meg is halnak, — holott, ha idejében orvoshoz fordulnak, megmenthetők lettek volna. A templomban való gyógyítási az orvosok nem tartják köm ’ynak. A szuggeszció Ät-oit egyes esetekben előidézhet. „csu-, dákul“, taaíyis váratlan gyógyulásokat,

de bőgj- általános gyógyitőeszkőzként alkalmazható lenne, senki sem hiszi komolyan. Az orvosok a hatóság közbelépését is kérték, de ezek eddig nem vállalkoztak erre.

— Nem lehet büntetendő cselekménynek minősíteni azt, — válaszolták a hatóságok, — ha valaki Isten segítségét kéri betegségének meggyógyitásához. Éhez minden állampolgárnak joga van.

A „gyógyító istentiszteletek“ tehát egyelőre, mind szaporábban terjednek.

Ady-versek franciául

a Revue de Génévé áprilisi számában

Svájcból ma érkezett hozzánk a „Revue de Génévé“ áprilisi száma. Régóta figyelemmel kis érük ennek a fiatal folyóiratnak a sorsát. A Népszövetség székheyén, Európa szellemi szálainak összefutó pontjában, a kálvinista Genfben irodalmi és politikai folyóirat indult meg azzal a kiérezhető tendenciával, hogy megnyilatkozó helye legyen a különböző nemzeti kultúráknak és ilyen módon közelebb hozza egymáshoz a lelkeket Eurónában.

A Revue de Génévé kéthavimként közöl megyarvonatkozásu cikkeket. A legújabb szám érdekessége — sőt talán exotikuma — egy magyar költő: Ady Endre, az Erdélyből Parisba szakadt, de fajából soha ki nem nőtt magyar, aki most Keletről tör be dalaival és talán ratta kérésziül meghallja Európa fajának igazi fájdalmát meglátja benne az agyonkulturált, differenciált, egyensúlyát vesztett, meghasonlott európaiság alatt a

A bécsi ökrök karriérje

Ahol 4000 korona egg kilő marhahús

Két bécsi illusztrált lap fekszik elöltünk. Az egyik cim'apján az ökrök világkonferenciáját ábrázolta a szellemes rajzoló. Az elnöki emelvényen egy hízott osztrák ökör foglal helyet s a következő szavakkal nyitja meg e sajátságos zoológiái világkonferenciái:

— Megértem, tisztelt kartársak, hogy engemet választottak elnökül, hiszen sehol az ökrök nem vitték anj'nyira, mintAusztriában.

A másik illusztráción egy sovány egyetemi tanár s egy kövér ökör látható.

— Csak ne olyan büszkén — szól az ökör a professzorhoz —, meglehet, hogy Ön valamivel okosabb nálam, de százzal mernék fogadni egy ellen, hogy az Ön húsának kilogrammjáért sehol sem fog eszébe jutni senkinek 4000 koronát adni ...

Ebben a két tréfában benne van az a szomorú valóság, amit minden túlzás nélkül Ausztria katasztrófájának lehet nevezni. Ez az ország, ahol megtörténhetett, hogy egy kiló húsért 4000 koronát kívánnak, ahol senki, — kezdve az ántánthatal másság októl egész a pástok vezérférfiai-ig, e horribilis állapotokon segíteni nem képes, tényleg eljutott annak a meredélynek a széléhez, ahol már, ha csak csoda nem segít, csupán az anarkia feneketlen Örvényébe való zuhanás van hátra.

Két hosszú esztendőn keresztül jjjtegeti az áníánt Ausztriát a hitel aranyfüstjével. Rábírta arra, hogy feladja az egyedüli utat, amely a szabadság felé vezetett volna, a Németországhoz való csatlakozást s rávette, hogy megvonja azt a papiroskoronákból való látszatsegélyt, amely az élelmiszerbeszerzések állami pótléka címén legalább némi’eg elviselhetőbbé tette az életet Osztrákországban, rábírta arra, hogy vak engedelinek végrehajtója a londoni Dooming

pogány erőt és azt az ősi szint ami nem keveredik semmiféle más

civilizációval.

Baranyai Zoltán és Eckhardt San* dór fordították ritmikus, verssorokba tördelt, francia prózára Adynak nyolc versét. Az összeválo gatás sikerült, ha Ady pesszimizmusát, kálvinista istenkeresését, magyar földhöz kötöttségét, párisi bolyongásait akarta nyugatra vinni. /Nehéz föladat volt Ady alkotó nyelvét, gondolatainak misztikus kontúrjait, kuruc darabosságait a világos és logikus francia nyelvre átültetni, a francia kifejezési for mák megíésült péthoszába és kli séibe önteni.

A Duna vallomása (L,aveu du Danube) és az Emlékezés egy nyári éjszakára (Souvenier düme nuit d'óté) bámulatosan megköze üti az eredítinek bizarr hangját és sejtéseit. Most, hogy francián' látjuk ezt a két verset, szinte kiütközöen halljuk a szavakból, hogy Ady hivatva ven gondolatokat adni a „közömbös Európának“. A vajúdó Európa hőse le hetne 5, mint egykor Petőfi az olasz szabadságharcok és ül. Napóleon császársága idején.

Hibákat ne keressünk a fordításokban. Hjszen jól tudjuk, hogy a Fenség, Eszakfok, Titok, Ide genség irreális vízióit és ködös szőhanguJataít meg sem tudta kö zelitenS a francia hideg raciona 'izmus: „La Maiesté, íe Polf Nord, le Secret, l'Etranger“. Sze retnők, ha Ady európai költ1’ lenne és közelebb hozhatná Európát a magyar kultúrához.

Stteet akaratinak; egyetlen szóval kolonizálta Ausztriát s mindezért cseréhe adta neki — Joumjj finánc-kontroliért mert eddig ez a lakcipős flegmával Idpácoit szimpatikusnak nem mondható angol bankszakmő az, amit Ausztria a nagy dobbal ígért hitelből tényleg megkapott. Igaz, hogy Jonwggaf együtt kétmillió font is jött Bécsbe, de azt Joung elzárta a Wertheini-szekrényébe s ahhoz nem szabad hozzányúlni Ez a pénz, mely az igéit hiteleknek egy elenyésző töredéke, annyi, mintha meg se adták vo!na. Mert hiszen Jómig olyan garanciákat követel, amelyet- Ausztria nem képes végrehajtani Azt kívánja, hogy Ausztria bocsássa el államhivatalnokainak nagyobbik részét. Jelenleg Becsben és Ausztriában negyedmillió az államhivatalnokok száma. Joung úgy kívánja, hogy ne legyen több nyolcvanezernél, annál a kontingensnél, amely a régi hivatalnoki kar arányában tényleg Ausztriára jut. Ez annyit jelent, hogy az osztrák kormánynak ki kellene tenni az utcára százhetvenezer embert a biztos éhezésnek. Oly időben megtenni ezt, mikor a munkanélküliek száma meghaladja a százezret, lehetetlen és teljesíthetetlen kívánság.

Az osztrák nép már egészen eltompult Már abba is beletörődtek, hogy egy kenyér 740 koronába kerül, ugyanaz a kenyér, mely Gürtíerék őrülctes pénzügyi politikája előtt 15 koronáért volt az üzletekben kapható. Egy zsemle 50 korona, egy valamirevaló ebéd 2000 korona. Már minden mindegy'. Az emberek valami csodára várnak.

riDüuoax

□arc

RÖSSIJA—FOMCIÉRE

biztosító- és viszonthiztositő társaság. Az SHS. ültül legnagyobb bomzoSI fntéieíe.

Flólií jaigmiót&x s SsboMea (UitelbEjii.

eileisl

Hírek

Hozzát akit keresztre feszítettek

— I860 —

Szellemem a Tiéddel, drága testvér;

Ne bánd, hogy annyian — neved hangoztatva nem értenek meg;

Én nem hangoztatom neved, de megértelek, (s vannak igy mások is)

Én örvendve különböztetlek meg, óh bajtársam, hogy köszöntselek és köszöntsem azokat, akik veled vannak a kezdd kezdetétől — és a jövendőben el jövendőket is. Mert mi mindnyájan együtt munkálkodunk és ugyanazt a megbízatást is folytonosságot visszük és adjuk át;

Mi: minden földrészek hordozói, minden, osztályok képviselőt — minden lseid hirdető türelmesei,

Részvéttel levők, megértők, emberi megnyilvánulással teljesek, mi csendesen haladunk vélemények és viták között, de nem utasítjuk vissza a vitát, se egyetlen véleményt

Mi haltjuk a kiáltozást és zűrös zajt — elér bennünket a minden oldalról felénk törő pártosság, féltékenység, panasz. Szorossan bebotoz, körülzár, bajtársam, le mi feltartózhaíallanut, szabadon járunk végig a föld végte énjén, vonulva fel és alá, amíg letörülhetetien bélyegünket nem ütjük időre és különböző korokra, Amíg az időket és korokat meg nem telítjük, hogy fajok és korok jövendő férfiaz és asszonyai olyan testvérek és szeretők tegyenek, mint amilyenek mi vagyunk WALT WHITMAN.

— Görögország képviselő! a kh rály esküvőjén, Beogradbói jelentik: Sándor király esküvőjén Görögországot Baltazzi külügyminiszter és Teepitis hadügyminiszter fogják képviselni, — Tegnap egyébként minisztertanács is fogai kozott a király esküvői ünnep*, cégeinek előkészítésével. A minisztertanácson Beograd város polgármestere és a középtanácsnak a rendezőbizottságban lévő több tagja is résztvett.

— A gyermeknap előkészítése Á suboticai gyermeknap előkészítő ankétja nem 18-án lesz, mint azt tervezték, hanem mér szombaton délután 4 órakor a város* háza kis tanácstermében, a jötékonp egyesületek részvételével,

— A suboticai rendőrség uj egyenruhája. A suboticai rendőröket a közel jövőben uj egyenruhával látják el. Az uj egyenruha ugyanolyan szinü lesz, mint a hadsereg uniformisa. A rendőrök szolgálatban sisakot fognak viselni. Még nem döntöttek, hogy a sisak ércből, vagy parafából lesz-e.

— Esik a gabona ára Sentán.

A sentai piacon jelentékenyért esik a gabona ára, így a bűze

ára 1400, kukorica 1180, árpa 1200 koronára esett vissza, A

vételtől a kereskedők erősen tartózkodtak.

A rokkantak nagygyűlése,

Beogradbói jelentik : A „Slavija“ nagytermében a rokkantak nagygyűlést tartottak, amelyen az egyes szónokok erős támadást intéztek úgy a kormány, mint a rokkantak egyesületének jelenlegi vezetősége ellen. Határozatot hoztak, amelyben fölszólítják a rokkant egyesületeket, hogy mindennemű párt« Iviszálytól tartózkodjanak»