Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-30 / 119. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922 április 30. liberális városában, Debrecenben Bernolák Nándor népjóléti miniszternek olyan kevés volt az esély;, hogy visszalépett a jelöléstől A magyar politika krónikájáhozr tartozik az a nyilatkozatharc, amely Belliién miniszterelnök és Andrássy között tört ki újból a volt királyi családról való gondoskodás kérdésében. Andrássy ebben a polémiában élesen támadta a kormányt génuai kudarcáért is és Bethlen miniszterelnök most bár megcáfolni nem tudja ezt a vaudat, mégis a felháborodás hangiján utasítja azt vissza. . Harmincnégy nemzet képviselői egy csatahajón Génuából jelentik: Arról a fogadásról, amelynek a Danié Alighieri csa tahajó volt a színhelye, rövid táviratok elmondottak annyit, amennyit rövid táviratokban összeszoritani lehet. De ez a fogadás néhány sornál töb-| bet érdemel. Egyenesen történelminek lehet mondani azt a jelenetet, amikor III. Viktor Emánuel király a földteke minden részéből összesereglett nemzetek küldötteit asztalánál látta. Harmincnégy nemzet 150 képviselőjét üdvözölhette hajóján, — amire még nem volt példa a históriában. A delegátusok már mind á hajó fedélzetén voltak, amikor pontosan délben felharsant a napos káplár kürtje: — Jön a király. A delegátusok sorai között izgalom futott végig, mindenki elhelyezkedett és kíváncsian várta az olaszok uralkodóját. A kistermetű Viktor Emánuel fürgén sietett a hajó fedélzetére. Legelőször Lloyd George angol miniszter elnököt ismerte meg. —Ah, — kezdte a király angolül, ■—■ üdvözlöm önt, miniszterelnök ur! Még néhány szót mondott neki, azután a mellette álló Barthou francia delegátus felé fordalt. öt franciául szólította meg: — Örülök, hogy megszoríthatom a kezét. Feltűnést keltett, hogy amikor a király francia nyelven kezdett Ra.thenau német külügyminiszterrel beszélni, a külügyminiszter németül válaszolt. A király csodálkozva nézett rá, majd igy szó't: — Igazán sajnálom, de nem tudok annyira németül, hogy az ön hazájának nyelvén beszélhetnék önnel . . . Rathenau erre szintén franciára fordította a társalgást. Mosolyogva fogott kezet gróf Bán'ffy Miklós magyar delegátussal is. — Sohasem fogjuk elfelejteni — jegyezte meg előtte a király — mily vitézül harcoltak a magyar katonák. A magyar külügyminiszter látha loan meglepődött erre a megjegyzésre. Ezt válaszolta a királynak — Felséges uram, a magyar katonák a világháború alatt csak kötelességből, de nem szivükből harcoltak 1 Minden szem a király felé irányult, amikor az orosz csoport elé érkezett. Az utolsó pillanatig nem volt bizonyos, hogy a szovjetdelegátusok részt vesznek a királyi fogadtatáson. Az olasz kommunisták ugyanis roppant nehezteltek a moszkvai delegátusokra, hogy a polgári elemekkel oly fesz.telenül érintkeznek. Kifogásolták, hogy amikor a génuai konferenciát megnyitották, a király sürgönyének felolvasásánál Csicserin és társai is éljeneztek. — Tisztára burzsuj tempó, — korholták az olasz kommunisták Csicserinéket — hogy önök frakkba öltözködnek ég cilindert illesztenek a fejükre. Ez nem méltó proletárok képviselőihez! Az ellen pedig határozottan tiltakozunk, hogy elmenjenek a csatahajóra és részt vegyenek a fogadtatásban. Azt hitték, hogy az orosz delegáció számol ezzel a tiltakozással és mégsem megy el a Dante Alighieri-re. De Csicserinék nem törődtek az elvtársak aggodalmaival, ismét frakkot öltöttek, cilindert tettek a fejükre, szürke keztyüt húztak a kezükre és megjelentek á király előtt. —Signor Csicserin, az orosz külügyek népbiztosa, — mutatta be hangosan a királynak a szovjet-delegátust a főudvarmester. A király mosolyogva szólt hozzá franciául: — Örülök, hogy láthatom önt . , . Úgy veszem észre, hogy az ön heve olaszosan hangzik. Csicserin . , , határozottan olasz! — Lehet, — válaszolta Csicserin, - de elhiheti Felséged, hogy nem vagyok olasz. A főudvarmester ismét hangosan jelentette: —' Signor Leonidas Kraszin, az grosz külkereskedelem népbiztosai ' A király vele is kezet fogott és néhány pillanatig elbeszélgetett vele. — Úgy látom, _ mondotta többek között Kraszin, — hogy felséged igen népszerű. — Miből látja ezt? — Abból a hatalmas éljenzésből, amellyel a nép felségedet fogadta. A király mosolygott és tovább ment. A cercle után asztalhoz ültek. Csicserin a génuai érsekkel ült szemben. Az érsek arról tudakozódott, milyen az orosz, katolikusok sorsa Oroszországban. — Nálunk minden vallás teljes szabadságot élvez! válaszolta Csicserin. — Szabadság ... szabadság ... 1 jegyezte meg az érsek, — az bizony igen nagy dolog és igen szép dolog és bólintott fejével. Később az érsek összekoccintotta poharát az orosz delegátus poharával és az ételsorkártyájukat névaláírásukkal ellátva, kicserélték. Amikor a királyra szóló pohárköszöntő elhangzott, az orosz delegátusok is felállót tak, s hangosan kiáltották: éljen a király! Oroszország újjáépítésének tervei Lloyd George nem hívja össze a szignatárius hatalmak konferenciáját — Barthout Párisba hívták — Az orosz memorandum szövege A konferencia legnagyobb eseénye az, hogy B rthou Pnincaré miniszterelnök utasítására megszaki >otta génuai tartózkodását. Csütörtökön késő éjszaka a francia miriiszrtanács elhatározta, hogy Barthout ? eredeti instrukciók szigorú betar'ásóra j<gja utasítani. Llyod George zzel szemben arra az álláspontra h lyczkedett, hogy a német-orosz zerződés nem tartozik a nagykövet .onferencia elé. Barthou erre P>*íncarétöl utasítást kapott, hogy utaz ’ék Párisba. Barthou az eddigi terv szerint két nap múlva visszatér Génuába. A francia delegáció Barthou eluazása kapcsán nyilatkozatot közölt írói, hogy Ba ihou, aki 'zombator élelött tiz órakor távozik Génuából, mm akart Párisba u azni, amig el iem készültek az oroszokhoz intézendő memorandum alapelvei. A nagykövetek értekezlete elutasitotia a francia javaslatot Párisi jelentés szerint a nagykövetek konferenciája pénteken a külügyminisztériumban összeült. A konfeencia nem adott helyet a francia kormány indítványának, hogy a német-orosz szerződés megvizsgálá sával a nagvköveti k nferenciát biz zák meg és ezt a Legfelsőbb Ta nács hatáskörébe utalta át. Lloyd George visszavonta javaslatát A Newyork Herald és a Journa1 egybehangzó hírei szerint a génua értekezlet megszakítása a Legfelsőb Tanácsnak a Riviéra egyik Génuához közelfekvő v rosában tartandó ülése miatt küszöbön áll. Lloyd George azonban most még ennél, is tovább ment engedékenység tekintetében, hoey lehetővé tégy a franciák engedékenység, t is eddig merev álláspontjukkal szemben. Lloyd George visszovonta az alá irö hala.mák összehívására vonatkozó javaslatát, mert elhatározta, hogy a kényszereszközök kérdést’ egyedül Poincaréval fogja megtár gyalni. A Népszövetség ülése Genf. A Népszövetség tanács május 5-ikán megkezdi tizennyolca1 dik ülésszakát, amelyen többek közi az albániai, litvániai és lengyelországi kisebbségek védelmének kérdésével foglalkoznak. A szövetséges hatalmak terve Oroszország felsegitésére Paris. Az orosz delegációk memorandumára adandó ultimátumszerű jegyzék két javaslattervezete között csak két pontra nézve van komolyabb eltérés. Az első az orosz háborús adósságok dolga. Az angol jegyzék-terv zet szerint bizonyos körülmények között az összeg leszállítható. Anglia olyan szöveget ajánl, hogy minden állam irányában fennálló orosz haditartozást egységes összegben kell megjelölni és evégből három tagú választott bíróság kiküldését ajánlja. A bizottság elnökéül az Egyesült Államok legfelső törvényszékének elnökét kellene megnyerni, vagy a Népszövetség nevezné ki a választott bíróság elnökét. A második pont a nacionaiizált és kisajátított magánvagyon kérdése. Anglia ebben a kérdésben hajlandó elfogadni a szovjetkormány jánlatát, mely szerint azok a külföldiek, akiknek oroszországi tulajdonát kisajátították, ha vissza akarnak térni Oroszországba, nem kapják ugyan vissza nacionaiizált vagyonukat, hanem állami koncessziók és bérszerződések utján juthatnak kárpótláshoz, mely szerződések kötelezően 99 évre folyamatosan meghosszabbitandók. A kártérítés ilyen módjára az angol jegyzék egészen váratlanul meglepő megoldást ajánl, nevezetesen, hogy a szövetségesek és általában az érdekelt államok nyújtsanak hoszszu lejáratú kölcsönt a szovjetkormánynak. Anglia 20—25 millió font sterlinget hajlandó adni. Belgium 200 millió frankkal venne részt a hitelnyújtásban. japán 12 millió jent áldozna Oroszország talpraállitására. Franciaországtól az angol javaslat azt Kivánja, hogy mérnököket és műszaki személyzetet bocsásson Oroszország rendelkezésére. Olaszország megfelelő munkaerőt adna és ezenkívül mezőgazdasági gépekkel látná el Oroszországot. A francia jegyzék-tervezet a két pont kivételével nagyjában megegye^ zik az angol tervezettel, de azt is tartalmazza, hogy a szovjetkormány *ötelezze magát, hogy jövőben a külföldön semmiféle propagandát nem fog űzni, továbbá tartozik minden egyes állam irányában különít ülőn elismerni a régi államadósságokat és kötelezőleg kimondani, hogy nem fog semmiféle igényt emelni az antibolsevista mozgalmaknál, ellenforradalmi hadműveletekből eredő állítólagos követelések ér■ ényesitésére. Követeli, hogy a szovjetkormány vállaljon kötelezettséget minden magánvagyon kártalanítására. Az oroszok hajlandók a megegyezésre Az angol kiküldöttek körében bizonyosra veszik, hogy sikerülni fog Oroszországnál megegyezni a tekintetben, hogy a kisajátított tulajdonokat az állam ; kilencven esztendőre bérbe veszi, Rakovszki kijelentette, hogy Oroszország hajlandó elismerni adókötelezvényeit 1918-ig teljes mértékben. Közölte, hogy Oroszországban vissza fogják állítani a külföldiek örökösödési jogát. Oroszország kész hozzá/ mini a világbéke-egyezményhez is ibban az esetben, ha a szovjetet elismerik. Politikai válság Oroszországban Leninnek triumvirátussal való helyettesítése befejezett ténynek tekinthető. ' A kormány élén Trockij, Cirlupa és Rüpov (vagy Lunacsarszkij) fognak állni. Az utóbbi mögött Zinovjev áll, akinek, mint az internacionálé elnökének, nyíltan lehetetlen a kormányzásban résztvennie. A triumvirátus jelszava : Mindent a forradalomért! Ez az uj jelszó .katonai kommunizmus“. Kommunista vezető körökben a hangulat rendkívül izgatott. SHS—magyar gazdasági tárgyalások Génua. Jankovics Velizár, a jugoszláv delegáció vezetője fogadta Balkányi Kálmánt, az OMGE igazgatóját, akivel hosszabb megbeszélést folytatott. Jankovics kijelentette, hogy a kisantant nem fogadná szívesen egy kollektív szerződés megkötését. Az SHS királyság ezzel szemben kétoldalú szerződést kötött úgy a némer tekkel, mint az osztrákokkal. Az SHS királyságnak főleg vasúti anyagra van szüksége, aminek ellenében fát és élelmiszert szállítana Magyarországba. A tárgyalásokat ebben az ügyben még folytatni fogják és erősen remélhető, hogy mihamar kedvező megegyézés jön létre.
