Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-09 / 127. szám

2. olđatf. szóié törvénytervezetet tárgyalta. A vitát Magorcsevics vezette. A javas­latot hosszabb vita után tizennégy szavazattal egy szavazat ellenében elfogadták. A választójogi törvény javaslatot politikai körökben élénken tárgyalják és valószínűnek tartják, hogy Marinkovics javaslatát fogad­ják el. Károlyi Mihály vagyoneikobzási pőre Tárgyalás a badaposti törvényszéken A budapesti polgári törvényszéken hétfőn kezdték meg Károlyi Mihály gróf vagyonelkobzási pőrének érdem­leges tárgyalását. A port Osvald Ká­roly dr. kúriai birő, a törvényszék elnökének vezetése alatt alakult kü­lön tanács tárgyalja. ' Marincmch Imre helyettes állam­titkár, mint a kincstár képviselője szólalt fel elsőnek. Felsorolta mind­azokat a katonai és polgári törvény­könyvbe ütköző cselekedeteket, ame­lyekben szerinte Károlyi Miháíy ré­szes és amelyek jogalapot nyújtanak Károlyi Mihály vagyonának elkobzá­sára. Egész sereg vádpontot említett fel a kincstár képviselője, mint ame­lyekkel bizonyítani kívánta, hogy Ká­rolyi Mihállyal szemben a vagyonel­kobzás jogosult. Ács Jenő dr., mint Károlyi Mihály és kiskorú Károlyi Ádám jogi képvi­selője szólalt fel ezután és részletesen foglalkozott az egyes vádpontokkal és tagadta azok helytállóságát. Az ér­demleges tárgyalás késő délutánig tartott. Subotica birtokbaveszi visszaitélt földjeit A főispán bejelentette a közgyűlésnek az aj határt A hétfői rendkívüli közgyűlés napi­rendje után Dobanovacski Pál főispán feszült figyelem közepette bejelentette a kiszélesített tanács tagjainak az uj suboticai határmegállapitás megtör­téntét. A főispán azzal kezdte, hogy a trianoni szerződésben megállapított határvonal mennyire hátrányos volt a városra nézve, amelytől elszakította földjeinek legnagyobb részét. Áttért azután azoknak az akcióknak az is­mertetésére, amelyeket a város föld­jeinek visszaszerzése érdekében meg­indított és kijelentette, hogy a most befejezett határkiigazitással kapcsolat­ban a város a maga részéről elköve­tett mindent annak érdekében, hogy a sérelmeket orvosolják. Ennek némi eredménye volt és nem a városon maiott, hogy földjeinek csak egy részét tudta visszaszerezni. A nemzetközi határmegáilapitó bizottságban is meg veit a Jóakarat — mondotta a fő­ispán — és elsősorban a magyar de­legáltak merev állásfoglalása, amely még a magyar lakosokkal bíró és rekompenzdcióképen felajánlott térti­­letek visszaadását is elutasította, hiúsította meg azt, hogy Subotica el­szakított többi földjeit is visszasze­rezze. Ezután ismertette a Bácsmegyei Napló által részletesen ismertetett uj suboticai határvonalat, különös tekin­tettel a visszakerülő részekre. A köz­gyűlés a bejelentést egyhangúlag tu­domásul vette. Amint munkatársunk illetékes he­lyen értesül, a* uj határvonal kijelölése már megkezdődött és Subotica városa aébáay napom balul birtokba BÄCSMEtlYEI NAPLÖ ’ eszi máz au UeesatoSt földeket. Úgy SHS-. mint magye. részről néhány napja már dolgoznak is mérnökök, akik az uj határvonalat cölöpökkel ki­jelölik és igy végleg fiáirozzák az uj és immár végleges országhatárt. Hétfőn Suboticán járt Tersin Pál országgyűlési képviselő, a határmeg­­állapitó bizottság tagja, akinek kije­lentése szerint a határkijelölés mun­kája gyors ütemben halad előre és a fontos munkát végző jugoszláv és magyar mérnökök, akik most a Bácska másik részén dolgoznak, még e hét folyamán ideérkeznek Suboticára és legkésőbb tiz napon belül vár­­hc%ö a visszacsatolt terület át­vétele. A határkijelölés megtörténte utáni ugyanis a határőrségeket is azonnal az uj vonalon helyezik el és igy az idecsatolt területeket azonnal átadják a suboticai hatóságoknak. A határki­­jelőlés cölöpök és határkövek felállí­tásával történik, de amint értesülünk, Dobanovacski főispánnak az a szán­déka, hogy a suboticai határvonal mentén azonnal vonják meg a határ-árkot is, miután igy nem forog­hat fenn annak veszélye, hogy a föl­dek kérdésében közvetlenül érdekelt határmenti gazdák egyike vagy másika, akár magyar, akár jugoszláv részről a határcőlöpöknek néhány lépésnyire való elmozdításával a saját érdekük­ben ökényesen változtassanak az or­szághatáron, amint erre már több helyütt akadt példa. Ä franciák Frankfurt és Darmstadt megszállására készülnek? Ä »Der Morgen* berlini jelentése szerint a franciák komoly katonai elő­készületeket tesznek Németország el­len, a kritikus május 31-iki dátummal kapcsolatban. A Metzben állomásozó í. számú francia dragonyosdandár több ezrede szombaton bevonult Kob­­lenzbe és megszállta az amerikaiak által kiürített kaszárnyákat. A csapat­eltolás nem tekinthető pusztán az amerikaiak leváltására irányuló in­tézkedésnek. Erre vall a »Frankfurter Zeitung* vasárnapi számának követ; kező cikke is: >A franciák nyilván május 3l-ike utánra tervezett akciójuk előkészítő-1 sére megkezdték egyes csapattestek­nek a mainzi hídfőbe való előretolá­­sát. Pénteken három üteg messzehor­­dó ágyukkal rendelkező nehéz tüzér­séget toltak előre, Frankfurt és Darm­stadt irányában. Miután ugyanezt az eljárást követték a franciák a neve­zett két város korábbi megszállásai alkalmával is, fel kell tételeznünk, hogy szankció esetére ezúttal ismét Frankfurt és Darmstadt megszállása less, ha a francia vezérkar operációs célja, hogy igy Észak- és Délnémet­­ország között az egyik főösszékötő eret átvágja. É tarét*' értékű alapítvánnyal örőküe- . nék meg esküvőjének emlékét. Anyagi tekintetben — ha igy vala­mivel magasabb is lenne a nász­ajándékra szánt összeg — nem je­lentene ez a városra nézve nagyobb megterhelést, mert a nászajándék költségeit úgyis három vagy négy évre felosztva fogják csak a követ­kező esztendők városi költségveté­seibe beállítani, viszont » város olyan fontos kultúrintézményhez jutna, amit a mostani alkalom elszalasztá­sával sokáig nem tudna megvaló­sítani. A terv szerint a suboticai kultúr­palota a városháza oldalán lévő és most piacul szolgáló üres teleken épülne feL Remélik, hogy a rokon­szenves tervnek sok hive lesz és igy sikerülni, is fog megvalósítása. A nászajándék kérdésében egyéb­ként s tanács és a kiküldött bizott­ság fog javaslatot kidolgozni és azt* egy rövidesen összeülő újabb rend­­ki vüli közgyűlés fogja végkép le-i tárgyalni. Uj szőlő-telep Suboticán A csávolyi földek parcellázási terve A suboticai határnak most már vég­­leges megállapításával tudvalevőleg, igen sok suboticai sző terült át ma­gyar területre. Suboticáruk eddig vi­rágzó szőlőgazdaságai voltak és a bor­termelés jelentékeny jövedelmét ké­pezte sok suboticai birtoksoanak. A' szőlők nagy részének eíszajdt&slvat most ezt a szőlőtermelést komoly ve­szedelem fenyegeti, mert az S. H. Sí területen élő gazdák csak nagy nehéz­ségekkel művelhetik meg magyar ré­szen fekvő szőlőiket és előhb-atóbb valószínűleg nagyrészt el js fogják ezért azokat adni. A város most megoldást keres ami, hogy az elveszett szőlők helyett uj szölőtelep létesítésével pótolja azt az érzékeny gazdasági veszteséget, amely igy a várost érte. Az uj szőlő­­telep létesítésére a legalkalmasabb­nak a városhoz egészen közel fekvő, a csávolyi határban lévő földek lát­szanak. Ez a terület szőlőtermelésre kiválóan alkalmas homokföld, amely jelenleg teljesen kihasználatlanul par­lagon hever. A városi főmérnöki hivatal egyelőre túl van ugyan terhelve munkával, különösen a küszöbön álló építkezé­sek terveinek kidolgozásával, azonban mihelyt a hivatal ezektől a munkák­tól csak részben is tehermentesítve lesz, lehetőleg rövidesen sor kerül arra, hogy a csávolyi földeket felmé­rik, parcellázni fogják és szőlők ré­szére eladják. Mértékadó helyen biztosra veszik azt, hogy a suboticai szőlősgazdák nagyon szívesen hallják ezt a tervet és az eladásra kerülő parcellákat gyorsan meg fogják venni. Az okos terv megvalósulásával Subotica egy eddig kihasználatlan területén a bor­termelésre legalkalmasabb homokos talajon egészen uj szölőtelep fog ki­fejlődni, ami néhány év alatt ez tel­jesen pótolhatja már az elvesztett szö- I löket. • 1922. májas 9. Nászajándékul kultúrpalota Kultúrpalotát akar létesíteni a város a királyi nászajándék összegének egrj részéből zoíísággai egészítenek ki. Ezt a bi" zotfságot a kiszélesített tanács lag“ jai sorából azonnal meg is válasz' íották, úgy hogy minden politika1 párt arányosan képviselve van benne' Elhatározták egyúttal, hogy ez a bízott «ág a városi tanáccsal együtt szerdán délelőtt tartja meg ülését, amelyen már a nászajándékra vo­natkozó részletes megbeszéléseket fogják folytatni. Amint a „Bácsmegyei Napló“ munkatársa megbízható helyről ér­tesül, a királyi nászajándék mikénti megoldásának kérdésével kapcsolat­ban érdekes és szimpatikus uj terv merült fel. Abban az alternatívában, nogy Subotica külön nászajándékot adjon-e, vagy pedig a Vajdasággá! közöset, most egy közvetítő terv merült fel, amelynek értelmében a város a nászajándékra szánt összeg egy részét csatolna a Vajdaság kö­zös nászajándékához, másik részét pedig arra használná fel, hogy a ki­rályi pár nevére valamely kulturális alapiíványt létesítene. Ugyanezt csi­nálta Sarajevó varosa is, amely a nászajándék összegének egy részé­ből egy létesítendő „Mária otthon" céljára tett alapítványt. A felmerült terv szerint a város alapítványa egy kultúrpalota létesí­tését célozná. Már nagyon régen tervezik a suboticai kultúrpalota felépítését, azonban annak ma szinte elháríthatatlannak látszó ' akadálya' vannak anyagi szempontokból. E az alkalom viszont a legjobb volna arra, hogy a város megvalósítsa régi tervét és annak megpenditői bizo­nyosra veszik, hogy felsőbb helyen, sőt maga Sándor király is szívesen látná, ha ilyen maradandó és kul-Amint már megírtuk, a király es­küvőiére szánt nászajándék ügyében Subotica város még nem hozott 'öntést. Megnehezítette azt első sorban az a körülmény, hogy mind - ddig azzal sem voltak tisztában, ;ogy a Vajdaság közös ajándékához táruljon-e hozzá, vagy pedig külön nászajándékkal hódoljon-e a királyi párnak. Miután a döntés most már döntés el nem halasztható, a ki­szélesített tanács tagjait hétfőre endkivüli gyűlésre hivták össze, a melynek napirendjén kizárólag csak királyi nászajándék kérdése sze­repelt. A rendkívüli közgyűlést a város közgyűlési termében hétfőn délelőtt ■iz órakor- nyitotta meg Dobano­vacski Pál főispán. Előadta, hogy a város által adandó nászajándék ügyében ezideig milyen előkészüie­­ek történtek és kifejtette azokat az tkokat, amelyek amellett szólnak, hogy a város külön ajándékot ve­gyen. Az eredeti terv ugyan az volt, hogy a város a vajdasági törvény­­hatóságokkal egyöntetű akciót foly­tasson, miután azonban több tör­vényhatóság időközben különálló akciót kezdett, célszerűnek látszik, hogy Subotica is külön nászajándé­kot ajánljon fel a királynak. Előter­jesztést tesz aziránt, hogy a város egy millió dinárig terjedő összeget fordíthasson a nászajándék céljaira s kéri a közgyűlést, hogy tegye m g a szükséges intézkedéseket a íszajándék ügyének perfektuálására. Több felszólalás után a közgyű­lés úgy határozott, hogy a násza­jándék tárgyának megválasztását b város tanácsára bízza, amelyet erre az alkalomra egy kilenc tagú bi-

Next

/
Thumbnails
Contents