Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-12 / 130. szám

1922, asžfas 13« BACSMEGYE! NAPLÓ 3. ©Mal lapnak éa snlg & városi tisrtvísetök csak három gyermekig kapják est a családi pótlékot, addig az állami szol­gálatban lévők minden családtag után részesülne}: ebben a pótlékban. A legnagyobb nyomorra! küzdő tisztviselők érdeke tehát a fizetés­­emelés. Tomesányi javasolta Károlyinak a fegyverszüneti szer* Ma aláírásit Baáapect A Károlyi Mihály va­­gye&elkobzási perében kirendelt bíró­ság szerdán folytatta a Pör tárgyalá­sát, amelyen Búza Barna elmondot­ta, bogy a Károlyi-kontóny rögtön átlátta isi, hogy a Diaz-főe szerző­­íési csak a nyugati harctérre vonat­kozik: és Magyarországnak a balkáni íBtant-haáeereg főparancsnokával, fraachet D'Esperayve! keli megegyez­­ate. Károlyi és minisztertársai Berin- Itey akkori igazságügy-miniszter javas­latára a két szerződést összehasonlí­tás céljából kiadták egy kiváló jo­gásznak, akit arra kértek, tegyen elő­terjesztést, elfogadható-«! a Franehel jDTSeperay-féle szerződés. — A kiváló jogtudós — így mon­dotta el Búza Barna — előterjeszté­sét meg is tette és kijelentette, hogy a Francbet D’Esperay-féle szerződés főtételei bizonyos tekintetben sokkal előnyösebbek Magyarországra, mini £ Diaz-féSe szerződésé. As a kiváló jogász, aki ezt az előterjesztést tette, Magyarország jelenlegi tgazságűgv­­minisztere, T'O m c s á n v i Vilmos Pál volt. Búza Barna leleplezése nyomán természetesen Tomcsányi a > Virra­data csütörtök délután számában el­ismeri azt, hogy annakidején mint az ügazságíigyminisztérimn tisztviselője, B fegyverszüneti egyezmények végre­hajtása körül munkálkodott. Agyonlőtte az apját Főtárgyalás a sebotkai tervéayszéken Giá-bor Aata.1 negyven éves subo- Ificai lakos együtt élt Fehér Viktó­ria nevű növel, édesatyja, Gábor Ist­ván házában, 19J8, év december B-án délelőtt 10 Óra tájban részegen jött haza "Gábor Antal, amiért anyja heves szemrehá­nyásokat tett neki. Délfelé jött haza munkából Gábor Antal apja, Gábor István s 5 is megintette fiát. Ezután Gábor Antal bement abba a szobába, ahol & vele vadházasság­ban élő Fehér Viktória pár perccel azelőtt fiúgyermeknek adott életet.. Odament az ágyhoz, kivett onnan egy az ágyban elrejtett huszárkarabélyt és megtöltve azt, egyet lőtt a szoba plafonjába. Ezután puskával a kezé­ben kiment a konyhába és az ajtóba állt, amely a folyosóra nyílt. Itt B ke­zében tartott puskát kétszer elsütötte. Az egyik golyó a folyosón álló édes­­atyjának nyakába fúródott, ősszeron­­esolt* a főütőeret s azonnali halált okozott. Ebben az ügyben folyt le a fötár­­gyalás csütörtökön, Pavlovics István ár. tanácsa előtt. A tárgyalás megkezdése némi aka­dályokba ütközött, a vádlottat korcs­mából kellett elővezetni, A vádlott kijelentette, hogy nem érzi rnagat bűnösnek. Neki nem volt szándékában az apját agyonlőni, csak alölötij örömében, hogy fia született, •Sdvlövéseket adott le. Kftaülgpetg a bíróság Fehér Viktó­riát tanúként. Már nem élnek együtt. Szerinte a fia és apa veszekedtek egy­mással és a vádlott azt mondotta, mi­kor a puskát elővette: »Majd adok én nektek«. És amikor az apja össze­esett, azt mondotta: »Amit tettem, meg tettem«. <*- •» • Ezután a vádlott anyját, özv0 Gábor ístvánnét hallgatták ki Szerinte a fia és az elhunyt férje között nem volt veszekedés. A lövésnek szemtanúja volt. Két lépés távolságról történt a lövés Amikor a golyó Gflsor Istvánt érte, háttal állt a fiához. A lövés után rögtön meghalt, A tett elkövetésekor Gábor Antal ittas volt. Ezzel. Le volt fejezve «, bizonyítási étjárás. • **: A bíróság rövid tanácskozás után meghozza ítéletét, amely vádlottat a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért háromhavi börtönre ítélte. Az ügyész a minősítés miatt jelen­tett be felebbezést ( - i L A Magyar Párt vezetőinek eszmecseréje demokrata politikusokkal •— Marfakevtes exmlnSszter Sebő ti tán — Csütörtökön délben Subotieára ér­keztek Marínkóvics Pál volt minisz­ter, a demokratapárt egyik vezére, Sztójkov Mózes báesmegyei alispán és Mátics Ivó országgyűlési képvi­selő. A demokrata párti politikusod Dobanovacskl Pál subotieai főispán utján érintkezést kerestek a subo­­ticai magyar párt vezetőségével, melynek éredményekép délután a főispán! fogadószobában eszmecsere folyt s demokrata párti politikusok és a magyar párt részéről megjelent Sántha György ár., Gräber László dr=, Nagy Ödön dr. és Székely Áron őr. között A tisztán informativ jellegű be­szélgetés folyamán a magyar szer­vezkedés: ő! és annak okairól, 8 magyarságot ért sérelmekről folytat­tak a megjelentek eszmecserét. A beszélgetés folyamán a magyar párt képviselői felhívták a figyelme, trra, hogy bár a kormányzó pártok Ulandóan azt hangoztatják, hogy a hatóságoknak a perifériákon a ma­gyarsággal szemben elfoglalt alkot­mányellenes álláspontjával nem azo­nosítják magukat, ezeknek az álla­potoknak megszüntetésére semnt sem történik és hogy a nyilvános­ságra hozott agrárreformjavasíai mely a Vajdaságban kisajátított föld­területek adományozásából a nem­zeti kisebbségeket kizárja, mennyire ellenkezik a demokrácia és a jog­egyenlőség alapelvivel A közel bét órán át tartó beszél­getés résztvevői azzal az impresz­­szióval váltak el egymástól, hogy a közvetlen érintkezés során sok olyan tévhitet és félreértést lehetne eloszlatni, amely az eddigi elzárkó­zott ság folytán Seküzdhetetlennek látszott. A magyar pirt képviselői azon­ban világosan precizlrozták azt ? tényt, hogy a magyarságnak külöi» önálló pártban való tömörítése ma már meg nem másítható. A génuai konferencia ütközőpontja: a magántulajdon kérdése Az olasz közvetítés sikere — Az oroszok engedékenysége — Tárgyalják a nemzet! kisebbségek ágyét — Az atődáUwnok njabb konferenciája A Stefánia-űgynőkség jelentése szerint a génuai értekezlet köreiben igen kedvező magyarázatokat fűznek tz olasz küldöttség tevékeny és ki­­fartő munkásságához, amellyel min .len felet kielégítő megoldást jgyek zik találni. Az ellentéteket össze­egyeztető megoldás céljából Schanzer kuliig y miniszter aj jegí formulát szerkesztett, amely a magántulajdon ágyét rendezné oly módon, hogy ebben a legna­gyobb ellentétet kelte kérdésben a nagyhatalmak és Oroszország fentartás nélkül megegyezhetné­nek. Schanzer formulája szerint elvben -'ismernék az orosz állam jogát a magántulajdon nacionaiizálására, de ennek ellenében a régi tulajdono­soknak biztosítaná az orosz állam azt a jogot, hogy ők maguk legye­nek e javak élvezői. Olasz körökben a külügyminisz­ter közvetítő szerepét úgy magya­rázzák, hogy nem csupán egysze­rűen abból az olasz igyekvésbő! ered, hogy az értekezlet sikeréi biz­tosítsa, hanem főképen annak az általános olasz politikának diadalra jutását akarja elérni, amelyet az olasz kormány a következő pontok­ban foglalt össze: 1. Európa pscifikáciőja vagyis az igazi béke megalapozása. 2. A gazdasági helyreállítás. 3. A kereskedelmi kapcsolatok ujrafelvétele az egyes államok között. Schanzer külügyminiszter terve zrtének alapgondolata, amely őt közvetítési kísérletei során vezeti, a konferencia tárgyalásának biztosítása, mert ezeknek meghiúsulása rendkí­vül súlyos következményekkel járna Európa jövő politikájára. Nem csupán emberszeretőnek kei! tekinteni az olasz delegációnak oda­adó békéltetési tevékenységét, ha­nem egyu'tal olyannak, amely 5é­­nvegében nagyon is realisztikus, mert a jövő európai politikának bölcs előrelátásán alapszik. Atért trágyánk itt, hogy tár­gyaljunk Csieserin nyilatkozata Berlin. A Lokalanzeiger génuai jelentése szerint Csieserin tegnap este a következő nyilatkozatot fette: Az orosz delegáció a memoran­dumra való válaszjegyzékiben gya­korlati alapra helyezkedik és azt a francia felfogást, hogy a jegyzéket vagy kikötés nélkül elfogadni, vagy szó nélkül visszautasítani kell, nem teszi magáévá. Nem harctéren va­gyunk itt, ahol a csata befejezésé: elő rjuk. Azért vagyunk Itt, hogy tárgyaljunk. Nem tekinthető kizárt­nak. hogy Oroszország még azokkal az államokkal is, amelyek a memo­randumhoz nem járultak hozzá, érintkezést találhat. A konferenciát nem szabad géppé fenni, amely az előirt mozdulatokat végzi. Vala­mennyi nemzetközi kérdést a meg­értés 'szellemében kell tárgyalni. Berlin, Moszkvai jelentés szerint Lénia e tté#íztes®fe tanácsába!* . amellett foglalt állást, hogy * v szovjetdeSegáriót csak végsb eseA , ben keü visszahívni, egyébkén! , Ceieseiinnnk tsabad teret ke!! en I «n» fedni, hogy a nyugati hatalmakkal első» sorban Angliával tárgyalásokat foly­asson. A konferencia a nemzeti kisebb­ségekről szóló magyar indítványt tárgyalja Genua. A meghívó hatalmak elhatározták, hogy a politikai albi­zottság napirendjére tűzik Magyar­­országnak a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó javaslatát. Génna után az utódállamok konferenciát tartanak Bées. A Neue Freie Fresse jelen­tése szerint a génuai konferencia befejezése után azonnal megtartják sz utódállamok harmadik konferen­ciáját. A második konferencián sza­bályozták a jogi és közigazgatási kérdéseket, az ezután következő megbeszélések az eddig meg nem oldott gazdasági kérdések körű! forognának. Elbocsátották a Times főszerkesz­tőjét — egy szenzációs tudósítás miatt Berlin. A lapok jelentése szerint Steed, a Times főszerkesztője lak­jának azt táviralozía, hogy Lloyd George cáfolata ellenére teljes mér­tékben fenntartja tartalmilag Lloyd George és Barthou megbeszéléséről -zóló jelentését. Génuai jelentés sze* ríni Northcliffe ismételten sürgős táviratban felszántotta génuai kép­viselőjét, hogy értesülésének forrá­sát is közölje. Minthogy Steed nem feleli meg a felszólításnak, állásá* bői elbocsátották. Semleges országok értekezlete A génuai konferencia utolsó nap* jának fontos eseménye volt a sem­leges államok értekezlete a világ­béke- egyezményről. Dánia, Norvégia, Hollandia, Spanyolország, Svédor­szág és Svájc képviselői Lloyd George ismeretes bá&eegyezmény­­tervezetét tárgyalták, hogy a jövő­ben az államok közötti fegyveres konfliktust elkerülhetővé tegyék. Az értekezlet megvitatta a békeegyez­ményhez javasolt módosítást, amely szerint az egyezmény abban az esetben is hatályban marad, ha az egyezményt aláíró hatalmak vala­mennyien a népszövetség tagjaivá válnak. Ezt az indítványt egyhan­gúlag elfogadták, Zára kérdésében létrejött a megegyezés Genua. A jugoszláv és olasz megbízottak csütörtökön folytatták tárgyalásaikat, melyen Sir Gregori ai:goi kiküldött is részt vett. Luc«* cioü olasz szakértő kijelentette, hogy a Zárára vonatkozó megegye* zés részletes szövegével még nem készült el. Zárára vonatkozólag a megállapodások már létrejöttek, a részleteket pénteken fogják megbe­szélni. Fiume ügyéről Is tárgyaltak, ami­ről azonban a delegátusok még nem voltak hajlandók nyilatkozni Csak annyit közöltek, hogy a pén­teki nap e tekintetben ddntö fon­tossága lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents