Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-29 / 118. szám

XXIII. évfolyam Subotica, szombat 1922 április 29 113 szám gr ^DB ISe gjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizeté»i árt neirvedévre 9®* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-alica 4 szám alatt TELEPOK SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Kiadóhivatal: Kralja Alexandra*nliea 1 (Lelbach*paIota) A degradált Vajdaság Lehet akármilyen magyarázatot fBzai ahhoz az intézkedéshez, mely megváltoztatja az országnak nem­csak közigazgatási arcát, hanem egész szervezetét is, lehet indoko­lásként hivatkozni a legfőbb állami érdekre, mely nem engedett más választást azoknak, akiknek meggyő­ződése szerint ez volt a leghelye­sebb módja az alkotmányban f >g­­ialt parancs teljesl ésének, egy bi­zonyos: az ország uj kerületi be­osztása a Vajdaság degradálásával egyértelmű. Ma még fölmérhetetlen ennek az intézkedésnek hatása az állami élet minden megnyilatkozására. Most bujtatták ki az uj országrészeket régi ruhájuk maradékából — a leg­felsőbb ruhát, a közjog diszmentéiét a politikai szuverénitás változása segítette le a régi testről — s mosi adták rá először azt az öltözetet, amit az alkotmány szabott eleven testére. A kereskedelmi és ipari szabadság elve nem érvényesült en­­níl a ruhavételnél sem. A vevő nem azt a ruhát kapta, amit legjobban szeretett volna, nem az ő ízlését szolgálta a szabás s úgy varrtán össze az öltönyt, hogy bizony nem por fi»tyen szorítja a régi ruhájához nozzátörődött tagokat. Az alkotmány hosszú harcok és heves viták után a központi köz­­igazgatás alapelveit fektette le az országépités fundamentumaként, ügy véljük azonban, hogy ezeket az alap­elveket nem sértette volna meg a? olyan rendelkezés sem, mely a köz­ponti igazgatás megvalósítása mel­lett több elismerésben részesítette volna a geográfiai helyzetet, a né­pek összeszokottságát, a történelmi jogokat, melyek külön-külön is ha­talmas tényézői az élő társadalom­nak. Minél hosszabbak voltak a har­cok, melyeket ebben a kérdésben végig kellett vívni, minél hevesebbek voltak a viták, melyeket állni kellett, a politikai okosság annál nagyobb erővel parancsolta azoknak az ag­godalmaknak a törvény korlátain belül való tiszteletbentartását, me lyekből az ellenérvek táplálkoztak. Már a háborús gazdálkodás pri­mitiv beavatkozást lehetővé tevő első kísérletei világossá tették, hogy meg­szűnt az a nagy távolság a közigaz­gatás és a gazdálkodás között, mely addig jóformán minden államha­­taimi beavatkozástól mentesítette a gazdasági élet folyását. A gazdasági élet közigazgatási intézkedéseknek spanyol csizmájába, hüveiykszoritó­­jába és Prokrusztes ágyába kerül s ime éppen úgy sínyli ezt a meg kötöttséget, ezt a rabszolgasort, mint az államhataiom korlátlan uralmá­nak idejében. Mint a tengerfenék elhagyott kagylójába a rablórák, úgy nőtt bele a közigazga'ási rend­szerbe a gazdasági é>et. Most ami­kor a politikai imperium megválto­zott, de a gazdasági folytonosság nem, a gazdasági élettel összenőtt közigazgatást n m a gazdasági élet foly onosságának követelései szerint javítják, hanem a tőle jórészt füg­getlen potitikai változáshoz képest változtatják meg. A Vajdaság fejlett ipara, magas színvonalú kereskedelme, nagyszerű agrikulturája, a termelő munka össze­­működése most olyan keretek közt találhatja csak meg az államhatalmi szervezeteket melyek még sokáig idegenek lesznek eleven érdekeihez. A politika tudománya, mely az ön­igazgatásban találja meg legtökéle­tesebb gépezetét az állami admi­nisztrációnak, aligha láthat fejlődést abban, hogy fikciók kedvéért, látsza­tok teremtése végett egy virágzó gazdasági élet mellől kiemelik a közigazgatás karóját. A Vajdaságot degradálták, elvesz­tette autonómiáját az önközigazgatás eleven alanya, az állami közigazga­tás halott tárgyává zuhant vissza. Súlyos aggodalmak hangoznak fel itt is, ott is, melyeket az a félelem szólaltat meg, hogy a közigazgatási deklasszifikáció maga után vonja a gazdasági élet ellanyhulását is. S akkor olyan árat kellene fizetni azért a látszatért, amit a központi közigaz­gatás megvalósítása kelthet, hogy azt az államegység nem lényegének, de látszatának legsovénebb követe­lői is meg fogják sokallani. Megváltoztatják a kerületi beosztásról szóló rendeletet —- Elégedetlenség a kormánypártok között — Az ország adminisztratív Kiosz­tásáról s ólő rendelet a hivatalos lap pénteki számában jelent mu ugyanazzal a tartalommal, mini aho­gyan már tegnap ismertettük. Megirfuk már, hogy a rendeletet nyilvánosságra jutásakor nagy elien­­zenvvel fogadták politikai körök­ben és mára egész határozottsággal meg lehet már állapítani, hogy a kerületi beosztásról szóló ren­delet nagy visszatetszést keltett a kormánypártokban is. Mégis indultak már a mozgalmak a kormánypártok keretei közt a rendelet megváltoztatására. A legkomolyabb ellenszenv a ren­delet irá t a vajdasági demokrata képviselők között mutatkozik. A A vajdasági képviselők követelik, hogy a tiszamenti kerületet Veliki-Becskerek szék­hellyel állitsák föl, úgy mint azt annak idején a tör­vényelőkészítő bizottság iš javasolt1. A képviselők véleménye^ szerint ugyanis a Bánát egy részének a beogradi kerülethez való csatolása ellenkezik a kerület érdekeivel. Beo­grad ellen nem volna semmi kifo­gás, de a Bánát északi része olyan nagy távolságra van Beogradtól, hogy ez tetemesen meglassítja a közigazgatás menetét. Azonkívül a beogradi lakáshiány is lehetetlenné tenné a képviselők szerint a kerü­leti hivataloknak, valamint a tiszt­viselőknek Beogradban való elhe­lyezését A demokrata képviselők már egv ivet köröznek, amelyen a rendelet megváltoztatását kívánják. Ezt az ivet eddig dr. Jaksics, Boksán, Vu­­letics, Benin, Miatovics, Marinko­­vi.es Pavle, Jankahidac, dr. Setyerov Csupvovics. Ángyelinovies és G Igyevícs képviselők írták alá, de az j aláírások még tovább folynak. • fi rendelet ugyanilyen ellenzéssel találkozik a radikális pártban is. A radikális képviselők sincsenek meg­elégedve a Bánát felosztásával és többségük Veiiki-Bzcskerek szék­hellyel kívánja az önálló kerület felállítását, rnig a kisebb csoport Stari-Becsejt akaria székhelyül, azon­ban B ograd mellett nincsen senki. A radikális képviselők egyébkén szombaton Novisadon értekezletet tartanak, ahol ebben a kérdésben végleges áliástfogialnak. Azonban nemcsak a vajdasági, hanem a défczerbiai és horvátországi kerületi felosztás is ellenhatást szült I pártokban. A mozgalmak vezetői arra támaszkodnak, hogy a rendeld módot ad a megvál­toztatásra. A kormány a leg­közelebbi napokban be is nyújtja módosító javaslatait aszkupsti­­nának. Ezek a módosító indítványok a következő változtatásokat fogják tar­talmazni : Krk szigetét a zagrebi kerülethez fogják csatolni, Pag és Rab járások népszavazással fogják eldönteni, hogy Zagrebhez vagy Splithez akarnak-e tartozni, a Mu­raköz és Varazsd-megye külön ke­rületet fog alkotni, amelyhez még három kerületet csatolnak és a ke­rület székhelye Zagreb vagy Varazsd lesz és végül a Szerémség egy ré­szét a bácskai kerülethez fogják csatolni, Novisad székhelyhez. A képviselők és pártok megindult erős mozgalma odairányul, hogy ezeknek a módosító javaslatoknak i szkupstinában való tárgyalása al­kalmával az egész rendeletén ke­resztülvigyék azokat a változtatáso­kat, amelyeket a kormánypártok is egyöntetűen kívánnak. yor-A magyar egységes párt válsága Megalakult az Antiszemita Párt A magyar egységes párt, Bethlen, Gömbös és Njgyatádi pártja ma már nem néz olyan szines optimiz­mussal a választások elé, mint­­ahogy még csak pár nap előtt is tette Budapesten, Miskolczon, Debre­­czenben, szóval azokban a kerüle­tekben, ahol a polgári középosztály dönti el a választásokat, sohasem voltak nagy esélyei Bethlenéknek, most azonban olyan híreket kap a választást vezető Gömbös, hogy a vidék, a jó vidék sem paríroz. Egyik helyen a jelölt nem tetszik a választóknak, másutt a szoígabirá nem támogatja a budapesti kis­gazdát, vannak flyan he’yek is, ahol három hivatalos jelölt is járja a falvakat, szóval, a káosz az egy­séges pártban egyre növekszik. A válságos helyzetet már titkolni sem lehet, úgy, hogy a párt egyik ve­zető tagja őszintén föltárta a bajo® kát az egyik budapesti lap munka­társa előtt. Az ellenzék etőzben, minden fe­lelős és felelőtlen terror ellenére szívós munkát folytat a kerületek­ben. A demokrata pártnak csak Budapesten vannak esélyei, de Rassayék, a szociáldemokraták és az őskisgazdák, a 4S-as kisgazda­párt — a vidéken hatalmas töme­gekkel rendelkeznek, amelyeket semmi csábítás, sem fenyegetés nem tud majd eltántorítani az el­lenzéki zászlók alól. A legutolsó hetekben akcióba lépett őskisgaidák ereje napról-napra növekedik, hiába játsza ki ellenük egységes párti agitáció Nagyatádi nevét, Nagyatádi mrr nem ura a magyar paraszt­tömegeknek. Az egységes párt vezetői a vá­lasztások kiirása után 200, de leg­alább 180 mandátumra számítottak, ma már sokkal kevesebbel is be­érnék. A politika napi krónikájához tar­tozik, hogy Budapesten megalakult az antiszemita-párt, amely, miní­­ahogy egy rendőrségi engedély nél­kül kiragasztott plakátban mondja, küzdeni fog a zsidók egyenjogUbi­­tásáról szóló 1868. XII. t.-c. meg­változtatásáért. Az uj pártot, amely a kurzus első hónapjaiban rövid ideig szerepelt, néhány mandátumra éhes demagóg alakította. A választások erős próbára teszik az egyébként is igen gyenge lábon álló magyarországi jogrendet. A kormány az egységes-párt érdekében veszélyes mértékben engedékeny a „felelőtlen elemek“ rendbontó tevé­kenységével szemben, ami bizonyos körökre bátorítólag hat. A kormány emiatt előreláthatólag éles táma­dásoknak lesz kitéve az ellenzék részéről.

Next

/
Thumbnails
Contents