Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-02 / 120. szám
2921, május 2, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Bethlen9 programmot adott Erösbödnek a magyar ellenzék választási kilátásai A magyar választási kampány teljes erővel folyik. Az egységes párt, amint a jelekből meg lehet állap tani, idegesen nézi az ellenzék pozíciójának folytonos erősödését Bethlen I íván miniszterelnök vasárnap Egerben volt és beszédjével végre ismertette az egységes párt programmját. A párt külpolitikai téren biztosítani akrrja Magyarország nemzeti függetlenségét és véget akar vetni az ország beiső életébe való külföids beavatkozásoknak. Az egy séges párt a keresztény erkölcsök ideálja alapját nemzeti demokráciát, egyenjogúságot, polgári rendet és a fel kezeíi béke helyreállítását ígéri belpolitikai programmjának. B-thien egri beszámolóján elősző' beszelt a nyilvánosság előtt Génuáról. A magyar delegáció — mondt Bethlen — sok tapasztalattal tért vissza. Génuában tudtuk meg, hogy bizonyos cselekvések és nyilatkozó lók mennyire ártanak az országnak. Súlyosan ártanak azok a hibák amelyek nem régen történ ek és azoknak jóvátétele az ország létérdekéből kifolyólag fontos. Az ellenzéki pártok hosszú szüne' után április utolsó vasárnapján rendkívüli hevesen vették fel u bél ? választási agitációt. A vidéken majdnem minden kerületben tartottak a? ellenzéki pártok egy-egy népgyülést. A megtartott gyűlések hangulatábó arra köv tkeztcmek, hogy reménveí! beteljesülnek a választásokon. Sán dór Pál akciója fontos eredményeket hozott, mert újabb reményeke. nyitott cbban az irányban, hogy o liberális front egységét a bndapest választásokon mégis csak s keriiln fog megőrizni. Ebben az irányba! folynak most a pártok közölt a tárgyalások, amelyek ha sikerülnek, a liberális polgárság egységes tábor ban vonul fel a választásokon. Kifosztottak C£y osijeäxi ékszerüzletet — Osijeki munkatársunktól. — Rendkívül vakmerő módon követett el betörést és üzletfoszto gat ást egy ismeretlen betörőbanda, amely a város legforgalmasabb részén, a középpontjában levő népes Kapucinus-utcában valósággal teljesen kifosztott egy ékszeres boltot. A vakmerőén elkövetett betörés részletei a kővetkezők: Szombat éjszakán a Spingarn E. és Társa ékszerkereskedő-cég üzletébe, amely a Kapucinskauiica 8. számú házban, a Royalnagyszállóval szemben van, betö rők hatoltak be. Az éjszakai látogatók az elegáns üzletbe az udvar felől hatoltak be, még pedig a padlásról, amelynek ajtaját — mint a vizsgálat megállapította — valaki feledékenységböl nyitva hagyta, vagy pedig a betörők valamelyike volt az, aki napközben kinyitotta a padiásajtót. A betörők a padláson fölkeresték azt a pontpt, amely pontosan az üzlethelyiség fölött volt, aztán fö!feszítettéi és fölszedték ott o tető deszkáit. Az igy keletkezett nyíláson aztán leereszkedtek a ékszerészüzletbe, ahol aztán ké nyelmesen és serényen munkához láttak. : A nagy üzletben összeszedtek minden, a kezeügyükbe eső és páncélszekrénybe nem zárt ékszer- és egyéb tárgyat, az egészet összecsomagolták, aztán teljesen észrevétlenül eltávoztak és a házból is sikerült kijutniok, anélkül, hogy a történteket akárki is észrevette volna. A vakmerő betörést csak reggel nyolc óra tájban vette észre az ékszerészüzlet egyik tulajdonosa, aki azonnal értesítette az esetről a rendőrséget, amely megkezdte a nyomozást, azonban eddig minden eredmény nélkül. Az összes kar meghaladja a 250.000 koronát. A génuai ügyek a minisztertanács előtt — Cáfo'ják a Pasics és Nincsics kßsti ellentéteket — Beograd. Hétfőn este a minisztertanács ü ést tartott, melyen Nincsics külügyminiszter referált a génuai konferencia eseményeiről. Szóba kerültek a Génuában hozott határozató- is és a minisztertanács teljes egészében jóváhagyta a delegáció munkáját. Tárgyalták még az ezután szóbajöhető kérdéseket és ebben s ekinietben megadták a külügyminiszternek az utasításokat. A rapallói szerződés tekintetében >z olaszokkal folyó tárgyalásokról is "leszámolt Nincsics; a miniszter'anács megáll,api'otta, hogy e tekin •’tben a . külügyminiszter pontosan betartotta a kormány utasitásait. Újból elhatározták, hogy a rapallói szerződés szigora végrehajtása mellett továbbra is ki fog a kormány tartani, Sforza leveleiének figyelembevétele nélkül. Ezután a belpolitikai ügyek tárgyalására tértek áí. Nincsics ekkor elhagyta a minisztertanácsot és Pasics miniszterelnökhöz ment. Héifőn este 11 órakor Nincsics külügyminiszter visszautazott Génuába. A sajtóiroda cáfolata Beograd. A külügyminisztérium sajtóirodája hivatalos kommünikét ett közzé, melyben határozottan megcáfolják egyes lapoknak azt s hirét, hogy a külügyminiszter, valamint a miniszterelnök, illetve a kormány többi tagjai között az olaszokkal folyó tárgyalások miatt né zete térések lettek volna. A bánáti magyarság vezetői a magyarság politikai mozgalmáról és kaltursservezkedéséről — Várady Imre dr. és Vinczehidg Ernő dr. nyilatkozatai A vajdasági magyarság harmadfélévi némaság után imponáló megmozdulással adta jelét a maga ereiének akkor, amikor rövid idő e:őit negindu tak a Magyar Párt szervezi munkálatai. Bánát, Bácska é* Baranya magyarsága, mint az orzág teljesjogn polgársága kilép a •»olitikai fórumra. A politikai megmozdulással együtt a magyarság kulturális életét is kezdi á hatni az ■leven élet követelése. Ezekről a ké désekről beszélgeeít a Báceirrgyei N pló munkaársa Várady Imre dr.-ral, a báná i magyarság k'váló, nagytudásu és e m gyár tí'megek .föltétien bizalmát Ivező politikai vezérével, vala nint Vinczehidy Ernő dr.-al, aki m nt a Torontáli Matyar Közművelődési Egyesület ügyvezető igazgatója, a bánáti magyar kulturmoz».alom egy k legkimagaslóbb alakja s legmegbecsültebb vezére. Várady Imre dr. i bánáti magyarság politikájáról ezeket mondotta: — A suboticai magyar szervezkedési mozgalom bennünket úgyszólván készen talált, csupán még afelett nem döntöttünk, hogy mikor lépjünk a nyilvánosság elé. A suboticai megmozdulás után, tennézetesen mi is rögtön akcióba léptünk és ma már gyönyörű eredményekre tekinthetünk vissza. A magyar tömegek nagy lelkesedései fogadták a Msgyai Párt megalakulásának hirét és a magyarság, úgymint a Bácskában, a Báf á^ban is 4 Magyar Párt programmja alap ján áll. — A nagygyűlés után, tehát már néhány héten belül nép?yü!ésefcer fogjuk ismertetni Debelvácskn, Túr kibecsej, Magyaritebe, Magyar csűrne és a többi községek népével i pártprogrammot. — Hatóságaink — s ezt örömmel iigtml. ie — a itivíiy szélié mében nem gördítenek akadályokat munkánk elé, ellentétben egyes oácskai helyi hatóságokkal, Bánátban minden jegyző, szolgabiró tudja •ízt, hogy amikor hivatalosan Pasics miniszterelnökhöz fordultak, hogy adjon utasításokat a magyar szervezkedés dolgában, ő azt felelte: nézzék meg az alkotmányt, ha azt mit a magyarok cselekszenek az alkotmány megengedi, senki utjokba nem álíhat. — A magyar párt jövendő munkája elé na<íy és benső örömmel tekintek. A vajdasági magyarság törhetetlen egysége s kulturális ereje olyan t nyerők, amelyekkel minden körülmények között számolniuk kell azoknak, akik a Vajdaság sorsának intézői. Vinczehidy Ernő dr. i Torontáli Magyar Közművelődési egyesület működéséről a következőket mondotta: — A Közművelődési Egyesület 1918. Októbere után beszüntette működését, mig 1920-ban, amikor az egyesületeknek fel kellett terjeszteni alapszabályaikat jóváhagyás végett, a mi alapszabályainkat is jóváhagyták. Az Egyesület központja Becskereken van, de több helyen fiókjai is vannak. Eddig Debeljacsán, Magyartordán, Magyarcsernyén Turskibecsején,' |Torcntá!oroszin és Szanádon állítottunk fel fiókokat, a szervezés azonban most van folyamatban. Az egyesületek eddig matinékat, -■lőadásokít rendeztek, könwekkri látják el tarjaikat, olvasótermeket állítanak fel. Olvasótermeinkben nem csak a magyar polgári intelligencia fordul meg, hanem a munkásosztály ás földmű!esosztály is. A Közművelődési Egyr sülét a bánáti magyar kultur« fejlesztése és fentartáse terén missziót teljesít, így minden magyarnak kötelessége, hogy azt támogassa. Az erdélyi magyarság vitája — Bernády beszédének hatása —« Utasítás vagy egyéni felelősség Megírtuk, hogy az erdélyi magyarság köréből milyen elégedetlenséggel fogadtak az erdélyi magyarság egyetlen képviselőjének, Bernády Györgynek a román kamarában tartott beszédét, melyben Bernády az erdélyi magyarság sérelmét tárta fel. Hangok emelkedtek az Erdélyi Magyar Szövetségben is, melyek tullanyhénak tartották Bernády beszédét. A beszéd körüli hullámzás tovább is gyűrűzik. Most megszólalt e kérdésben egy nagytekintélyű romén politikus is és a következőket mondta: — Hallottam arról az idegenkedésről, amellyel a beszédet Önök otthon fogadták. Az én véleményem azonban az, hogy nem ítélik meg helyesen a helyzetet, Az erdélyi magyarság ugyanis kétféle politikát folytathat. Vagy követi azt az utat, amelyen eddig haladt, kívül marad a parlamenten, s odahaza passziv gravaminális politikát üz. A magyarság súlya olyan, hogy magatartásával még ebben az esetben is előbbutóbb számolni kell, habár természetesen ebben az esetben kiteszi magát annak a súlyos helyzetnek, hogy a parlamentben róla nélküle határoznak. — Ha azonban a másik utat követik, t. i. belátják azt, hogy mégis csak a parlament irányítja az Önök sorsát is és elébe akarnak vágni annak, hogy kedvezőtlen határozatokkal megnyomorítsák a magyarság egész életét, szóval ha le akarják vonni a parlamenti aktivitás minden konzekvenciáját, akkor kétségtelenül keresni kell azt a módot, ahogyan belekapcsolódhatnak a romén parlament munkájába. Ennek pedig egyetlen útja az, amelyet Bernády követett Biztos tudomásom van arról, hogy Bernády beszéde komoly meggondolásokra késztette a kormányt. Gyárfás Elemér főispán, a kitűnő publicista is’nyilatkozik Bernády beszédéről. Szerinte itt tulajdonképen egy fontos elvi kérdés tisztázásáról van szó. Az a kérdés ugyanis, hogy az erdélyi magyarság parlamenti képviselőinél az általánoselfogadott modern egyéni felelősség elve érvényesüljön-e, vagy az utasítások rendszere. Gyárfás véleménye szerint csakis az egyéni felelősség elve helyeselhető. A magyar képviselők éppen olyan illetékesek a magyarság nevében nyilatkozni, mint a Magyar Szövetség intézőbizottsága. tsxEoxsnixjrjcoxaxsncoxiacc^ I 1
