Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-22 / 140. szám
2, oldal. BACSMEGVEI NAPLÓ 1922. május 22. tatja. Ez nem jogegyenlőség. Ilyen 1 értelmezési a trianoni szerződés nem ismer. Bízom benne, hogy az or* 1 szág ve élői, ha a magyar párt aj fizeimüket erre a kiáltó igazságta-1 lanságra felhívja, ezt a javaslaton • meg fogják változtatni. Kívánjuk 3| munkásvédelmi intézkedések valór válását, a munkaszabadság biztosítását, a rr.unkás-őnkormányiat megadását és a sztrájkjog visszaállítását, Kívánjak az ál)'.mi és közigaz- j gatási élet terén a túzteaséget és puritánságot, ínért csak az az ország lehet bol-J dog, melynek m nden közigazgatási tisztviselője a tisztességet és pun- J tánságot vallja. A tisztviselők erkölcsi függetlensége szolgálati pragmatikával, anyagi függetlenség ped g jó fizetéssel biztosittassék. Nem j szer nyte en az a kívánságunk, hogy J kulturális intézményeink olyan ál-\ lami támogatásban részesüljenek, mint a szerb intézmények. Olyan külpolitikát I akarunk, amely a szomszéd országokkal békét és szabad forgalmat biztosit. Sürgősen törvényileg rendezendő az állampolgárság kérdése. Kívánjuk, hogy hozzák meg végre a választói törvényt, | mely a parlamenti egyensúly helyreállítására van hivatva. Azt kívánjuk, hogy hagyják meg azt a választói eljárást, a névjegyzék összeá Írását és a mandátumok felosztását agy, ahogy ma van. Ezután határozati javaslatot terjeszt be, amely kimondja a bánáti magyar párt debeljacsai helyi csoportjának megalakulását. ■ . : Domonkos J zsef munkás felszólalása után Tóth Ferenc a pártve-: zeíőség megválasztását indítványozza. Ehhez^képest a pártvezetőség a következőképen alakult meg: Elnök: í-zenti Imre. Alelnök: Tóth Ferenc, Kiss Istv.iO. Jegyző: Sepsey Lajos Pin:tt>rnok: ifj. bzenti András. Ellenőrök. ■ Széni jános.és Tóth G b r.. Vaiüsztmdnyi tagok: Laky János, Topp a Ferenc, Tóth Imre, Halász Ju set, Nag • Péter, -id. Monoky János, Szőke Benede--, Sepsey J nos, T h Sámuel, dr. Somogvi San or, Id. Tóth Sámuel, Ba te Mihály, Barta Sándor, Babos J mos, jd. Omsz Sámnel, Laskav András, Alfo.di Jáno-. Tóska Lajos, Széké es István, Babos M - hí Ív. ifi Kiss István, Sünön Antal» bep^ ■' s.:y Mihály. Ko irmán István, Andor-a •Sándor, S/üc Húg , Körösi István TóÜi ián s, id. Ban István, Balog Imre, Góró Mi af, ifi. Olasz János, Szénás! József, ifi. Jo • M!h ly. Hős Gyula, ifi. Tóth Ferenc, Ha.usz András, Földesi Laio' Kovács Mihály, Dávid András, Oláh József, Tas y Bőin», Las ni Márton Szűcs István, Moh esi Sándor, Mate Antal, id. Görbe Imre, C«anki Ferenc, Martinék Isvan, Laskai Imre. Kiss Sá - dór Srhr Pa, Deák Samu, Deák József, Pásztor M háy, Vig Mihály, ifj. Ba'log Sándor, ifj. Alföldi József Fekete janos, Simon Mihály, Tassv István, Csala .Benedek. Somoyi Bt ni, B. Fökiessy Imre, Máté stván, Homoki Gyula, ifj. Máté István Lód! Sándor. Jóvér Mihá y. Bu a István, P. Kiss József, Jóvér Mihály, Bee ey János SzűcsG u a, ifj.Bán : István, id. Szűcs Imre, Pásztor Mihal., Bácskái István, Kiss Imre Bakator Jánr« BhÍoí? Gvula. Jovér Anteil» id. Mo** bácsi Sándor, ifj. Ujfalusi Sándor, Krausz Árpád, Pártos Simon, Kardos Ferenc. A választások után Szenti Imre etnök a népgyülést néhány szóval J er késztette. A népayülés után bankett volt & V tkay-féle vendéglőben. A banketted Szenti Fr re, dr. Váradi Imre dr. Gráber László, Domonkos J6- vsef, K rdos Samu, Borsodi Lajos, Tóth F rerc, Horváth János községi bíró és még többen szólalt k fői. Bü kéit után a debeljacsai nép nagy tömegben kísérte le a becskereki vendégeket az állomáshoz, ahol .eikes éljenzéssel búcsúztak el tolüB. A malihegyesi gyűlés Még egv gyűlése volt vasárnap a Magvar Pártnak. Malihegyes közég magyar lakossága mondotta ki egyhangú lelkesedéssel, hogy meg* alakítja a párt malihegyesi szervezetért és csatlakozik a uboLcai Magyar Párthoz. A népgyülésről, amelyen a suboticai szervezet képviseletében Nagy Ödön dr. és Strehcky Dénes dr. jelentek meg, következő tudósításunk számol be. Több ezer főnyi hallgatóság ie* lenlétében Rakoncza Gergely nyitotta meg a gyűlést. Utána Kiss József dr. malihegyesi ügyvéd ismertette a pártprogrammot, melynek végén határozati Javaslatot terjesztette elő, amely szerint a népgyülésen kimondották, hogv -megalakítják: a malihegyesi szervezetet, a |mely csatlakozik a suboheat magyar pár hoz és a szervezési munkálatok elvégzésére választ egy hatvan tagból álló szervező bizottságot. A szervező bizottság Kiss József dr. előterjesztésére a gyűlésen megválasztották a szervező bizottságot is, amely a következő tagokból áll: Elnök: Rakoncza Gergely kisbirtokos, alelnök : Pintér Illés kisbirtokos, thkár dr. Kiss József ugyvéc. Tagok. £ecze Ferenc, Kiss József, Halasi El-k, H®te®*: István, Fodor Elek, Fodor Mihály, Kees-, kés Péter, Pintér Károly Pátoczi I/dvan, Német István, Hatala János, S^tmari Jo- 7seí Pároczi András, Szabó Mátyás, Lénáid Dániel. Baranyi István SzittDi Péter Szilágyi Ferere Mago Minaiy, Kiss Antal, Juhász Antal, lltasi lózsef, Újvári István, Csernik janos, Csernik Antel, Hegedűs Pál, Csemte Pá r Cse-nik Imre, Brezovszkl József, Kai pau Set, Szóké Károly, Czernik Pál, F.ránv Pál Sándor János, Kiss János, Sípos Péter. Kormos Fiter Molnár istvá•, Keioert Péter, Kurin Ferenc, Csernik Pé terPKalapáti István, itj Kalapáti István, Ifj/ Czeilik András, Nyarádi J ^eLMolnár Antal, Berkes István, Hevesi Ignác Barna Vince, Tóth Lajos, Barna Istyan- Ptoi Albert, Vanka J tab, Magyar Peter, Németh János, Rubus Andris, Hajdú J -séf, Sinkovies M haly. Ország Lajos, Papp Mátyás, Brezovsvki Peter. Nagy Ödön dr. Ezután a suboticai szervezet küldötte, Nagy Ödön dr. emelkedett szólásra. Nagy Ódon nagy figyelemmel hallgatott beszededen többek között ezeket mondotta: _A suboticai Magyar Part nevében és megbízásából jelentünk itt meg s elhoztuk Önöknek nemcsak a párt, de az tgesz vatdasági magyarság meleg szeretetet es testvéri üdvözletét. Nem uj párthiveket toborozni jöttünk ide ebbe a színtiszta, ősmagyar községbe, hiszen egy táborba gyűjtöttek bennünket az elmúlt régy év fájdalmas tanul sátrai, megszerveztek bennünket a közös élmények, az egyforma sors. Mi nem kelhetünk előszóval versenyre az utóbbi évek fájdalmas emlékeivel, - az agitacio és propaganda munkáját helyettünk még ma is sikeresebben végzi el a tomboló szenvedély tői fütött gyűlölködés, a túlzások és szélsőségek, a kisebbségi jogokon ejtett jogtalan sérelmek es jogtalan hatósági intezkedesek. Mi velünk eddig soha senki nem törődött, e dd szuvunkat,panaszainkat, segitségkiáliásunkat sehol se hallották meg. Melyik országos po litikai páti gondolt ránk e nehe. dökben ? Megértő szavakra, meg- j poütikai táborban mutattak irántunk megértést, vagy jó akaratot, hol éreztünk mi szimodliát? Vagy a magyar dolgozd munkád sokat ért sok szenvedésekért és igazságtalanságok miatt melyik párt emelte.fel szavait? így a már megszervezett magyarság mindenütt egyhangú lelkesedéssel és kitörő örömmel határozta el, hogy a választásokban és a közéletben, mint önálló, egységes politikai párt kivén résztvenni és, hogy a pártnak „Magyar Párt* elnevezést adnak. Ez az elnevezés a párt irányát és jellemét fejezi ki; a pártegység és pártszellem szilárdítására szolgái. Mi elsősorban magyarpárt vagyunk és csak azután politikai párt. Ezért támaszkodik a mi pártunk az egész magyarságra vallás, foglalkozás, politikai irányelvek és világnézetekre való tekintet néiküL Mi azt akarjuk, hogy becsületes baráti viszony álljon fenn a legellentétesebb politikai felfogású magyarok közt is. Az ellentétes eszméket egy magasabb politikai eszmény szolgálatába kell állítanunk, ellentétek, viszályok, szakadások csak azt eredményezhetik, hogy mi továbbra is az állam mostoha gyermekei maradunk, hogy minden vonalon háttérbe szorulunk. Olvasták Önök a mi progammunkat, abban a testvériséget, egyenlőséget és igazságot állítottuk követeléseink élére, erre az alapra építettük fel többi politikai elveinket. Annak minden pontja a nép, a dolgozó munkásság kívánságának szellemében van megfogalmazva, egy gondolat sincs, amely a dolgozó nép érdekeivel ellentétben volna. Bármelyik pont minden szociális igényt kielégíthet, mindenkit, aki az idők szellemét megértő, gyorsütem ü demokratikus haladás igaz barátja. Itt most a magyarság sorséról, boldogulásáról van szó, s ha szociális elkeseredésüket meg is értjük, lehetnek-e magyarok közömbösek, amikor a magyarság egyetemes érdekei forognak kockán ? Nagy Ödön dr. után Rakonca elnök bezárta az gyűlést, amely a legnagyobb rendben folyt le. A hatóság képviseletében Markovics Nikola topolai főszolgabíró jelent meg a gyűlésen. Véres harc a bolgár munkásság és a Vrangel-katonák között — Uícai harcok Szófiában — Szófiából jeieutik: A bolgár munkásság tizennyolcadikán Szófiában és az ország többi városaiban demonstrativ gyűlést tartott a Bulgáriában lévő. vrangejisták ellen. Az országos jellegű demonstrációt maga' , koN mány is támogatta, mert erre nézve Stand ulinskytől utasítást kapott Génuából. A munkásság elhatározta, hogy erélyesen követeli Vranfel tábornok csapatainak lefegyverzését és az alakulatok tagjainak Török- vagy Görögországba való kiutasítását. A gyűlések mindenütt rendben folytak le, csak Sofiábaa történt összetűzés a munkásság és a vrangeisták között. Az összetűzésnek számos halottja van. A demonstráló munkások a gyűlés befejezése után a Vrangel vezérkar épülete elé vonult és követelték, hogy az összes vrangelisták hagyják el Bulgáriát. Válaszul a vezérkar épületéből néhány lövést adtak le a tömegre. A lövések több munkást megsebesítettek. Erre a tömeg .megrohanta az épületet és néhány katonát megölt. A szorongatott vrangelisták (hamarosan segítséget kaptak. Felfegyverzett csapatok futólépésben siettek a vezérkari épülethez. A fegyvertelen tömeg néhány percig ellentállt a fegyveres támadásnak? Véres harc fejlődött ki, amelyből a vrangelisták kerültek-ki győztesen. A tömeg néhány halottat visszahagyva széjjel futott. Nemsokára ezután megérkezett a színhelyre a sofiai bolgár ezred is, amely ostrom alá vette az épületet. A vrangelistákat több órás harc után sikerült leíegyverezni. A harcokban több orosz katona elesett, sokat letartóztattak és lefegyvereztek. Ez eseményék hatása alatt a mun kások megkezdték a vörösgárdák megalakítását és felfegyverzését. Beográd. Bulgáriában és Sofiában hallgatásra hol találtunk? Metyik |a helyzet egyre rosszabbodik. Úgy hírlik, hogy Boris király nem tartózkodik. Szófiában. Szombaton a bulgár kormány újra elrendelte a jugoszláviai 'határ megnyitását, ami kétségesé teszi azt, hogy Bulgáriában forradalmi állapot Volna. Sztambtt* linszkynek Szófiába ’való visszaérkezését a legnagyobb türelmetlenséggel várják. Beograd. A »Pravda^ a bulgáriai eseményekről a következő szófiai közleményt közli: A bulgáriai munkások pénteken délután hat órakor nagy népgyülést rendeztek Szófiában és a többi városokban. A gyűléseket vörös plakátokkal hivták össze és kimondott eéjuk az volt, hogy tiltakozzanak a Bulgáriában élő orosz menekültek magatartása ellen. A szófiai gyűlésen mintegy 15,000 ember vett részt. A szónokok támadták a Sztambulinszky-h.ormányt és felhívták a népet a forradalomra. Beszédek hangzottak el Boris király eilen is, aki nem tartózkodott a fővárosban. A rendőrség megkísérelte a gyűlés feloszlatás,' t, amiből komoly összeütközésekre került a sor. A rendőrök belelőttefe a tömegbe, amiből általános pánik fimadt. A rendőrök és a kommunisták összeütközésének hire gyorsan elterjedt egész Bulgáriában, a munkások mindenütt vörös zászlók alatt felvonultak és a köztársaságot éltetve tüntettek. Hír szerint ezeket az eseményeket maga a kormány inszcenálta egyrészt azért, hogy a vrangelistákat kiutasíthassa az országból, másrészt pedig azért, hogy a bizonytalan helyzetre való hivatkozással halasztást kérhessen jóvátételi kötelességeinek teljesítésére. Véres öszeütközésekre csak azért került sor,, mert a munkások átlépték a kormánnyal történt megállapodás határait. A bolgár kormány attól fél, hogy a zavargások olyan mérveket öltenek, hogy a kormánynak nem lesz módjában azt ei fojtani. Szófiában csapatokat vonnak1 össze.
