Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-02 / 120. szám

Ära 1 dinár XXIII. évfolyam Sisbotica, kedd 1922. május 2. szao. Hegjeiesík mindé* reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFOS SZÁMt Eitdéhlrotal S—58, szerkeszt őség 5—10 Előfizetési ért negyedévre 90* —dinéi SZEIKESZTÖSÉG: Kralja Aiesundra-olica 4 szám alatt Kiadéfeivatali Kralja Alexandra-uJica 1 (Lelbach-palcta) Knmanudi kevesli az adókat —> A belpolitikai helgzet — A belpolitikai étet érdeklődését a száz raiilió doíiáros kölcsön és a {;érnai tanácskozások kötik le. Kü­­önösen élénk figyelemmel kísérje politikai körök a gémiai konferen­ciával kapcsolatban Olaszországgal folytatott tárgyalásokat, amelyek egy előre semmi pozitív eredménnyel nem kecsegtetnek. Nineties külügyminiszter vasárnap visszaérkezett Qénuából Beograd ba Az állomáson Nesics albániai SHS. kövei, Jankovics, & külügyminiszté­rium politikai osztályának vezetője és a beogradi olasz követ, Manzoni várták. Nincsics még aznap kétszer felkereste Pasics miniszterelnökö, akinek hosszasan referált a génuai konferenciáról. Nincsics előterjesz­tését a miniszterelnök jóváhagyta, akivel különben minden kérdésben megegyezett a külügyminiszter. Rész­letesen beszámolt még a konferen­cia politikai atmoszférájában elért és tCTVbevett konkrét megállapodá­sokról és azokról a kilátásokról, a melyek az SHS, kiráiyság számára a konferencián fönálianak. Az Olasz­országgal folytatott tanácskozásokat is megbeszélték. I Ebben az ügyben különben az a felfogás uralkodik, hogy minél előbb be kell fejezni a vitás kérdések le­­tárgyalását. A miniszterelnökkel folytatott első megbeszélés után Nincsics külügy­miniszter a radikális párti minisz­terekkel tárgyalt, azonkívül Jovano­­vics Ljubával, a radikális pán egyik v Bérével is. A tanácskozás utál Nincsics újból fölkereste Pasics mi Díszterei nököt. A százmillió dollá os kölcsön ügyében a tárgyalások röv dtsen befejeződnek. A kormány már va­sárnap megköthette volna a meg­egyezést, de a pénzügyminiszter visszatérése előtt nem akarta a köl­csön tárgyalásokat f kszirozni Kuma­­nudi pénzügyniszter valószínűleg holnap visszaérkezik Beogradba. Kumanudi különben űénuában nyi­latkozott egy újságíró elölt a kül földi kölcsönről. A pénzügyminiszter a nyilatkozatban azt mondja, hogy külföldi kölcsönt sokkal könnyebben lehetne szerezni, ha az adók nem olyan alacsonyak mint most, az adók emelése az ország pénzügyéit rendbehoznák. A muzulmán párt krízise, amely pír nsp élőit o y na y port vert fel, tlsimulóban van. A pr kdfcus mu­zulmánok, akiknek k rmányp.rti­­sága edd g nem csekély anyagi elő­nyöket hozoh, nem szívesen ülnek át a puritánságét megkövete ő ellen­zéki padokba. Korku; és társai Sara­ievóban erősen agitálnak a magú kormányhfl po'jtikája mellett és egyáltalán nincs kizárva, hogy röv desen összeülő országos mázul­­nánpárti nagygyűlés dczavuálja Spa­­»íóékat. Spahóék, akik nem titkolták Rádics iránti szimpátiájukat, most kellemetlen helyzetbe kérőitek, miu­tán a horvát blokk a hírek szerint, nem hajlandó őket soraiba befogadni, mivei közreműködésükkel az -afkot- 1 mány létrehozását 1 hetővé tették. Az ellenzék otthagyta a bukaresti parlamentet — Bratiana megsemmisitteti az ellenzéki mandátumokai -Bukarestből Jelentik: A román vá­lasztások eredményeként tudvalevőleg újra Braiianu Jutott hatalomra, aki­nek pártjához a feloszlatott parla­mentben mindössze hét képviselő tar­tozott. A terrorral megszervezett vá­lasztások ilyenformán Bratianunak és pártjának meghozták a ktváni ered­ményt, Természetes így, hogy a man­dátumok igazolása körül a többség minden panaszt visszautasít, a leg­világosabb jogtiprást is szó nélkül tűri. Az uj parlament eiső három hete szakadatlan botrányok és példátlan jelenetek sorozata volt. Az ellenzik! pártok . Avarasca tábornok Jorga nemzeti demokrata-pártja, a parasztpárt, mely az ellenzéki pártok között a legnépesebb és az erdélyi nemzeti párt hasztalanul küzdenek a liberális párt rossz szelleme ellen, az ellenzék neves tagjait egymásután fosztják meg mandátumuktól. Az ellenzék vezérei egymásután jelennek meg a szószéken, kezűkben azonos szövegű deklarációval. Ennek a képviselőhdznak a törvényességét nem ismerik el, munkáját törvény­telennek nyilvánítják, a törvényeket pedig, melyeket hozni fog, eleve mint illegálisakat bélyegezik meg. A mandátum-igazolások után az erdélyi képviselők testületileg elhagy­ták mindkét házat és a parasztpárti képviselők követték példájukat. Az ellenzék nem i.^ fog visszatérni a par­’ idu/CiV- " -Az erdélyiek Erdély és a Bánát román népét gyűlésre hívják Qyutl­­fehérvárra, ahol határoznak a Buka­resttel szemben követendő maga­tartásról. Súlyos ellentétek Anglia es Franciaország kozott Barthou nem tér vissza Cénuába — Poincaré önálló akcióval fenyeget Poincarét ismét elragadta a tem­­peramtuma és olyan kijelentést tett, amely valószínűleg megint erősen megzavarja az amúgy is elég izzó genuai hangulatot. Min­den eddigi kijelentéseinél szaba­tosabban kijelentette a berlini francia nagykövet utján, hogy ha Németország május 31-ig nem tel­jesül a jóvá'ételi bizottság követeié seit, akkor Franciaország szőve:sé­­geseivel együtt működve vagy_ ha kell, önállóan foganatosítani fogja a büntető szankciókat. Poincarénak ez a kijelentése talán súlyosabb minden eddigi nyilatkozatánál, a következményei pedig beláthatat­­lanok. Lloyd George Genuában a békét, az összetartást és az együtt­működést hirdeti. Ugyanakkor a francia miniszterelnök előbb az akadályok egész sorozatát állítja angol kollegájának útjába. Lehe­tetlen, hogy Lloyd George Genué­­ban hasznos munkát végezzen, amikor a francia miniszterelnök az ott tárgyaló nagy nemzetet háborús e'ökészületekkel fenyegeti meg. A franciák kívánságának ne­­rovébbja eddig is a Ruhr-vidék megszállása volt. Ennek a gazdag s’énterületnek az elfoglalása egy csapással megbénítaná as egész német ipart, ami természetszerű­leg maga után vonná Németország gazdasági összeom ásót. Anglia és Amerika épen ennek tudatában ellenezték Franciaországnak ezt a lépését. Ez okozta azt is, hogy a szövetségesek Franciaországgal inegigértették, hogy csak közös el­határozással nyúlhat ismét a bün­tető szankciók alkalmazásához. Poin­caré pedig most a legforróbb po­litikai légkörben kijelenti, kogy ő megy a maga utján egyedül, ha a a többiek nem követelik. Ezzel a francia miniszterelnök kimondotta a súlyos szót, amely semmi esetre sem fog hozzájárulni annak a mély szakadéknak áthidalásához, amely közte és Lloyd George között most oly félelmetesen tátong. A Génuábó! ma érkezett tudó­sítások enélkül is pesszimista han­gulatról számolnak be. Állítólag Franciaország és Anglia állás­pontja között igen mélyreható el­lentét van, nemcsak a német és orosz kérdésben, hanem a béke­paktum megvalósítása köröl is. Egyelőre minden érdeklődés Bar­thou párisi utazása köré összpon­tosul. A francia delegáció vezetője állítólag i$en sok kérdésben szembe került Poincarévat és a kormány többi tagjával. Ezt akarja elosz* látni Barthou személyes megjelel nésével, akinek, úgy látszik, ez a1 felfogása, hogy a francia kormány rideg elutasító magatartása Lloydí George minden törekvésével szem­ben, a végsőkig elmérgesiti a he!yrf zetet. Érdekes különben, hogy Lloyd George csak a lapokból tuatđ meg, hogy Barikon Párisba készüli. Szemrehányást tett emiatt Barthou« nak a következő szavakkal: — Felteszem, hogy a francia delegáció feje valóban visszatérni szándékszik, de megállapítom azt is, hogy ez a második eset, arai-, kor egy világfontosságu konferen­cia folyamán, a tárgyalások pilla­natában a francia delegáció feje Párisba akart távozni. Poincaré fenyegetése Berlin. Mint diplomáciai körök­ből jelentik, Poincaré Lament berlini francia nagykövetnek a következőket mondta és felhatal­mazta, hogy kijelentéseit a német kormánnyal is közölje •’ — Ha Németország nem já­rulna hozzá ahhoz a pénzügyi el­lenőrzéshez, amit a jóvátéFeli bi­zottság legutóbbi jegyzékében kí­ván, úgy Poincaré elrendelné a francia csapatoknak Németországban való előnyomulását, akár a szö­vetségesek hozzájárulásával vagy akár, szükség esetén ezek hoz­zájárulása nélkül is. Génua. Eddig nem sikerült bi­zonyossággal megállapítani, hogy tulajdonképen mi okozza Barthou Párisba való elutazását. Újabb verzió szerint nem Poincaréval támadtak nézeteltérései, hanem a minisztertanácson ellene elhang­zott támadások ellen akar véde­kezni. Egy másik verzió szerint Barthou és Poincaré tegnap éjszakai telefonbeszélgetése igen viharos le­folyású volt. Különösen, amikor Barthou kérve-kérte Poincarét, hogy a helyzetet rideg visszauta­sító magatartással ne élesítse ki. Erre válaszolta azután Poincaré azt, hogy a jóvátétel kérdésért nem akar május 31-e előtt tár­gyalni. Elleniét Franciaország és Anglia közt Génua. A lapok ez angol-fran­cia viszály keletkezéséről jelentik, hogy mér csütörtök óta, amikor Barthou és Shanzer hosszabban tárgyaltak egymással, tisztán áll, hogy az angol és francia tétel közt lehetetlen megegyezést te­remteni. A franciák fenntartások­kal álltak elő és utasításokat kér­tek Párisből. Génua és Paris közt rendkívül élénk volt a táviratvél' tás. Paris válasza negativ volt. így történt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents