Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-19 / 137. szám
/ 4. oldal. BACSMEGYEi NAPLÓ 1922. májas 19. A magyar jóvátétel kérdése A lerongyolódott ország — A hibás termelés —- A Matin a követelések enyhítését sürgeti — De cár a annak, hogy Magyarország Európa egyik legnagyobb a«rikultur állama, még sem képes agyobb mennyiségű búzát exportálni, mert az érvényben levő gazdálkodási mód nagyon helytelen és kárára van az amúgy is alaposan A párisi „Matin“ ma ide érkezeti szám b n a lap egyik vezetőhelyén két hasábos cikk jelent meg. M. E. ALazy tollából „Les rénarations" címmel, melyben M. Aigazy, a francia jóvátételi bizottság budapesti kiküldöttje a magyar jóvátételi kérdést tárgyalja. Mindjárt a cikk kezdetén megállapítja, hogy mikor a múlt év november 4-én Budapestre érkezeit a m gyár gazdasági viszonyok tanulmányozása céljából, melynek az lett volna az eredménye, hogy mennyit tud fizetni Magyarország — rögtön arra az álláspontra jutott, hogy az a ké dés sokkal nehezebb, mint azt Párisban gondoiják. Nem lehet Ítéletet mondani az országról, ha csupán a gazdasági tényezőket, vasutakat, erdőket, állatállományt stb. vizsgálja meg, — hanem az ország helyzetét mindenféle szempontból beható tanulmányozás alá kell vetni. A jóvátétel kérdésére a választ megadni egyike a legnehezebb feladatoknak. Sah-os kérdés marad még hoczsasn ideig, hogy vájjon tudna-e egyáltalában az ország fizetni és (ha tud: mennyit? Fontos dolog, hogy Franciaország teljesen -tisztán lásson ebben az ügyben. M. E. Al< azy aztán a továbbiakban igy folytatja: kifosztod országnak. A termelés egy általában nem kielégítő. Az iparról szólva, megállapítja M. Aigazy, hogy a háború előtt jóformán csakis Budapestre és környékére szorítkozott az ipar és kereskedelem. Ezáltal nagyon hátra maradt a nyugati viszonylatban. Magyarország pénzügyei teljesen le vannak rongyolva. ÉvesJdnt IS—20 milliárd deficit mutatkozik az állam háztartásában. A cikket a következőképpen fejezi be: Az emberiesség, az igazi humanizmus nevében nem lehet nézni, hogy a" az ország éhen pusztuljon. Fém lehet túlzott követelésekkel elöállani. A kis emberek ebben az országban a tönk szélén állnak, mindenüket eladják. Még a ruháikat is. Az ország súlyos gazdasági krízisben van. Meg kell védeni a magyarságot és fel kell segíteni, hogy újra élni tudjon. Ez a nép fizetett a legtöbbet a legyőzőitek közül, pedig talán nem is egyedül hibásak a világkatasztrófa fölidézésében. Appoevi nagy liberális párt megalakítását sürgeti — A magyar politika eseményei — A magyar választási harc mindinkább elvadul. A rendőrtisztvisflöket úgy látszik erélyesebb fellépésry utasították, mert egyre-másra fordulnak elő olyan esetek, hogy az ellenzéki népgyüléseket rendőri közbelépésre feloszlatják. Haller Istv n után most Andrássy Gyu'a budapesti gyűlését osziatti fel egy rendőri tisztviselő. A kormánynak ez az eljárása a keresztény ellenz - k t, amely pedig bizonyos kérdésekben egyetértett a kormánnyal, rendkivüimód elkeseríti és a pártvezérek nyilatkozataikban egyremásra hangoztatják, hogy az öszszeülö parlamentben a kormányt felelősségre vonjak a most lejátszó d> eseményekért. Csütörtökön Budapesten zászló; bontott a gazdasági politikai párt, melynek budapesti déli kerületi lisztavezetője Gratz Gusztáv volt külügyminiszter. Gratz Gusztáv támogatására felszólalt Apponyi Albert gróf is. Gratz és Apponyi legitimista beszédeikben támadták a kormány politikáját, antidemokratikusnak es reakciósnak bélyegezték, mindketten követelték egy nagy liberális és legitimista párt megalakulását. A hatvani kerület ellenzéki képviselőjelöltje, Búza Barna visszalépőt a jelöhsé tői, helyette Pap József ottani i s lép fel függetlenségi prog 'um í. Miskolcon Huska Vilmos ipartestületi elnök a nemzeti demokratapá t jelöltje. Támogatására csütörtökön leutazott Vázsonyi Vilmos, aki ott hős?" szabb beszédet mondott. — Az ut, — kezdte beszédé’ Vázsonyi — amelyen haladnunk kell, nem lehet más, mint az az ut amelyen a Nyugatnak kis nemzetei haladnak, az egyenlő jognak, a közszabadságnak, a kultúrának, a nemzeti egybeforrottságnak útja. Ezután az egységes párt bírálatára tért át. Nevezhetem-e egység nek — mondotta — ha valaki párosítani akarja a nappalt az éjjel, a tüzet a vízzel, az ébredést a fekvéssel ? Mert bizonyos, hogy vagy ébredek, vagy lefekszem, de a kettőt egyszerre megtenni csak az egységes párt tudja. Vannak ott a kisgazdák mellett latifundium-tulajdonosok is. Amikor itt volt Magyarországon egy külföldi diplomata és kérdezte főiem, hogy hogyan is van az, hogy az úgynevezett kisgazdák között latifunciam-tulajdonosok is vanmk, azt mondtam neki, értse meg, Magyarországon uj lelki betegség keletkezett. Eddig csak a nagyzási heborfot ismerték, mos itt van ennek az ellentéte, a kicsiségi hóbort. — A latifundium-tulajdonosok kisgazdáknak képzelik s kisgazdáknak nevezik magukat. Ott van azután az uj Dózsa György, akit izzó vastrónon meg nem égelének, de piros bársonyszékbe betevőnek és onnan kiemelének. £s ott van a kétféle különítmény, az egyik a Wolff—Vass-féle különítmény, ? másik az ó-szabadelvü Heinrich párt és a bold-gomiékü Lukács-féle i különítmény, nemzeti polgári alapon és a kormánytól engedélyezett meg nem alkuvó, de a minden támo gatására számitó szabadelvű párt. Ezek a küíö itmények néha vitába is bocsátkoznak egymással, amelyet azonban nem szabad senkinek sem csodálni. Páros és páratlan napokon, hol az egyik, hol a másik háborog és felmondja a kormánynak az engedelmességet. Az egyik azzal vádolja a másikat, hogy elárulja a kurzust, a másik pedig azzal, hogy elárulja a szabadeívü6ég<*t. De azért ők mindannyian egy apának gyermekei és ugyanannak a zenekarnak a tagjai és ha más és más hangszeren játszanak is, a jövedelem közös kasszába folyik és a költségek közös kasszából fedeztetnek. Vázsonyi beszédének nagy sikere volt. Leszállítják a német jóvátételi összeget — Pierpont Morgan javaslata — Berlin. A Chicago Tribune szerint a Párisban összeülő kölcsönügyi bizottság körében a német jóvátételi kötelezettségeknek 70—-SO millió aranymárkára való leszállítását mérlegelik. A Westminster Gazette szerint a City egyik ismert bankárja Pierpont Morgan javaslatait, a következőkben jelölte meg: A szövetségesek'tözött létesitendő megegyezéssel a jóvátétel»’ kötelezettséget olvan összegre keli leszállítani, amelyen józan észszel teljesíthetőnek lehet találni. Német pénzügyi és politikai körökben a javaslatot komolynak tartják s attól kedvező eredményeket várnak. A helyzete: ngy ítélik meg, hogy bár optimizmusra ok nincs, reménykedéssel lehet a fejlemények elé nézni. Hányán élnek egy mulatóvendéghol? — Egy kis statisztika — Ar éjszakai lokálok mulató vendégei keserű, vagy boldog kedvükben, az éjszakai mulatozás féktelen perceiben — cigányzene mellett, bor, vagy pezsgő mellett — a lumpok tradiciós könnyelműségével bizony szórják a százasokat. Az éjszakai mulatóvendág — az egyik elszántabban, a másik jőzanabbul — olyan valaki, akit a főpincér röviden és találóan „palidnak szokott nevezni. Ezek a „palik", ezek a mulató vendégek az éjszakai lokálokban mindig otthagynak néhány ezer koronát. Ők jelentik a hauptreffert, rájuk van bazirozva minden éjszakai kocsma, bar és orfeum. Két-három mulató vendég és kész az üzlet — mondotta a föpincér a Salome-bárból. A vendég, ha jó Kedve lesz, iszik tiz-tizenöt üveg pezsgőt, ad néhány száz koronát a cigánynak és minden rendben van: a tulajdonos keres, a főpincér keres, a pincérek keresnek, a virágárus asszonynak is jut néhány dinár és a garderobos sem marad ki az üzletből. Nem is hiszi az ember, hogy hányán élnek egy mulató vendégből. Suboticán például, ha valaki bemegy egy az egyik éjjeli mulatóba mondjuk a bárba és nótázással od^ se neki, elmulat néhány ezer koronem kevesebb mint száz embert I ment meg a holnapi kenyérgondoktól. Van a lokálban ugyanis hat pincér, tizenhét artistanő, garderobos, jegypénztáros, zongorista, öt konyhaszemélyzet, igazgató és egy tizennégy tagból álló zenekar. Ehhez számítsuk hozzá a családtagokat, a gyereket, asszonyokat, akik pontosan harmincnyolcán vannak és akik mind ebbő! élnek, abból a pezsgőből, borból, könnyelműségből, amit az éjszakai lumpok fizetnek meg hajnaltájt a főpincérnek. De ez csak egy kis része a suboticai éjszakának. Gondoljuk el, ebben a sok korcsmában és egyéb külvárosi lokálban hány ember sürgölődik és hányán élnek egy nap mulató vendégekből. Az a sok ezer korona, amit Suboticán egy éjszaka i hazardíroz a jókedv, vagy a szo, ^ruság, hány felé esik szét, hány ues s/ájnak visz kenyeret, hány szegénységet ment át a holnapokba* Ka úgy össze lehetne szamiíani, ha biztos statisztikát lehetne vezetni Subotica éjszakájáról, nagyon érdekes számok derülnének ki. Megtudnánk belőle, hogy a „palikéból hányán élnek itt ebben a városban és azt is megtudnánk, hogy a lumpok könnyelműsége hány embert emel ái a gondok hétköznapján. Egy Vrangel ezredes bűnténye Velikikindán A Vrangel-hadsereg botránykrónikája egyre növekszik. Nem múlik el úgyszólván egyetlen nap, hogy a Vrangel-hadsereg oroszai valahol ne kerüljenek összeütközésbe a törvénnyel. A bolgár kormánynak még több baja volt velük. Először az történt, hogy a „Vrangel haditörvényszék“ több száz embert kivégeztetett bolgár területen, még mielőtt a kormány közbeléphetett volna, most pedig az egyik legelőkelőbb szófiai hotelban letartóztatták Szamohvalov ezredest és társait, akikről kiderült, hogy összeesküvést szőnek a bolgár állam ellen. Most legutóbb Velikikikindánegy orosz ezredes követett el olyan bűntényt, • amely jellegzetesen ázsiai importu és amiről a vajdasági városokban még nem igen hallhattak. Csernojrazrev Boris orosz ezredes, aki állandóan Velikikikindán tartózkodik, bestiális módon erkölcstelen merényletet követett el egy közkatona ellen, aki a kikindai helyőrségben teljesít szolgálatot. Az ezredest az ottani rendőrség azonnal elfogta és a városházára kisérte. A lakosság időközben tudomást szerzett a bestiális ember cselekedetéről és felbőszültén követte a rendőri fedezettel a városházára tartó ezredest. A lakosság dühe olyan elkeseredett volt, hogy ha a rendőrség közbe nem lép, súlyosan inzultálták volna az ezredest. Az üggyel Velikikikinda lakossága erősen foglalkozik és általános az a kívánság, hogy a várost szabadítsák meg a munkanélküli, kétes erkölcsű Wrangel-lovagoktóL akik még mindenütt igen sok gondot kellemetlenséget és munkát adtak a hatóságoknak. *
