Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-16 / 134. szám

6, olda1'

BACSMEGYEI NAPtö

1922. május 16.

>— vám magának fogalma arról, hogy Jcilyen lesük mjsokat és milyen kozctás

festékeket eszik a mai cselédek mellett a nagyvilági dáma ? — ebéd után egy negyedórái, mondd tiz percnyi pihenést engedhetek meg magamnak. Azt a negyedórái, amit most megduplázva magának ajándékoztam. Mert rohanni kell. Hol itt, hol amott van gyűlés, értekezlet; választmányi ülés. Itt a Nőegylet szervezkedik, ott a Patronázs, klikkek születnek, cotteriak halnak meg, most Cgy elnöknöt akarnak elfogyasztani a fiatalok, a múltkor egy titkárt, most teadélutáni kelt rendezni, aztán egy Eleven Ujsáedt — irtózatos,’ irtózatos, irtózatos. Mindig harag, mindig féltékenység, mindig személyi ellentétek, versengés és tülekedés s a müidennapi fáradságnak, a hónapokon keresztül való időknek még az a jutalma sincs meg, hogy ránkköszönjön egy kis gyerek, akivel igazán jót tettünk. Ez ezekben az időkben még flörtölni is muszáj egy kicsit, mert ez a múlt századbeli négykezes most újra divat lett a társaságban. Természetesen a zongoraksséretet más látja el és mi csak a szavakkal játszunk. Bókra cinizmus, elmésségre szentimentális eliágyuíás az atout, kész receptje van az egésznek. mint a bórsatónak.

— Azután eljön az est . . . Es akkor — nos akkor megint menni kell. Akkor kezdődik a törzsek . vándorlása. Mert kialakulnak társaságuk, melyeket rendszerint nem a jóérzés, hanem a. feszítő erő tart össze és hol itt. hol ott jelennek meg, barátságos összejövetel címen, hiszen a meghívón is csak egy csésze teára szól. Nincs az a versengés, amit ebben kifejtenek. Mindenki túl akar tenni a másikon, mindenki többet akar nyújtani, mint a másik s a sok költségnek és fáradságnak a vége: valami halálos unalom. Természetes is, hisz ezeket az embereket nem az egy' más kívánása, hanem a „társadalmi álfás“ hozza össze. A férfiak leülnek és kártyáznak, a nők leülnek és pletykálnak, — ez a társadalmi élet. S mindenki vigyáz, hogy legalább éjfél utánig maradjanak nála a .vendégei, nehogy : megbukjék a zsur. És akkor az est mesélni kezd kisebb, nagyobb, legnagyobb toaletté gondokról, amik megkeserítik az emberek minden falatját. Es másnap, amikor el szeretné intézni őket, a vacsorawondok támadnak rá. Shyla és Charibdis, ez a kettő — ha vacsorát adok nem lesz uj ruhám; ha uj ruhám lesz, nem adhatok vacsorát. De azert mégis mindig adok vacsorát és mégis mindig lesz uj ruhám.

Ez a dáma haláítánca és ezért érkezik haza minden éjfél után végkimerüiéssel, holtfáradtan. És jó, hogy akkor a függöny legördül és senki se látja, hogy a nagy világi hölgy hogyan hull le ágyára és hogy fáradt feje hogyan csuklik félre, a puszta anginon, mert a búzát, amit Babette reggel kávéval leöntött, még mindig — nem száradt meg.

— Akar még többet:?

— Oh, nagyon elég, nagyságosr asz' szunyom.

Azután szó néiküi kezet csókoltam és eltávoztam a nagyvilági hölgytől. A mártírok megérdemlik a kézcsókoi.

I

SZOBKEARÜHÁZA

SUBOTICA

Náfeni vásárolt aráknál

m% kedvezmény

Palfcs reggel

Reggelt öt óra. ©pálos, tejssinü ködpára úszik a levegőben. Az ég borús, hamuszinü, kuszán szétömlő felhők lustálkodnak a park fölött. Csípős, hűvös a levegő. A park sétányai némák, kihaltak. Négy, jóleső csönd nehezedik az utakra, a tóra. A viliik elrejtőztek a fák és a bokrok öldje között. Csukott, matt fényben csillogó ablakaikkal furcsa, soktornyu, a svájci hegyekből ide másolt cifra falaikkal, karcsú, égnek törő tornyaikkal olyanok, mint valami ódon, babonás várak. A reggeli csönd némaságában Paücs emlékeztet a mesebeli elátkozott városra, amely mély örök álomba merült.

A tó tükre sima, olyan mint egy finoman csiszolt sötét bronzap. A partok feketebarna foltok húzódnak a viz mentén. A tár voli náddal fedett, alacsony tanyák besüppedtek a homokos földbe. A fák dús zöld lombjaikkal a tó felé hajbókolnak. Lágy szellő fodrozza fel a vizet. A tó haragoskéken megborzong. Paljcs ébred. Körös-körül még minden csöndes, csak az erdő harsog. Kakukk, rigó, fülemile csattog rillés hangzürzavarban. Az erdő viszhangzik a madaraktól. Olyan ez a káoszos bábeli hangözön, mint valami visszájáról játszott orchester muzsika.

A tó felett megjelentek a fecskék. Nagy seregben, villámgyorsan siklanak, egy pillanatra lecsapnak a vízre, aztán üde csicsergéssel ismét a magasba szökkennek.

A nap még ott bujkál a felhőrongyok mögött, de egy-egy su gár kiszökik a vizre. Az utak népteleriek, kihaltak. A padok fe véren kiáltanak ki a zöld kör nyezetből.

Egy korán kelő, álmos szemű, subás paraszt ballag a harmattól csillogó pázsiton foltos, lekókadi fejű tehenet hajtva maga eiőti. Most bukik ki az izzó nap. Lávás, vörös arannyal önte el mindent. A vigadó vár vörös tűzben vonaglik. Az erdő zenekara harsogó, viharos trillába tör fel. A tehenethajtó paraszt ezüstös feje megglóriásodik. A tó hasonlít egy biborszinü forró katlanhoz. Az omladozó part kerítése lángol szeszélyes, gonosz lidérces fény nyel.

Csönd vau, szép, reggeli csönd, amelyet egyre inkáb hangosodik, mennél magasabra megy a nap a felhős égen. A kertekben ittott mór megmozdul az élet. A zsalugáteres ablakok sorba kikinyiínsk a szálloda karcsú er kélye alatt. A fecskék hangosan csibogva játszanak a napfényben..

Palics felébredt.

Messziről a csodás összhangba bántóélesen csikorog egy villamos lármás csöngéssel. Csattogós dübörgéssel halad tova.

Olyan most Palics május reggeli ébredése, mint egy ódon el átkozott városé, amelynek régi trsdiciós babonáiba, egyhangú titokzatosságába furcsán és osto bán beiopakodott a XX. század az ő gépeivel, modernség majtno

ásóval, csikorgó villamosaival és lomha kultúrájával.

Szép, megható a májusi reggé Palicspn, a tő partján.

KÍSÉRTETEK

Ma újra látom őket Nem éjszaka, mivelhogy sötétben alig járnak már kísértetek. Reggel korán, az orgonavirágtól keserű levegőben, felhőktői vattázott ég alatt állnak sorban az aszfalton vagy százan azok, kiket már évék óta ismerek. Csupa-csupa asszony, hajadonfőtt. Akadnák közöttük kalapos

urhölgyek is; kik gyászruhát viselnek, töpörödött özvegyek naspolyasárga bőrrel, merev szerabogárral, kik a két kezükön egy-egy árvát vezetnek, mintegy önkéntelenül tüntetve. Nem türelmetlenkednek. Faarcukon közöny van és unalom. A kisfiúk és kisleányok sem nyugtalankodnak. ácsorognak, akár anyjuk, mert vérük — a vékony ebédek miatt csendesen, alázatosan kering, nem ficánkol, mint más gyerekeké. Percek, órák múlnak el s — egy szemben levő kávéházból látom — még mindig ott rostokolnak. Várnak..

Megtudom, mire várnak. A boltban, melynek niég nem nyílt ki ajtaja, kedvezményes tojást adnak majd, mely három koronával olcsóbb, mint egyebütt. Ettől riadok meg. Mert az éjféli széf leniektől, kik vádolnál: és életet rabolnak. nem félek annyira, mint ezektől a reggeli kísértetektől, kik tojást visznek s kilenc vagy tizenkét papirkoronáért panasztaianul sorakoznak és nézik, hogy múlik fejük fölött az élet. Micsoda képzelet tud kitalálni ilyen ördöngős türelem-játékot ? Hiszen a számításuknak már üzleti alapja sincsen. Ha az alatt kötnének, porolnának, súrolnának, kétszer annyit keresnének. Jaj de drága az az olcsó tojás. Csakhogy a szegénység nem gondolkozik. Az megy a maga utján, ragaszkodva a régihez, az évek óta beléedzett türelemmel, némán. Ok valóban kísértetek: a háború kisértetei.

Akkor sem tudtam megszokni ezt a fölvonulást soha, a leginségesebb napokon sem, mikor a pékek, mészárosok üzletei előtt ezrével álltak a riadt zarándokok s a szenvedők hosszú könnenetc szinte összeért az egész városban, Szememben semmi sem alázza meg mélységesebben az embert, mint a várakozás. A börtönbüntetés mivolta sem :gyéb. Aki négykézláb ugat a többiek mulatságára, pénzért, több emberi méltóságot őriz meg, mint az, aki vár s hallgatóan elfogadja, hogy az 5 ideje lem érték, élete teljesen haszontalan. Nagyon-nagyon megtanito'ta erre az embereket a háború, annyira, hogy ma már el se tudnak képzelni mást s mindenki él vele, de én akárhol látok ilyen ácsorgást, kétségbeesem, düh fojtogatja torkomat, mert tudom, hogy egy ötlet tel máról-holnapra meg lehetne szüntetni." Csak egy csöpp cmberiiszteletet kellene tanulnunk s belátnunk, högv az önmegtagadás iskolája után önérzet leckét kellene adnuhk mindenkinek, ki a gulaépitő rabszolgáknál közönyösebben vesztegeti meddő napjait egy céltalan célért, egy megrögzött és hitvány szokás miatt, melyet csupán a barbarizmus igazolhat Ennyire nem lehet megalázni egy embert sím. Különben magunkat se becsülhetjük, megkeseredik szájunkban a falat s visszaköpjük ebédünket.

A kísértetek, kik ott künn a tojástáncot járják, még mindig nem indulnak meg. Makacsul be van zárva az ajtó. Miért és meddig ? Nem fontos. Senki se felelős azért, hogy vagy száz szegény nő egész délelőttje elvesz. Fekete kendőjük busán leng a fanyar szélben

Kosztolányi Dezső.

—- Kiállítás Beogradban. Beo

gradból jelantik: Május harmincadikón Beograd ban a boszniai és hercegovinál háziipar termé .keiből kiállítást rendeznek. A ki- i állítás jonius 15-ig tart.

— Dimitrije patrlardsa a királynál. Beogradból jelentjh: Sándor király ma fogadta kihallgatáson Dimitrije Kuriovci patriarchal, akivel az esküvő egyházi szertartások részleteit beszélte meg. A patriarchs még ma visszautazik Karlovcára.

— Archeológia! kongresszus Koppenhágában. Splitből jelentik : Dr. Bulics Ferenc archeológus

J pénteken utazott el Kopenhágá- 1 ban ahol a nemzetközi archeoloban ahol a nemzetközi archeológiái kongresszuson az SHS. királyságot fogja képviselni.

Eljegyzés. Glied Frjdát Petrovácról eljegyezte Kasticher Henrik Adán. (Minden külön értesifcáB he-, lyett.) s

Morberger Juliska, Movi-Sové és Reiter Károly Ruski-Krstur jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.)

Marija Vince Horgos i Franjo Bozoki (Segedinski dolnji salaši) zaruőeni. %

Újságíró kongresszus Bukarestben. Bukarestből telentik; A Rada értesülése szerint az ősszel Bukarestben ujságiró kongresszus lesz, amelyen a romén sajtó képviselőin kívül az olasz, lengyel é3 jugoszláv ujságszekciók kiküldöttei is részt vesznek.

—- Eltűnt város. A Russpress jelenti Odesszából, hogy Novo Borislav város lakossága a sző legszorosabb értelmében az éhség következtében teljesen kihalt. A chersoni segély bizottság ülésé$ több hasonló eseményről referáltak a vidéken járt repülő bizottságok Maiibirli községben 800 lakos közül 420 pusztult el az éhség következtében. A chersoni kerület nagyobb községei annyira kipusztultak, hogy a lakosságnak csak tiz százaléka maradt életben. Van a kerületnek egy része, ahol hatvan quadrat verszten nincs egyetlen egy lakott épület sem,

— A viíeritícai sorozások. 0silókról jelenük: Junius hó 23-án, 2-í-én és 25-ikén tartják meg Osijek városára és Virovitiea vármegye nagyobbik részére nézve a sorozásokat. Az állitáskötelesek a kővetkező sorrendben tartoznak megjelenni: junius 23-án az 1902. évfolyainbelíek, valamint mindazok, akik 189G—1991. évek között születtek, de sorozáson még nem voltak. Junius 21-én azok,- akik az 1890—1901. évek közötti születésűek, azonban az eddigi sorozásokon ideiglenesen alkalmatlanoknak találtattak. Junius 25-én azok kerülnek a sorozóbizottság elé, akik ezek közül valamilyen ok miatt nem kerülhettek sorra.

— Kommunista propagandáért letartóztatott baranyai menekült. Ősiekről jelentik: Az osijeki rendőrség néhány nappal ezelőtt — hosszabb idő .Óta tartott nyomozás és megfigyelés után — letartóztatta Darla István baranyai menekültet, aki az osijeki Domovinska Banka fiókjánál már hónapok óta tihsztviselöi állást töltött be. Baria ellen az volt a vád, hogy.hoszszabb idő óta titkos kommunista agiíációt folytatott az osijeki munkásság körében/ ezenkívül tevékenységet fejtett ki annál a gyűjtési akciónál, amelyet a magyarországi bebörlönözöttek családtagjainak föisegélyczé-Tsére indítottak meg, » v •