Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-30 / 147. szám
6. oldal. BACSMSGYEt NAPLÓ ugyanerre a mozdulatra van kárhoztatva, hiszen talán van felhős éjszaka is s a hold az ötödik felvonásban nem log mindig besütni az ablakon. Borzasztó ez, pontosan 'előre tudni, hogy Zni történik. Talán ma, ma, az ötvenegyedik napon nem a jobblábával lép be a hős, hanem a ballal s akkor talán nem kell a H-molít zengeni, hanem el lehet harsogni az öröm himnuszát a IX. szimfóniából. Hiú ábránd! Az öröm himnusza egyáltalán nem szerepel, a H-moll után a Donau valcer következik a műsoron. Azután jön a „Mon hőmmé“, azután a gyászinduló Chopintől, azután egy barearola, meg egy tépett ária Carmenból. Úgy mint tegnap, meg tegnapelőtt Hányadszor ? Ötvenegyedszer. Miért ? Mert Í"ól ment a film. Mert egy hülye gép jemagolta ezeket a mozdulatokat. Mert egy hülye lepedő eltűri, hogy henteregjenek rajta. Es mert mindez arra kényszeritette Nagy Is vánt, hogy géppé váljék, megtéfeoíyodott. Micsoda egy szent ember ez a mozizongorás, aki beíeőrült a monoton egyformaságba, a gépies életbe. Menynyire tiszta nagy dolog a rémülete, a csodálkozása. Hogy csodálkozhatott végül már azon, hogy van nappal és éjszaka s hogy egymás után jön mindig tavasz, nyár, ősz,' tél. Hogy a2 ember születik, nő, töpörödik, meghal. Hogy eszik. Hogy jár, hogy egymás elé teszi hol a jobb, hol a bal lábát s azt hiszi, most előre megy. Hogy alszik, felkel.... Hogy csodálkozhatott, hogy az emberek nem unják az életüket és hogy csodálhatta az embert, aki szint és értelmet ad a felfoghatatlanul egyhangú és unalmasan örökkévaló életnek . . . Az embert, akinek szeme oly boldogan tőkéiét’en, hogy spinekre töri a raindenség közönyös szintelenségét . . . , Mégis, mennyivel különb az ember a sorsánál! Talán azért ilyen, mert a sorsa ilyen. • Nagy István mozizongorás, te hős, te szent, mily nagy világosságok gyulhattak ki benned, amikor agyad elsötétedett! m % Éli SZORMEARÜHÁZA SUBOTIOA Nálam vásárolt árúknál 50°/o kedvezmény FOjflj*oyíket légii ebben legelssóbben tisztit Húsvétit Istváo feelraefcitü» és vegytifsitttö gyár«. Sombor, j : kékfestő gyáritól kérjen mintát és ajánlatot ] Fi leghosszabb kerékpáros-túra hőse Budapesten Bér ilnt öl—"Jeruzsálemig Staroselsky német kerékpáros a világ leghosszabb turaulja közben Budapestre érkezett. Berlintől—Jeruzsálemig : ezt az utat teszi meg hetven nap alatt, ha a saját és gépének erejéből tovább is úgy futja, mint az ut hatodrészén: Berlintől—Budapestig. A vállalkozó biciklista, aki nagyszerű erőben lévő fiatal ember, a berlini Makkabi Sportklub tagja 9 jelenleg a Vivő- és Atlétikai Club vendége Bécsből küldött sürgöny tudatta az érdekes kerékpáros érkezését s a VÁC ünnepiesen fogadta vendégét. A nér met biciklista a következőkben ismertette érdekes útját: — Május 1-i-éa indultam el ünnepiesen Berlinből, a brandenburgi kaputól hetedmagammal a nagy útra. öt társam útközben egyenkinl elmaradt, az utolsó az Odera melletti Frankfurtig bírta. Németországon, Csehszlovákián keresztül jutottam Magyarországba. A nagy melegben minden podgyászomat, még a kabátomat is, elhagytam, úgy hogy most csak a trikóingém van rajtam és a harmincöt fontos csomagomban még néhány darab ing a váltásra. Naponkint nyolc-tiz órát kerékpároztam és száz-kétszáz kilométer között válla kozik az ut, amelyet megtettem. Négy napot veszítettem’: egyet Li/gnicben, ahol első kerék egy küllője eltörött, egyet Brünnben, ahol ugyancsak az első kereken akadt javítani való, Becsben, ahol a vendégszeretet marasztalt és most egy napot Budapesten, aminek külön története van. A négy napi veszteség nem számit, olyan jól jöttem, hogy' ha tovább is ebben a tempóban bírom, a még hátralevő ötvennyolc napnál hamarább, vagyis a kitűzött július .23-lkának délelőtti nyolc órája előtt megérkezem Jeruzsálembe. Az eddig befutott utam — és ezt a gép kiloméíerméröjéröl olvasta le — 1378 kilométer. Magyarországból Jugoszlávián, Bulgárián, Törökországon keresztül megyek, Skutariban autó vár, amely elkísér Jeruzsálemig. Elmondta még, hogy már sok nagy turaütat tett. A legelsőt még 19l-iben, mint a rigai Mars tagja Rigától Pskovig és vissza 1200 kilométeres utón négy és fél nap alatt. Akkor ö volt a győztes és az orosz sassal díszített aranyérmet most is a mellén viseli. A mostani a leghosszabb útja, amelyért — ha a határidőt betartja — körülbelül négymillió koronát kap dijakban és kerékpár-gyárosok adományaképpen. Útközben minden nagyobb helyen igazoltatja átutazását. Kis igazoló könyve csupa aláírás és bélyegző. Ott van ár. Periíz liegniizi rabbi aláírása, a bécsi Hakoa Sportklub, a magyaróvári MO VE Sportklub, a győri DAC, a budapesti VÁC pecsétje és aok más sorakoznak egymás mellett. Most a társa veszi át a szót: — Moson-Magyaróváron, az utcán véletlenül találkoztunk.. Kerékpáron ültem és menet közben beszédbe ereszkedtünk. Mikor megtudtam, hogy hova megy a német kerékpáros, elkísértem üryörig. Mikor elbúcsúztam, megkérdezte tőlem, nem volna-e kedvem: elmenni véle Jeruzsálembe? Pillanat alatt határoztam: elmegyek. Miután biztosított , hogy az ut mindem- szükségletéről gondoskodik, eljöttem vele Budapestre. ^ Szabó László régi, kftünó kerékpáros, . aki most nagy izgalommal várja, hogy a hatóságok hozzásegitik-e merész vállalkozásához s társul szegödhetik-e a világot bejáró Uirabajnokho2. I-. >-! 1922, májas 30, MOZAIK. m m,m A drágdság elmegy * . , Szhtmü, egg vatósrinStkneégben (Szín: egy hentesbolt. Idő: sajnos, jelenkor. Záróra elmúlt, a hentes, mint akt jól végezte dolgát, beteszi duzzadó tárcájába az újabb ezreseket, megelégedve pillant a pulton beverő hús- és kolbászdarabokra és lerántva vörös kezével a vasredőnyi, e’hagyja a szinteret. Csend. A levegő lassan fülledt lesz és halk susogással megindul az eszmecsere a drága falatok közt.) A debreceni (susogva a pámiboz): Pszt, no, valaki sóhajt , . - A párisi: Semmi, csak a disznósajt. Szegényke kéthetes már és roppant Nyomja a pult. , Nem bir elfogyni, mint őse, V Ki egy anpon megboldogult. A debreceni: Igaz, azt hamar megvették Akkor százhúsz volt kilója Ma kétszázon felül . . A párisi: S azóta főnökünk biz drágít Rendületlenül. . Megvallom: a kétszázat ma én is elértem De ön sem volt tétlen azalatt : Hallottam, amint a kassza csengett S a főnök szólt: „Kisasszony, kétszázhusz marad! A debreceni: De főzzük tovább. Lám itt . Hatszázon alul nem kap szalámit És a sonka, mely Verbászon ölté fel A prágai nevet. Úgy éljek: nyolcszázat emleget Bőr kell hozzá. Vastag. De van is neki sók... A sonka (felcsattanva odaszól a karmenádlihoz): • Nézze már no: pfuj, de bugrisok, A karmenádli: Undok töltött népség! Aligha jobbak, mint hóhéruk volt, A sintér. Szeretnék, ha rózsaszín voltunk Elkelne egy forintéi’. A sóska: Bagázs. Szedett-vedett voltak A kampón bőrbajszon ing . . . Undok kis koncok. Pfuj... fi done, fidoncok, Sőt, szmoking! A paprikás szriosusa: Ejnye, fékomadta, elég máz a szóbul, Mérgembe minden zsír a fejembe tódul Aki húsra vágyik, fáintos falatra, Ne rakja a bankba pénzét bé kamata Aggyá meg az árát annak, ami kéne ., A töpörtyű: Kedves uram-bátyám, menjen a fenébe Merthogy nincsen pénze A kuncsafti népnek, Azért most e bo’tba Oly kevesen lépnek, A debreceni: Bölcs beszéd, a nézetét osztom . . A párisi: Le az árakkal! A töpörtyű; Éljen az olcsósági hullám! Maradjunk meg a régi árakon ... A sonka (a szalonnához): Ugyan, rnosziő, üsse már nyakon. A paprikás szalonna: Valamit mond a fiú . . . Komponál néköm e szívós akarat, Hangozzék fe! újból a régi nóta: Mind (teli tüdővel fújva):-- Alászolgája, jónapot kívánok, Kisasszony, kassza, harminchat marad! A debreceni (súgva a párisihoz): Pszt, mi az? Valaki sóhajt? A párisi: Semmi, tsaka disznósajt... (A függöny lemegy. Reggel van.' A hentes bejön és kiakaszt egy táblát a kirakatba; „lU az olcsóság; hullám!“) a „CM- nteg a pápa a va— Henry tábornok Beogradbas* Henry francia tábornok, aki a szalonikii fronton hadseregparencsnok volt, Beogradba érke* zett. A tábornok résztvesz a ki« rály esküvőjén. — Interparlamentáris bizottság» A nemzetközi interparlamentáris, bizottság SHS tagjai Parisba úíaztqk. — Egyetemi tanszék újságírók kiképzésére. Münchenből jelentik: Held képviselő kijelentette, hogy az újságírók egyetemi kiképzését meg kell valósítani. Meg fogja tenni a javaslatot annak érdeké» ben, hogy az egyetemen tanszéke legyen az újságírásnak s hogy azt szemináriummá! és újságírástudományi intézettel kapcsolják össze. — A pápa nyaralása. A cagó Tribune" közli azt nem erősített hirt, hogy a nyár folyamán elhagyja tikánt és a Rómától huszonöt kilométerre 'evő Caste! Gandolfo-ba megy nyaralni. Adományok. Tabakovícs Miklós polgármesterhelyettes kezeihez a következő adományok folytak be az éhező oroszok számára : Alexandrovo külvárosában lakó szerbek adománya, Sztojkovies Dusán tanító gyűjtői vén 1245'50 dinár, Mendel Valéria gyűjtése 200 dinár, MilekicsVere és Rieger Imre gyűjtése Ö50 dinár, a suboticai Dilettáns kar által e hónap 20-án tartott előadás jövedelme 264 30 dinár. A gyermeknap alkalmával Piukovićs József földbirtokos 500 dinárt adományozott a gyermeknap javára. Kiesett a vonatból. Sárközi István, 62 éves pacséri lakos hétfőn a reggeli vonattal a hetivásárra jött Suboticára. Sárközi me» netközben kijött a kocsiszakaszból a folyosóra, kinyitotta a kocsi ajtaját és a lépcsőn állt, eközben megszédült és a I24-es számú 'rház közelében a földre zuhant. Feje a kavicsokra esett és öt-hat helyen bezuzódott. A mentők szállították be a közkórházba. — Véres harc a fasrisUk és a munkások kozott. Bolognából jelentik : Itt agyonlőttek egy volt légionárust, mire a fascisíák megtámadták a munkásegyesületek házait. A katonák közbelépésére valóságos tűzharc fejlődött ki. A munkásegyesületek házait fölgyujtottók. — Pancsevó a kereskedelmi iskoláért. Beográdcól jelentik: Prjbicsevics közoktatásügyi minisztert egy pancsevói küldöttség kereste fel, amely azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy a kereskedelmi iskolát újra nyissa meg. A küldöttség utalt arra, hogy as. egész Bánátban Pancsevón volt ez egyetlen kereskedelmi iskola, amelynek így nagy fontossága volt. Pribicsevics megígérte “a küldöttségnek, hogy mihelyt az iskola tanári karának a megszervezése lehetséges lesz, azonnal megkezdődnek újból az előadások. ♦
