Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-21 / 139. szám
V r2. oldal. BACSKféGYEI MRD Í922. májas 21. Vas siremféKet kapnak a Hősi halottak — Eladják a gránit-köveket — A városi és katonai vegyes bizottság, amely pénteken délelőtt a Sentai uti temetőben helyszíni szemlét tartott, úgy határozott, hogy a hősök emlékművének vagyonát arra a célra fogja felhasználni, amjre azt az adakozók eredetileg is szánták; a hősök sirhelyének méltó megjelölésére. öt év óta feküsznek már a temetőben a hősök monumentális síremlékéhez vásárolt gránitkövek, amelyeket azonban nem lehet felállítani, mert az eredetileg tervezett emlékmű felépítése, a kövek megfaragása, százezreket emésztene fel, ez az összeg pedig nem áll az emlékmű-bizottságnak rendelkezésére. A vegyes bizottság tehát, melynek a város részéröl Tabakovics Miklós helyettes-polgármester, dr. Sztipics Károly városi főügyész, Karakasevics Gábor rendőrfőkapitány és Petrovics Koszta városi főmérnök, a katonaság részéről pedig Iiazarevics ezredes, helyőrségi parancsnok a tagjai, úgy határozott, hogy a közel félmillió korona értékű gránitot eladják és a befolyó összegből minden sirt külön diszitenek fel. Ä. katonák sírjait a temetőtől kerítéssel elkülönítik, minden sirt díszes Vaskerítéssel és vasból való síremlékkel látnak el. A fennmaradó összeget az alapítványnak készpénzben még meglevő 15.000 korona vagyonával együtt a sirok gondozására fordítják. A katonasiroknál már megkezdett Krisztus-kép építését befejezik. A tervet a bizottság a városi tanács elé terjeszti, melynek jóváhagyása után a 90 köbméter gránitkő eladására árlejtést tűznek ki és hamarosan megkezdik a temetői emlékek felállítását. Csavarokkalfelemelik a háztetőt és úgy építenek negyedik emeletet a harmadikra Budapestről írják: Érdekes építkezés folyik a József-tér egyik házában. A Gerbeaud-épülel mellett álló háromemeletes házra, ahol a Magyar Forgalmi Bank van, egészen újszerű módon építenek rá negyedik emeletet. Az építkezés úgy történik, hogy a háztetőt le sem bontják, hanem fokozatosan felemelik olyan magasságra, hogy a negyedik emeletet alája építhessék. Eddig olyán esetben, amikor egy házra újabb emeletet építettek fel, az építkezés úgy történt, hogy a háztetőt szétbontották. A harmadik emeleten levő lakások bérlői természetesen ezalatt kénytelenek voltak lakásaikból kiköltözködni. Az újabb emelet elkészülése után a háztetőt ismét ráépítették az újabb emelet fölé. A József-téren folyó mostani építkezés ennél a régi eljárásnál célszerűbb. Az újabb emelet építkezésének ideje alatt a harmadik emelet lakói továbbra is nyugodtan lakásukban, maradhattak. Ez az újabb építkezési mód a következőképpen történik: — A háztető gerendázatát jelenlegihelyzetéből kimozdítván, amerikai csavarok segítségével a háztetőt két részben fokozatosan a megkívánt magasságig emelik. Ezalatt a kőművesek, áz emelkedő tető alatt építik až uj emelet falát. Naponként mintegy liorminc centimétert tett ki az emelés, úgy hogy a munka mintegy három hét sfaU lefjesen befejeződóti. Ilyriiódon sikerült elérni, hogy a harmadik emeleti lakók, akik az építkezés egész tartama alatt beiímaradhattak lakásaikban, az idő viszontagságai eilen Is meg voltak védve, «senkSvöl pedig ebből az eljárásból az az előny is bekövetkezett, hogy a hetvenéves épület tetejét teljes egészében és épségben újra föl lehetett használni. rwvMvWwWwwWwWlrwwWWwWwww«’WWWwwW Az SHS belügyminisztérium vádjai az Ébredő Magyarok ellen — Az államvédelmi osztály hivatalos jelentése — A belügyminisztérium államvédelmi osztálya a kővetkező hivatalos Jelenjést adta ki „Annak az akciónak folyamán, amelyet az idegen, államellenes propaganda letörésére folytatnak a hatóságok, az utóbbi időben az országhátá: rok különböző részein nagy számú veszedelmes külföldi propagandistát fogtak el, közöttük szerb-horvát-szlo-r véneket is, akik az állam ellenségeinek szolgálatában álltak és akiket különböző, a propagandára vonatkozó feladattal bíztak meg. Közöttük egy különösen veszedelmes egyént, a horvát Matkovilyot, aki az Ébredő Magyarok Egyesületének volt agilis tagja, sikerült ártalmatlanná tenni. Az eddigi kihallgatások folyamán az agitác'.ónak igen sok részlete került napfényre, amelyek mind Magyarországból indultak ki és az SHS. állam ellen irányultak. Hogy céljukat elérjék, különös súlyt helyeztek a határmenti katonai csapatok közötti propagandára, azok között te elsősorban a horvátckra, az oroszokra és az albánokra. Érintkezésbe léptek a hasonló szándékú olaszországi, bulgáriai és albániai komitékkai, hogy egyidejűleg intézzenek fegyveres támadást, amelyre vonatkozólag már részletes terveket is dolgoztak ki. Memorandummal fordultak ezek a génuai konferenciához is s a memorandum alá nem létező neveket Írtak. Most végül merényleteket terveztek az ország vezető politikusai ellen. Erre a célra már ki is Jelöltek bizonyos embereket." A hivatalos Jelentés tehát vádat emel a budapesti Ébredő Magyarok Egyesülete ellen. Miután az utóbbi időben sűrűn mutatkoztak olyan jelek, amelyekből arra kell következtetni, hogy bizonyos körökben nem idegenkednek attól, hogy Magyarországon történő dolgokat a Vajdaság magyar* ságának rovására Írják, rá kell mutatni arra, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete rendbontó törekvéseivel eddig a magyar kormánynak is sok gondot okozott. Sajnálatos, hogy a magyar kormány nem tud velük szemben olyan erélylyel fellépni, hogy működésűkkel legalább az utódállamok magyarságának ne ártsanak. Ki* Cseremov volt topalai főszolgabírót hatszoros rablógyilkossággal vádolják — Elrendelték ellene a vizsgál ltot — Cseremov Dragomir. ... A Bácsmegyei Napló révén az egész ország megismerte ezt a nevet. Hónapokon át harcolt a lap Cseremov miatt, amikor ö. volt a topclai járás főbírája — terroi főnöke. Hónapokig ártott amíg a politikai elfogultságot meg lehetett győzni arról, hogy mérhetetlen kára az országnak, ha egy járás élén olyan emberek álnak, mint Cseremov Dragomir. Sorozatos erőszakosságainak, törvénytelenségeinek akkor csak egy magyarázatot találtunk, azt, hogy a fopolai főszolgüfciró — őrült. Most a suboticai 10; vényszék előtt olyan akták fekszenek, amelyeknek a hatása alatt lehet hoey rövideden meg kell változtatni előbbi véleményünket. Az akták rablásokról, gyilkosságokról beszélnek, az akták vádolnak és azt mondják, hogy Cseremov nem őrült . . . Nem akarunk elébe vágni, az eseményeknek — a független bíróság ítélete a mi elégtételünk lesz, — de egy tényre, amelyet a biróság már végleg eldöntött, már most is hivatkozhatunk. A legfőbb semmiőszék a hozzá felterjesztett iratok lapján kimondotta, ho^f Cseremov Dragomir nem volt dobrovoljac, hanem kaionaszökevény. Rá kell erre mutatnunk, med jól emlékezünk, hogy Cseremov még mint rettegett főbíró, a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt az asztalt csapkodva f nyegetözött, hogy ha nem hagyju' abba a támadásokat, ő majd elégételt vesz magánsk. — Én dobrovoljac voltam, én meg tudom még mutatni egy magyar lapnak, hogy ki vagyok. Hát nem volt dobrovoljac Cseremov Dragomir. Katonaszökevény volt. De ez az adat szinte jelentéktelen az aktahalmaz többi vádjaihoz képest. Most pedig átadjuk a szót törvényszéki tudósítónknak, aki a folyamatba tett vizsgálati ót és az ügy részleteiről a következő tudósításban számol be: Cseremov Dragomir dr., volt topolai főbíró, ez idő szerint novisadi ügyvéd ellen rablógyilkosság vádja merült föl, az eljárás azonban mind ez ideig azért nem indult meg, mert dönteni kellett a hatásköri kérdésben. A vád tárgyát képező bűntényekben ugyanis Cseremov szerb önkéntest, tehát katonai minőségben követte cl és igy ügyében a hadosztály biróság lett volna illetékes eljárni. Az eljárás során azonban alapos kételyek merültek föl abban a tekintetben, hogy Cseremov vaőbari szerb önkéntes volt-e s ezért előbb ebbe az irányba terelődött a vizsgálat. A polgári biróság kétségbe vonta Cseremov katonai mivoltát és a saját illetékességét állapította meg. A bünügy iratai most érkeztek le a semmitőszéktől, amely, mint a legfőbb bírói fórum, kimondotta, hogy a Cseremov-ügy elbírálása a polgári büntető bíróság hatásköre alá tartozik, mert beigazolást nyert, hogy Cser* mov sohasem volt dobro voljác, hanem kaionaszökevény és igy bűncselekményeit nem mint katona, hanem mint polgári egyén követle el. A legfőbb itélőszék a suboticai törvényszéket bízta meg az eljárás lefolytatásával és ide tette át bűnügy iratait. Az itteni államügyészség indítványa alapján Marasics Koszta vizsgálóbíró elrendelte a vizsgálatot Cseremov ellen. A vád szerint Cseremov 1918 augusztus hő elején Kasanban (Oroszország) két fegyveres katonával megjelent egy hadifogoly kórházban és otí az egész egészségügyi személyzetet elfogta. A kórházban működtek Schwarz Gáspár dr. ezredorvos, Szende Pál dr. ezredorvos (Budapestről), továbbá Ferenesz Károly, Klein és Kirschbaum Náthán szigorló orvostanhallgatók. Ezektől elvette pénzüket, őrtéktárgydkat s azután egyenként a kórház udvarába vezettette ókét, ahol kihallgatásuk után egyenbiat és kfllSn-ktlSn mind agyonlővette. Majd augusztus ÍO-én, ugyancsak Kazán városában a protestáns lelkésztől megtudta, hogy nála tartózkodik egy Gottlieb nevfi bécsi orvos. Ezt szintén elfogta, elrabolt tőle 20.Ó0Q rubelt. Ezután az orvost meggyilkolva találták. Végül augusztus 8-án, Kazánban Schwerer Marton suboticai medikustól pénzt vett el, bizonytalan üszögben továbbá órát és egyéb értéktárgyakat, súlyos fenyegetések utján, azt mondva neki, ha mindezeket nem adja oda, leüti. Később Schwéremek azt mondottá, hogy nagy szerencséje van, hogy életben maradt és talán azért nem jutott a többiek sorsára, mert mikor az „általános kérdéseket-“ intézte hozzá, azt mondotta, hogy suboticai születésű. A vizsgálatnak lesz a föladata, hogy az irtózatos vádak tekintetében tiszta helyzetet teremtsen. Ebből sz ügyből kifolyólag egyébként Cseremov már le is volt tartóztatva. Az eljárás ugyanis a katonai biróság előtt indult meg ellene. Akkor nyomban le is tartóztatták. Szabadlábra akkor került, amikor a hatáskör eldöntése v^etí a legfelsőbb bírósághoz kerültek az iratok. Ekkor, miután annak döntéséig az eljárást nem lehetett ellene folytatni, szabadlábra került. Most, amikor az eljárás a polgári biróságnál indul meg ellene, újra határozni fognak letartóztatása kérdésében. pqmmB!xo.ixp-U',jjdi ,n n Ji.jr.1c4 Férfi ós női ruhákat 100 év éta fest es tisztit USVETH IST VÁM |kelni efestő $ veyyttsztlíógyár SOMBOR | kékiestó gyárétól ké.Jen miniét és ajánl ltot. trrmaciaxiuLLiLix^
