Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-10 / 128. szám
Arm I iaár BACSNIEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Snbofica, szerda 1922. május 10. 128. szám legjdegik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetés! ir: n®yy fcdé fic 90* —dinár SZERKESZTÖSÉGi Kralja Alex&ndrm-uliea 4 síim alatt Kiadóhivatal: Kralja Alezamlra-ulica 1 (Lslbaeh-palota) A halál valutája Abban 32 előversengésben, amelyik most folyik az aranycsengésü presztízsért és magas kamatlába tekintélyért, Lloyd George k mondotta a döntő szót: Anglia nem 1ürht i, hogy mellőzzék, mert a háborúban kétszázezer halottat veszített. Kétszázezer halott — valóban kísérteties indok, lélekzetefállitó bizonyság, Irtóztató jogcím. Még akkor is, ha a halottak végeláthatatlan proeessiójába nem soroljuk be az élőket, akik életörömüket, kedvüket, «sokjukat és szeretetüket temelték a halottak mellé. Jöhet-e olyan kor. Jöhet-e olyan embertípus, amelyik nem reszket meg, nem sikolt löl, amikor kétszázezer fiatal, egészséges, örömökre éhes fiatal test hulláját dobják oda az érdekek mértegére. Az élők harcolnak egymás eilen ss a halottakat veszik kezükbe fegyverül, Ki tudta kimosni emlékezetéből azokat a beszédeket, amelyeket C eménceau, a nagy csóvás ember tartott a háború utolsó idején. Soha a halottaknak nem volt olyan kurzusa, mint ezekben a beszédekben. Csak úgy tajtékzott a bosszúra ősz iőkélö szó, a gyűlölködést föüázasiíó btszéd. Az eltemetett, elsiratctt, meg gyászol! fiatalok szem fedőjéből harci zászlót szabdallak ki az életben maraot öregek. A szereposztás véreseti és fortadaimasitóau egyoldalú volt: a fiatalok meghaltak és a vértajtékos öregek hivatkoztak a halálukra. Először háborúba — halálba küldték őket, azután bosszút lihegve küldték az életben maradottaka1 megtorolni az elesettek halálát Főként a francia retorika tudott nagyot alkotni a tömeghalá! rekvízitumaivai. Ők voltak a temetést rendezők, a tetemre hívók, a sirató!?, a virrasztók, a halotfmosók — és a szónokok. De ad-e jogcímet az élőknek a mások halála. Az orosz importból kell-e nagyobb részesedést adni azoknak, akik több halottat gyá szolnak. Az orosz petróleumhoz közelebb álljanak-e. a franciák, mert a veszteség! listájuk zsúfoltabb és a német aranymárka szétosztását az örökre kihűlt szivek számához mérjék-e. A génuai kufárok túltesznek a vekncei Shylockon. Ez csak egy font hússal kereskedett, azok a fiatal ‘estek hekatombáival, Ha a halál jegeim, ha az élet pazarkHobzódó eüt cserélése jogcím, akkor milyen tisztességre, mennyi jogra s milyen kivételes tekinté’yu tarthatnak számot a dötvészek és Járványok, melyek pásztázva pusziifották az 1 i H, amerre csak jártak. Ha halottakkal lehet kenyeret, aranyat és petróleumot vásárolni, mennyi fő!đ kincsre van kilátása, 1 Sárga Halálnak, a Pestisnek, az ázsiai kolerának, a kiütéses tífusziák s mindannak a dögvésznek, amin millió életek árán se tudott győzni az emberiség. A halál nem lehet valuta az élők kezében. Az élet tuljö ahhoz, hogy csak azért változtassák át halállá, hogy áruba lehessen bocsátani. Ha fölássák a temetőket és enyvet főznek ki a halottak csontjából, még kegyeletes dolgot fnivelnek ahhoz képest, mint, ha halálba küldik az letet, hogy hivatkozhassanak a veszteségek pótolhatatlanságára. Vérrel és testtel elég mezőt trágyáztak, az emberi szolidaritásba elég mélyen ágyazták bele a gyűlölködést, elég tökéletesen elvégezték a rombolás munkáját. Nem kellene még azzal is megfertőzni a levegőt, hogy kiássák meszes sírjaikból a halottak százezreit s újra csatába küldik őket, jóvátételért és petróleumért. A halottaktól elvették az életüket, — mindenüket, amijük csak volt. Legalább hagyják meg nekik a halálukat. Az uj agrártörvény tervezete A földbirtokok maximális nagysága — A nemzetiségek nem kapnak földet Hétfőn este az agráireformról gyermekek birtokai is, ha a tulajszóló törvény áttanulmányozására kiküldött bzottság ülést tartott, a melyen Miletics agrárreforrnmmiszter beterjesztette a kolonizálásról és a nagybirtokok felosztásáról szóló törvényjavaslatot. A miniszter részletesen ismertette a javaslat fontosabb rendelkezése t. A kidolgozott tervezet a nagybirtok felosztására nézve hat különböző kategóriába osztotta az ország területét Az első csoportba tartozó birtokok közül csak az 50 hektárnál nagyobbak sajátíthatók ki. Ebbe í csoportba osztotta a javaslat Szlovéniát, Dalmáciát és Hercegovinát. A horvátországi kerületek közül a varasát, a modrus-fiumei és lika<rbavai a második kategóriába tar'ozik. Ezeken a területeken a 75 hektár a maximális birtok. A harmadik csoportban a 100 hektárnál rasyobb birtokok v hetők csak idénybe. Ide tartozik Horvátországból Zagreb-megye néhány járása é? Montenegróból pár kerület. Zagreb megye többi részében, Belovár-megyében és Bosznia nagyobb terűiéin 150 hektárt tervez maximális birtoknak a törvénytervezet. Slavonia, Pozsega-megyc és Bosznia néhány kerülete az ötödik csoportb van beosztva. Itt 200 hektárnál naryobb birtok kerül csak felosztásra. Verőcében és Szerém-megyében, úgyszintén Bácskában, Bánátban és Baranyában 300 hektárnál nagyobb birtokok kerülnek a gr árreform alá. A tőrvény előírja azt, hogy eze* a maximális birtokterületek csak abban az esetben vehetők számításba, ha azokat a tulajdonosaik önállóan művelik. Ha azonban a? agrárreform alól mentesített birtokokat bérlőkkel, vagy felesbe munkáltatjuk a birtokosok, akkor 50 hektár az a maximális terület, ami meghagyandó, a többi felosztás alá kerül. Házastársak birtokai, ha külön vannak is telckkőnyvezve egy birto nak számítanak. Ugyanilyen elbírálás alá kerülnek a szü.ők ót donosok közös háztartásban élnek. Fcldbirtokníkszámit. szántó, szőliő, gyümölcsös, tarló, legelő, hogyha rikalmas mezőgazdasági művelésre. A kisefitítési eljárás Azok a birtokok, amelyek SHS jótékonycéiu egyesületek, kultúrintézmények sfb, tulajdonát képezik, nem esnek a törvény rendelkezései tlá. U yancsák nem veszik ideiglenesen igénybe azokat a birtokokat sem, amelyeken intenziven nagyobb áüa tenyésztés és ivetőmagtermelés folyik. A répatermelő birtokok ideiglenesen szintén mentesülnek az agrárreform alól. Viszont volt hitbizományok teljes egészükben kisajátíthatok azokkal a birtokokkal egy üt, amelyet ellenséges hatóság ajándékozott egyeseknek. Az utóbbi esetben a kisajátítás kártérítés nélkül történik. A kisajátítás alá kerülő birtokok tulajdonosainak kártalanítása becsiészerint történik. Erre a célra birfokbecslö bizottság szolgál, amelynek ígyik tagját az. agrárminiszter, a másika! a földtulajdonos jelöli ki. Ezek aztán közös megegyezéssel egv harmadikkal egészítik ki a bizottságot. Kik kaphatnak főidet? Az uj törvény szerint földhöz van joguk azoknak a Ssenbeknek, botfátoknak és 9*1.0- vĆMkmek akik földműveléssel foglalkoznak és egyáltalán nincs földjük, vagy csak kevés birtokuk van. Egy öt tagból álló családnak 5 hektár földre, 5-10 ’ágig 8 hektárra, ezen felül minden férfi családtag után fél hektárra! többre van jogé, A városokban élő családok ennek a mennyiségnek a felét kapják. Elsősorban azoknak a rokkantaknak és egyéb harcosoknak van joguk a föld őr, akik a szerbek, horvátok és szlovének felszabadításáéi- és egyesítés ért küzdöttek, továbbá az ilyen harcosok özvegyei és leszármazottai kapnak földet. A földműves dobrovoljicoic közül a frontharcosok, vagy utódaik 5 hektár, a többiek három hektár földet ingyen kapnak. A földbirtokosok kártalanítása A földbirtokosok a kártalanítást 250.000 dinárig teljes összegben, 250—500.000 dinárig 2 és fél százalék levonással, 500 000—1 millió dinárig 5 százalék, ezenfelül minden félmillió dinár nián 2 és fél százalékkal emelkedő levonással, kapják meg. A kisajátítóit birtokok kifizetés« 30.000 dinárig teljes összegében, 50—500.000 dinárig egybeírnád összegben, ezenfelül egynegyed összegben készpénzben történik. A többi kétharmad, illetve háromnegyed részt ezerdináros állami címletekben kapják, melyeket sorsolás utján amortizálnak. A címletek után 1923 január ■í-tőe 5 százalék kamatot fizetnek', félévi részletekben, az 1943-ik évig, mikorra valamennyi kötvény beváltásra kerül Akik földet kaptak, tartoznak u agrárbizottság által megállapított vételárat magfizeini ee pedig i860 dinár értékig a teljes összeget, 1000—5000 dinárig a felét, ezenfelül egynegyedrészét, mig a hátralékos összeget tiz éven át törleszthetik 7 százalék kamatozás mellett, A telepítés A telepítésre nézve a következőképen intézkedik a törvénytervezet: A földigénytők az országnak ama részeiben telepíthetők le, ahol elegendő föld áll e célból rendelkezésre. A telepítésre a következő, birtokok oszthatók fői: 1. a szabad állami földek, 2> községi földek és a tényleges szükségleten felüli legelők, 3. a paszta földek, melyeket tulajdonosuk elhagyóit. Ha ezek a földek már bérbe vannak adva, akkor a bérlet megszüntethető. A szétosztás A iöldek szétosztását az agrárhivatal külön bizottsága végzi. A földet igénylők az agrárminisztériumhoz adják be községi bizonyítvánnyal felszerelt kérvényüket a aeükséges mellékletekké!. A kérvény fölött az agtárminlszte rlum határoz elvileg, a íöldmivelési és belügyminisztériummal égyetértőlég, A telepesek IS^é^en át földjüket el nem adhatják, sem meg nem tér kelhetik. A telepítés alkalmával a telepeseket, családtagjaikat, jószágaikat és szerszámaikat - ingyen szállítják át vasúton, vagy hajón az uj földre, az állami és községi erdőkből ingyen épületfát kapnak lakóház és istálló építésére és a járási és megyei legelőket ingyen használhatják. Öt éven
