Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-11 / 129. szám

Ára 1 diaár X3QIL évfolyam Suboiica, csütörtök 1922. május 11. 129. szám Megjeleoik nrindea reggel, asset» atáa és hétfős délben TELEFON SZÁM: Kiadcfcivat»] 8—Sí, szerkesztőség 5-—1(1 Előfizetési ár i negyedévre 99* — disir A magyar nincstelenekért Most került nyilvánosságra az a tOrvényteivezet, amit az agrármitiisz tér az agrárreform letárgyalásával megbízott bizottság előterjesztett. A törvénytervezet ma még az agrár­­winszter egyéni felfogását fejezi ki, se a minisztertanács nem tárgyalta Je részletesen a tervezetet, sem a pártok nem nyilvánították vél me­nyüket, sem nem ment át a terve­zet a bizottsági tárgyalások retortáin. Ez a tervezet mégis a legnagyobb figyelmet érdemli meg, mert íejv­­öeveit rendelkezései egyrészt a lég- Jesujtőbb bírálatot foglalják inasuk­ban az eddigi kísérletezésekkel ízembe», melyeknek egyik legfőbb bűnük — de csak primus inter pares — volt az, hogy kísérletezé­sek voltak, másrészt az egész po­litikai életnek, a pártok harcának 3 tervezet közzétételével aktuálissá tett törvényhozási elintézés uj fel­adatokat jelöl meg és uj célokat tűz ki. Minden európai ország számára ma a födprobléma jelenti a legne­hezebben megoldható és legsürgő­sebben megoldandó feladatot. Mert ehhez a kérdéshez csak azzal az eltökéltséggel lehet hozzányúlni, a melyik zavartalanná akarja tenni a mezőgazdasági termelést és földhöz akarja juttatni a nincsteleneket. Föl­aprózni a nagybirtokot, úgy, hogy ne csökkenjen még átmen tileg sem a termelés, szétosztani a földet azok közt, abik nem rendelkeznek ma még a föld megművelésére szüksé­ges tőkével, kielégíteni a szociális alégtiletlenséget, úgy, hogy a nagy­birtokos és a gazdasági cseléd eey ként elégedett 3; gyen az uj tulaj­donrendezéssel s ne szenvedjen a nemzeti vagyon legfőbb érdeke son —- ezek a szempontok valóban jnonumenláüssá teszik a feladatot és hasonlíthatatlanul nehézzé a meg­oldást. És mégis meg kell találni a heiyes megoldást, mert ezen múlik a fűd ígéretével s a földéhséegel fölzaklatott nincstelenek tömegének nyugalma, az ország gazdasági, köz­rendi és szociális konszolidációja s a termelés korszakot mentő érdeke, aminek jelentőségét semmi sem hangsúlyozza jobban, mint az 1700 koronás búza s az egyre félelme­­terebben növekedő munkanélküliség. Elég módunk le z ahhoz, hogy , azon az utón, amelyen a tervezetből javaslat s a javaslatból törvény lesz, minden felmerülhető problémával szemben kifejtsük a magunk állás­pontját, Most csak egyetlen mo­mentumra akarunk rámutatni, erre azonban nem győzünk elég korán és elég fénylő-n rávilágítani. Ez a javaslat különbséget tesz fajuk, nyelvük és nemzetiségük szerint a nincsetlenek között SZERKESZTŐSÉG: fürelja Alexaadrt-nJica 4 szám sieti Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-uliea 1 (Leibach-paleta') ISBHHM Nem volt még a világon föld­reform, amelyik megtetle volna ezt a megkülönböztetést. A földreform hatalmas, sőt leghatalmasabb szoci­ális problémáját nemzetiségi osztály­politikává akarja degradálni a provi­dencianélküliség. Mi a földreform lényege? Földet adni a főídnélküli­­ekneir. Lehet-e morális indok, ethi- Ksi alap és politikai okosság, ame­lyik megengedné, hogy a szegény­séget az államhatalom még azzal is tetézze, hogy megbünteti nemzeti­sége miatt. Ha az orvos nem tehet különbséget szláv beteg és magyar beteg között, akkor az államhatalom se tehet megkülönböztetést szláv szegény és magyar szegény közt. Ha a földnek nincs nemzetisége, nem lehet a földhöz való Igényt se nemzetiségi szempontok szerint ki­elégíteni. Ha a búzának nincs val­lása, a napfénynek nincs faji jellege, nem lehet az egyetlen természeti erőt ami felett rendelkeznek, a földet se nemzetiségi meg külön böztetésekbe beletörni, Ha az igénybevétel felté­telei között nem szerepel a tulaj­donos szláv nemzetisége, az igény­jogosultak közül se lehessen kizárni azt, aki magyar. Szociális nyugtalanságot nem te­het kielégíteni, ha nemzetiségi és emberi elégületlenséget keltenek fel. IM« Kiírják a községi választásokat — A városi tisztviselőket a kormány nevezi ki — A Vajdasági község! választások kiírása, amint bsograd! munkatársunk jól informált helyről értesül, rövidesen megtörténik. A törvénytervezet szankcionálás vé­gett mér 2 király előtt fekszik, akinek az aláírása után a kiírás nyomban megtörténik. Az uj törvény a régi ma­gyar választási törvény alapján készült, csak a választások módjára nézve tartalmaz némi újításokat A választó­jog a legáltalánosabb, listák alapján történik. A mandátumok elosztása a hányados rendszert veszi alapul. A községi listán a legtöbb szavazatot kapott a község főbírája, az utána következő az albiró. A többi elöljáró­kat már a képviselőtestület választja. A törvény a választójog elnyerését az Irn! és olvasni tudáshoz köti, még az államnyelv ismeretét sem kívánja meg. A Jegyzőket és a város! tisztviselő­ket az uj törvény értelmében a bel­ügyminiszter nevezi kJ mindaddig, amíg a községek és városok szerve­zetéről szóló törvény el nem készül. Ez a törvénytervezet kontúrjaiban már elkészüli s a belügyminiszter revíziója után hamarosan a szkupstlna elé kerül. A képviselőtestületek taglétszámát is meghatározza a törvény. A leg­nagyobbnak ötvenhét, a legkisebbek pedig a községi elöljáróságon kívül tiz tagja lehet. Elfogadta a kormány az amerikai kölcsönajánlatot Posies a kölcsön ellen — lemondanak ? A muzulmán miniszterek újból — A skupstina ülése A belpolitikának szerdán két leg­jelentősebb eseménye a szkupstina megnyitása és a külföldi kölcsön elfogadása volt. Bár a miniszterta­nács határozatával szemben Pás cs miniszterelnöknek még aggályai van­nak, most már biztosítottnak látszik a kölcsöntárgyalások sikere. A belpolitika eseményeiről a kö­vetkező jelentéseink számolnak be: A minisztertanács elfogadta a száz millió dolláros köl­csönajánlatot A kölcsöntárgyalások szerdán be­fejezést nyertek. A miniszte-fanács foglalkozott szerdán a beérkezett kölcsönajánlatokkal és hosszú vita után elvileg elfogadta az amerikai Bled cso­port 100 millió dolláros aján­latát és megbízta a pénzügyminisztert a konkrét tárgyalások felvételével. A minisztertanács által elfog? dű> kölcsőnajánlal szerint a kormány 30 müllő dollárt azonnal megkapna készpénzben, 70 millió dollár értőkig pedig beruházásokat eszközölne. Hogy a kölcsönnek ezt a részét milyen formában és m lyen feltéte­lek mellett bocsátanák az ország rendelkezésére, azt még titokban tartják. A kölcsönt 86-os árfolya­mon bocsátják rendelkezésre és 8 százalék kamatot kell érte fizetni. A minisztertanács ülése után Trifkavics és Kumanudi miniszterek meglátogatták Pasics miniszterelnö­köt és referáltak neki a miniszter­tanács határozatáról. A Utólag Pastes nem hajlandó a javaslatot elfogadni, mert attól tart, hogy az a radikális pártban ellenzésre talál. A kérdés így még nem tekinthető véglegesen megoklotinalr, annál ke­­vésbbé, mert a kormányhoz szerdán üjafcb köicsön-ajánlat érkezett. Ez az amerikai ajánlat ál'itólag kedve­zőbb, amennyiben szintén 100 millió dollárról szól, ugyancsak 86 os ár­folyamon, azonban csak 7 százalékos kamatozással. A szkupstina ülése A szkopsíína ülését szerdán délu­tán 5 órakor nyitotta meg dr. Ribár elnök. A formalitások elintézése után a miniszterek válaszoltak a korábban elhangzott interpellációkra, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet alatt a pártok vezérei meg­állapodtak a megválasztandó bizott­ságok közös listájában, majd ezután áttértek a napirendre, amelyen az uj bizottságok megválasztása szerepelt. öt uj bizottságot választottak, va­lamennyit egyhangúlag, szavazás nélkül. Az uj bizottságok a kővet­kezők : !. Radoszavjevics képviselő ja­vaslatára külön bizottságot válasz­tottak a szerb polgári perrendtar­tás 471. §. alapján, amely a bíró­sági végrehajtásnál le nem foglal­ható vagyon ügyét lesz hívatva szabályozni. 2. A közlekedésügyi miniszter ja­vaslatára a közlekedés javításáról szóló törvényjavaslatot előkészítő bizottság. 3. Kobasica képviselő javaslatára a katonai törvénynek 17. §. meg­változtatását eszköziő bizottság. 4. Az igazságügyminiszter javas­latára a moratórium föloldásárói <zó!ó Ideiglenes törvény megváltoz­tatását végző bizottság. 5. Popovics képviselő javaslatára a katonák szab. dságolásáról szóló törvényjavaslat előkészítő bizott­sága. Valamennyi bizottságban 6 kor­mánypárti és 3 ellenzéki tag fog­lal helyet. A szkupstma ülése este 6 óra 40 perckor ért véget. A következő ülés csütörtök délelőtt 10 órakor lesz, amelyen interpellációk szere pelnek, A sarajevoi kongresszus Beograd. Pol likéi körök véle­ménye szerint a boszniai muzulmá­nok hangulata úgy alakul, hogy a június 15-iki kongresszuson a Spahj csoport győzelme várható. Epeit ezért a képviselők azt beszélik, hegy a muzulmán minisztereknek való­színűleg ki kell válnlok a kabinet­ből. Ez esetben — úgy tudják — a bosnyák radikálisok nyernék el a megüresedett miniszteri tárcákat, sőt jelöltként, Srskics volt boszniai aelytartöt máris emlegetik. A választójog Beograd. A szkupstina előtti törvényjavaslatok közül a választó­­jogi törvénytervezet foglalkoztatja leginkább a politikai köröket. A radikálisok hajlandók elfogadni Ma* rinkovics miniszter javaslatát, a de­mokraták kö.ött azonban sokan még mindig a d’Hont rendszert szeret­nék a javaslatban érvényesíteni. A választójog körül még nagy harcokra számítanak. _

Next

/
Thumbnails
Contents