Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-29 / 118. szám
XXIII. évfolyam Subotica, szombat 1922 április 29 113 szám gr ^DB ISe gjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizeté»i árt neirvedévre 9®* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-alica 4 szám alatt TELEPOK SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Kiadóhivatal: Kralja Alexandra*nliea 1 (Lelbach*paIota) A degradált Vajdaság Lehet akármilyen magyarázatot fBzai ahhoz az intézkedéshez, mely megváltoztatja az országnak nemcsak közigazgatási arcát, hanem egész szervezetét is, lehet indokolásként hivatkozni a legfőbb állami érdekre, mely nem engedett más választást azoknak, akiknek meggyőződése szerint ez volt a leghelyesebb módja az alkotmányban f >gialt parancs teljesl ésének, egy bizonyos: az ország uj kerületi beosztása a Vajdaság degradálásával egyértelmű. Ma még fölmérhetetlen ennek az intézkedésnek hatása az állami élet minden megnyilatkozására. Most bujtatták ki az uj országrészeket régi ruhájuk maradékából — a legfelsőbb ruhát, a közjog diszmentéiét a politikai szuverénitás változása segítette le a régi testről — s mosi adták rá először azt az öltözetet, amit az alkotmány szabott eleven testére. A kereskedelmi és ipari szabadság elve nem érvényesült enníl a ruhavételnél sem. A vevő nem azt a ruhát kapta, amit legjobban szeretett volna, nem az ő ízlését szolgálta a szabás s úgy varrtán össze az öltönyt, hogy bizony nem por fi»tyen szorítja a régi ruhájához nozzátörődött tagokat. Az alkotmány hosszú harcok és heves viták után a központi közigazgatás alapelveit fektette le az országépités fundamentumaként, ügy véljük azonban, hogy ezeket az alapelveket nem sértette volna meg a? olyan rendelkezés sem, mely a központi igazgatás megvalósítása mellett több elismerésben részesítette volna a geográfiai helyzetet, a népek összeszokottságát, a történelmi jogokat, melyek külön-külön is hatalmas tényézői az élő társadalomnak. Minél hosszabbak voltak a harcok, melyeket ebben a kérdésben végig kellett vívni, minél hevesebbek voltak a viták, melyeket állni kellett, a politikai okosság annál nagyobb erővel parancsolta azoknak az aggodalmaknak a törvény korlátain belül való tiszteletbentartását, me lyekből az ellenérvek táplálkoztak. Már a háborús gazdálkodás primitiv beavatkozást lehetővé tevő első kísérletei világossá tették, hogy megszűnt az a nagy távolság a közigazgatás és a gazdálkodás között, mely addig jóformán minden államhataimi beavatkozástól mentesítette a gazdasági élet folyását. A gazdasági élet közigazgatási intézkedéseknek spanyol csizmájába, hüveiykszoritójába és Prokrusztes ágyába kerül s ime éppen úgy sínyli ezt a meg kötöttséget, ezt a rabszolgasort, mint az államhataiom korlátlan uralmának idejében. Mint a tengerfenék elhagyott kagylójába a rablórák, úgy nőtt bele a közigazga'ási rendszerbe a gazdasági é>et. Most amikor a politikai imperium megváltozott, de a gazdasági folytonosság nem, a gazdasági élettel összenőtt közigazgatást n m a gazdasági élet foly onosságának követelései szerint javítják, hanem a tőle jórészt független potitikai változáshoz képest változtatják meg. A Vajdaság fejlett ipara, magas színvonalú kereskedelme, nagyszerű agrikulturája, a termelő munka összeműködése most olyan keretek közt találhatja csak meg az államhatalmi szervezeteket melyek még sokáig idegenek lesznek eleven érdekeihez. A politika tudománya, mely az önigazgatásban találja meg legtökéletesebb gépezetét az állami adminisztrációnak, aligha láthat fejlődést abban, hogy fikciók kedvéért, látszatok teremtése végett egy virágzó gazdasági élet mellől kiemelik a közigazgatás karóját. A Vajdaságot degradálták, elvesztette autonómiáját az önközigazgatás eleven alanya, az állami közigazgatás halott tárgyává zuhant vissza. Súlyos aggodalmak hangoznak fel itt is, ott is, melyeket az a félelem szólaltat meg, hogy a közigazgatási deklasszifikáció maga után vonja a gazdasági élet ellanyhulását is. S akkor olyan árat kellene fizetni azért a látszatért, amit a központi közigazgatás megvalósítása kelthet, hogy azt az államegység nem lényegének, de látszatának legsovénebb követelői is meg fogják sokallani. Megváltoztatják a kerületi beosztásról szóló rendeletet —- Elégedetlenség a kormánypártok között — Az ország adminisztratív Kiosztásáról s ólő rendelet a hivatalos lap pénteki számában jelent mu ugyanazzal a tartalommal, mini ahogyan már tegnap ismertettük. Megirfuk már, hogy a rendeletet nyilvánosságra jutásakor nagy elienzenvvel fogadták politikai körökben és mára egész határozottsággal meg lehet már állapítani, hogy a kerületi beosztásról szóló rendelet nagy visszatetszést keltett a kormánypártokban is. Mégis indultak már a mozgalmak a kormánypártok keretei közt a rendelet megváltoztatására. A legkomolyabb ellenszenv a rendelet irá t a vajdasági demokrata képviselők között mutatkozik. A A vajdasági képviselők követelik, hogy a tiszamenti kerületet Veliki-Becskerek székhellyel állitsák föl, úgy mint azt annak idején a törvényelőkészítő bizottság iš javasolt1. A képviselők véleménye^ szerint ugyanis a Bánát egy részének a beogradi kerülethez való csatolása ellenkezik a kerület érdekeivel. Beograd ellen nem volna semmi kifogás, de a Bánát északi része olyan nagy távolságra van Beogradtól, hogy ez tetemesen meglassítja a közigazgatás menetét. Azonkívül a beogradi lakáshiány is lehetetlenné tenné a képviselők szerint a kerületi hivataloknak, valamint a tisztviselőknek Beogradban való elhelyezését A demokrata képviselők már egv ivet köröznek, amelyen a rendelet megváltoztatását kívánják. Ezt az ivet eddig dr. Jaksics, Boksán, Vuletics, Benin, Miatovics, Marinkovi.es Pavle, Jankahidac, dr. Setyerov Csupvovics. Ángyelinovies és G Igyevícs képviselők írták alá, de az j aláírások még tovább folynak. • fi rendelet ugyanilyen ellenzéssel találkozik a radikális pártban is. A radikális képviselők sincsenek megelégedve a Bánát felosztásával és többségük Veiiki-Bzcskerek székhellyel kívánja az önálló kerület felállítását, rnig a kisebb csoport Stari-Becsejt akaria székhelyül, azonban B ograd mellett nincsen senki. A radikális képviselők egyébkén szombaton Novisadon értekezletet tartanak, ahol ebben a kérdésben végleges áliástfogialnak. Azonban nemcsak a vajdasági, hanem a défczerbiai és horvátországi kerületi felosztás is ellenhatást szült I pártokban. A mozgalmak vezetői arra támaszkodnak, hogy a rendeld módot ad a megváltoztatásra. A kormány a legközelebbi napokban be is nyújtja módosító javaslatait aszkupstinának. Ezek a módosító indítványok a következő változtatásokat fogják tartalmazni : Krk szigetét a zagrebi kerülethez fogják csatolni, Pag és Rab járások népszavazással fogják eldönteni, hogy Zagrebhez vagy Splithez akarnak-e tartozni, a Muraköz és Varazsd-megye külön kerületet fog alkotni, amelyhez még három kerületet csatolnak és a kerület székhelye Zagreb vagy Varazsd lesz és végül a Szerémség egy részét a bácskai kerülethez fogják csatolni, Novisad székhelyhez. A képviselők és pártok megindult erős mozgalma odairányul, hogy ezeknek a módosító javaslatoknak i szkupstinában való tárgyalása alkalmával az egész rendeletén keresztülvigyék azokat a változtatásokat, amelyeket a kormánypártok is egyöntetűen kívánnak. yor-A magyar egységes párt válsága Megalakult az Antiszemita Párt A magyar egységes párt, Bethlen, Gömbös és Njgyatádi pártja ma már nem néz olyan szines optimizmussal a választások elé, mintahogy még csak pár nap előtt is tette Budapesten, Miskolczon, Debreczenben, szóval azokban a kerületekben, ahol a polgári középosztály dönti el a választásokat, sohasem voltak nagy esélyei Bethlenéknek, most azonban olyan híreket kap a választást vezető Gömbös, hogy a vidék, a jó vidék sem paríroz. Egyik helyen a jelölt nem tetszik a választóknak, másutt a szoígabirá nem támogatja a budapesti kisgazdát, vannak flyan he’yek is, ahol három hivatalos jelölt is járja a falvakat, szóval, a káosz az egységes pártban egyre növekszik. A válságos helyzetet már titkolni sem lehet, úgy, hogy a párt egyik vezető tagja őszintén föltárta a bajo® kát az egyik budapesti lap munkatársa előtt. Az ellenzék etőzben, minden felelős és felelőtlen terror ellenére szívós munkát folytat a kerületekben. A demokrata pártnak csak Budapesten vannak esélyei, de Rassayék, a szociáldemokraták és az őskisgazdák, a 4S-as kisgazdapárt — a vidéken hatalmas tömegekkel rendelkeznek, amelyeket semmi csábítás, sem fenyegetés nem tud majd eltántorítani az ellenzéki zászlók alól. A legutolsó hetekben akcióba lépett őskisgaidák ereje napról-napra növekedik, hiába játsza ki ellenük egységes párti agitáció Nagyatádi nevét, Nagyatádi mrr nem ura a magyar paraszttömegeknek. Az egységes párt vezetői a választások kiirása után 200, de legalább 180 mandátumra számítottak, ma már sokkal kevesebbel is beérnék. A politika napi krónikájához tartozik, hogy Budapesten megalakult az antiszemita-párt, amely, miníahogy egy rendőrségi engedély nélkül kiragasztott plakátban mondja, küzdeni fog a zsidók egyenjogUbitásáról szóló 1868. XII. t.-c. megváltoztatásáért. Az uj pártot, amely a kurzus első hónapjaiban rövid ideig szerepelt, néhány mandátumra éhes demagóg alakította. A választások erős próbára teszik az egyébként is igen gyenge lábon álló magyarországi jogrendet. A kormány az egységes-párt érdekében veszélyes mértékben engedékeny a „felelőtlen elemek“ rendbontó tevékenységével szemben, ami bizonyos körökre bátorítólag hat. A kormány emiatt előreláthatólag éles támadásoknak lesz kitéve az ellenzék részéről.
