Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-14 / 104. szám

2. okkl. BACSMEGYEI NAPLÓ 104. szara sekkel foglalkoznék, amelyek az osz­trák-magyar monarchia udódlásával függenek össze. Több delegátus an­nak a nézetnek adott kifejezést, hogy a magyar megbízott ezzel az indít­vánnyal újra tárgyaltatni akarja a portorosei megállapodásokat. 'Az indít­ványt, amely ellen úgy Jugoszlávia, njtint Lengyelország állástfoglaltak, elvetették. Lloyd George Európa békéjéért Az egész sajtó azzal az Európára kiterjedő paktum-tervvel foglalkozik, melyet Lloyd George, hir szerint, a génuai értekezlet elé szándékozik ter­jeszteni. A Daily Mail szerint a terv­nek az a kívánság az alapja, hogy a konferencián résztvevő valamennyi nemzet kölcsönösen kötelezettséget vállaljon, hogy bizonyos meghatározott számú esztendeig minden más nem­zet ellen való támadástól tartózkodni fog. üoyd George nem gondol árra, hogy e paktumot végrehajtó érővel ruházza fel, annyira húzódozik An1 glia a kontinensen való minden kato­nai kötelezettségtől. Lloyd George inkább a paktum belső erkölcsi ere­jére számit, másrészt pedig az ellen-, ségeskedő állam ellen foganatosítandó gazdasági megtorlás lehetőségére utal. A Havas-ügynökség génuai távirata viszont azt mondja, hogy minden Uoyd Georgenak tulajdonított ilyen &telmü indítványt a népszövetséghez kellene eljuttatni. Angol lapok a leghatározottabban megcáfolják, hogy Lloyd George az általános leszerelésre vonatkozó ilyen javaslatot terjesszen elő. Francia támadás a génuail konferencia ellen Az Echo de Paris egy génuai jelen­tésében azt követeli, hogy a francia delegátusok azonnal utazzanak el. Franciaországnak semmi keresnivalója nincs ezen a konferencián, de a for­mák teljes betartásával kell a konfe­renciától visszavonulnia. A formákat azért kell betartani, hogy a világ többi része ne vonjon le helytelen kö­vetkeztetéseket. Francia politikai körök­ben a legnagyobb határozottsággal azt állítják, hogy a génuai konferencia sokkal gyorsabban fog véget érni, mint azt Lloyd George hiszi. Az orosz probléma Becs. Mint Génuából jelentik, ma deielctt az orosz delegáció át­vette a szakértők lordoni jelentését, mely az < rósz kérdésről szól. Csi­­cserin péntekig fogja tanulmányozni s előreláthatólag egy-két módosítást fog ajánlani. A Lloyd George által Csicserin­­nek átnyújtott memorandum kifejti, hogy Oroszországnak a mezőgazda­­sági termelés helyreállításához szük­séges idegen tőkét és műszaki esz­közöket csak akkor bocsáthatják rendelkezésére, ha a tulajdonjogot és a munkatermékekkel való szabad rendelkezés jogát teljesen helyreál­lították. A memorandum továbbá hangsú­lyozza, hogy az idegen tőke folyó­sításának föltétele Oroszország kö­telezettségeinek likvidálása, származ­zanak azok akár a cári, vagy igéig­­lenes kormányzás idejéből, akár pe­dig, bármi módon a tanácsköztársa* ság korából. Röviden összefoglalva : a memorandum azt követeli a ta­nácsköztársaságtól, hogy álljon jót a cári adósságokért, továbbá a for­radalomból és a szocializálásból származó összes károkért. Az orosz del gáció emlékiratot készít elő válaszul a londoni szak­értői véleményre. Erre az oroszok pontonként válaszolnak s válaszukat vagy: már holnap, vagy a szomba­ton tartandó ülésen nyújtják át. Pénteken nem lesz ülés. Csicserin és Bratianu összecsapása A szerdai ülésen Csicserin tilta­kozott Romániának a különböző al­bizottságokban való részvétele ellen, mert Románia jogtalanul vette bir­tokba Besszarábiát. Hasonlóan tilta­kozott Japánnak az albizottságokban való képviseltetése ellen is, mert ez az ország a Keleten szintén orosz területet szállt meg. Bratianu a tiltakozásra azt felelte, hogy Románia az értekezletre való meghívást a békülékenység és a népek szolidaritásának szellemében fogadta el s ebben a szellemben óhajt tárgyalni a moszkvai kormány képviselőivel. Az orosz tiltakozást annyival kevésbé fogadhatja el, mert Besszarábia Romániához tartozik, a nép a Romániával való egyesítés mellett szavazott és az annexiót a génuai értekezletet egybehívó három állam nemzetközi formák, között el­ismerte. Isi japán kiküldött szólalt fel ez­után. Meglepte — úgymond — az orosz tiltakozás, de ez egyáltalában nem befolyásolhatja Japánt abban, hogy az albizottság munkájában részt vegyen. Végül Facta elnök egybefoglalta a fölszól alásokat és kijelentette, hogy Csicserin tiltakozását nem veheti tudomásul. A Habsburg család ügye a konferencián Bécs. Jól értesült körökből szár­mazó hir szerint a Habsburg-kérdés is rövidesen szóba kerül a konfe­rencián. Newton lord és a köréje soportosult angol konzervatívok kezdeményezésére, a kiket Francia­­ország arisztokrata körei támogatnak. Hivatalosan a spanyol delegált fogj; az ügyet szóba hozni oly értelem­ben, hogy rendezzék a királyi csa­lád eltartási költségeinek kérdését és engedték meg Zita királynénak az átköltözést Európába. A spanyo delegátus egyúttal a pápa levelét is fel fogja olvasni, melyben a Szent­atya az emberiesség jogán fogja kérni annak megengedését, hogy a királyné családjával Európában — állítólag Magyarországon vagy Ausztriában — telepedhessék le. A kis-entente képviselői máris megkezdték munkájukat, hogy ezt a tervet meghiúsítsák. Harminc millió lírába kerül a konferencia Bécs. Génuai jelentések szerint a konferencia költségeit harminc mil­lió lírára becsülik. A génuai városi képviselőtestület egyelőre 25 millió lírát irányzott elő a költségekhez. Ezt az összeget később az egyes résztvevő államokkal el fogják szá­molni. Az olasz sajtóiroda vezetője le akar mondani Zürich. Árion szenátor, a génuai sajtóiroda vezetője, az olasz sajtó­­tudósitók előtt kijelentette, hogy teljes lehetetlenség a sajtószolgála­tot tovább vezetni, ha az olasz kor­mány részéről nem részesül megfe­lelő támogatásban. Az olasz újság­írók megakadályozták Arton vissza­lépését és kiküldtek egy 15 tagú bizottságot, mely jelenleg Schanzer külügyminiszterrel tárgyal, hogy a sajtó összes kívánságainak telj estté­­sét keresztülvihesse. A konferencia személyi hírei Róma. Schanzer külügyminiszter fogadta gróf Bethlen István magyar miniszterelnököt és gróf Bártffy Mikló3 ktiltíuy minisztert. Take Jonescu román külügymi­niszter megbetegedett és szanató­riumba szállították. Fiúméról még folynak a tárgyalások Beograd. Az olasz hivatalos kö­rök még mindig azt hangoztatják, hogy a vitás kérdésekben megegye­zésre akarnak jutni a SHS. király­sággal. Tosti interjúját úgy olasz, mint jugoszláv részről hivatalosan megcáfolták. A rapallói szerződésről és a többi ellentétes kérdésekről a tárgyalások az olaszokkal még to­vább folynak. Mértékadó helyen úgy tudják, hogy Schanzer személyesen meg­nyugtatta Nincsics külügyminisztert, hogy az olaszok feltétlenül kívánják a fiumei kérdés megoldását és a fascisták ellenkező akcióját nem kell komolyan venni. Ezzel szemben Giunta ésGiuratti fascists képviselők külföldi hírlap­íróknak kommünikét adtak, mely szerint Facta kijelentette, hogy nem tárgyalnak a SHS megbízottakkal Fiúméról és Dalmáciáról. Ez a' kommüniké már meg is jelent és olasz hiv talos részről még nem cáfolták meg. Minthogy Tosti Rómába utazott, N'ncsics csütörtökön tényleg nem tárgyalt az olasz megbízottakkal. Az SHS delegációnak feltett szán­déka, hogy még a tárgyalások siker­telensége esetén sem fognak a rapallói szerződés végrehajtása miatt * népszövetséghez, vagy a Legfelsőbb Tanácshoz fordulni. Beograd. A tegnap este érkeze« kedvezőbb hírek következtében a hangulat Beográdban némileg eny­hült. A franciák kudarca azonban még. mindig nyugtalanítja a politikai köröket. Valamennyi lap vezető helyen foglalkozik a génuai konferenciával. A radikálispárti lapok erősen tá­madják Angliát franciaellenes poli­tikája miatt. Általában kedvező benyomást kel­tett, kogy a ma megejtett válasz­tásoknál a S. H. S. delegáció ré­széről dr Kumanudi Koszta pénz­ügyminisztert a pénzügyi albizott­ságba beválasztották. Beograd. A minisztertanács szer­dán és csütörtök délután tartott ülé­sén foglalkozott a génuai konferen­cia eddigi eredményeivel. A tárgya­lások anyagáról eddig semmi sem szivárgott ki. A horvát blokk memo­randuma Génuában Beograd. A Politika értesülése szerint a génuai S. H. S. delegáció közölte a kormánnyal, hogy az ösz­­szes delegációk megkapták a hor­vát blokk memorandumát. Miután Zagrebban beismerték, hogy onnan küld ék el, megindul a tettesek ellen felségárulás címén az eljárás. Megint holtpontra jutott a bombamerérylet nyomozása — Nincsenek meg a tettesek — Abudapesti bombamerénylők utáni nyomozás tizedik napja is lezárult, de a rendőrség még mindig nincs abban a helyzetben, hogy adatokkal és bizonyítékokkal szolgáljon a bom­bamerénylet ügyében. Bár a részle­teket már világosan látják a nyo­mozást vezetők, a bünügy nyomo­zása még hosszú ideig el fog hú­zódni. Kinek az érdekében és miért történik. mindez, arra könnyű felele­tet adni. Annyi bizonyos, ha a rend­őrség a titkos kezek intésétől nem befoiyásoltatta volna magát, már napokkal ezelőtt felderítette volna ezt a borzalmas bűnügyet. Most kö­tött marsrutával dolgozik, mozgási lehetősége nagyon korlátolt. Mind­annak dacára, hogy a rendőrség előtt vannak olyan vallomások és adatok, amelyek a bűncselekmény kiinduló pontját adják meg, még sem történt ennek felderítésére sem­mi sem. Budapesten olyan hírek keringenek, hogy a rendőrség már teljesen kinyomozta a tettesek kilé­tét, már ismeri az előkészítés min­den stádiumát. A rendőrségi nyo­mozásnak egyedüli pozitív eredmé­nye, hogy más hasonló bűncselek­mények eredetét kipuhatolta, a tet­teseket kinyomozta és letartóztatta. A kiinduló pont tehát megvan, de ennél a pontnál meg is áll a nyo­mozás. A szervi összefüggés régebbi bűncselekmények és a bombame­rénylet között világos. Hasonló gyil­kosságokat, pogromokat előkészítő elemek ismeretesek a rendőrség előtt is, itt könnyen megtalálná a bom­bamerénylet tetteseit. A jászkarajenői esetet teljesen is­meri a rendőrség. Ebben az ügyben letartóztatták Gyallay Mihályt, az ébredők ügyészét, Dániel Sándor dr.-t, az ébredők védelmi osz­tályának vezetőjét, Adorján László műegyetemi hallgatót, továbbá Ko­vács János napszámost és Keö Istvánt, akinek kérésére Kovács Jó­zsef vállalkozott arra, hogy az ottani konkurrens korcsmarost s családját, kézi gránátokkal elpusztítsa. Keö István járt a Sörház utcában és onnan segítséget kért, hogy riválisát a zsidó korcsmárost elpusztítsák. Gyallay utján lépett érintkezésbe Kováccsal. Az ismerkedés után Ko­vács leutazott jászkarajenőre, ott terep szemlét tartott. Mikor vissza ment Budapestre nyomban jelentk&t zett a Sörház utcában és ott vette át a kézi gránátokat. Később meg­gondolta a dolgot és így a terve­zett merénylet abban maradt. A nyomozás figyelme most Ötvös Károly felé fordul, aki gyakran di­csekedett azzal, hogy ő a bomba­merénylők egyike. Több tanú egybe­hangzóan vallja, hogy Ölvös előttük nemcsak az Erzsébetvárosi körben történt merénylet elkövetését vállalta, hanem a bécsi bombamerényieteket is. Ezeknek teljes részletességgel mondta el Bécsbe való utazását és az ott töltőit napoknak minden egyes mozzanatát és az itteni merénylet előkészítési módszerét. Ötvös elő« kelő kolozsvári család sarja, gim­­náziumot végzett, de teljesen lezül­­lőtt, pesti tartózkodása óta gyanús forrásokból merítette jövedelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents