Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-24 / 142. szám

1922. május 24.

BACSMEGYEI NAPLÓ

„Pilput

A kolozsvári „Ellenzékiből vesszük át a következő cikket;

Az erdélyi cionisták hivatalos sajtóorgánumának hangját már megszokjuk. E hangra már akkor sem vagyunk hajlandók felfigyelni, ha e lap a talmudistái legravaszabb, legnya katekeriebb gondolatnyilaival próbál ja is az erdélyi magyar zsidóság igazi érzéseit elmérgezni. De körömszakad táig meg kell védenünk azokat az er délyi zsidókat, akik még nem állottak az erdélyi cionisták gyüjtőiv-lobogója alá és akik mindig és örökké tiltakoz ni fognak az ellen, hogy a legszentebb ás legdrágább kincsüket: a magyar mivoltukat próbálják elsikkasztani. Mert sikkasztok ők. És aki elolvassa az >Uj Seiet« tegnapi számának >Pilpuk rovatát, az egy ilyen sikkaaztót éppen inílagranti csíphet el.

Álljon itt elrettentő például e rovat egynéhány gyönyörű kitétele:

— A romániai magyarajka evaa gélikusok külön püspökségbe akarnak tömörülni. Vagy talán egyházkerület nek hívják azt, amibe tömörülni ki vánnak:' nem tudom. Nem vagyok tisztában a fogalmakkal. Sohasem voltam evangélikus, még kevésbbé magyar evangélikus, nem is kívánok, nem is tudnék az lennj — nem csoda, ha belső szervezetűkkel nem vagyok egészen tisztában.

Azon panaszkodik a lap, hogy a kormány akadályokat gördít a tömörülés elé. Értem a magyar újság tiltakozását és értepi ,a kormány intézkedéseinek - alapmotívumait. A magyar evangélikusok egyházi megtervezése, egy keretben Való tömörülésé, a romániai magyarság egyik kulturális erőforrása lehet*.

»A románságnak viszont semmi érdeke nem kívánja azt, hogy a magyar nemzeti kisebbségnek ilyen megerősített végvárai legyenek. Sőt, éppen ellenkezőleg«.

Ha az ember elolvassa ezeket, nem túsz a szemeinek. De másodszor is elolvassuk. És ökölbe szorul a kérőnk. A szivünket valami nagy keserűség önti. el, hogy ezt magyar nyelven le lehet Imi, hogy magyarul faragott betűk; ilyen feneketlen gonosz, konok és elvetemedett sorokká képesek összetömörülni.

Nem lep meg bennünket, hogy van ember, aki így gondolkozik. Nern csodálkozunk már azon sem, ha valaki oteső pénzért hajlandó a magyarságát is áruba bocsátani. De hogy ezt 32 üzletel magyar nyelven köti meg, a2on már igen is cső dálkozunk.

*Uj Éetett« A mondókáil Írja meg héberül. Vagy pil-pul Mindaz, amit mond, magyarul kegyetlenül rosszul hangzik.

\ „Times" az SHS. királyságról

Angol kritika a d lsztáv királyság állami berendezéséről, gazdasági életéről, bel* és külpolitikájáról és a szerb*i)orvát ellentétről

A londoni Times egyik májusi számában külön tudósítójának Beogradból keltezett cikkét közli A cikkben a tudósító az SHS. királyság történetéi, a ma uralkodó politikai pártok nem egészen ob jektiv képét adja. A tudósitó végső konklúziója az, bogy a hibák dacéra, amelyek idővel elmaradnak. nagy jövője van a délszláv királyságnak. A népe agilis, tanúin? akar és a sok keserűség, a harcok, az állatni élet belső krízise, csak arra jók, hogy megacélozzák akaratát.

A szerbek, horvátok, és szlovének királysága — mondja „Times* cikke — az ideák és tradíciók különös keveréke A kormányforma külsőségeiben arisztokratikus, alkotó elemeiben demokrata. Az a két párt, amely felelés a kormányzatért, a radidikálisok és demokraták partja Nem régiben egy törvényjavaslatot szavazott meg a kormány, a mellyel halálbüntetéssel sújt min' dsn olyan szándékot, amely a mai kormáriyforma megdöntésére irányul. Bz a törvény természetesen a szabad vélemény nyílva nitásának az elfojtása, amit pedig az alkotmány biztosit. Ezt a törvényt Draskovics belügyminiszter megölése után hozta a skupstina. Közelr 1 megvilágítva ez a a radikalizmus és demokratizmus

Az SHS. királyság félig Európa.

fáiig pedig Ázsia Beogradban a nyugati kultúra mellett ott látjuk Ázsia kövérturbénos törökjeit, sárral fedett vityüók mellett mó dern amerikai palotákat. A déli korzón magas galléru gentlemanek sárgacipőkben, elegáns kamásnival és Docskoros macadónok láthatók. A kereskedő negyed, az aszfaltos uccák, az uj autógarageok a legnyugatibb Európát mu tátják. A mellék uecákban mér egy hivatalos személy cirkál, aki Ázsiára emlékeztető barbársággal fogja össze a kutyákat.

A tizenkilencedik században lett Szerbiából egy N ázsiai hatalom provinciájából európai állam. Amint azonban a világháború során a kis paraszt királyság történelmi szerepe as lett, hogy tizenkét millió ember felett uralkodjék, az uralomra jutott szerbekből akaratlanul is kitört a török uralom sok százados tradíciója. így

Sóidéul a katonai szolgálatra beivott újonc bevonulásáért az égess család felelős. Kiváló hadserege van az országnak, amelyre hallatlanul sok pénzt költenek, azzal azonban nem törődnek, hogy a vasút és más szállítási eszközök jó állapotban legyenek. Ez szembetűnően ázsiai vonás. Hasonló groteszk3ég észlelhető az állami élet más megnyilvánulásaiban is. Az agrérreíorm tervezete határozottan reakciós ten-9, ©Ma!.

riirrnyv n - rí i iinm ■viNr«w.«w^'

denciáju, a külpolitika iránya mérsékelten liberális szellemű.

A volt osztrák-magyar monarchiából csatolt részek elégedetlensége éppen ezekre az okokra vezethető vissza, ahol a lakosság mindezt nem tapasztalta. Ezek az okok pattantották ki Horvátországban az autonómia utáni törekvéseket. A szerbek föltétlenül a centralistikus kormányzat hívd és annak minden hibája dacára is igazuk van. Csehszlovákia és Lengyelország példája bizonyítja ’gazukat, ahoi az az irányelv, hogy a heterogén nemzetiségi elemeket csak egy központi kor“ mányzat tudja összetartani. Pnsics és minisztertársai azonban nagyon messze mentek, mert éppen Protics a voii miniszterelnök az, aki kilépett a radikálispártból és az ellenzéki horvát blokkal küzd egvütt az alkotmány reformjáért,

A szerbeknek nincsen elegendő emberük a francia formára kiépített kormányzati rendszer ellátására. A horvátokat és a szlovéneket vonakodnak bevonni, akik az osztrák-magyar bürokrácia' tanít? vánvai. A szerbek Zagreboí például a németek és zsidók városának tekintik, magát a népet pedig, amely századokat éit át idegen uralom alatt, az. oppozició mindenkori tömegének vélik.

A szerbeket ugyanazok a motívumok vezetik a délszláv eszme irányában, mint a horvátokat. A két nép azonban természetében más. A szerb tudja, hogy erős kéz kell ahhoz, hogy vezessék, azt Is tudja azonban, hogy ez as erős kéz az övé. A szerbek ez SHS. királyság poroszai, azonban a poroszok nagy gyakorlata nélküL

Egy parasztország, amelyet a török uralom századokon keresztül elnyomott, amely vérének felét veszítette el a háborúban, természetesen az uralkodás problémáját és annak szervezetét kiépíteni, a végleges konszolidáció megteremteni és a részletek port*

Budapest jubilál

Rz ötven éues magyar föv%iro3

Mi volt Budapest 50 évvel ezelőtt? Égy nagy virágzásnak induló ország gz&kesiővárosa, egy Pest-Buda és Óbudából Budapestnek elnevezett város, amely mértföldcsizmákban halad a nagyság felé, hogy Európa egyik legszebb metropolisává legyen. És mi ma? Egy kicsire szabdalt ország nak hatalmassá nőtt fővárosa, ame lyet a fejlődés utján, megállított a legvéresebb háború. Milyen volt ötyén évvel ezelőtt Budapest? Kevesen vannak, akik látták, sokan, akik — különösen ma — bizonyos meghatottsággal hallgatják, amit a régi Budapestről regélnek. Hallgassák hát R 6- z s a v ö 1 g y i Gyula nyugalmazott alpolgármestert, amint az ötven év előtti Budapestről mond cl egyetmá8t.

— Én —* meséli Rózsavölgyi — 3874-ben kerültem a főváros szolgálatába, amikor már a három város: Fest, Buda és Óbuda egyesítését kereszíülvitték. De azért igen jól emlékezem még az egyesítés előtti állapotokra, hiszen 1865 óta vagyok Budapesten. Amikor felkerültem, a város északi vége az Uj épület (Neugebäude) volt, dél felé pedig az Rllöi-uton végződött be. Természetesen a kőrútoknak egyáltalán nyoma sem volt

— A nagyobb épületek közül mai

és a Vilmos császár-ut volt az országút. Azon a helyen, ahol most az üllői-uti klinikák állanak, palánkkal bekerített területek voltak. A Kálvintéren, ahol ma' az Első Hazai Takarékpénztár bérháza emelkedik, volt a 'hires »Két pisztoly« korcsma. A korcsmaheiyiség e-gy úgynevezett elöntött épületben volt. Akkoriban töltötték fel a . Kálvin-teret, aminek az lett a következménye, hogy a korcsma udvarán levő trágyadomb túlnőtt a ház tetején és az utcáról is látható volt. Egyébként a Kálvin-téren volt a zöld omnibusz kiindulási állomása, amelyik a városligetbe ■ vitte a kirán dúlni vágyó embereket. Maga a Városliget távolról sem volt az a rendezett park, ami ma, a mai rondó he. lyén, ahol a nagy szökőkút van, paraszt-rét volt, amelyet körülkocsikáztak a pesti gavallérok és dámák. Ezen a réten egy karosszékben ült mindig Deák Ferenc, meghitt embereitől körülvéve. Magam;is sokszor láttam őt itt. Ami a város többi részeit illeti, a mai piarista-épület és az Erzsébetied pesti feljárója helyén állott a Városház-tér, rajta i a nagytornya városháza s a Városháza mögött a ma is meglevő belvárosi plébánia-templom Ennek a térnek közvetlen közelében, a mai Eskü-ul helyén, a Sebes tyén-tér terült ej és mellette, ahol ma a két Klotild-palota áll, volt a Rózsatér, ' .«» — — ? -"• •

formájában megvoltak már: a Vármegyeház, a Károiy-kaszárnya (a mai központi városháza), a Mária Torézia kaszárnya, a Bazilika, már akkor is épült, sőt akkor történt az, hogy bedőlt a kupolája és újra keilett kezdeni az egész építkezést. A Dunaparton volt a Hal-tér, kicsinyke térség a belvárosi templom előtt. A tér szomszédságában állott az úgynevezett Zöld Udvar, benne a mészárosok és hentesek boltjaival. A mai Operaház helyén nagy piac volt, amelyet az akkori pesti zsargon Schiffmannsplatznak nevezett. Az Andrássy-utnak nyoma sincs és a városnak ezen a területén a Marokkói-udvar és az Orczy-ház voltak a legszebb és a legnagyobb épületek. Emlékszem, hogy erről az utóbbiról mint kuriózumról már akkoriban azt mondották, hogy a tulajdonosának mindén órában egy aranyat jövedelmez. Az Andrássy-ujl helyén a Kőnyök-utea (Ellenbogengasse) torkollott az országúiba és körülbelül a mostani Oktogon-térig terjedt. Ahol ma az Oktogon gyönyörű városképe bontakozik ki, azon a helyen és mögötte nagy káposztáskertek terültek el. >A mai Eszterházy-utca helyén és ott, ahol a Pannonia-épület áll, volt a hires Beleznay-kprt, a pestiek kedvelt mulatóhelye. A Nemzeti Színház épületét még nem környékezték bérházak és az egyik oldalán kis egyemeletes épület állott, benne

vendéglővel. A német színház előbb az Erzscbet-téren, majd a Gyapjuutcában kapott hajlékot.

— A város lakossága természetesen túlnyomó részben német volt. Budán és Óbudán talán nem is tudtak magyarul. De Pesten is megesett, hogy néhány szülö_felkereste_ az iskolaigazgatókat és arra kérte őket, hogy csináljanak már valamit, mert nem tudnak gyermekeikkel beszélni. Akkor indult meg ugyanis a niagyarositás és bizony gyakran megtörtént, hogy a gyermek nem tudott németül, viszont a szíil.ö nem tudott magyarul és igy nem értették meg egymást.

—* A hatvanas években épült az első lóvasut Pesten, a Ludoviceum és Újpest kzött. Pályaudvar egy volt, az úgynevezett losonci indó’ház, — a mai józsefvárosi pályaudvar. A város rohamos fejlődése tulajdonképpen 1867-ben az alkotmány visszaállítása után következett be, amikor rengeteg ember özönlött fel Budapestre, ahol akkor létesült a különféle minisztérium és hivatal. Az egyesilett főváros első polgármestere Kammermayer Károly volt: az egyesítés előtt Pest város főpolgármestere Rottenbiller, polgármestere pedig Gampert, aki később Gyöngyösre magyarosította nevét, volt. A budai polgármester tisztét Pázmán töltötte be, Óbuda város első polgárát pedig Harrernafc