Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-28 / 145. szám
£922. májas 28. 3, oldal. 4 BÄCSMEGYEI NAPLÖ Az SMS királyság a Déli Vasai tárgyalásain A Déli Vasúi rendezésének ügye a vorsaNt faiöleJS négy utódállamot Jugoszláviát, Olaszországot, Ausztriát Magyarországot érinti. Az utóbbi hegekben megindult szanálási tárgyalásoknak okvetlenül folytatásuk lesz junius hónap folyamán Velencében. A velencei konferencián nemcsak a Déli Vtsuí igazgatóságának és az Association Nationale képvisfeSöj Sesznek jelen, de a négy uödálüam megbízottjai is. A velencei konferenciának az lesz a feladata, hogy a békeszerződés 320-ik pontjának értelmében a Déli Vasú igazgatósági és technikai újjászervezését megállapítsa. A Dél Vasútnál érdekelt összes körök egyetértenek abban, hogy esi a programot csak a vasút pénzügyeinek, elsősorban tehát az annuitások S zetésén k rendezésével lehet megvalósítani. Arról vsn szó, hogy 1923. január 1-tői as u. n. »végleges berendezés" lépjen a ' mostani id iglenes helyébe. A Déli Vasút igazgatóságának kö véöen már régóta a íegszétágazóbb javaslatok előkészítése folyik, t oeleicet konferencián a Deli Vasú* igazgatósága a javaslatok egész sorozatát fogja előterjeszteni. Az igaztóság komolyan foglalkozik azzal a gondolattá', hogy a tiszta jövedélen garantálásai javasolja és fogadtass el a konferencián, A D:Ji Vasút körében arra hivat koznak, hogy a tiszta jövedelem guaaíáltatásaval tulajdonképen nen aj gondolatot vetnek fel, az 1858 b»n kiállított szabadalom leveiües ugyanis biztosítva van a Déli V'asu alaptőkéjének évi 5.2 százalékot í szia jövedelme. B t a garanciá fe csérel .ék 1876-ban a bruttó be vétel garanciával, még pedig 26 364 koronában állapítottak azt meg ki lometcrenhint. A Deli Vasút üzlet, fejlődése következtében azonban soha sem vo;t a vasúinak szükség arra, hogy evvel a brutto-garanciává) éljen. ősieknél menetközben kifosztottak egy vonatén — Egy wrarverett rablóbanda üselmet — idd óta. a lapok hasábjain föltűnő gyakran szerepelnek az osijeki állomáson veszteglő vasúti kocsik feltöréséről és kifosztásáról beszámoló híradások. Noha a télen a rendőrség ártalmatlanná tett egy 8—10 tagú bandát, amely vasúti kocsik feltörésével és megdézsmálásával foglalkozott, a kocsiíosztogatások még sein szűntek meg. Az elfogott betörök helyébe mások léptek, hogy folytassák a veszedelmes, de jövedelmező ipart. így legutóbb több százezer korona értéket képviselő különféle áru esett a rablók áldozatává. Cukor, bőráru, zsír, ruhanemű, liszt, gabona és morzsolt kukorica volt többek) között a zsákmány, amelyet éjszakának idején teherszállító kocsikon hordtak e! a rablók, až állomási épület tőszomszédságából, ahol a vasúti raktárak állanak. Az állomási személyzet közül sem a teherkocsik feltörését, sem a rengeteg áru elhordását senki sem vette észre. A vasúti rablásokra csütörtök éjjel tette föl a koronát a kitünően szervezett rablóbanda. Egy tehervonatot ugyanis, amely az osijek—pélmonosíori vonalon a főpályaudvar és a drávahidi kis állomás közötti vonalrés?e» haladt, az éjszakai sötétség leple alatt megrohantak és a szállítmányokat alaposan megdézsmálták. A vakmerő rablók a haladásban levő tehervonatra fölugráltak, a vonat kocsijai közül tizenhármat fölnyitottak és menetközben kifosztottak. A kocsik szállítmányait alaposan megdészmálták és a lopott árut a vonatból kidobálták a pályatest melletti drávahidi parkba.-Azután leugráltak, összeszedték az árukat és anélkül, hogy bárki is észrevette volna, a garázdálkodást, elmenekültek. A kocsifosztogatást a vasúti személyzet csak a legközelebbi állomáson vette észre. Nyomban összeköttetésbe léptek a drávahidi állomással, a rablóknak azonban addigra már teljesen nyomuk veszeti A kárt mibdezideig még nem lehetett pontosan megállapítani, mivel az eltűnt áruk jegyzéke még nincsen teljesen összeállítva. ~ -A politikai menekülteket nem lehet kiutasítani — A belBgyminisztérium u| rendeleté ■— Mióta Magyarországon a politikai fáz elhelyezkedések szünet nélküli birendszerváltozások egymást érték s mindegyik uralom üldözőjévé vált politikai ellenfeleinek, mindegyik utódállamban elhelyezkedtek a magyar politikai menekültek ezrei. E politikai menekültek helyzete eddig generálisan nem volt rendezve, sokszor a helyi hatóságok bizalmán, vagy bizalmatlanságán múlott heiyfcenmaradásuk és testi biztonságuk. Előfordult olyan eset is, hogy a magyar koimány tett lépéseket a politikai menekültek letelepedésének megengedése ellen s az emigránsoknak gyakran az otthonukon kívül is kellett érezni annak a hatalomnak súlyát, melynek bosszúja ellen oltalmat kerestek. A kiutasítások állandó izgalmának,zonytalanságának most véget vet az a rendelet, amelyet a belügyminisztérium ' BBS. osztálya szombaton bocsátott ki. Alexievics Mita államtitkár a mai nap folyamán közölte Brkity Volin nemzetgyűlési képviselővé!, hogy a belügyminisztérium B. B. B. ügyosztályának főnöke rendeletet adott ki, melynek értelmében az SHS. királyság területén tartózkodó magyar politikai menekülteket nem szabad kiutasítani jelenlegi tartózkodási helyükről. A rendelet az esétleg már elrendelt kiutasításokat is hatályon kívül helyezi. A rendelet s legközelebb! napokban jelenik mee és hatálya az egész •királyság területére kiterjed. Drágább lesz a telefon Julias l-éa aj telefon díjszabás lép életbe A Suboficán érvényes dijak Julius 1-éu uj íelefpadijszabály iép: életbe. Az uj szabályzat hálom fokozatra 03ZÜk. Az első fokozatba esnek azok a községek, falvak, telepek, ahol tiz elő fizetőnél * kevesebb van, a második fokozatba azok a községek tartoznak, ahol ötszáznál kevesebb, a harmadik fokozatba azok a helyek, ahol ötszáznál több előfizető van. Subotjcán, amely a harmadik fokozatba esik, a következő telefon díjtételek és szabályok lépnek életbe juiius 1-én. A díjtételek nyolc fokozatba vannak osztályozva: Az első fokozatba tartoznak: szállodák, gyárak, bankok, takarékpénztárak, bányák, malmok és kereskedelmi részvénytársaságok. Ezeknek évi telefondíja 2500 dinár (10.000 korona). A második fokozatba tartoznak: vendéglők, kávéházak, cukrászdák, bárok, bodegák, sörcsarnokok, boltok (kereskedések), ügynökségek, be- és kiviteli irodák, váltó-üzletek, magánszínházak, orfeumok, bioskopok, vámspeditőrök és egyéb szállítási irodák. Ezeknek évi telefondíja 2000 dinár. (8000 korona). A harmadik fokozatba tartoznak: műhelyek, raktárak, amelyek nem foglalkoznak kicsinyben való árusítással, kereskedelmi mérnöki irodák, valamint oly nyilvános telefonállomások, amelyek magánfeleknek ál! rendelkezésére. Ezeknek évi telefondíja: 1800 dinár. (7200 korona). A negyedik fokozatba tartoznak: közjegyzők, uradalmi (gazdasági) irodák, városi vállalatok, gyógyszertárak, nyomdák, klubok, társulatok, közös műhelyek (valamint mindazok a helyiségek, amelyek nyilvános árusításra szolgáljuk), továbbá orvosok, akik magángyakorlatot folytatnak és fényképészek. Ezek évi 1500 dinár (6000 korona) telefondíjat fizetnek. Az ötödik fokozatba tartoznak szerkesztőségek és lapkiadóhivatalok. Ezeknek évi telefondíja 800 dinár. (3200 korona). A hatodik fokozatba tartoznak: magánlakások, állami és törvényhatósági hivatalok, magán mérnökök, bábák, kéményseprők, tisztviselői fogyasztási szövetkezetek, állami raktárak, egyházi intézmények, zárdák, konzulátusok és állami könyvkiadóhivatalok. Ezeknek évi telefondíja 500 dinár. (2000 korona). A hetedik fokozatba tartoznak: állami tisztviselők, állami közszolgálatban levő orvosok, országgyűlési képviselők, akik nem folytatnak magánfoglalkozást. Ezeknek évi telefondíja 400 dinár. (1600 korona). A nyolcadik fokozatba tartoznak: posta és távírda tisztviselők, valamint ezeknek fogyasztási szövetkezete, továbbá emberbaráti, jótékony intézmények, kórházak, magánszanatóriumok, tűzoltóság, munkásbetegpénztár, a szokol-egyesületek, diák-menzák, népkonyhák, vöröskereszt, árvizmentesitö társulatok és anyavédö egyesületek. Ezeknek évi telefondíja 200 dinár. (800 kor.). KftISa határozmányok. Ha valamely ügynöknek vagy kereskedőnek a lakásán van a telefonja és ezen a telefonon bonyolítja le ügyleteit, azt a díjtételt köteles fizetni, amely az illető üzletágra elő van írva. Amennyiben valamely magánlakásban felszerelt telefon tulajdonosának bármelyik családtagja olyan foglalkozást, folytat, amelyre magasabb díjtétel van előírva, ez esetben a telefonért mindenkor a magasabb díjtétel fizetendő, vagyis az a díjszabás irányadó, amely fokozatba az illető családtag foglalkozása esik. / Ha valaki, akinek üzlethelyiségében vagy irodájában nincs telefonja, de másutt vagy bárhol levő lakásán van, ugyanazt a díjtételt fizeti, mint amennyit az üzlete vagy irodája után lenne köteles fizetni. Azok az előfizetők, akik as itt ismertetett díjszabások mellett, nem .kívánják, telefonjukat tovább megtartani, kötelesek , ezt a teleíonhivatali főnökségnek május 31-ig Írásban bejelenteni, Az íaterozbán díjtételek. Az inferurbáu telefonbeszélgetéseknél junius 1-én. a következő uj dijr szabás lép. életbe: 1. Háromperces beszélgetés 100 ki« lométer távolságig 5 dinár. (20 kor.). 2. Kettőszáz kilométer távolsági forgalomban 8 dinár. (32 korona). 3. Négyszáz kilométer távolsági forgalomban 12 dinár. (48 korona). 4. Négyszáz kilométeren túli távolsági forgalomban 15 dinár. (60 kp?.}. Sürgős beszélgetéseknél, valamint szombat este 8 órától hétfő reggöt 8 óráig ezeknek a dijaknak! háromszö» rosa fizetendő. Az interurbán beszélgetésre való felhívásért 5 dinárt kell fizetni. Sürgős beszélgetéseknél háromszori* díj, vagyis 15 dinár. Az interurbán forgalomban résztvevőknek nem ’csak az előirt biztosítékot, hanem azonkívül évi 120 dinár előfizetési dijat kell fizetniök Az SHS királyság külföldi adósságai Minden európai állam el van adósodva. Franciaországnak, Angliának éppúgy vannak terhes adósságai, mini Ausztriának vagy Törökországnak. Azok a számok, amelyek az SHS. királyság külföldi tartozásait mutatják, sem nem nagyobbak, sem kisebbek azoknál, mint amelyek Jugoszláviát a többi államokhoz arányitva megilletik. Az állami adósságok a következők; I. Háboruelőtti adósságok. a) Montenegrói adósságok, b) az egyesitett tartományok adósságai. Az Ausztriával és Magyarországgal kötött békeszerződések szerint az SHS- állam örökli azok adósságait is,"a‘jóvátétel! bizottság által meghatározott arányban. Ezek a következők: 1. Horvátország és Szlavóniára eső 48.096.036 korona, 2. Bosznia és Hercegovinára esd 257,080.179 korona, 3. Szlovéniára eső 24,636.382 ke róna, 4. Dalmáciára eső 6,152.197 ke róna. * Összesen 337,445.194 korona. 11. Háborús adósságok. a) Angliának és Franciaországnak a kifizetett havi előlegek ’ fejében 781.824.036 frank, b) évi előlegek 154,211.430 frank, c) Amerikának a szerb dobrovoljácoknak kifizetett 62,190,000 franki d) árukért (vasúti és hadianvag’i 1,000.000.000 frank. A háborús adósságok összege 1,998.195.467 frank. Hl. Háború utáni adósságok, a) Amerikának az uj területek élelmezésére kért 77,700.000 frank,
