Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-08 / 126. szám

Ära 1 dinar BAGSMEGYEI XXIII. évfolyam Snboticas hétfő 1922* május 8« 126. szám Megjelenik minden reggel, ünnep utam és hétfőn délben TELEF0M SZÁM» Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ári negyedévre 90* “dinár SZERKESZTŐSÉG i Kralja Alexandra-alic* 4 szája alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra*alfca 1 (Leíbach-paleta) A külföldi kelesén­­ajánlatok —Tizenöt ajánlat a kormány előtt — Az újságolvasó közönséget méltán lephették meg azok a mind sűrűbben felmerülő hírek, amelyek külföldi pénz­­csopoíoknak az SHS. kormányhoz be nyújtott kölcsönajániatairői szóltak. Az utóbbi időben alig múlott el nap. hogy egyik vagy másik lap ne adott volna hirt egy újabb kőlcsönajánlat­­ról. Pénzügyi körökben sem tudták mire vélni a külföldi pénzforrásoknak ezt a rohamát, mert hiszen alig pár hónap előtt 'Kumanudi pénzügyminis­­ter hetekig utazott Franciaországban <fs Angliában és alig tudott még csak kölcsönajánlathoz is jutni. A közvéle snény egy része a híreket egyszerű tőzsdemanővernek tekintette, amelyet lelkiismeretlen emberek rendeznek, hogy igy pillanatnyilag felszoritsák a dinár árfo’yamát, nem törődve azzal, hogy ez az egészségtelen valutahul Mm zás, milyen károkat ökozhat a közgazdaságban. As elmúlt hetek fo­lyamán, a valutahuilámzás tót a vé­lekedést megerősíteni látszott. Komoly pénzügyi körökben akkor rámutattak ágyán arra, hogy a külföldi, jól infor­mált pénzvilág tájékozva van a való helyzetről úgy, hogy az árfolyamvá! Hozásnak nem ezek a kölcsön.hirek az okai. Most azután kiderüli, hogy mi rej­tőzik a kölcsönhirek megett. Amikor a Morgan-csoport százmillió dolláros kölcsönajánlatára a zürichi tőzsde di­nár hausse-al reagált, gyors egymás­utánban kapott a kormány még két komoly ajánlatot. A dinár erre tovább emelkedett, nagy örömére azoknak a pénzügyi embereknek és intézeteknek, «kiknek a tárcájában nagyobb deviza készletek voltak. Ezek a pénzügyi kö­rök azonban jobban fel akarták nyomni a dinár árfolyamát és ebből a célból a már rág bevált eszközökhöz folya­modtak. Kölcsönajáníat• tervezeteket készí­tetlek, amelyeket benyújtottak a pénz­ügyminisztériumhoz, közben pedig gondoskodtak arról, hogy ajánlatukról a lapok Is tudomást szerezzenek. A pénzügyminisztériumban már tizenöt különböző ajánlat feküdt, illetékes he­lyen csakhamar rájöttek, hogy mt rejtőzik az ajánlatok mögött és c íievizaérdekeliségek ajánlatait nem vették még csaté f gyek mbe sem. A tizenöt ajánlat közül, csupán Morggnék' ajánlata és két másik aján­lat jöhet komoly számításba. A kor­mány még nem döntött arra nézve, hogy melyik ajánlatot fogadja el a három közül, de a szakértők véle­ménye, az, hogy a Morgan-csoport ajánlata a legkedvezőbb. A bank a kölcsön felhasználására vonatkozólag nem köt ki semmiféle feltételeket, az SHS államnak azonban a kölcsönből beszerzendő anyagokat Amerikában keli vásárolni, még ha as öt száza­lékkal drágább is, mint máshol. Ha az árkülönbözet az öt százalékot meg haladja, ez a kikötés élesik. A folyó­sítandó összeget Morganék a beogradi Nemzeti Banknál deponálnák. A kormány a végleges döntés meg­­hoztaláva! vár addig, míg Kumanudi visszatér Genuából. A kölcsönt tudva­levőleg az Adria-vasut kiépítésére akar­ják fordítani, de más nagyobb beru­házásokat is eszközölnének .belőle. Bonokkal kártalanítják a nagybirtokosokat — Az agriireform tervezet — A minisztertanács külön bizottsága tegnapi ülésén az agrárreíorm törvény­tervezetét tárgyalta. A tervezetet Mite­ké, Koszta agrármiRÍS2ter dolgozta ki és nagyjában megegyezik a régi tör­vénnyel. Újabb részé a tervezetnek a nagybirtokosok - kártalanításáról szóló fejezet. A kártaianitos állami bonok­kal történik. Erre a célra az álla­­pénztár tíz-, öt- és egy-ezres bonc’ iog kibocsátani. A kormány ham san elkészül a törvénytervezet letár-: gyalásával és akkor a tíalmáciai ag­rárreformra kerül a sor. A miniszterek és a kormányt támo­gató pártok kiküldött speciális bizott­sága tegnap a választási tőrvényjayas­­-iatot tárgyalta. A •bizottság; tagjai, kö­zött Vita támadt az egyes pontok tár­gyalásánál. Marinkövlcs belügyminisz­ter, több módosító javaslatot nyújtott ős, mely javaslatok szerint a válasz tási járások egybeesnek a közigazga­tási járásokkal. Marinkovícs javaslatai tották kívánságaikat. féléit nem döntött a bizottság, miután Pasics miniszterelnök döntését várják A vita lezárása után Nincsics génuai jelentéseit olvasták fel, amelyek a leg­újabb olasz ajánlatokról szólnak. Ezekből a jelentésekből kitűnik, hogy a tárgyaló felek között egyelőre j sem lehet a megegyezésről és sJ a* egész kérdés komplexum min cfen valószínűség szerint a népszövet­ség elé kerül. Parlamenti kötökben még mindig elégedetlenek Nincsics génuai munkájával. Különös érdeklő déssel tárgyalják, hogy • a Ganuában elintézetlen kérdések dacára is ; a Dunán egy . olasz torpedózuzó ment Budapestre. Ebben 'az ügyben és a jt&líjffi ;'minlS2ter személyével kapcso-. Sarósan inpterpelláfni fognak. Az államtanács tagjainak kineve­zése szintén napirendre került és p kinevezések még e héten meg fog­nak történni. A pártok már összeálli-Ujra válságban van a génisai konferencia Lloyd George készen áll az elutazásra ~ Franciaország kitart a belga mellett álláspont Barthoa szombaton reggel Gí­­ruába visszaérkezett és a< onnai folytatta tanácskozásait az orosz . éidésről, A francia delegáció elnö­knek a konferenciára való vissza­térése azt jelenti, hogy 3 franci k rriiány hajlandó tárgyalni arról ;• ná'om Kérdésről, amely miatt Biríhoi. P risba ment utasításért. Ezek a érdések: a szövetségesek válasz­emlékirata, az általános béke-rgyez* ég és a Legfelsőbb Tanács ülései­nek: egy behívása. A megegyezé: mindenesetre azon mu.iir, hogy Barthou nvlyen instrukciókat hozok migával Parisból és azon, hogy tv zovjetdeiegatusok mennyit enged­nek eddigi állásfoglalásukból. A/ oroszok külön-kűlön szeretnének sze zödni sz európai államokkal, a szövetségesek pedig, — legalább ma még — általános formulát ke­resnek valamennyi ország számára. A Lloyd George pohl báját támo­gató angol hírforrások szerint kevés { remény, hogy Franciaország és Belgium engedni fog, ellenben an­nál valószínűbbnek mondják, hogy Anglia ás Olaszország külön egyez­séget fog kötni Oioszországgal Párisi újságok már azt is tudják, ho y mind az ang l, mind az olasz szerződés te jesen elkészült s csapon aláírásra vár. Angol politikai körökben -— a kormány köreiben .is —- úgy ítélik meg a nemzetközi helyzetet, hogy rn -st elérkezett a génuai értekéik> kritikus pillanata. Anglia minden megmondott, ami mondán valój;. -olt és elment az éngedéktnység végső határéig. K vés remény van rra, hogy Belgium meg fogja vál­toztatni álláspontját. Ha valóban ra­gaszkodik az orosz memorandum !u ásításához, akkor Lloyd George otthagyja a génuai értekezletet. Vo­nata készen áll. Lloyd George és Barthoa tanácskozásai. Lloyd George csak délután öt órakor találkozhatott BarthouvH. Barthou megérkezése u'án előbb jaspar belga miniszterelnökhöz ment, majd fölkereste Schanzer olasz kül­ügyminisztert és csak azután ke­reste föl Lloyd Georgeot, mert Barthou közölte az angol rninisz tere nőkkel, hogy a párisi kormány szükségtelennek'tartja, hogy május 3L előtt a reparációröl és a szank­ciókról beszéljenek; Hét a fran­cia kormány nem járul hozzá a Versaillesí szerződést aláíró hatal­mak értekezletéhez, ame'yet Loyd George kezdetűén ezett. h Parisban, uralkodó hangulatról azt mondotta Brrthou, hogy ott még mindig nagy qz izgalom az orosz-német szerző­dés miatt. Az oroszokhoz intézett memorandum hetedik pontjára vo­natkozóan Barthou úgy paciziroztg a francia kormány ál.á'spontját, hogy Franciaország kénytelen véglegesen visszautasítani a memorandumot, ha nem o. vosolják a belgák sérel­meit. Barthou azokban reméli, hogy kiutat találnak. H * nem hinne a konferencia sikerében, ál kor nem is jött volna vissza Gémiába. Angol forrásból jelent k, hogy Lloyd George nyomatékosan figyel­meztette Barthout a helyzet kriti­kus voltára és rámutatott arra, hogy okvetlenül meg kell ía élni a meg­oldást, de az oroszoknak már át­adott memorandum visszavonásáról szó sem lehet. Nincs remény as oroszok­kal való megegyezésre Venoszta márki közölte az olasz u!ságirÓkkal, ho:y az oroszokkal való tárgyalások kritikus s'ádiantbe jutottak és alig van remény meg­egyezésre. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a szövetséges kormá­nyoktól, — nem magánemberektől, vagy magántársaságoktól, hanem Közvetlenül a kormányoktő’, — kétmilliárd dollár kölcsönt kapjanak. Ilye mire egyik kormány s m kö­­elezheti magát, mert nem valószínű, hogy a parlamentek ezt a hitelt megszavazzák. Az orosz válasz alapelvei Az interna ionai Ntws Service apjainak génuai képviselője az oro«z delegációnak a szövetségesek ny iat­­uozatára adandó válaszáról art jc­­enti, hogy a szovjet képviselők nem akarják maguk mögött egészen be­csapni az ajtót. A szövetségeik ivánságait nem fogják határozot­tan elutasítani, hanem mindenkép­pen rajta lesz, hogy válaszukkal alapot szo’gál assanak a további tár­gyalásra. Az orosz delegátusok köré ­ben a Csicserin által megszerkesztett \ álasz alapelveirő! a következők szivárogtak ki : — A szovjet képviselők ki fogják jelenteni, hogy a legtöbb látszóla­gos engedmény, amelyre a szövet­ségesek Oroszországgal szemben hajlandók, me valósulása esetében nem annyira Oroszországnak, hanem inkább a szövetségesekhez tartozó tőkéseknek és exportőröknek válnék hasznára. Csicserin rjo naiékosan ki fogja emelni válaszban, hogy Oroszországnak elsősorban állami köícsönr: van szüksége, az ilyen kölcsönök nyújtása pedig már ma­gában foglalná c de jure elismeré­sét-is. Azt is meg fogja okolni, hngv á szövetségesek nyilatkozatá­nak i üfenösen az adósságokra és a résij'aciólira vonatkozó szárászai nem jogadhaiók el Orq.zország ré­szétől, hacsak a szvvjelkormány

Next

/
Thumbnails
Contents