Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-22 / 140. szám

2, oldal. BACSMEGVEI NAPLÓ 1922. május 22. tatja. Ez nem jogegyenlőség. Ilyen 1 értelmezési a trianoni szerződés nem ismer. Bízom benne, hogy az or* 1 szág ve élői, ha a magyar párt aj fizeimüket erre a kiáltó igazságta-1 lanságra felhívja, ezt a javaslaton • meg fogják változtatni. Kívánjuk 3| munkásvédelmi intézkedések valór válását, a munkaszabadság biztosí­tását, a rr.unkás-őnkormányiat meg­adását és a sztrájkjog visszaállítását, Kívánjak az ál)'.mi és közigaz- j gatási élet terén a túzteaséget és puritánságot, ínért csak az az ország lehet bol-J dog, melynek m nden közigazgatási tisztviselője a tisztességet és pun- J tánságot vallja. A tisztviselők er­kölcsi függetlensége szolgálati prag­matikával, anyagi függetlenség pe­­d g jó fizetéssel biztosittassék. Nem j szer nyte en az a kívánságunk, hogy J kulturális intézményeink olyan ál-\ lami támogatásban részesüljenek, mint a szerb intézmények. Olyan külpolitikát I akarunk, amely a szomszéd orszá­gokkal békét és szabad forgalmat biztosit. Sürgősen törvényileg ren­dezendő az állampolgárság kérdése. Kívánjuk, hogy hozzák meg végre a választói törvényt, | mely a parlamenti egyensúly hely­reállítására van hivatva. Azt kíván­juk, hogy hagyják meg azt a válasz­tói eljárást, a névjegyzék összeá Írá­sát és a mandátumok felosztását agy, ahogy ma van. Ezután határozati javaslatot ter­jeszt be, amely kimondja a bánáti magyar párt debeljacsai helyi cso­portjának megalakulását. ■ . : Domonkos J zsef munkás felszó­lalása után Tóth Ferenc a pártve-: zeíőség megválasztását indítványozza. Ehhez^képest a pártvezetőség a kö­vetkezőképen alakult meg: Elnök: í-zenti Imre. Alelnök: Tóth Fe­renc, Kiss Istv.iO. Jegyző: Sepsey Lajos Pin:tt>rnok: ifj. bzenti András. Ellenőrök. ■ Széni jános.és Tóth G b r.. Vaiüszt­­mdnyi tagok: Laky János, Topp a Ferenc, Tóth Imre, Halász Ju set, Nag • Péter, -id. Monoky János, Szőke Benede--, Sep­sey J nos, T h Sámuel, dr. Somogvi San or, Id. Tóth Sámuel, Ba te Mihály, Barta Sándor, Babos J mos, jd. Omsz Sámnel, Laskav András, Alfo.di Jáno-. Tóska Lajos, Széké es István, Babos M - hí Ív. ifi Kiss István, Sünön Antal» bep^ ■' s.:y Mihály. Ko irmán István, Andor-a •Sándor, S/üc Húg , Körösi István TóÜi ián s, id. Ban István, Balog Imre, Góró Mi af, ifi. Olasz János, Szénás! József, ifi. Jo • M!h ly. Hős Gyula, ifi. Tóth Ferenc, Ha.usz András, Földesi La­­io' Kovács Mihály, Dávid András, Oláh József, Tas y Bőin», Las ni Márton Szűcs István, Moh esi Sándor, Mate Antal, id. Görbe Imre, C«anki Ferenc, Martinék Isvan, Laskai Imre. Kiss Sá - dór Srhr Pa, Deák Samu, Deák Jó­zsef, Pásztor M háy, Vig Mihály, ifj. Ba­­'log Sándor, ifj. Alföldi József Fekete ja­­nos, Simon Mihály, Tassv István, Csala .Benedek. Somoyi Bt ni, B. Fökiessy Imre, Máté stván, Homoki Gyula, ifj. Máté István Lód! Sándor. Jóvér Mihá y. Bu a István, P. Kiss József, Jóvér Mi­hály, Bee ey János SzűcsG u a, ifj.Bán : István, id. Szűcs Imre, Pásztor Mihal., Bácskái István, Kiss Imre Bakator Já­­nr« BhÍoí? Gvula. Jovér Anteil» id. Mo** bácsi Sándor, ifj. Ujfalusi Sándor, Kra­­usz Árpád, Pártos Simon, Kardos Ferenc. A választások után Szenti Imre etnök a népgyülést néhány szóval J er késztette. A népayülés után bankett volt & V tkay-féle vendéglőben. A banket­ted Szenti Fr re, dr. Váradi Imre dr. Gráber László, Domonkos J6- vsef, K rdos Samu, Borsodi Lajos, Tóth F rerc, Horváth János köz­ségi bíró és még többen szólalt k fői. Bü kéit után a debeljacsai nép nagy tömegben kísérte le a becske­reki vendégeket az állomáshoz, ahol .eikes éljenzéssel búcsúztak el tolüB. A malihegyesi gyűlés Még egv gyűlése volt vasárnap a Magvar Pártnak. Malihegyes köz­ég magyar lakossága mondotta ki egyhangú lelkesedéssel, hogy meg* alakítja a párt malihegyesi szerve­zetért és csatlakozik a uboLcai Ma­gyar Párthoz. A népgyülésről, ame­lyen a suboticai szervezet képvise­letében Nagy Ödön dr. és Strehcky Dénes dr. jelentek meg, következő tudósításunk számol be. Több ezer főnyi hallgatóság ie* lenlétében Rakoncza Gergely nyi­totta meg a gyűlést. Utána Kiss Jó­zsef dr. malihegyesi ügyvéd ismer­tette a pártprogrammot, melynek vé­gén határozati Javaslatot terjesztette elő, amely szerint a népgyülésen kimondották, hogv -megalakítják: a malihegyesi szervezetet, a |mely csatlakozik a suboheat magyar pár ­hoz és a szervezési munkálatok el­végzésére választ egy hatvan tagból álló szervező bizottságot. A szervező bizottság Kiss József dr. előterjesztésére a gyűlésen megválasztották a szer­vező bizottságot is, amely a követ­kező tagokból áll: Elnök: Rakoncza Gergely kisbirtokos, alelnök : Pintér Illés kisbirtokos, thkár dr. Kiss József ugyvéc. Tagok. £ecze Ferenc, Kiss József, Halasi El-k, H®te®*: István, Fodor Elek, Fodor Mihály, Kees-, kés Péter, Pintér Károly Pátoczi I/dvan, Német István, Hatala János, S^tmari Jo- 7seí Pároczi András, Szabó Mátyás, Lénáid Dániel. Baranyi István SzittDi Péter Szilágyi Ferere Mago Minaiy, Kiss Antal, Juhász Antal, lltasi lózsef, Újvári István, Csernik janos, Csernik Antel, Hegedűs Pál, Csemte Pá r Cse-nik Imre, Brezovszkl József, Kai pau Set, Szóké Károly, Czernik Pál, F.ránv Pál Sándor János, Kiss János, Sípos Péter. Kormos Fiter Molnár istvá•, Keioert Péter, Kurin Ferenc, Csernik Pé terPKalapáti István, itj Kalapáti István, Ifj/ Czeilik András, Nyarádi J ^eLMol­­nár Antal, Berkes István, Hevesi Ignác Barna Vince, Tóth Lajos, Barna Istyan- Ptoi Albert, Vanka J tab, Magyar Peter, Németh János, Rubus Andris, Hajdú J -séf, Sinkovies M haly. Ország Lajos, Papp Mátyás, Brezovsvki Peter. Nagy Ödön dr. Ezután a suboticai szervezet küldötte, Nagy Ödön dr. emelke­dett szólásra. Nagy Ódon nagy figyelemmel hallgatott beszededen többek között ezeket mondotta: _A suboticai Magyar Part nevében és megbízásából jelen­tünk itt meg s elhoztuk Önöknek nemcsak a párt, de az tgesz vatda­­sági magyarság meleg szeretetet es testvéri üdvözletét. Nem uj párthiveket toborozni jöttünk ide ebbe a színtiszta, ős­­magyar községbe, hiszen egy táborba gyűjtöttek bennünket az elmúlt régy év fájdalmas tanul sátrai, megszerveztek bennünket a közös élmények, az egyforma sors. Mi nem kelhetünk előszóval versenyre az utóbbi évek fájdal­mas emlékeivel, - az agitacio és propaganda munkáját helyet­tünk még ma is sikeresebben végzi el a tomboló szenvedély tői fütött gyűlölködés, a túlzások és szélsőségek, a kisebbségi jogo­kon ejtett jogtalan sérelmek es jogtalan hatósági intezkedesek. Mi velünk eddig soha senki nem törődött, e dd szuvunkat,panaszain­kat, segitségkiáliásunkat sehol se hallották meg. Melyik országos po litikai páti gondolt ránk e nehe. dökben ? Megértő szavakra, meg- j poütikai táborban mutattak irántunk megértést, vagy jó akaratot, hol éreztünk mi szimodliát? Vagy a magyar dolgozd munkád sokat ért sok szenvedésekért és igaz­ságtalanságok miatt melyik párt emelte.fel szavait? így a már megszervezett ma­gyarság mindenütt egyhangú lel­kesedéssel és kitörő örömmel ha­tározta el, hogy a választásokban és a közéletben, mint önálló, egy­séges politikai párt kivén részt­­venni és, hogy a pártnak „Magyar Párt* elnevezést adnak. Ez az elnevezés a párt irányát és jelle­mét fejezi ki; a pártegység és pártszellem szilárdítására szolgái. Mi elsősorban magyarpárt va­gyunk és csak azután politikai párt. Ezért támaszkodik a mi pártunk az egész magyarságra vallás, foglalkozás, politikai irányelvek és világnézetekre való tekintet néiküL Mi azt akarjuk, hogy becsületes baráti viszony álljon fenn a leg­­ellentétesebb politikai felfogású magyarok közt is. Az ellentétes eszméket egy ma­gasabb politikai eszmény szolgá­latába kell állítanunk, ellentétek, viszályok, szakadások csak azt eredményezhetik, hogy mi to­vábbra is az állam mostoha gyer­mekei maradunk, hogy minden vonalon háttérbe szorulunk. Olvasták Önök a mi progam­­munkat, abban a testvériséget, egyenlőséget és igazságot állítottuk követeléseink élére, erre az alapra építettük fel többi politikai elvein­ket. Annak minden pontja a nép, a dolgozó munkásság kívánságá­nak szellemében van megfogal­mazva, egy gondolat sincs, amely a dolgozó nép érdekeivel ellen­tétben volna. Bármelyik pont min­den szociális igényt kielégíthet, mindenkit, aki az idők szellemét megértő, gyorsütem ü demokra­tikus haladás igaz barátja. Itt most a magyarság sorséról, boldogulásáról van szó, s ha szo­ciális elkeseredésüket meg is ért­jük, lehetnek-e magyarok közöm­bösek, amikor a magyarság egye­temes érdekei forognak kockán ? Nagy Ödön dr. után Rakonca elnök bezárta az gyűlést, amely a legnagyobb rendben folyt le. A hatóság képviseletében Marko­­vics Nikola topolai főszolgabíró jelent meg a gyűlésen. Véres harc a bolgár munkásság és a Vrangel-katonák között — Uícai harcok Szófiában — Szófiából jeieutik: A bolgár mun­kásság tizennyolcadikán Szófiában és az ország többi városaiban demon­strativ gyűlést tartott a Bulgáriában lévő. vrangejisták ellen. Az országos jellegű demonstrációt maga' , koN mány is támogatta, mert erre nézve Stand ulinskytől utasítást kapott Gé­­nuából. A munkásság elhatározta, hogy eré­lyesen követeli Vranfel tábornok csa­patainak lefegyverzését és az alaku­latok tagjainak Török- vagy Görög­országba való kiutasítását. A gyűlések mindenütt rendben folytak le, csak Sofiábaa történt összetűzés a mun­kásság és a vrangeisták között. Az összetűzésnek számos halottja van. A demonstráló munkások a gyűlés befejezése után a Vrangel vezérkar épülete elé vonult és követelték, hogy az összes vrangelisták hagyják el Bulgáriát. Válaszul a vezérkar épületéből néhány lövést adtak le a tömegre. A lövések több munkást megsebesítettek. Erre a tömeg .meg­rohanta az épületet és néhány kato­nát megölt. A szorongatott vrangelis­ták (hamarosan segítséget kaptak. Fel­fegyverzett csapatok futólépésben siettek a vezérkari épülethez. A fegy­vertelen tömeg néhány percig ellent­­állt a fegyveres támadásnak? Véres harc fejlődött ki, amelyből a vrange­listák kerültek-ki győztesen. A tömeg néhány halottat visszahagyva széjjel futott. Nemsokára ezután megérke­zett a színhelyre a sofiai bolgár ezred is, amely ostrom alá vette az épüle­tet. A vrangelistákat több órás harc után sikerült leíegyverezni. A harcokban több orosz katona el­esett, sokat letartóztattak és lefegyve­reztek. Ez eseményék hatása alatt a mun kások megkezdték a vörösgárdák megalakítását és felfegyverzését. Beográd. Bulgáriában és Sofiában hallgatásra hol találtunk? Metyik |a helyzet egyre rosszabbodik. Úgy hírlik, hogy Boris király nem tar­tózkodik. Szófiában. Szombaton a bul­­gár kormány újra elrendelte a jugo­szláviai 'határ megnyitását, ami két­ségesé teszi azt, hogy Bulgáriában forradalmi állapot Volna. Sztambtt* linszkynek Szófiába ’való visszaérke­zését a legnagyobb türelmetlenséggel várják. Beograd. A »Pravda^ a bulgáriai eseményekről a következő szófiai köz­leményt közli: A bulgáriai munkások pénteken délután hat órakor nagy népgyülést rendeztek Szófiában és a többi városokban. A gyűléseket vö­rös plakátokkal hivták össze és ki­mondott eéjuk az volt, hogy tiltakoz­zanak a Bulgáriában élő orosz mene­kültek magatartása ellen. A szófiai gyűlésen mintegy 15,000 ember vett részt. A szónokok támadták a Sztam­­bulinszky-h.ormányt és felhívták a népet a forradalomra. Beszédek hang­zottak el Boris király eilen is, aki nem tartózkodott a fővárosban. A rendőrség megkísérelte a gyűlés fel­oszlatás,' t, amiből komoly összeütkö­zésekre került a sor. A rendőrök bele­­lőttefe a tömegbe, amiből általános pánik fimadt. A rendőrök és a kom­munisták összeütközésének hire gyorsan elterjedt egész Bulgáriában, a munkások mindenütt vörös zászlók alatt felvonultak és a köztársaságot éltetve tüntettek. Hír szerint ezeket az eseményeket maga a kormány inszcenálta egyrészt azért, hogy a vrangelistákat kiutasít­hassa az országból, másrészt pedig azért, hogy a bizonytalan helyzetre való hivatkozással halasztást kérhes­sen jóvátételi kötelességeinek teljesí­tésére. Véres öszeütközésekre csak azért került sor,, mert a munkások átlépték a kormánnyal történt meg­állapodás határait. A bolgár kormány attól fél, hogy a zavargások olyan mérveket öltenek, hogy a kormánynak nem lesz mód­jában azt ei fojtani. Szófiában csapa­tokat vonnak1 össze.

Next

/
Thumbnails
Contents