Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-21 / 139. szám
1323. íft'áfss 21. ital több volt. Dő mit tehettünk... %z «, drágaság. Pedig olyan egy* iserüen őlönK. Egy kis kávé. De éíiyari drága minden ... Amikor eljöttem, a műit ás a szomorúság jött velem és elkísértek egéss hasáig. A GYEREKEKNEK Miért gyűrött a nagymama keze? Irta: Lettnm Anna Sétálni megy a mama Gyurival Éseg Andrissal. Axt kérded, miért mennek sétálni? Hát árért, mert süt % nap, a nyárfák zöldek s az utón fagyokat ugrik a fekete rigó, — Miért ugrik a rigó ■— kérdezi jSryuri. ■■féltül' Hft&INÜtt *— Azért, mert nem repül most, feteli a mama, aki néha olyan szórakozott, hogy nem tudja megmondani jsemrainek se a miértjét — Nem úgy, mint a nagymama, az ráér mindent tudni. Most is tudja, hogy ma eljönnek hozzá az unokái. Ott is vannak m&r a kert előtt — az aimafa virit a rigó. leszállt reá, dalol is. Andris előre szalad, hogy talán megfogja, pufi, most elesett. Sir, lármázik, el se hallgat addig, mig a nagymama tele aerft tömi a száját Falatonként adagolja neki — mint a cicának — a fehér kalácsot. Andris rábámul az ete\ö- kézre és hirtelen azt kérdi: — Nagymama, miért gyűrött a te kezed? Hát valóban a nagymama két keze, de meg az arca is íelistele van apró ráncokkal. Host Iáiszik jól, mikor nevet. — Gyertek beljebb, kis emberek, «Jasesélem. Hát tudjátok-e, miből van aa ember teste? Csakúgy, mint a ’Csirkéé: csontból meg húsból, meg vérből. Láttad, ugy-e, mikor elestél, Véres lett a térded, Andris. — Miért lett? — kérdi Andris. —. Mert a kavics ledörgölte róla a hóit. A bőr legfelül van a húson, mint a 'huzat a karszéken, az védi a húst 'meg az izmokat. Izom az a kémé ■ nyebbhus, amelyben olyan mozgató imadzag félék vannak, mint a- pojáca belsejében: azok az inak.’ Mikor az eröbef még gyerek, akkor a bőre is sima, puha, hibátlan. S mint az ernbér nő, vele nő a bőre is. ; — Miért nö az ember?. —• tudakolja Gyuri. 4 ,. -n Mert minden eleven ember, állat, növény elébb kicsi a azután ívJJig nő, mig eléri a rendes nagysá gát. Mikor nagy az ember, — akkor fe éppen belfér a bőrébe. De egyszer csak nem nö többet. Mert az alma, a csibe és minden csak addig növekszik, mig eléri a rendes nagyságát, ekkor azután arra használja fel az erejét, hogy érjen, édesedjen, magot teremjen. Ti sem futkostok, meg hallgattok mesét egyszerre, de egymásután, — ugy-e? Mindent a maga idejében. Szóval, az ember egyszer csak nem nő többet. Hanem sokat dolgosaik, hajlong, emel, nevet, sir — s gyakran csinálja ugyanazokat, a mozdulatokat. Akkor, mint a viselt ruha, ‘ráncot kap a bőr is, ahol sokszor hajliígatják. Láted-e, itt, ahol a kezem feje behajiik, milyen ráncos a csuklóm. Később, amint telik az. ideje, vénül ar ember. Szárad, fogy a húsa, ereje, tígabb less raji» a hör, a sind több íAfteo-. ye*. H.Lil iá..V BACSMEGVEI NAPLÓ- Mint 3 fa levele, mikor ősszel elszárad és összezsugorodik, ,ugy-e? okoskodik Gyuri.- ügy van, fiam, szárad, ráncosodik, őszül az ember is. De Andris szája pityergőre görbül. — Én nem akarom, hogy te elszáradj, nagymama, — Héj-háj,1 sohse búsulj kis ember . ezer évig élek én, — öreg legény leszel 8 én mégse száradtam cl mellőled. Most már boldog az Andris, mert bízik a nagymamában, aki mindent tud. Kérleli:- De most mondj el nekem egy szép mesét arról, hogy miért gyűrött a te kezed? — Hol volt, hol nem volt, az volt a rend a mennyországban, hogy minden őrangyalka kapott egy noteszt, amibe beleírja, hogy mit tesz-vesz az az ember aki, aki ó rá van bizva. — Volt is rengeteg notesz a kék országban, minduntalan elvesztették őket: az angyalkák. Mert rniker kergetödztek, labdáztak a fellegek között, a noteszek kipottyanlak a zsebükből. — Bumm, — lepottyantak az alsóbb felhőkre, ott elástak az esőben. Vagy a földi magos hegyekre hullottak, — ki mászik oda értük? Vagy éppenséggel a folyó fenekére estek. Néha egyetegyet. felszedett valami meseiró-bácsi, azt se lelték meg többet a mennyországban, —i meri könyvespolcra került annyi mán könyv közzé; nem győzi azt keresni senki fia. Az istentt. oMat ke megharagudott: miből olvassa most már ki az emberek dolgát, hogy kinek jár büntetés, kinek jutalom, pedig az fontos, —• igazság kel! legyen a mennyországban is. ■ Ezért gondolt egyet az Istenke és elrendelte: — Félre ezzel a sok notesszel, ezentúl mindenkire magára írjátok rá, hogy mit tesz. Alig parancsolta meg ezt az Istenke, hát éppen akkor született egy kis lányka. Az őrző angyalkája leült a bölcső mellé é& leste. A baba csücsörítette a száját. — Hopp, ezt leírom a képire, — mondja az' angyalka —- s már kanyarit is egyet, — picit-picit —, láthatatlan tollával. £ igy tett, ha sirt a baba, ha evett, így később is, ha játszott, iskolában tanult, táncolt, beszélt, dolgozott, szóval mindig. Mikor nevetett, egy kanyarintás került a szája mellé, ha dühös volt, egy vonás a homlokára —- s mire megvénült, telestele lett irott ákom-bákomma! a keze, arca. Senki se ösmeri ki magát abban, "csak maga a jó Isten. S ha majd egyszer elébe kerül az a kis lány, aki ma már öreg, öreg nagymáma leíf, — akkor nincs tévedés, ránéz a jó Menke az ö fényes szemével és kiolvassad a ráncokból, mit lett-vett, — mit-érdemel legvégül a nagymama. . — Te vagy az a nagymama? — Én bizony, Andriskám. — Hová van írva, hogy szeretsz minket? — Itt a szám körül, látod. — Hát én rajtam? — Ott is; megvan, de egy lei-pici angyal ivia ici-piei tollal. Fuss a pápaszemért, hadd- látom jobban. Állatorvos* vezetés 5 ÁB&ast felügyelet SZERIJMTERMELŐ-INTÉZET BEOGRAD—SÍIBOTICA VÉDJMV-mimh * süaeöwctMt PATBUSEBUJg SBBOTICA. vSERUÍ TEL-SZÁ* OS seoeius 4». *2 3BBQTÍCA m. Első hazai intézet, me'y az öszees állati oltóanyagokat és szenuneka? kizárólag hazai baktériumtörzsekből íermeli. Termelünk és szállítunk védő- illetve gyógyító oltóanyagokat és szérumokat minden mennyiségben és mindenkor teljesen friss állapotban a következő betegségek, u. m. lápfene, sertésorbáne, sertéspestis, Íscrtssvéss) sertésseptikaeinfa, baromikalera. mirigySsór (petecskór) sercegöüszök, járványos elvetélés (abortus) vérhas és fért Sző tüdSleb ellen. Készítünk továbbá Tnhercnlint és Ophtalmint. végül Máriát egerek és fűtőit patkányok irtására. Díjtalan kórmegáliapités! Díjmentes felvilágosítás minden szakkérdésben, f* „PHILATEL1A BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI E. MJ BOT IC A, FŐPOSTA MELLETT VÉTEL-ELADÁS-CSERE Ke.'etefcaceipite’fefcas n4!»tug*ssiávt>ély«aeket tekbitüt oij'isO! 4 (iiaáSsflirs sámfly wesayíségbea HM Ha^f űzőket orvosi rendelésre, fűzőket, gvomorsznri’ót, raclliartót haíc ont nélkü (bebúj o fűzőket pumrri'val és egyenestartót (Qradlialter), legateegnsabb kivitelben készít, isg szilién Usz ítást és javitiist eifocad _____ VIRÁ6 LEONTIN Alexandrova-uliea 11. az. Szanatórium és vizgyógy intézet Dr. Heiszier Suboiica, Telefon 406, a Vajdaság Legmodernebb szanatóriuma sebészi-> nőgyógyászaitszülészi-, bet- és idegbetegek részére. 2477 (x) Dr. Koch Imre fogorvos Stari- Beöejen fogászati rendeléseit dr. Balassa Pál házában (Kralj Petra-ülica) megkezdte, Hendel d. e, 8—12 és d. ti, 2—6. •»’ . 3267 t Saját gyártmányú | j 09 m »« * • rr *í kötött noii kabátokat | kosztümöket,. blousokat % és gyermekruhákat* e hó mélyen leszállítóit áron ff í f ? Női kabát Nőt kabát Gyermekgcrniturrt S9 9f Bhas (női) Véikendő D 22*„ 300 — i „ 9a— tóii „ 280—ig % „ ISO— I 32S-- t 225 — tóit 290 dinárig vásároltat- BECK JENŐI kötő- és srővögyári raktárából t PaSiéeva nlica (Gőzfürdő mellettj. | SZŐRMÉT, TÉLI HOLMIT, SZŐNYEGET VÉD.MEGÓ V GOLDSTEIN ANTAL SZŰCS SUBOUCA, ŠTROSMAJhROVA-DL. 5. SZŐNYEGEKET SZAKSZERŰEN JAVÍTUNK CKinagCCTX»1 &:ii:fljiJctXiíxioüni^ax.ujJüaaaoanaxKxoa~caccjcxíc HÖLGYEK FIGYELMÉBE 11 Külföld legnagyobb városaiban több évi működésem után NOV1SADON (Kiszácsi uiica 20. sz.) MODELLHÁZAT nyitottam, ho’ eredeti modellek után a legutolsó ' divat szerint, a legizlésesebben készítek női ruhákat, angolt, valamint franciát. Műtermemben egg külföldön elismeri kiváló szabász és ruhatervező van alkalmazva. Átalakításokat jutányos an készítek. F EH ER IMRÉN E. * 10^ 03001X1X3CK10Q3C!
