Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-07 / 125. szám
1922. május 7, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, Ä hatóságok körözőíevelet adtak ki a jígrof« ellen, azonban minden nyomozás és kutatás hiábavalónak bizonyult, a feleséggyilkos grófot három hosszú esztendőn keresztül nem sikerült kézrekeriteni. A leleséggyilkos álgróf szökése alkalmával több millió korona értékű ingóságot vitt el magával nagy fényűzéssel berendezett osijeki lakásukból: több százezer korona készpénz mellett sok ezüstnemüt, értéket, perzsa szőnyegeket és más értékes ingóságokat is. Ezután eltűnt Lavaux »grók a láthatárról, itt-ott föltűnt és mint »császári elszászi vadász- és erdőmester« szerepelt, majd meg mint »Hohenbartenstain herceg«, »Fürstenberg gróf« és »Felsencek gróf« jelent meg mindenkor a legelőkelőbb társaságokban, mígnem 1920 őszén Marienbadban leleplezték. A letartóztatás elöl a szélhámos megint csak el tudott menekülni s most két esztendeig nem adott jmagáról éietjelt. Az osijeki hatóságok leleplező érteni lése azzal záródik, hogy Eschenbach-Lavaux >gróf«-ot a büntetésének letöltése után szállítsák Osijekre, Jbogy itt a gyilkosság miatt felelősségre vonhassák. A beszédek napja — AU a magyar választási harc — ; A magyar választási agitáció vasárnap érkezik el eddigi kulmináciős pontjára. Az ország minden részében agitációs gyűléseket tartanak é3 a miniszterek csaknem teljes számban elutaztak szombaton Budapestről, 'hogy ezeken a vidéki agitációs gyűléseken résztvegyenek. Gyűléseket tart az egységes párt, a legitimisták, valamint a különböző liberális ellenzékig pártok. A íegimpozánsabbnak a demokraták és liberálisok szegedi zászlóbontása ígérkezik, amelyen Bárczy István mondja el programbeszédét. Az ellenzéki köröket egyébként a legjobban Fényes László egri kalandja foglalkoztatja. Fényes letartóztatásának kérdésével úgy a jogvédő liga, mint a függetlenségi kisgazda és polgári párt intézőbizottsága is foglalkozott. Fényes László sérelmével kapcsolatban Rassay Károly, mint a párt elnöke elégtételt és repar.ációt követel a belügyminisztertől. Amennyiben ennek a lépésnek nem volna eredménye, a párt minden képviselő tagja felszínen fogja tartani az esetet az uj parlamentben, amig az önkényeskedő főszoigabiró a hivatalában marad. Pénteken este minisztertanács foglalkozott a választások időpontjának megváltoztatásával, a döntésről azonvan ellentétes hírek kerültek nyilvánosságra. Egyes hirek szerint a minisztertanács a junius 3-ára megállapított választási terminust junius 1-re helyezte át. Más hirek azonban arról szólnak, hogy a választások ideje változatlan marad. A választási agitáció is szóbakerült a minisztertanácson és az a terv merült fel, hogy a választásokat megelőző héten a kormány az agitációt megszüntesse. Ez az intézkedés a vidéken mindinkább erösbbödö ellenzék ellen irányulna, miért is ellenzéki körökben fölháborodva utasítják viszsza, hogy az ellenzék agitációs szabadságának korlátozása céljából most a választási rendeletét megváltoztassák. A kormány minden ilyen irányú kísérlete ellenére is azonban az ellenzék választási kilátásai állandóan javulnak. A választási terror ugyan már olyan erős, hogy ózdon például, ahol V a n c z á k János a szociáldemokrata jelölt, az ottani gyárakból elbocsátják azokat a munkásokat, akik az egységes párt jelöltjének ajánlási ivét nem akarják aláírni, sőt lakásukból kidobálják őket és csendőrök veszik végül ía kezelésbe a »rcmitenskedő« munkásokat, talán éppen ezeknél az erőszakoskodásoknál fogva erősbbödik az ellenzék helyzete a vidéken, ahol a szociáldemokrata munkásság mindenütt az ellenzéki jelölteket támogatja. Az ellenzéki pártok számítása szerint több ellenzéki képviselő fog az uj nemzetgyűlésre bejutni, mint amennyire eredetileg számítottak volna. A Génuában időző újságírók interveniáltak Kéri Pál érdekében — Külföldi újságírók a magyar külügyminiszternél — A Bácsmegyei Napló mai száma adott hirt arról, hogy a Budapestről kiszállítandó csereszállítmányba beosztották Kéri Pált is, aki igy legközelebb már elhagyja Magyarország területét. Mint ismeretes, részben a Tiszagyilkosságban való elitéltetése miatt, részben egyéb okokból a magyar kormány vonakodott kiadni Kéri Pált s a magyar kormányzó kabinetirodája, ahová a bécsi újságírók egyesülete Kéri Pál kiadatása érdekében fordult, azt a választ adta az interveniáló újságíróknak, hogy »Kéri Pálon a halálos Ítélet egyelőre nem hajtható végre.« A Prager Tagblatt most érdekes esemény regisztrálásával világítja meg Kéri Pál kiadatásának előzményeit. Az a körülmény, hogy Kéri Pál minden eddigi cseretránszportból kimaradt, a »Prager Tagbjatt« génuai jelentése szerint, arra indította a Génuában időző külföldi újságírókat, hogy küldöttséget menesszenek az ott időző B á n f f y Miklós gróf külügyminiszterhez Kéri Pál érdekében. Bánfly fogadta is a külföldi újságírók deputáciőját, amelynek szónoka arra kérte a magyar külügyminisztert, hasson oda az illetékes tényezőknél, hogy a halálra ítélt Kérit ne tartsák vissza Budapesten, hanem a rigai egyezmény értelmében osszák be a legközelebbi fogolytranszportba, Bánffy külügyminiszter azt válaszolta a küldöttségnek, -hogy mindent elkövet a kérelem teljesítése érdekében és a magyar kormány nevében megígérte., hogy/ Kéri Pált egy hőnapon belül útnak indítják Oroszországba. Ami most meg is történt. Á tuberkulózis pusztítása a Vajdaságban .4 taberkul&ras roegfeefezredesek megoszlása a városok és falvak, nemzetiség és vallás szerint — Miért terjed a betegség' — Ijesztően magas a halálozási arányszám — A szlávok kozott pusztít legjobban a tuberkulózis — Novisádi munkatársunktól — AVajdaság lakói között a tuberkulózis aránytalanul nagy áldozatot szed. Ennek megakadályozására úgy az állam, mint a társadalom nagy munkát fejt ki A tuberkulózis elterjedtségének okairól érdeklődött novipadi munkatársunk, akinek J o j k i ö Viaden dp., a novisádi egészségügyi osztály orvosa — a Ijobljánai multévi orvos-kongresszus vajdasági referense a következő szakvéleményt adta: — A venereás betegségek mellett a tuberkulózis van a legjobban elterjedve a Vajdaságban, mig azonban a venereás betegségek főleg háborús jelenség nálunk, addig a tuberkulózis régi súlyos veszedelme a lakosságnak? Két fontos oka van a tuberkulózis elterjedtségének, az ' egyik a rossz gazdasági helyzet, a másik a nép fölvjlágosodottságának hiánya. A Vajdaságban, ahol relativ jólét uralkodik, a gazdasági viszonyok nem játszanak fontos szerepet a tuberkulózis elterjedésében. A másik a tudatlanság, a fölvilágosoűottság hiánya azonban annál súlyosabb fegyvertársa a tuberkulózisnak. Mig a békebeli Németországban minden tízezer emberből a városokban 20, a falvakban pedig 13 ember halt meg tuberkulózisban, addig nálunk a Vajdaság városaiban elpusztult 40.6, falvaiban 39, vagyis kétszer, illetve két és félszer annyi, mint Németországban. Ezek a számok még magasabbak, mint a régi Magyarország átlagos t. b. e. halandóság átlagárán? száma, amely csak 37.5-et tett ki. Azt a szomorúan érdekes tényt állapíthatjuk meg, hogy a régi Magyarország leggazdagabb területén, a Vajdaságban több ember halt meg tuberkulózisban, mint az ország más szegényebb részén. Másik karakterisztikus jelenség az, hogy a városok és a falvak halálozási aránya között alig van különbség. Mig más államban, például Németországban minden tízezer városi lakos közül öttel több hal meg tüdőbajban, mint a falusi lakosságból, addig nálunk ez a különbözet csak 1.5-et tesz ki. A falusi lakosság visszamaradt higienikai ismeretein kívül fontos momentumok, hogy a mi városainkban nincs olyan fejlett ipar, a lakosság elszórtabban lakik és hogy a városok szélesebben, elnyúltabban Vannak építve. A mi városaink nyugateurópai viszonylatban többé-kevésbé falvaknak számítanak. Azonki vül a Vajdaság legnagyobb városaiban a lakosság egy jelentékeny része kívül a tanyákon, szétszórtan lakik, így például Subotica lakóinak fele, Sentán és Somborban egybarmada és Novisadon egyhetede a; városon kivü! lakik. Az egye3 városok korfl Kikindánab legnagyobb a halálozási aránystósua, utána Novísad és Eecskurek következnek (50,8 %— 48.3% és 47% aiáayban), Swbotica pontosa» a falusi lakosság (39) halandóságának arányszámá val szerepel. A többi városok: Sombor, Senla, Bela-Crkva és Vrsac az átlagon alul állnak. Legkisebb a halandóság iVrsacea, ahol csak 27.5 ember hal meg —> minden tízezer lakosból — tuber- . kalárisban, / Fontos szerepet játszik Kifciada, Novisad és Becskerek nagy halálozásában az, hogy a lakosság nagy százaléka szerb, azonkívül Novisadon hozzájárulnak még a rossz higienikai állapotok, a mocsaras, nedves környék, nagy és poros utcai forgalom é9 a lakosság zsúfoltsága. Mig a Vajdaság többi városaiban a háború előtt egy házra 5—6 lakó esett, addig Novisadon — már akkor — egy házban átlag 9 ember lakott. Ma a viszonyok sokkal rosszabbak. A falvak lakossainak halálozásánál a következő karakterisztikus tények alíapithatók meg: A termékenyebb, szárazabb és sűrűbben lakott Bácskában ott, ahol a lakosság nagyobb százaléka nem szláv, kisebb a halálozási arány (37%), mint a szegényebb, alacsonyabb lekvésü és nedvesebb Bánátban, ahol évenként 4,5 emberrel több hal meg — minden tízezer ember közűi — tuberkulózisban, mint a Bácskában. Azonkívül minden vidéken, amely alacsonyabb fekvésű — nálunk a Duna, Tisza mentén és a mocsaras Délbánátban (Alibunári és Iiacsanszka bara) — a tüdőbaj jobban van elterjedve, mint közép Bácska, vagy északkeleti Bánát szárazabb részein. Nagyban hozzájárul ehhez a tényhez az a körülmény is, hogy a szerb lakosság zöme éppen ezen a részein lakik a Vajdaságnak. Hogy mennyire terjedt a tüdőbaj az egyes nemzetiségek és vallások szerint? Előbb is említettem, hogy u Vajdaságban a tuberkulózisban elhaltak közt aránylag legtöbb a szláv és a szlávok között is elsősorban a szerbek. Az összlakosság statisztikája szerint ez a megáilapilás az egész Vajdaság területére érvényes. A legtöbb tuberkulotikus a szerbek között van,' azután jönnek . a többi szlávok, románok, magyarok és csak sokkal utána következnek a németek és zsidók. A következő három városban: Novisadon, Somborban és Veliki-Kikindán összesen 90.000 lakos közül 42% görög keleti és 8p kathoükus délszláv van. Az átlagos halálozás ezekben a városokban (az utolsó 12—13 esztendőt véve alapul) 45.6%, ezekből a görög keletiek, illetőleg szerbek 56.5%, inig a katolikusok (magyar és német) 39.8, mig a zsidóknál csak 19.3 az arány. S u boti c á n, ahol a szláv lakosság 54.6 aránnyal szerepel, a nem szlávoknál csak 30-at tesz ki a tuberkulózisban elhaltak száma. A falvakban nagyjában ugyanezek a viszonyok. A staríbecseji járás három nagy községében: Srbobranban, Stari-Becsén és Turján 37.000 lakosnál az átlagos halandósági arány44.5, ebből 51.5, katolikusok (magyarok és németek), 39.5 protestánsok 28 és zsidók 21 arányban halnak meg. Ugyanezek nagyjában a más városok arányszámai is. A gazdasági helyzet a Vajdaságban majdnem minden nemzetiségnél egyenlő. A gazdasági helyzet alatt nem a íétmaximumot értem, ami a németeknél és szlovákoknál tagadhatatlanul magasabb, hanem tisztán a gazdasági létminimumot, ami a Vajdraság minden nemzetisége között közel egyforma. Más szóval a termékeny Vajdaságban, ahol sokkal könnyebben szerezhetők meg a lét fen tartás két
