Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-15 / 105. szám

4. oldal BACSMEGYEl NAPLÓ 105. szám nap folyamán újabb feljelentés érke­zett, amely egy másik hasonló bűn­cselekmény elkövetésével vádolja öt meg. Ma délelőtt megjelent a főkapi­tányságon dr. Ráskai Alfonz ügyvéd és feljelentést tett Keő István ellen gyilkosságra való feíbujtás miatt. Fel­jelentéséhez egy jegyzőkönyvet is csa­tolt, amelyet még két évvel ezelőtt vett föl akkor, amikor Keő István ezt a merényletet megkísérelte. Az tör­tént ugyanis, hogy 1920 novemberé­ben Keő István egy állitólagos had­nagyot és egy alhadnagyot, akiknek a nevét ezideig nem sikerült megálla­pítani, felbujtott arra, hogy egy jász­­karajenői fiatalembert megöljenek. A felbérelt emberek a feíbujtás alapján rá is támadtak erre a jászkarajenöi fiatalemberre, súlyosan bántalmazták és komolyabban meg is sebesitették, mielőtt azonban tettüket végrehajtot­ták volna, a fiatalembernek sikerült megmenekülnie. A rendőrség ebben az irányban is megindította a ayomo zást. ' Illy László • a bombamerénylet elkövetője. ' Budapesten ma már mindenki tisz­tában vám azzal, hogy a rendőrség saabotálása mellett, amely csak arra jó, hogy a nyomozást mellékvágányra terelje, szó sem lehet a tettesek kézre­­keritéséről. Egy néhány bátrabb han­gú lap megadta a nyomozás irányát, sőt a tettesei nevét is publikálta. így került forgalomba a Klub kávéházi gyilkos neve is, Illy Lászlóé- Illy a Dohány-utcai merénylet után leuta­zott Szegedre, ahol a budapesti rend­őrség megkeresésére a harmadik vagy negyedik napon letartóztatták. A le­tartóztatás azonban csak rövid ideig tartott, mert Illyt másnap szabadon­­bocsátották. Pesten tudni vélik, hogy a Dohány-utcai merénylet egyik tette­se Uly László, aki már mindennapi alakja a korzónak. vén végighuzva, megtüzesitette és végigvágott vele a próféta kezén és elszaladt. Messziről is hallatszott még rekedt gunykacaja... Minthogy a prófétának ez is csu­pán testi fájdalmat okozott, az égé­si sebet is könnyen kiheverte. Az erdőben talált valami növényt, an­nak olajával bekente a sebet, amely így könnyűszerrel behegedt. De ettől a naptól fogva a próféta elbújt az erdőben járó-kelők elől egy fa odvábán. Immár senkiről se akarta tudni. És múlt az idő. ősz volt és az őszre eljött a tél. Erős fagyok vol­tak, az erdő elnémult a hótakaró alatt, csak a faágakon zörögtek néha a jégcsapok. A nagy hideg fölfrissi­­tette a prófétát, megerősítette őt hitében és nagyokat aludt az odvas fa belsejében. Egy este mit lát a próféta? Az acélosra fagyott utón egy karcsú őz­­bak közeledik feléje, jobblába vér­zik.,, A próféta tétovázás nélkül elébe megy és megtapogatja az őz vérező lábát. Az őz szelíden, hála­­telten pillantott rá. A próféta felka­pott egy marék havat, a2zal meg­mosta a sebet, leszakított ingszélé­ből egy darabot és bekötözte a se­bes lábat. Majd egy széles fa kér­géből nagy darabokat hasított és ezekre fektette le a beteg őzei;. Ma­ga odaült melléje és simogatni kezd­te a remegő állatot, Németország kifizette az április havi jóvátételi részletet Páris. A1 jóvátételi bizottság folytat­ta a német kormány válasz jegyzéke fölött való tanácskozását. Hir szerint mV estére meg is lesz a döntés. A mostani tanácskozások már nem a né­met kormánynak adandó válasz lé­nyege, hanem a válaszjegyzék meg­szövegezése körül folynak. Azon ta­nácskoznak, hogy milyen fokú ener­giával utasítják vissza a németek fe­­lebbezését és hogy milyen mértékű erővel figyelmeztessék a német kor­mányt arra, hogy a jóvátételi bizott­ság továbbra is fentartja március hó 21-iki követeléseit és bogy a néme­teknek májusban az április 15-iki és május 15-iki részletet egyszerre ki kell fizetniök. , Pária. Németország az ápri­lis 15-ikén esedékes 18 mil-j Jiö aranymárkát megfizet­te. Ami a május 15-én esedékessé váló további 50 millió aranymárka megfizetését illeti, egyelőre még nem tudják, hogy a szövetségesek miként fognak dönteni. A jóvátételi bizottság egyik magasabbrangu tisztviselője eze­ket mondta: Immár két év óta tanul­mányozzuk Németország gazdasági erejét és arra a meggyőződésre jutot­tunk, hogy Németország fizet ni képe8. Az a nézetünk, hogy Né­metországnak a szövetségesekhez in­tézett válasza puszta mesterkedés, bogy időt nyerjen és vagyonát és gazdaságának forrásait elrejtse addig a napig, amelyen a szövetségesek el­határozzák, hogy ennek az állapotnak véget vetnek. kisebbségek akaratmegnyilvénu­­lásának. És csak csodálkozunk, hogy Markovics főszolgabíró, aki­nek lelke bizonyára lázadozott, amikor a múltban hasonló atroci­tásokról hallott most ugyanilyen rekvizitumokat keres a múltak arzenáljából. Nem gondoljuk, hogy a topolai főszolgabíró a Magyar Párt szer­vezkedését akarja meggátolni ez­zel a gyülésbetiltással. A gyűlések betiltása nemcsak alkotmányellenes, de nincs is semmi gyakorlati célja, mert ok nélkül növeli a lappangó ellen­téteket és a bizalmatlanságot. Fel kell tételeznünk, hogy maga a topolai főszolgabíró is hasonló felfogást vall, aminek jelét látjuk abban, hogy a Magyar Párt hús­­vét vasárnapra Topolára egybe­hívott alakuló gyűlését engedé­lyezte. Megszakadtak az SHS.—olasz tárgyalások a rapallói szerződésről Azok a hírek, melyek a Génuában ] sokat ad Nincsicsnek. Olaszországgal folyó tárgyalásokról Beogradba érkeznek, még mindig nyugtalanítóak. Különösen a rapallói szerződés végrehajtása tekintetében állanak fenn véleménykülönbségek az SHS- megbízottak és az olaszok kö­zött. A beogradi kormány ugyanis a rapallói szerződés teljes végrehajtásá­nak álláspontján van, Olaszország pedig változtatásokat követel. Többek között Olaszország a Baross-kikötő egy részét és a Fiume felett való ellen­őrzést követeli. A tegnapi minisztertanács — mint közöltük — már foglalkozott ezzel a kérdéssel és hosszji vita folyt ama jelentések fölött, melyeket Nincslcs külügyminiszter Génuából küldött. A kormány elhatározta, hogy uj utasitá-Ez utasítások szerint a külügy­miniszternek be kell fejeznie a tárgyalásokat miután a kormány úgy határozott» hogy a fiumei kérdésben nem bocsát­kozik tárgyalásokba. Nincsics ki fogja Jelenteni, hogy az SHS. kormány, mint eddig is, a ra­pallói szerződés végrehajtásának alap ján áll. Ha Olaszország továbbra is meg fogja kísérelni a szerződés meg­változtatását, akkor az egész kérdést, mely a népszövetségnél máris be van jelentve, a népszövetség elbírálása alá fogja a kormány bocsátani. A kormány kurírja ezzel az utasítással már teg­nap este elutazott Génuába. Az alkotmány értelme és értelmezése Miért tiltották be a Magyar Párt őmorovicai gyűlését ? Markovics Nikola topolai fő­szolgabíró, aki hivatala átvétele­kor komoly kijelentéseket tett, hogy a polgárok szabadságát tisz­teletben tartja, betiltotta a Magyar Pártnak ómorovicán tervbevett alakuló gyűlését. Egyik helyi lap e betiltó végzéssel kapcsolatban e hó 12 iki számában azt Irta, hogy a főszolgabíró kétféle indo­kolás alapján tiltotta be a gyűlést. Erre vonatkozólag Markovics fő­szolgabíró azt közli, hogy nem kétféle indokolással, hanem csu­pán azért tiltotta be a Magyar Párt őmorovicai alakuló gyűlését, mert a gyűlés egybehivói nem tettek eleget annak a követelmény­nek, hogy bejelentsék a szónokok nevét s nem igazolták, hogy az ille­tők SHS. állampolgárok- e. A főszolgabíró magyarázatával szemben utalunk az alkotmányra, amelynek megtartására a király is esküt tett s amely 14. §-ában ki­mondja, hogy „A polgároknak joguk van egye­sületet alkotni, gyűléseket és meg­beszéléseket tartani. Közelebbi rendelkezéseket e tárgyban a törvény fog tartalmazni. Gyűléseken nem lehet fegyvere­sen megjelenni. Szabad eg alatt tartandó gyűléseket legalább 24 órával előbb be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. A polgároknak joguk van egye­sülni olyan célokra, amelyek a törvény szerint nem büntetendők." Az alkotmánynak e szószerint idézett rendelkezése azt igazolja, hogy a polgároknak joguk van gyűléseket és megbeszéléseket tartani s csak a szabad ég alatt tartandó gyűléseket kell bejelenteni. Sehol sincs azonban az alkot­mányban olyan rendelkezés, hogy a szónokok nevét is előre be kell jelenteni. Ez a gyülekezési jog meghamisítása volna, mert lehe­tetlenné tenné, hogy egy gyűlé­sen olyan is felszólalhasson, aki­nek a gyűlés összehívóival szem­ben más véleménye van. A gyű­lés résztvevői igy csak néma statisztákká válnának, mert ha a résztvevők közül akárki is fel­akarna szólalni, hogy a hivatalos szónokok tévedéseit helyreigazítsa, hogy a maga véleményét nyilvá­nítsa, azzal lehetne megfosztania beszéd jogától, hogy nevét nem jelentették be előre. Az őmorovicai gyűlést zárt he­lyiségben akarták megtartani, te­hát nem is kellett volna beje­lenteni. A gyűlés betiltásának azt az indokolását, amire a topolai fő­szolgabíró hivatkozik, mi nagyon jól ismerjük abból az időből, ami­kor a magyar hatóságok ilyen és ehhez hasonló indokkal állták út­ját a szocialisták és a nemzeti Sok a fóka, kevés az eszkimó — Nincs vevő, csendes a húsvéti piac — Husvét lesz vasárnap. A feltáma­dás örömünnepe. Illendő, hogy ilyen­kor sonka főjön a lábasba, bárány pi­ruljon a nyárson és jobbnál-jobb süte­­mények süljenek a kemencében. Ré­gen igy is volt. Most pedig? Végigjártuk a husvét előtti utolsó hetivásáron a piacokat, az ünnepre készülő várost, hadd lássuk, lesz-e végre az idén, a sok szomorú után, boldog húsvéti ünnep? Hát lesz, ahol lesz. De itt, Suboti­­cán, nagyon kevés ember fogja méltó módon ünnepelni a feltámadást. A hentesboltok teli vannak pirosló sonka és füstölthus tömegekkeL A cukrászboltok kirakataiban húsvéti pirostojások, nyulacskák, lobogós bá­rányok mosolyognak. A kereskedők majd csaknem éppen olyan erősen ké­szültek a húsvéti vásárra, mint más­kor De a közönség nem. A piacon nem nagy a forgalom. A vásárlók félre mennek az egyik kosár­tól a másikhoz, de mikor rájönnek, hogy egyforma drága mindenütt, csa­lódottan veszik meg éppen csak azt, amire a legnagyobb szükségük van. Nagy húsvéti bevásárlása nem telik. Mert az árusok kihasználják az ün­nepi konjunktúrát és most még drá­gább minden, mint rendesen. A böjti eledel, a hal méregdrága és bárányra alig jut valakinek is. Húsvéti nyulacskák, piros, selyem tojások várják a cukrászüzletekben és játékkereskedésekben, hogy finom leánykezeken át a locsoló fiatalembe­rekhez kerüljenek. A kis papírmasé nyulak drágábbak, mint a valódiak, 100—300 korona egy-egy. A selyem tojás sem olcsóbb: Van ugyan kisebb fajta tojás is, ami csak 80 korona. Nem igen vásárolnak. Ha másra nincs pénz, nincs nyulra, tojásra sem. Két leány beszél előttem az utcán. Érdekes titkot hallgatok ki mögöttük menve. ,— Mit készítettél a locsolóknak?. — kérdezi az egyik. —• Festett tojást. Közönséges tyúk­tojás két végén lyukat fúrtam, kifúj­tam a tojást, a héját pedik szép min­tákkal festettem be. Tudod, olyan drá­ga minden. Én ezt adom és úgy hal­lottam, sokan készítenek most ilyent. Nnal Az idén nem megyek locsol­ni. Kifújt tojásért?*,( ü ' * ' v-•

Next

/
Thumbnails
Contents