Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-24 / 142. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. május 24. osztrák-magyar titkos diplomácia széliemében még mindig fél a nyil­vánosságtól. így történt ezúttal is. A kolozsvári lapok a küldöttséggel együtt Jeküludték munkatársaikat, nemcsak azért, hogy tudósítói tisztjü­ket betöltsék, hanem éppen a Magyar Szövetség felkérésére abból a célból is, hogy a román ujságiró-sziiidikátas ré­vén kollégiélis összeköttetésük ut­ján vigyék keresztül a román sajtó nagyon is szükséges támo­gatását. Az újságírók tehát a rendes hivatá­sukon kivüí olyan közérdekű feladat­ra vállalkoztak, amelyet csak úgy teljesíthettek, ha mindenről informál­va vannak. A nyilvánosság ügye itt azonos volt a tisztviselők érdekével. Az újságírók azzal a kérdéssel for­dultak tehát a küldöttség vezetőjé­hez, hogy informálja őket összes tár­gyalásairól. Ugrón kijelentette: — Nem nyilatkoz'hatom egy Szót sem. — A magyar tisztviselők ügye ta­lán még sem titok, — vetették közbe az újságírók. — Nem titok, de én nem nyilatko­zom, — válaszolta Ugrón. Amikor később az újságírók meg­jelentek a belügyminiszter előszobá­jában, hogy természetszerűleg a kül­döttséggel együtt bemenjenek a mi­niszterhez, Ugrón odaszólitotta ma­gához a küldöttség egy tagját és a következőket mondotta: — Ragaszkodom ahhoz, hogy az újságírók ne jöjjenek be velünk a miniszterhez. Az újságírók hangosan kifejezést adtak felháborodásuknak és bár a miniszterhez való bemenetelük egy­általán nem függött Ugrón István en­gedélyétől, a botrányt kerülni akar­ván, eltávoztak. Ugrón István ugyan­is már látta, hogy a küldöttségjárás­ba való beugratásnak milyen kemény következményei vannak és milyen helyrehozhatatlan kudarc jár a nyo­mában, azt vélte, hogy a-saját fele­lősségének súlyát kisebbítheti, ha a nyilvánosság képviselőit a közvetlen bizonyságszerzéstöl elüti. Ez történt Erdélyben a trianoni békeszerződés ratifikálása után tíz hónappal. Junius végén lesznek a vajdasági községi választások — A belpolitikai helyzet — A király esküvője, az amnesztia, a külföldi kölcsön, elsősorban fog­lalkoztatják a poliíikai köröket. A politikai viszonyok alakulása folytán a parlamenti ülés k nem kötik le a politikusok érdeklődését. Különö­sen sok vitára ad alkalmat az am­nesztia kérdés. A pártokat főképen az érdekli, hogy kegyelmet karnak e a Saloniki affér alkalmával elitéi! katonatisztek és az elitéit kommu­nisták. Bár a parlament folyosóin sokat beszélnek arról, hogy a kom­munistáknak is megkegyelmez s király, az igazságügymin szter ha­tározottan kitart azon álláspontja mellett, ho?y a kommunisták nem kaphatnak kegyelmet. Egy beogradi hirad s szerint junius végén a Vaj­daságban megtartják a községi vá­lasztásokat. Az értesülés még nr'n­­den esetre megerősítésre szorul. Belpolitikái híreink a következők: A vajdasági községi választások Beograd. A választói névjegyzé törvényeinek végrehajtása a legkö­zelebbi napokban megtörténik. A belügymin’szter* BBB. osztálya fel­szólította az összes hatóságokat, hogy a törvény alapján készítsék el a választói névjegyzéket. Á név­jegyzékbe mindenki belekerül, aki a választójog elnyeréséhez szüksé­ges kellékekkel rendelkezik. Miután a választójogi törvény még nem készült el, az alkotmányozó nem­zetgyűlés választási törvénye lesz rányadó. A hatóságoknak sürgős kötelessége a választói névjegyzék elkészítése, mert az önkormányzati törvény már életbe lépett és a ke­rületi választások rövidesen meg­történnek. A Vajdaságban áVitólág junius végén tartják meg a községi választásokat. Az amnesztia Beograd. Az amnesztia kérdése sokat foglalkoztatja a po'itika körö­ket. A Tribuna jelentése 'zerirU amnesztia rendeletet a kommun fákra is kiterjesztik. Csicserin Genu ban követelte, hogy a kommunis­táknak is kegyelmezzenek meg. Ezzel kapcsolatban a képviselők kérdést intéztek Markovics igazságügyminisz­­terbrz, aki kijelentette, hogy a Tri­buna híradása nem felel meg a va­lóságnak. Nincsics erről a kérdésről egváHalábbn nem tárgyalt Csicserin­­nel. Különben is mindaddig, amíg 5 lese az igazságügyminiszter, soha­sem fogja a kommunisták amnesz­­talását javasolni. A minisztertanács ülése Beograd. Nincsics külügyminisz­ter péntek délben ebéden volt a királynál, akinek az olaszokkal foly­tatott tárgyalásokról és a rapallói szerződésről referált. A délutáni mi­nisztertanács is ezzel a két kérdés­sel foglalkozott, ahol Nincsics más­félórás beszédben számolt be. A minisztertanács elfogadta Nincsics érvelését, végleges határozatot azok­ban Pasics megérkezéséig nem hoz. Ennek a fontos kérdésnek az eldön­tése előtt Pasics véleményét is meg akarja a minisztertanács hallgatni. A minisztertanács Nincsics referá­tuma után a kölcsönügyről tárgyalt, megegyezés azonban még mindig nincs. Jól ébesült körökben úgy tudják, hogy a végleges döntés hu­szonnegyedikén lesz. Újabb adójavaslatok Beograd. Kuniaiudi pénzügymi­niszter a minisztertanács keddi ülé­sén újból előterjesztette a földadó, valamint a bor és pálinka fogyasz­tási adójának felemelésére vonat kozó javaslatét. A pénzügyminiszter javaslatai már egyszer a pénzügyi bizottság előtt voltak, de akkor többségi határozattal levették őkel a napirendről. A minisztertanács ülésen Kumanudi kijelentette, hogy ragaszkodik eredeti javaslatához. A bizottságok felosztása Beograd. Az ellenzéki vezérek pénteken Ribár elnök közbenjárására megbeszélést folytattak, melyen a parlamenti bizottságok ügyéről ta­nácskoztak. Megegyezlek, hogy a bizottságokban a kormánypártok öt, az ellenzék három, a muzulmánok és a disszidens földművesek egy­egy taggal lesznek képviselve. Beograd. A demokrata párt ked­den délelőtt ülést tartott, amelyen Kumanudi pénzügyminiszter beszá­molt a génuai konferenciáról és a fapallói szerződéssel kapcsolatos árgyalásokról. A pénzügyminiszter beszámolóját élénk vita követte, amelyben résztveítek a klub összes miniszterei. A vita során az a vé­lemény alakult ki, hogy a rapallói szerződés megváltoztatásába semmi­­esetre sem szabad belemenni. A klub tárgyalta a kölcsön ügyét és a választói törvényjavaslatai is. A képviselők között még mindig erős ellenzéke van Marinkovics javas­latának. Bitolji rablét fogtak Osijekeit Néhány nappal ezelőtt az osijeki rendőrségnek tudomására jutott, hogy egy 25—-30 év körüli fiatalember sor­ra járja a korcsmákat és mulatóhe­lyeket és mindenütt ékszereket kínál eladásra. Az ismeretlen fiatalember­től nagyon sokan vásároltak éksze­reket, mert föltűnően olcsón adta el a kínált tárgyakat. A rendőrség detektiveket küldölt ki a különös ékszerkereskedő fölku­tatására, mert az első pillanatra is bizonyos volt az, hogy az illető csak tolvaj vagy betörő lehet. A fiatalembert csakhamar meg Í3 találták és előállították a rendörfő­­nökségre, ahol megmotozták. Több aranygyűrűt, láncot, melltüt és egyéb ékszert találtak nála, de semmiféle elfogadható magyarázatot nem tudott adni, hogyan kerültek hozzá az ék­szerek. Rövid vallatás után azonban töre­delmes vallomást tett Elmondotta, hogy az ékszereket a bitolji kataszt­rófa alkalmával szerezte. A muníció robbanás után, amikor a lakosság iej­­vesztetten elmenekült, a nyitva ha­gyott ékszerüzleteket kifosztotta Elmesélte, hogy Borzics Nikolának hívják és a robbanások megszűnése után gondosan összejárta, az üres vá­rost és az ékszerüzletekben minde­nütt látogatást tett. Az - értékesebb tárgyakat összeszedte és az egész nagy csomaggal észrevétlenül eltávo­zott. Az ékszerekkel azután végigházal­ta az egész országot és mindenütt uriasan élt a kapott pénzen. Már nem sok ékszer volt -nála, amikor lelep­lezték. Borzics Nikolát a rendőrség erőq fedezet mellett Bitoljba szállította. Az SHS királyság Uj kölcsöne — A szövetségesek amerikai tartozásai — Mint ismeretes, az S. H. S. király­ság külföldi kölcsönének ügyébe komplikációk merültek fel az S. H. S királyságnak, illetve inég a régi Szerbiának Amerikával szemben fennálló háborús tartozásai miatt. A washingtoni kormány tudvalevőleg azt kívánja, hogy a kölcsön összegé­ből a beogradi kormány fizesse ki ezeket a tartozásokat. Ez a követelés nagyon kínosan hatott Beogradban, mert a régi tartozások kiegyenlítése felemésztené a kölcsön tekintélyes részét és igy tetemesen kisebb összeg jutna a beruházások céljaira, ami a kölcsön felvételét szükségessé tette. Az Unió kormányának ez az állí­tólagos kívánsága annál inkább vá­ratlanul hatott, mert az Egyesült Államok lobbi adósa, igy a nagyha­talmak, Anglia és Franciaország sem tettek mindeddig eleget Amerikával szemben fennálló kötelezettségeknek, holott ezeknek az országoknak az anyagi helyzete -sokkal kedvezőbb az S. H. S. királyságénál és tetemesen nagyobb készpénzbeli hadikárpótlás­ban is részesültek, mint az S. H. S. királyság. Az európai államok tartozásainak ügye egyébként állandó súrlódást okoz az Unió kormánya és az ame­rikai nagytőke között. Mig ugyanis Washingtonban szigorúan ragaszkod­nak a követelések behajtásához, az Egyesült Államok pénzügyi köreiben erős akció indult meg abból a, célból, hogy az európai piacot mentesítsék a kölcsönök terhei alól és az adós államoknak engedjék el tartozásai­kat. Az Unióval szemben fennálló köllcsön terhe nyomasztólag hat a volt szövetséges államok pénzügyeire és távoltartják az európai piacot az árubőségben és ennek következtében már munkanélküliségben szenvedő amerikai ipartól. A washingtoni kor­mánynak olyan köveielésej pedig, mint amilyent éppen az S. H. S. ki­rályság köicsöntárgyalásai alkalmá­val támasztottak, megakadályozzák azt is, hogy az amerikai tőke Euró­pában üzleteket köthessen. Az amerikai tőkések, a business nagymesterei, rájöttek arra, hogy sokkal jobb üzlet számukra az, ha az európai piacot tehermentesítik a há­borús tartozásoktól és igy Európát vásárlóképessé teszik, mert igy ipa­ruk tért hódíthat az amerikai támo­gatásra szoruló Európában. Ezzel pe­dig rövid időn belül, közvetett utón, többszörösen behozhatják a kölcsön elengedett összegét. ■ Mint Newyorkból jelentik, Amerika több kiváló pénzkapacitása a napok­ban gyűlést tartott Washingtonban, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának részvételével, me­lyen ismételten azt a kívánságukat fejezték ki, hogy Amerika kereske­delme és ipara érdekéhen állítsák helyre a világ gazdasági egyensúlyát. Ebből a célból azt követelik, hogy­­elsősorban semmisítsék meg a szö­vetséges hatalmaknak Amerikával szemben fennálló tartozásait. A je­lenvoltak egy része az adósságok egy­szerű elengedése mellett foglalt ál­lást, mig egy kisebb rész a tartozá­sok égy tekintélyes részének elenge­dését kívánja. Ez a kívánság nem először merült most fel Amerika pénzügyi köreiben és bizonyos, hogy hosszabb ideig el­tart, amíg a kölcsönök törlése meg­valósul, de megállapítható, hogy az amerikai tökének ez a követelése nagyban hozzá fog járulni az Unió­nak az S. H. S. királysággal szemben támasztott követelésének enyhítésé­hez. A beogradi amerikai követség részéről ugyan még nem történt nyi­latkozat a washingtoni kormány ál­lítólagos kívánságairól, de beogradi kormánvkörök zavartalanul folytatják tárgyalásaikat az amerikai tőkések­kel és bizonyosra veszik, hogy Was­hingtonban nem fognak nehézségeket támasztani a kölcsön folyósítása

Next

/
Thumbnails
Contents