Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-29 / 146. szám
1922= május 29. BAtSMÉGYEI NAPLÓ $ré\m: ágyán* akik ehnondiák hogy tegnap «sie íaf'íak astoh a vidéken sétáin fti.y férfit egv nőve! s az áfidozatbar fölismerni vélték azt a férfit, a ki a Síivel arra járt. Ezek a vallomások azonban nem nagyon mogfeizhaiók. A rendőri vélemény szerint az áldozat jobbfajta munkásember lehetett s a kezéről íréivé, valószínűét cipész, jobb lábának belső oldalán friss seb látható amelyen még orvosi kötés van. A rendőrség remél', hogy énnek az orvosi kötésnek g révén sikerülni fog az orvos ufjá meg'udni, hogy ki volt az áldozat Enyhült a német válság A jóvátételt, bizottság elismeri a vis fíi-jjort Németországgal szemben Berlin* A jóvátételt bizottság válasza isacgérkezstt arra a kérdésre nézve, amelyet a jóvátétel! bizottsághoz Németország párisi ügyvivője Bergmann, a német kormány megbízásából intézett. Bergmann azt kérdezte a jóvátétel! bizottságtól, bogy nem egyeznék-e abba bele a bizottság, hogy a Hsrmes-féle megegyezéshez egy olyan záradékot fűznének, amely szerint nem ragaszkodnának Németország adósságainak ez évi március 31-én történi fixirozásához, — ha katasztrófáhs események következnének be. Bergmann ezt s. kérdést nem hivatalosan tette fel. A jóvátétel* bizottság ugyanígy válaszolt* A záradék bevezetését elutasította, azonban egyúttal kijelentette, hogy vis major fenforgását a jóvátéteii bizottság es a német kormány között létrejött megegyezés természeteden éppoly. kevéssé zárja ki, mint bármely más szerződés. Berlini parlamenti körökben az a nézet, hogy a jóvátéteíi bizottság válasza a benne levő elutasítás ellenére, a vis major elismerése folytán ki fogja elégíteni Wirth kancellárt és így Hermes pénzügyminiszter ajánlatát el lehet fogadni. Ez által a német válság, ha nem is oldódott ineg, de jelentékenyen enyhült. Az SHS- áiiattt közgazdasági életének elsőrendű érdeke, hogy a Ferenc-csatorna hajdxható legyen. Magyarország, amelynek csupán a dunai útra van szüksége, egyáltalán nem érzi a csatornának, amely Bácskának íőütőere, hiányát, arra a Romániával és Bulgáriával folytatott kereskedelmi forgalmában egyáltalán nincs ezökségt Közben a csatorna szivattyútelepei eihanyagolódnak, megrongálódnak,esetleg végleg elpusztulnak, mérhetetlen károkat okoznak az oiszágnak A kormány gyors intervenciója a Vaj daság gazdaságának érdekében sürgősen szükségesnek látásik. A vasutasok küldöttsége a király előtt — Fizetésrendezés, amnesztia — A Nemzeti Vasutas Szervezet május 14-én és 15-én Ljubljanában tartott kongresszusán elhatározta, hogy memorandumot keszkenők, melyben ismertetik helyzetüket és kívánságaikat és azt átadjál« Sándor királynak. A memorandumbar» a vasutasok a következő követeléseket hangoztatták: í. Egységes íisztviselöíorvény az egész országra. 2. A forgalmi személyzet részére megállapított drágaság! pótlék revíziója. 3. A' szolgálati ruhát adja ki az állam. 4. A munkások pótlékának sürgős megoldása, A memorandumot a vasutasok nevében Sztanojevity Jóca, a szövetség elnökei, Risztity Mihály elelnök, Pavlovity Ace titkár és Jovánovity Szvetcfik pénztáros ad?sk áí A király a küldötteket több mint egy félóráig tartó kihallgatáson fogadta. A küldöttek részletesen ismertették a vasutasok helyzetét és arra kérték a királyt, hogy hasson oda, hogy kérésüket a kormány teljesítse. A király megígérte, hogy a memorandumot ét fogja tanulmányozni és a vasutasok kérését a lehetőség szerint teljesíteni fogja. A vasutasok ügyével kapcsolatban szombaton megjelentek az rgazsásügyroimszternél Go'sztinesasr klerikális, Bramdner és Derzsity nemzeti szocialista képviselők, akik arra kérték az igazság ögymimi$2terí, hogy tegyen előterjesztést a királynak a vasutasok fegyelmi büntetéseinek megkegyélmezése ügyében. A képviselők szerint igen sok vasutast lefokoztak, rosszabb fizetési osztályba helyeztek vagy felfüggesztettek olyan cselekmények, miatt, amelyeket annak idején államelleneseknek nyilvánítottak. Markovics igazságügy-miniszter megígérte, hogy a fcegycfmezési ügyet pértolóiag fogja a minisztertanács elé terjeszteni úgy, hogy a vasutasok kívánság« teljesülni fog A zalaegerszegi mtenzélőtábor feloszlatásai ígéri a magyar kormány — Eresbíéessyel Járt éSssigsgtráJk — A világ jegybankjainak értékest® te« Bét®. Mint Londonból jelentik, a Bank of England csak a genua! konferencia elnökének formai meghívását várja, hogy a világ összes jegybankjának vezetőségét hivatalosan meghívja a jegybankok konferenciájára. Nem mellet hajó a Péter király csatornán Megindult a Becáu a forgalom Az SHS- hajózási szindikátus most értesítette a külföldi hajózási érdekeltségeket, hogy a Bágacsatornában megkezdődik a hajózás, a hajózási szindikátus egyszersmint értesítette a külföldi hajózási vállalatokat arról is, hogy a Béga csatornát tisztán SHS. vízióinak tekintik, arra tehát csak e szindikátus rendelkezései érvényesek Ezzel egyidejűleg a Péter király-csanára vonatkozólag az az értesítés ment külföldre, hogy nem hajózható, mivel a szivattyútelepek magyar területen vannak, ily módon a-Bácska és Bánát közgazdasági életére oly nagy kihatással levő csatorna nem lesz használható, az SHS. kormány, nem tudni mi okból, eddig nem keresett erre vonatkozólag semmi megoldási formát. Sém a békeszerződések erre vonatkozólag nem intézkednek, sem diplomáciai megegyezést nem kötöttek * csatorna kezelése tárgyában. Á zala egetszegi tábor foglyai nyolc nap óta nem táplálkoznak, Éhségsztrájkba léptek. Hogy mi az oka e - szerencséden emberek ilyen nagyfokú elkeseredésésénefc, azt nem nehéz kitalálni. Apasztják az internáltak számát A magyar belügyminiszter szombaton rendeletet adott ki, hogy még május folyamén bocsássák el a zalaegerszegi internélóíáborból mindazokat, akiket 1919 ősze és 1920 julius elseje között vagy büntetésük kitöltése és amnesztia után internáltak. Erről a rendeletről a szociáldemokrata pért vezetősége így nyilatkozott : — Ezt a rendeletet nem taríjuk komoly lépésnek, hanem kortesfogásnak s ezt az álláspontunkat mindaddig nem változtathatjuk meg, amíg a magyar Cayennet el nem söprik a föld színéről. Nagyon kevés azoknak a száma akiket a megszabott határidőben internáltak, meri hiszen ez internálás! rendelet csak 1920 április TO-én jelent meg. A deportáltak szerencsétlen tömegének zöme 1920 őszén került a kinzőhelyre. Akiket 1920 julius 1-ig internáltak, azok még jórészt az akkor garázdálkodó különítmények magánakcióinak áldozatai voltak Ezeknek nagyrésze vagy elpusztult már, vagy a szociáldemokrata párt közbenjárása folytén az idén megszabadult a zalaegerszegi pokolból. Ez a magyarázat. Ali cet nem tájékoztatja a kormány a közvéleményt a zalaegerszegi éh ségszirájkről? És áltálé,u«n mit tett a kormány az éhségsztrájk okainak megszüntetése érdekében 7 Tudjuk, hogy ettől a kormánytól nem várhatjuk a normális, az alkotmányos élet helyreállítását, így nem mehet tovább. Elsöpörni a kivételes hatalmat, visszaállítani a közszabadságokat és polgárjogokat Addig semmi egyébről nem lehet beszélni A Magyar Távirati Iroda a zalaegerszegi Internáló táborban kitört éhségsztrájkká! kapcsolatban illetékes helyről az alábbi felvilágosítást kapta: Az éhségsztrájkot néhány rovottmultu zsebtolva j és közveszélyes munkakerülő felhajtására május 20-án kezdték meg az internáltak. 25-én azonban a sztrájk részben szűnni kezdett, mert az internáltak tetienérték felbujtó társaikat, hogy titokban a tábor kantinjából élelmezik magukat. A sztrájk 24-én teljesen megszűnt. Az éhségsztrájkra vonatkozólag Folyamatba tett vizsgálat részié* teiröl a belügyminiszter annak befejezése után fog nyilatkozni. A magzar kormányhoz közelálló helyről a kormányrendeletről a következő nyilatkozatot tették: — Mikor a belügyminiszter helyét elfoglalta, már azzal a szándékkal jött, hogy a zalaegerszegi internálótábort fokozatosan, de teljesen „leépíti.0 A most kiadott rendeletnek legközelebb célja a tábornak a minimumra való lesorvasztásé, ez pedig tulajdonképen az intézmény Wcvidátásának kezdete. A most kibocsátott rendelet az éhségsztrájk következménye. Budapesti tepjelentések szerint az éhségsztrájkot nem törték le, a sztrájk kólók azt azért hagyták abba„ mert meg akarják várni, hogy a kierőszakolt rendeletnek milyets hatása lesz. Újabb nsüiskásmez» galusak Szubotlcáa 120 munkás kilépett a hSrgy&srhM A folyton fokozódó drágaság, mely lapról-napra nehezebbé teszi a munkájuk béréből élő munkások & hivatalnokok megélhetését, a fizető* sek újabb és újabb emeléséi teszt szükségessé s így természetszerűleg ott, ahol a munkaadók elzárkóznak a misnkatíijak emelésétől, szükségképen bérmorgaíom áll be. A suboticai Kohn-féle bőrgyárban alig néhány héttel ezelőtt fejeződött he a bérmozgalom/ melynek során a munkásság kivánságjftak egy egy kisebb részét teljesítették is. A munkások ez alkalommal 15—25 százalékos bérjavitást ériek el. A műit hét folyamán a bőrgyár munkásai ismét memorandumot nyújtottak be a gyár tulajdonosához, melyben a munkađijaknak 50 szá7alékós fölemelését kérték. A gyártulajdonos elzárkózott a követeiéi teljesttése ■?!5!, agy, hogy még tárgyalások sem indulhattak m g, hanem a munkások raunkakönyvelket kikérve, kiléptek a munkából. így 30 szakmunkás és 90 segédmunkás, napszámos és mankásnő hagyta el munkahelyét A gyár most ojonan-felvett ideiglenes, szakképzetlen- munkásokkal csupán a legsürgősebb munkákat '.adja ellátni, mindamellett a gyárvezetőség az eltávozott munkássággal egyelőre semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik a munka ujraídvétele tárgyában. Ugyancsak nem teljesített bérkövetelések miatt kilépeti a Buchmldféle vasbutörgyár 28 munkása és most csak 10 munkás dolgozik » gyárban. !ü két korona óra&érjavlfást kért a munkásság, melyet a gyár megtagadott. E két gyáron kívül még több üzemben is bérmozgalom élőt! áll a munkásság. ^ % SZÖR?i!F.ÁRÚHAZA SU BOTIGA Másam vásárolt árúknáf 50% kedvezmény
