Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-15 / 105. szám
4. oldal BACSMEGYEl NAPLÓ 105. szám nap folyamán újabb feljelentés érkezett, amely egy másik hasonló bűncselekmény elkövetésével vádolja öt meg. Ma délelőtt megjelent a főkapitányságon dr. Ráskai Alfonz ügyvéd és feljelentést tett Keő István ellen gyilkosságra való feíbujtás miatt. Feljelentéséhez egy jegyzőkönyvet is csatolt, amelyet még két évvel ezelőtt vett föl akkor, amikor Keő István ezt a merényletet megkísérelte. Az történt ugyanis, hogy 1920 novemberében Keő István egy állitólagos hadnagyot és egy alhadnagyot, akiknek a nevét ezideig nem sikerült megállapítani, felbujtott arra, hogy egy jászkarajenői fiatalembert megöljenek. A felbérelt emberek a feíbujtás alapján rá is támadtak erre a jászkarajenöi fiatalemberre, súlyosan bántalmazták és komolyabban meg is sebesitették, mielőtt azonban tettüket végrehajtották volna, a fiatalembernek sikerült megmenekülnie. A rendőrség ebben az irányban is megindította a ayomo zást. ' Illy László • a bombamerénylet elkövetője. ' Budapesten ma már mindenki tisztában vám azzal, hogy a rendőrség saabotálása mellett, amely csak arra jó, hogy a nyomozást mellékvágányra terelje, szó sem lehet a tettesek kézrekeritéséről. Egy néhány bátrabb hangú lap megadta a nyomozás irányát, sőt a tettesei nevét is publikálta. így került forgalomba a Klub kávéházi gyilkos neve is, Illy Lászlóé- Illy a Dohány-utcai merénylet után leutazott Szegedre, ahol a budapesti rendőrség megkeresésére a harmadik vagy negyedik napon letartóztatták. A letartóztatás azonban csak rövid ideig tartott, mert Illyt másnap szabadonbocsátották. Pesten tudni vélik, hogy a Dohány-utcai merénylet egyik tettese Uly László, aki már mindennapi alakja a korzónak. vén végighuzva, megtüzesitette és végigvágott vele a próféta kezén és elszaladt. Messziről is hallatszott még rekedt gunykacaja... Minthogy a prófétának ez is csupán testi fájdalmat okozott, az égési sebet is könnyen kiheverte. Az erdőben talált valami növényt, annak olajával bekente a sebet, amely így könnyűszerrel behegedt. De ettől a naptól fogva a próféta elbújt az erdőben járó-kelők elől egy fa odvábán. Immár senkiről se akarta tudni. És múlt az idő. ősz volt és az őszre eljött a tél. Erős fagyok voltak, az erdő elnémult a hótakaró alatt, csak a faágakon zörögtek néha a jégcsapok. A nagy hideg fölfrissitette a prófétát, megerősítette őt hitében és nagyokat aludt az odvas fa belsejében. Egy este mit lát a próféta? Az acélosra fagyott utón egy karcsú őzbak közeledik feléje, jobblába vérzik.,, A próféta tétovázás nélkül elébe megy és megtapogatja az őz vérező lábát. Az őz szelíden, hálatelten pillantott rá. A próféta felkapott egy marék havat, a2zal megmosta a sebet, leszakított ingszéléből egy darabot és bekötözte a sebes lábat. Majd egy széles fa kérgéből nagy darabokat hasított és ezekre fektette le a beteg őzei;. Maga odaült melléje és simogatni kezdte a remegő állatot, Németország kifizette az április havi jóvátételi részletet Páris. A1 jóvátételi bizottság folytatta a német kormány válasz jegyzéke fölött való tanácskozását. Hir szerint mV estére meg is lesz a döntés. A mostani tanácskozások már nem a német kormánynak adandó válasz lényege, hanem a válaszjegyzék megszövegezése körül folynak. Azon tanácskoznak, hogy milyen fokú energiával utasítják vissza a németek felebbezését és hogy milyen mértékű erővel figyelmeztessék a német kormányt arra, hogy a jóvátételi bizottság továbbra is fentartja március hó 21-iki követeléseit és bogy a németeknek májusban az április 15-iki és május 15-iki részletet egyszerre ki kell fizetniök. , Pária. Németország az április 15-ikén esedékes 18 mil-j Jiö aranymárkát megfizette. Ami a május 15-én esedékessé váló további 50 millió aranymárka megfizetését illeti, egyelőre még nem tudják, hogy a szövetségesek miként fognak dönteni. A jóvátételi bizottság egyik magasabbrangu tisztviselője ezeket mondta: Immár két év óta tanulmányozzuk Németország gazdasági erejét és arra a meggyőződésre jutottunk, hogy Németország fizet ni képe8. Az a nézetünk, hogy Németországnak a szövetségesekhez intézett válasza puszta mesterkedés, bogy időt nyerjen és vagyonát és gazdaságának forrásait elrejtse addig a napig, amelyen a szövetségesek elhatározzák, hogy ennek az állapotnak véget vetnek. kisebbségek akaratmegnyilvénulásának. És csak csodálkozunk, hogy Markovics főszolgabíró, akinek lelke bizonyára lázadozott, amikor a múltban hasonló atrocitásokról hallott most ugyanilyen rekvizitumokat keres a múltak arzenáljából. Nem gondoljuk, hogy a topolai főszolgabíró a Magyar Párt szervezkedését akarja meggátolni ezzel a gyülésbetiltással. A gyűlések betiltása nemcsak alkotmányellenes, de nincs is semmi gyakorlati célja, mert ok nélkül növeli a lappangó ellentéteket és a bizalmatlanságot. Fel kell tételeznünk, hogy maga a topolai főszolgabíró is hasonló felfogást vall, aminek jelét látjuk abban, hogy a Magyar Párt húsvét vasárnapra Topolára egybehívott alakuló gyűlését engedélyezte. Megszakadtak az SHS.—olasz tárgyalások a rapallói szerződésről Azok a hírek, melyek a Génuában ] sokat ad Nincsicsnek. Olaszországgal folyó tárgyalásokról Beogradba érkeznek, még mindig nyugtalanítóak. Különösen a rapallói szerződés végrehajtása tekintetében állanak fenn véleménykülönbségek az SHS- megbízottak és az olaszok között. A beogradi kormány ugyanis a rapallói szerződés teljes végrehajtásának álláspontján van, Olaszország pedig változtatásokat követel. Többek között Olaszország a Baross-kikötő egy részét és a Fiume felett való ellenőrzést követeli. A tegnapi minisztertanács — mint közöltük — már foglalkozott ezzel a kérdéssel és hosszji vita folyt ama jelentések fölött, melyeket Nincslcs külügyminiszter Génuából küldött. A kormány elhatározta, hogy uj utasitá-Ez utasítások szerint a külügyminiszternek be kell fejeznie a tárgyalásokat miután a kormány úgy határozott» hogy a fiumei kérdésben nem bocsátkozik tárgyalásokba. Nincsics ki fogja Jelenteni, hogy az SHS. kormány, mint eddig is, a rapallói szerződés végrehajtásának alap ján áll. Ha Olaszország továbbra is meg fogja kísérelni a szerződés megváltoztatását, akkor az egész kérdést, mely a népszövetségnél máris be van jelentve, a népszövetség elbírálása alá fogja a kormány bocsátani. A kormány kurírja ezzel az utasítással már tegnap este elutazott Génuába. Az alkotmány értelme és értelmezése Miért tiltották be a Magyar Párt őmorovicai gyűlését ? Markovics Nikola topolai főszolgabíró, aki hivatala átvételekor komoly kijelentéseket tett, hogy a polgárok szabadságát tiszteletben tartja, betiltotta a Magyar Pártnak ómorovicán tervbevett alakuló gyűlését. Egyik helyi lap e betiltó végzéssel kapcsolatban e hó 12 iki számában azt Irta, hogy a főszolgabíró kétféle indokolás alapján tiltotta be a gyűlést. Erre vonatkozólag Markovics főszolgabíró azt közli, hogy nem kétféle indokolással, hanem csupán azért tiltotta be a Magyar Párt őmorovicai alakuló gyűlését, mert a gyűlés egybehivói nem tettek eleget annak a követelménynek, hogy bejelentsék a szónokok nevét s nem igazolták, hogy az illetők SHS. állampolgárok- e. A főszolgabíró magyarázatával szemben utalunk az alkotmányra, amelynek megtartására a király is esküt tett s amely 14. §-ában kimondja, hogy „A polgároknak joguk van egyesületet alkotni, gyűléseket és megbeszéléseket tartani. Közelebbi rendelkezéseket e tárgyban a törvény fog tartalmazni. Gyűléseken nem lehet fegyveresen megjelenni. Szabad eg alatt tartandó gyűléseket legalább 24 órával előbb be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. A polgároknak joguk van egyesülni olyan célokra, amelyek a törvény szerint nem büntetendők." Az alkotmánynak e szószerint idézett rendelkezése azt igazolja, hogy a polgároknak joguk van gyűléseket és megbeszéléseket tartani s csak a szabad ég alatt tartandó gyűléseket kell bejelenteni. Sehol sincs azonban az alkotmányban olyan rendelkezés, hogy a szónokok nevét is előre be kell jelenteni. Ez a gyülekezési jog meghamisítása volna, mert lehetetlenné tenné, hogy egy gyűlésen olyan is felszólalhasson, akinek a gyűlés összehívóival szemben más véleménye van. A gyűlés résztvevői igy csak néma statisztákká válnának, mert ha a résztvevők közül akárki is felakarna szólalni, hogy a hivatalos szónokok tévedéseit helyreigazítsa, hogy a maga véleményét nyilvánítsa, azzal lehetne megfosztania beszéd jogától, hogy nevét nem jelentették be előre. Az őmorovicai gyűlést zárt helyiségben akarták megtartani, tehát nem is kellett volna bejelenteni. A gyűlés betiltásának azt az indokolását, amire a topolai főszolgabíró hivatkozik, mi nagyon jól ismerjük abból az időből, amikor a magyar hatóságok ilyen és ehhez hasonló indokkal állták útját a szocialisták és a nemzeti Sok a fóka, kevés az eszkimó — Nincs vevő, csendes a húsvéti piac — Husvét lesz vasárnap. A feltámadás örömünnepe. Illendő, hogy ilyenkor sonka főjön a lábasba, bárány piruljon a nyárson és jobbnál-jobb sütemények süljenek a kemencében. Régen igy is volt. Most pedig? Végigjártuk a husvét előtti utolsó hetivásáron a piacokat, az ünnepre készülő várost, hadd lássuk, lesz-e végre az idén, a sok szomorú után, boldog húsvéti ünnep? Hát lesz, ahol lesz. De itt, Suboticán, nagyon kevés ember fogja méltó módon ünnepelni a feltámadást. A hentesboltok teli vannak pirosló sonka és füstölthus tömegekkeL A cukrászboltok kirakataiban húsvéti pirostojások, nyulacskák, lobogós bárányok mosolyognak. A kereskedők majd csaknem éppen olyan erősen készültek a húsvéti vásárra, mint máskor De a közönség nem. A piacon nem nagy a forgalom. A vásárlók félre mennek az egyik kosártól a másikhoz, de mikor rájönnek, hogy egyforma drága mindenütt, csalódottan veszik meg éppen csak azt, amire a legnagyobb szükségük van. Nagy húsvéti bevásárlása nem telik. Mert az árusok kihasználják az ünnepi konjunktúrát és most még drágább minden, mint rendesen. A böjti eledel, a hal méregdrága és bárányra alig jut valakinek is. Húsvéti nyulacskák, piros, selyem tojások várják a cukrászüzletekben és játékkereskedésekben, hogy finom leánykezeken át a locsoló fiatalemberekhez kerüljenek. A kis papírmasé nyulak drágábbak, mint a valódiak, 100—300 korona egy-egy. A selyem tojás sem olcsóbb: Van ugyan kisebb fajta tojás is, ami csak 80 korona. Nem igen vásárolnak. Ha másra nincs pénz, nincs nyulra, tojásra sem. Két leány beszél előttem az utcán. Érdekes titkot hallgatok ki mögöttük menve. ,— Mit készítettél a locsolóknak?. — kérdezi az egyik. —• Festett tojást. Közönséges tyúktojás két végén lyukat fúrtam, kifújtam a tojást, a héját pedik szép mintákkal festettem be. Tudod, olyan drága minden. Én ezt adom és úgy hallottam, sokan készítenek most ilyent. Nnal Az idén nem megyek locsolni. Kifújt tojásért?*,( ü ' * ' v-•