Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-12 / 102. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 102. szám munkanélküliség dúl és pusziit, Keleten az éhínség és a pestis. A népeknek minden fajtája, a társa­dalmaknak minden osztálya rette­netesen szenved. Európának első­sorban békére van szüksége: az igaz békére! Meg kell állapítani, hogy noha a tényleges harc megszűnt, az ellenségeskedés tovább folyik. Európa minden államában sok az olyan kutya, amelyik azt képzeli, hogy minél hangosabban ugat, an­nál mélységesebb benyomást kelt másokban a maga vadságáról és elszántságáról. Sajnos, meg kell ál­lapítanunk azt is, hogy Európa mos­tanában csak úgy visszhangzik a kutyaugatástól. .»Vajha Amerika felfedezné Európát r — Ha ennek a marakodásnak e konferencián végét tudjuk vetni, akkor teszünk csak igazi szolgálatot az euró pai ujrafelépitésnek. — Nem szabad azt a hiedelmet táplálni, hogy valakinek jóléte okvet­lenül a másik baját jelentené. Fel­adatunk az lesz, hogy minden nemzet közvéleményében a kibékülés óhaját érvényesítsük. Ez értekezlet alkalmá­ból nem mulaszthatom el, hogy meg­emlékezzem Amerikáról. Genua Co­lumbus Kristóf szülővárosa, azé a Columbusé, aki Amerikát felfedezte Vajha ne volna messze az a nap, amelyen Amerika Genua jóvoltából felfedezi Európát. A többi szónokok Ezután Barihou, a francia delegá ció vezetője emelkedett szólásra. Han­goztatta Franciaország pacifisla szán­dékait, de tiltakozik a békeszerződé­sek revíziója ellen. — A genual konferencia — úgy­mond —- nem lehet felebbviteli fórum, ahol a fennálló szerződések szóba­­kerülnek, megiíéltetnek és revideál­­tatnak. A francia delegáció senki ellen sem fogja a gyűlölet szavát kiejteni, senkit sem akar megalázni és nap­világnál fog dolgozni, mert gondolatai és szándékai tekintetében nincs rejte getnl valója. —- Béke és munka : ez Francia­­ország programja és jelszava. Isi japán és Theuns belga delegált felszólalása után Wirlh birodalmi kan­cellár beszédében kijelentette, hogy a génuai konferencia sikeVtelensége a gazdasági válságnak a gazdasági ha­lálig való fokozását jelentené. Az orosz feliételek Wiríh kancellár beszéde után álta­lános figyelem közepette Csicserin orosz külügyi népbiztos emelkedett szólásra, aki francia nyelven tartott beszédet és azt mindjárt angolul is tolmácsolta. Hivatkozott Facta szavaira, aki kijelentette, hogy Génuábsn nincse­nek győzők és legyőzőitek. Az orosz kormány is a békére törekszik. A világ újjáépítésének elengedhetetlen kelléke Oroszország újjáépítése ie. Kijelenti, hoty a szovjetkormány elfogadja ugyan a cannesi határo­zat feltételeit, de azokhoz kiegészítő indítványokat szándékozik előterjesz­teni. Csicserin ezután határozottan kijelentette, hogy a szovjetkormány idegen állam területén minden po­litikai propagandától tartózkodni fog A nemzetközi gazdasági együttmü ködés érdekében az orosz kormány áldozatokra is kész. Oroszország koncessziókkal kész rengeteg termé­szeti kincseit az általános uijáépiiés szolgálatába állítani, a külföldi ma­gántulajdont megvédeni hajlandó. Kiegészítő indítványként Csicserin a efegyverzést jelölte meg az általá­nos" béke szellemében. Inditványozza a munkásszervezetek hivatalos kép­viseletének a konferenciába való be* vonását és javaslatot terjeszt be a katonai támadások ellen való véde­lemről és a pénzügyi kapcsolatok kölcsönösségéről. Nagy meglepetést keltett Csicserin beszédének mérsékelt hangja, — ai általa előterjesztett indítványok azon* ban sok ellenzésre találtak. Külö­nösen Barihou francia delegátus tiltakozott a cannesi határozatok megváltoztatása ellen, éppen ezért elitéli, T ty a lefegyverzés kérdé­sét az orosz megbízott szóvátette. A békekonferencia, mint robbantószer Ezután újból Lloyd George be­szélt, rámutatva a konferenciára váró nehéz föladatra. Az elmúlt há­rom esztendőben — mondja —■ a háború óta több kísérlet történt, hogy olyan konferenciát hívjanak össze, mint amilyen most Génuá­­ban összeült. Ez a kísérlet azonban az egyes országok érdekellentétei miatt meghiúsult és nem tudtak egységes alapot találni egy ilyen tanácskozás létrehozásához. Reméli, hogy Génuában ez nem fog meg történni, bár tudja, hogy nincs olyan erős robbantószer a világon, mint éppen a békekonferencia. Támadja Csicserint, mert a távo­labbi jövő kérdésével akar foglal­kozni. Én öreg ember vagyok, — mondja — de remélem, hogy belé­pünk az örök béke korszakába, mé mielőtt egy másik olyan világkonfe­renciát kellene tartanunk, mi t a mostani. Csicserin pedig azt kívánj^, hogy a génuai konferencia csak egy lyen, uj konferenciának a kezdete 'egyen. Ha Csiger n párbajra akarja kihívni Barihouf, Factát vagy őí a Cannesban meghatározott program Kérdésében erre elég alkalma és rügye lesz. Számot kell azonban vetni azzal, hogy a génuai konfe renaának a hajója íul van terhelve és ha azt akarja, hogy még tö.'b terhet rakjanak rá, akkor abba a veszedelembe kerülnek, hogy vala­mennyien, vele együtt el fogunk sülyedni. Kitör a vihar Lloyd George beszédét derültség követi, maga Csicserin is szót kér, azonban Facia elnök nem adja meg a szói. Az elnök nem engedi szólni fíarthout sem, mire nagy lárma tör ki. Bar­­thounak mégis sikerül a nagy zajt tulharsogva tudomására adni a konfe­renciának, 1 ogy ö semmi esetre sem hajlandó beleegyezni abba, hogy a konferencia programján változtatást eszközöljenek. Facia is hasonló értelemben nyi átkozik. Kijelenti, hogy a konferen­cia programjául a Cannesban meg állapított tárgysorozatot már elfo­gadták és igy ezen változtatni már nem lehet. Ezután elhatározták, hogy a techni kai bizottság első ülését kedden délelőtt 10 órakor tartják a királyi palotában és ezzel az ülés este fél nyolckor véget ért. Nem bíznak a konferencia sikerében Genua. Mértékadó körökben az1 tartják, hogy a megnyitó ülésen felmerült nézeteltérések miatt a kon­ferencia hosszú életére nem lehet számítani, sőt azt várják, hogy né­1 hány nap alatt be is fogják fejezni a tanácskozásokat. A bizottságok megválasztása Genua. Holnap fogják megvá­lasztani az egyes bizottságok tagjai’ akik az összes kérdésekben dönteni fognak, ügy látszik, hogy Olaszor­szág és Anglia arra törekszenek, hogy a kisantant ezeknél a válasz­tásoknál még ne léphessen fel egységesen. Az első bizottságban a delegációk vezetői és pedig Schan­­zer, Rathenau, Csicserin, Lloyd George és Barihou lesznek benne. Csicserin azt kivánta, hogy e bi­zottságba Törökország és Monte­negró képviselőit is vegyék be, Schanzer kijelentette, hogy erről nem lehet szó. Beograd. (A sajtóiroda jelentése) Lloyd George néhány delegátus előtt kijelentette, hogy Génuában lega­lább három hétig szándékozik ma­radni. Ez alkalommal programjáról ismételten kijelentette, hogy meg fogja tartani azokat az irányelveket melyeket a Cannesi határozat első három pontjában megállapítottak. Az első incidens már megtörtént. Az orosz delegáció kijelentette, hogy nincs megelégedve jelenlegi elszál­lásolásával, minthogy rossz az ősz­­szeköttetés Moszkvával. Emiatt Bér linnel közvetlen távirati összekötte­tést követelnek. A kisantant és az oroszok tárgyalásai Génua. Az orosz delegáció tag­jai tegnap nem hivatalos tanácsko­zást tartottak a kisantant képvise­lőivel. A tárgyalások alapjául a ko­rábban Rigában megkötött szerző­dés szolgál. Az oroszok akisantan­tot, különösen azonban Lengyelor­szágot szeretnék a maguk számára megnyerni. Beograd. Beogradban az oroszok­nak azt a kívánságát, hogy Monte­negró mint külön állam képvisel­tesse magát a konferencián, azzal magyarázzák, hogy Csicserin igy akar kellemetlenkedni a S. H, S. királyságnak Wrangel tábornok tá­mogatása miatt. Nincsics tárgyalásai Fiúméról Génua. Kedden délelőtt Nincsics külügyminiszter tárgyalásokat folytatott Fiúméról és Dalmáciáról Tosli ős Kontarini olasz államtitkárokkal. Ezek olyan megállapodást ajánlottak, amely súlyos áldozatokat kívánna az SHS. királyságtól. Nincsics emiatt Beograd­­ból kért instrukciókat. Ennek dacára remény van arra, hogy e tekintetben már holnap létrejön a megegyezés (>) Beogradban az olaszok túlzott kö­veteléseiről szóló hir politikai körök­ben nagy lehangoltságot keltett. A demokrata lapok azzal magyarázzák Pasics itthonmaradását, hogy ő előre tudott az olaszok eme szándékairól és nem akarja, hogy az ő népszerűségén egy kedvezőtlen szerződés megkötése folytán csorba essék. Remélik, hogy a tárgyalások, ame­lyeket Nincsics folytat Génuában, ered­ményesen végződnek és mihamar si­keresen befejeződnek. Nem működhet a Katholikus Legényegylet- Miért tiltották be a „Gazdag lány“ előadását? — A suboticai Népkor műkedvelői vasárnap esle elő akarták ad d a Kathoiikus Legényegylet helyiségei­ben Szenes Béla „Gazdag lány“ cimíi vigjatékát, azonban a renctőr­­őkapitányság az előadást nem en­gedélyezte. A betiltás meglepetést telted, mert a darabot ugyanezek a szereplők ugyanabban a helyiség­ben március 25*én egyszer már lőadták, amihez a hatóság is en­gedélyt adott és semmi ok sem lát­szott azóta fennforogni zrra nézve, hogy a hatóság most más álláspon­tot foglaljon el az engedély tekin­tetében és betiltsa az előadást. Éppen azért, mert feltűnő volt a rendőrség elutasító végzése, kérdést intéztünk Tillingcr György főkapi­­lányhelyetteshez, aki a határozatot a áirta, hogy mi az oka a kétféle, egymásnak ellentmondó intézke­désnek. Tillinger főkapitányhelyettes mun­katársunknak az ügyről a következő felvilágosítást adta : A betiltó végzés nem irányúi a Népkör ellen és nem jeleni prece­denst arra nézve, mintha magyar­nyelvű előadást nem engedélyeznénk. \z engedélyt meg kellett tagadnunk zért, mert a Kathoiikus Legényegy­let alapszabályai még nincsenek jó­váhagyva és igy ez az egyesület, mig ez a kérdés elintézést nem nyer, semmiféle működést nem fejthet M. Az előadást rendező Népkörnek semmi szerepe nincs ebben az ügy­­ben, mert az engedély iránti kér­vényt a rendőrséghez a Kathoiikus Legényegylet nevében adták be. — A márc us 25-iki előadást csak azért engedélyeztük, mert még nem volt tudomásunk arról, hogy a Le­gényegylet alapszabályait a belügy­minisztérium visszautasította. Ez a visszautasító határozat, melyben a belügyminisztérium néhány pont megváltoztatását kivánja, még de* cember nőnapban visszaérkezett Beo­­gradból és azt a polgármesteri hi­vatal közvetlenül továbbította az egyesülethez. A rendőrséghez csak most csütörtökön érkezett meg aa erről szóló trtesités. Ezt megelő­zően Dopler káplántól értesítést kér­em a szereplőkről, aki közölte, hogy ezek között csak két-három pártoló tagja van a Legényegyletnek, a többi nem tag. Az előadásról szóló hir­detmény, mely a Népkört jelöli meg rendezőnek, szintén nem fedi a kér­vény adatait, amely szerint a Kat­hoiikus Legényegylet a rendező. — Mikor értesültem az alapsza­bályok visszutasitásáról, természet tesen azonnal intézkednem kellett, hogy az alapszabálynélküli egyesü­let ne fejtsen ki működést. Az elő­adás betiltásáról még pénteken ér­tesítettem az érdekelteket. Meg kell még jegyeznem, hogy a Kathoiikus Legényegylet még most, a vissza­­utasitás után három hónappal sem terjesztette be a belügyminisztéri­umhoz uj alapszabályait jóváhagyás vé?ett. Ezután Tillinger főkapitányhelyet­tes ismételten kijelentette, hogy a betiltó végzés nem jelenti azt, hogy a hatóság magya. nyelvű előadást nem engedélyez. Ez természetes is, mert hiszen az alkotmány értelmében a nemet! ' isebbséeéknek joguk van saját nemzetiségük nyelvén előadásokat rerdezqj, sőt R mániában és Cseh­szlovákiában mindenütt működnek állandó magyar színtársulatok is. A Legényegylet ezekután hamaro­san be fogja terjeszteni uj alapsza­bályait jóváhagyás végett.

Next

/
Thumbnails
Contents