Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-16 / 134. szám
4. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. május 16 Montenegró politikai és erkölcsi tekin télyétt. A memorandum szerint ezek az emigránsok hazudnak, amikor azt áliitják, hogy ők képviselik az igazi montenegrói népakaratot. Már Olaszországban sem veszik őket ko molyán, ahol pedig egyidöben jelenték enyen támogatták őket. Lucity memoranduma a továbbiakban azt fejtegeti, hogy a montenegróiak tulajdonképpen szerbek, akiknek nincsen semmi okuk arra, hogy a mai helyzet ellen panaszkodjanak Lucity memorandumának a hatásáról eddig nem érkeztek jelentések Uolíam a birkozőuersenyen Tegnap elmentem a birkózó versenyre. Nagyon érdekes volt. A bejáratnál nemcsak a jegyemet kérték el, de igazolási eljárásnak vetettek alá. Kérdezték tőlem a versenyszabályokat, megkérdezték mi a különbség a dupla Nelson és a szimpla Kitzler - fogás közt, mik az elgáncsolás alapelvei stb. Amikor látták, hogy minden kérdésre egyesre felelek, akkor beengedtek a nézők közé. Megfigyeltem, hogy ennek a vizsgáztatásnak mi a célja. Aki minden kérdésre meg tudott felelni, az néző lett. Aki csak kevés kérdésre, az biró. Aki pedig egyáltalában semmit se tudott, abból zsűritag lett. Bevonultam a terembe. Egy csomóba ültek ott strandkosztümös fiatalemeberek, meg a Pollák bácsi, — ezek voltak a versenyzők. Kettő közülük mindig a szalmazsák közepén volt. Akik köröskörül guggoltak és a közönséggel vitatkoztak, azok voltak a bírák. Nekik meg volt az a joguk, hogy nem kellett figyelniük a birkózók*!. Éltek is ezzel a joggal. A bíró, amikor már nagyon elunta magát, el kezdett fütyülni. Ekkor a birkózók abba hagyták a munkát, hogy ne zavarják a közönséget a szavazásban. Ilyenkor kezdett mulatni a közönség. Az egyik része azt mondta: megvolt, a másik azt: nem volt meg. Akik többen voltak és jobban tudtak kiabálni, azok győztek. A jury csak szavazategyenlőség esetén döntött. A bíráknak különben sokkal könynyebb szerepük volt, mint a nézőknek. Mert a bírókat nem feszélyezte a szabályok ismerete, ők meg tudták őrizni a teljes elfogulatlanságot, a birkózás s a versenyrendezés szabályainak ismerete a legkevésbbé sem befolyásolta őket. Különben igazságtalanság lenne a birákró! nem a. legnagyobb elismerés hangján emlékezni meg. Voltak közöttük, akik gyors felfogó képességről és kitűnő tanulékonyságról tettek bizonyságot. Nem hinném el, ha nem magam hallottam volna, hogy voltak a jurynek tagjai, akik a verseny befejezése után már odáig fejlesztették tudásukat, hogy azt is tudták, hogy rendszerint ketten birkóznak egymással. A bírák ismeretének ez a szemlátomást való növekedéséből később nagy baj lett, mert a jury tagjai kezdtek beleszólni a versenybe. Azelőtt úgy volt, hogy amikor a birkózást befejezték, égy ur mindig meg mondta a győztest és az időt. így 3 perc 25 másod. (Azt, hogv másodperc, azt sohase mondta. Később már mindenki könyörgött, hogy mondja, hogy másodperc, de a bírót nem lehetett befolyásolni.) De amikor a bírák vitatkozni kezdtek, akkor mindig akadt a közönség köréből valaki, aki lemér te a vita idejét is. Ezután az lett a verseny képe, hogy a bírák vitatkoztak és a szünet alatt a biricózök birkóztak. A birkózók, amikor a jury nem zavarta a munkájukban, nagyon szépet mutattak. Nekem a Seszták tetszett a legjobban Ez, úgy látszik, r.em volt megelégedve a hivatalos mérlegelés pontosságával, mert minden birkózót, aki a keze ügyébe került, a derekánál fogva fölemelt a földröi s el kezdte úgy emelgetni, mint ahogy a kövér libákat szokás a piacon. Mielőtt vállára fektette volna, előbb így >szabadon mérlegelte* a birkózókat. Itt volt aztán Kóbor1 is, aki valamikor Európa bajnoka volt. ö volt az egyetlen ember a teremben, aki a birkózás elméleti és gyakorlati törvényeivel és a versenyrendezés szabályaival teljesen tisztában volt. Amikor a jury nem tudta, hogy mit keli csinálnia, Kóbor mindig megmondta. A jury mindig rendre utasította és mindig szót fogadott. A döntö mérkőzéseket az Elite kávéházban tartották. Itt már nagyon sok főpincér volt a nézők közt, akik tanulmányozták a fogásokat, hogy a duhaj vendégeket hogy kell kidobni. Nagyon helyes érzékkel választották ki ezt a kávéházat, mert soha annyi birkózás pincér és vendég közt nem volt, mint bar korában ebben a kávéházban. Van a birkózásnak egy kedves szabálya. Ha az egyik birkózó a ponyva szélén a másiknak hátát megüti, az köteles középre menni. Mikor kijöttünk az Elite kávéházitól, a Vasúti park szélén találkoztam szivem hasztalan ostromolt hölgyével. Hozzá megyek, megütöm a hátát, jeléül annak, hogy jöjjön be velem a parkba. Nem hogy nem jött be a középre, de még meg is haragudott. Nem ismeri a birkózás szabályait. • Jean Jettdi. A suboticai rendőrség megkínzott foglya Mire kell a gusr.mibot? — A főkapitány megtorolja a brutalitásokat Karakasevics Gábor rendőrfőkapitány és Tillinger György főkapitányhelyettes háromnegyedévi működésűk őta minden erejükkel arra törekszenek, hogy a suboticai rendőrséget minél modernebbé és kifogástalanabbá tegyék. Ez a fáradozásuk eddig sok tekintetben sikerrel járt. Nem rajtuk múlik azonban, hogy olyan esetek is előfordulnak a rendőrségnél, melyek ennek az intézménynek a jó hírnevét veszélyeztetik. Az utóbbi időben előfordult ugyanis, hogy alantasabb közegek, — detektívek és rendőrök egyaránt, — brutálisan bántak a kezükbe került foglyokkal és a törvényben •is tiltott erőszak alkalmazásával akartak belőlük, — még ha ártatlanok voltak is, — beismerő vallomást kicsikarni. A múlt hét folyamán megkínzott vádlottak orvosi látleletet vétettek fel sérüléseikről és feljelentést tettek az ügyészségnél testi sértés és hivatalos hatalommal való visszaélés címén. A vizsgálóbíró hétfőn megjelent a rendőrségen a vizsgálat lefolytatása végeit, mely ismeretlen tettesek ellen indult meg. A bírósági eljárástól függetlenül a főkapitányság is megindította a nyomozást, hogy a bűnösök ellen saját hatáskörében eljárjon. A vizsgálat alatt álló eseten kívül még egy súlyos panasz ügyével foglalkozik a főkapitányság. Ennek az ügynek részletei a kővetkezők: A. rendőrségnek két héttel ezelőtt tudomására jutott, hogy több, egymással összeköttetésben álló személy, engedély és útlevél nélkül, sűrűn átjár Magyarországra. Azt is megtudták, hogy a társaságnak a feje egy szemüveges sánta ember és közéjük tartozik Krekics szolgálatban levő detektív is. Mivel az a gyanú merült fel, hogy az illetők kémkedés céljából járnak át a határon, a gyanúsítottakat állandóan szemmel kisérték a detektívek. Május 5-ikén estefelé a törvényszéki palota előli Elekes Albert Suboticán lakó bajai menekült találkozott a kémkedéssel gyanúsított detektiwel, akit személyesen ismert és köszöntötte a detektívet. Alig hogy elváltak, egy íitkosrendör felszólította Elekest, hogy kövesse a rendőrségre. Mivel Elekes bicegve jár és szemüveget hord, a személyleirásból az a gyanú merült fel, hogy ő a kémkedő szervezet vezetője. Elekest V u k i c s rendőrkapitány, a bűnügyi osztály vezetője elé vezették, aki elrendelte Elekes őrizetbevételét. A gyanúsítottat — aki tiltakozott az ellene emelt vád ellen és igazolványait előmutatta — a rendőrségi fogdába vitték, ahol megkezdődött a kálváriája. A detektív mindenáron beismerő vallomást akart belőle kicsikarni és ennek elérése végett semmi eszköztől sem riadt vissza. Éjszaka megkezdte Elekes vallatását. Először is a motozáshoz látott a detektív egy másik társával együtt. Teljesen levetkőztették, ruháit átkutatták, de semmi gyanúsat nem találtak nála. Megpróbálták, hogy pofonokkal és ökölcsapásokkal csikarják ki a vallomást — de eredmény nélkül. Mivel az első kísérlet sikertelenül járt, megkezdték a delikvens ■ ellen a lelki dresszurát. Péntektől szerdáig, hat napon és éjjelen át két kétórás magánzárkába csukták. Két óra hosszat lezárták a városház suterénjében levő sötét zárkába, azután két óráig felvitték a harmadik emeleti fogdába, két óra múlva pedig vissza a picébe. A szerencsétlen ember igy még aludni és pihenni sem tudott, mert két óránként, folyton ldsérgették. Közben ismét V u k i c s kapitány elé vezették, de Elekes továbbra is ártatlanságát hangoztatta. Szombaton korán reggel a detektívek Elekest harmadfokú dresszura alá vették, amely a fogda szomszédságában levő detektiviskolában ment végbe. Újból az ismert kérdéseket intézték hozzá, azonban megint csak tagadó választ nyertek. Erre a detektívek lehúzták a nadrágját, egy lócára fektették és gummibottal megbotozták. Nem használt. A felbőszült inkvizitorok erre meztelen talpát kezdték ütni a fájóslábu, sánta embernek, akinek kínos vergődései alatt a lóca felborult. Erre a földön fekvő ember gyomrára taposva addig kínozták, mig a gyanusitotl kijelentette, hogy hajlandó vallani. A megkínzott delikvens erre beismerte, hogy ő egy nagyobb kémszervezetnek a vezetője, állandó összeköttetésben áll a magyarországi katonai hatóságokkal, hm« jelentése* két küld és a bűntársainak tartott többi gyanúsítottakat ismeri, akikkel éjszakánként egyik suboticai korcsmában szokott titokban találkozni. A tényeket mind a detektívek diktálták és ő, hogy a további bántalmazást elkerülje, mindent beismert. A beismerő vallomás után Elekest Karakasevics rendőrfőkapitány elé vezették, állítólagos bűntársaival valói; szembesítés végett. A többi gyanúsított azonban egyöntetűen azt vallotta, hogy Elekest soha nem látta és vele semmiféle összeköttetésben nem volt, Mivel' a főkapitány megállapított^ hogy Elekes teljesen ártatlan, szerdía elrendelte szabadonbocsátásái. Amegkinzott ember panaszt tett Karakasevics főkapitánynál bántalmazői ellen, aki azonnal megindította a legszigorúbb vizsgálatot. A felháborító esetről a »Bácsmegyei Napló« munkatársa kérdést intézett Tillinger György főkapitány-helyetteshez. — Sajnos, — mondta a főkapitányhelyettes, — a rendőrség személyzetében még mindig vannak nem odavaló elemek és előfordul, hogy ezek hatalmi túl lengésükben visszaélnek hatáskörükkel. Eddig mind« brutalitást szigorúan megtoroltunk, de arra nem is gondoltunk, hogy éjszakánként ilyen események játszódhatnak le. A jelen eset után azonban még sűrűbben és szigorúbban fogjuk az éjszakai ellenőrzést gyakorolni, nehogy ez a sajnálatos eset megismétlődhessék. A főkapitány-helyettes közölte még, hogy a detektiveket, akik az atrocitásokat elkövették, állásuktól felfüggesztették és el fogják őket bocsátani. Nmcsxcs géBSuai jelentése — A minisztertanács ülése — A minisztertanács tegnapi ülésén Nincsics dr. kü ügyminiszter génuai leleníését olvasták fel. A jelentéssel ■rapcsolatban a kormány uj instrukciókkal látta el a génuaf delegációt. Az instrukciók szerint az olaszokkal való tárgyalások folyamán a delegációnak egyáltalán nem szabad engedményeket tenni a rapallói szerződés rovására. A kormány azt javasolja, hogy ha az olaszokkal való tárgyalások nem végződnének pozitív eredménnyel, úgy bízzák a függő kérdések eldöntését egy választott bíróságra. Kormánykörökben mind* amellett erős a reméry, hogy ezek i kérdések hamarosan kedvezően meg fognak oldódni. A külpolitikai kérdések letárgyalása után a minisztertanács folyó, belpolitikai ügyekkel foglalkozóit. Marinkovics Voja dr. belügyminiszter jelentést tett az ország belügyi helyzetéről. A jelentés szerint a belügyi helyzet teljesen kielégítő. A Németországtól járó jóvátételt állatok ügyéről, majd a tisztviselői (örvényről tárgyalt még a minisztertanács, de ezekben a kérdésekben nem hoztak határozatokat. féíe csokoládélionlíonolk utol *'‘ihetetlene)|
