Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-28 / 117. szám
6. dđsl. BACSMEGYEI KAFLÖ 117. szám, Sčs, hogy Zita gyermekeivel M&ííyarországon telepedhessék le. Ezeknek a tárgyalásoknak úgy látszik aseg, volt a részleges eredményük, insert Bethlen Génuából való vissza* férésekor Becsben az osztrák legitimisták egy bizalmas ülésén megnyugtatta, azokat a volt királynő és 'gyermekei sorsáról. Ennek a bécsi találkozásnak a hire Budapestre is elhatott és Bethlen kikerüli a magyar delegáció génuai sikertelenségének beismerését és cáfolja azt a hirt, hogy ő Bécsben az osztrák legitimistákkal tárgyalt volna. A kormányhoz közel hlló Pester Lloydban most Bethlen a génuai fáradalmakat kipihenve nyi íatkozik. Nyilatkozatában röviden in tézi el a génuai konferenciát, de annál hangosabban adja a magyar legitimisták tudtára, hogy Génuában a legiileiékesebbekkel tárgyalt a volt királyi család érdekében. Ezeknek a ’tárgyalásoknak az eredményét még aem publikálhatja, annyit azonban megnyugtatásul közöl a legitimistákkal, hogy nemsokára megoldást nyer h kérdés, amelynek elintézésében az oroszlánrész a magyar kormányt illeti. Bethlen így számol be a génuai htjáról. intézi a stereotip kérdést, hogy : „Szabad szolgálnom krmássan?...“ Jól tudja azt minden jól nevelt pincér, hogy a délelőtti kávéházi vendégek nem fogyasztani és nem is szórakozni jönnek a kávéházba, hanem üzleteket kötni. És ezek a vendégek ép olyan elmaradhatatlan statisztái a kávéház életének, mint akár az éjszakai mulatók. Délfelé csend borul a kávéházra. A zajos üzletek elpihentek, a délelőtti vendégek elszéledtek. A pincéreket újak váltják fel. A kasszírnő cukor-adagokat készít hgsszu sorban egymás mellé. A favéház készül a délutánra . . Délelőtt a kávéházban Az esti hangulatot mér rég kisöpörték, a hajnalban gúlákba íratott székek is már rendesen íwrakoznak az asztalok mellett, a »incérek is ott vannak már örheifcreiken, mégis mennyire más a délelőtti kávéház, mint a délutáni ás az esti. Ebéd után kártyába te- Knetkező és sakkfigurákke! hadakozó a munkájuk közben rövid Sdőre pihenő komoly kereskedők meg tisztviselők keresnek néhány percnyi szórakozást, délután ráérő unatkozó!; lapozzák át az újságokat, este pedig az éjszakába feledkező gondtalan emberek hallgatják a cigányzenét és nők kacagnak a cigaretták kékes füstjé ben ... Ez az igazi kávéházi hangulat A délelőtti kávéháznak egészen más a közönsége és az élete. Reggel nyolckor még álmos és a Xiapot megkezdő, ágyból kelt emberek isszák reggelt kávéjukat a Inárványasztaloknál, mielőtt beleolvadnak a város rendes vérke iringésébe. Mások a pincérek is, mint este, a „reggeli számoló“ és a nappali pincérek józan, reá fisán számoló üzletemberek, akik nem árnak rá bizalmaskodni a vendéggel és pletykákat sem mesélnek, mint az éjszakai pincérek. Szigorú és rideg rend van reg gél a kávéházban, valami ájult józanság, ami. után tiz óra körül már a legsivárabb üzletkötések színhelyévé lesz a kévéház. A Reggeliző vendégek is rég elmentek már, csak egy-egy későn ébyedt, ijedt arc . szürcsöli elkésett páváját, a többi asztaloknál nem fogyasztanak semmit, de azért lele van a kávéház : kereskedőkkel, ügynökökkel, akik itt kinálik árujukat, itt mutatják mintái at é6 itt kötik üzleteiket. Ez az _ azi délelőtti kávéház : egészen Myart, mint a börze. A délelőtti vendégeket is jól pmeri minden pincér, akér csak £ vacsora utáni törzsvendégeket £S akárhányon ülnek a déli orakln a kávéház márványasztalaival, a pincér ezekhez sohasem Q.J-) Előterjesztés a génuai konferenciához — Küzdelem a 13*ik §. ellen —• Tisztelt Konferencia, amely a távol Kelet és a messzi el költözött Nyugat problémáival egyforma érdeklődéssel méltóztatol foglalkozni, kérünk, légy szives a kisebbségek helyzetének javításánál egy igen tekintélyes minoritás, a Kibicek helyzetének és jogállásának tisztázására is figyelmet fordítani. A Kibicek, illetve egyes írók szerint a Gibicek — törzse évszázadok előtt költözött Európába, s ha nem is államalkotó faj, ott van mindenütt, ahol egy partliie megalakul. Mondhatjuk tehat. hogy a megalakulásnak integráns része. Genua, Velence, Fiume, Városi és a többi káveházban és klubban ma már nem is szórványosan fordul elő. Ennek dacára a kibic jogállása merőben tisztázatlan. Becsületben megőszült, tehát őszfürtü kibiceket egy allamban sem látnak szívesen, s igen sokszor megesik, hogy kiutasítják őket A kibic letelepülését a legtöbb helyen szigorú feltételekhez kötik. Mig az államalkotó faj — a játékosok —- minden előzetes vizsgálat nélkül játszhatnak, addig gyakran megesik, hogy a kfbicnek igazolnia kell, hogy nemcsak a játékszabályokkal \-an tisztában. E megalázó vizsgálat dacára, ha a kártya rosszul megy, ezért a kibicet okolják, szidják és sértegetik, sőt olyan melegebb vidékre küldik, ahová ő nem kívánkozik. E megalázó, a civilizáció követeimé nyeivel meg nem egyező állapotban a Kibicek is a génuai konferenciánál kopogtatnak meghallgatásért 1. Kérik, hogy a nemzetközi kártya törvénykönyv 13-ik §-át, amely a kibic személyére sértő, közreműködését és tanácsát kizárja, véleményét gorombán meg nem hallgatja, töröljék- illetve uj az egyenlőség és a wilsoni elveknek jobban megfelelő szabályokkal pótolják. 2. Kérik, hogy a csendes kibic és a lármás kibic közötti sértő megkülömböztetés szűnjön meg. Mindnyájan egy anyának vagyunk gyermekei, egy kávéháznak a kibicei. 3. Tisztáztassék valamennyi nemzetre nézve kötelező erővel a kibic beavatkozási jogának terjedelme. Helyeztessék a Nagyköveti Konferencia és a Népek Ligájának védelme alá a kíbicnek az a szerény joga, hogy a játék szépsége, vagy gyorsabb menete érdekében a játékos kezéből kiragadhassa a kártyát s szükség esetén nevezettet testileg is megfenyíthesse. Jogos kérésünket a Magas Konferencia védelmébe ajánlva vagyunk Kibicek Kara. SS' PHIL ATELIA” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCS1 E. SUBO?!CA,.ÖPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS -CSERE Keresek megvételre hxssi&ft ja^orrláv bélyegefcct tarntet nélkül a kiadésokra bannilvir.emy.seglicn ______________ 73» _____________ Jeritza láz Bécsben Hosszú hónapok után az elmúlt csütörtökön és ma héttőn újra a régi megszokott pompában támad fel előbb Tannhäuser Erzsébetje, majd a Faust Margarétája. A színpadon térdig virágban gázolva Jeritza énekelt, szőke hajkoronája körül Amerikából hozott dicsőség uj glóriájával. Ez a pompás, párját ritkító művésznő, akit a New- York Herald — ez a németeket halálosan gyűlölő orgánum — a legnagyobb élő énekesnőnek nevezett. elválaszthatatlanul hozzá tartozik a bécsi opera milíeuéhez és kiirthatatlanul benngyökeredzik a zeneimádó Sees szivének leg belsőbb rekeszeiben. Nincs az a dollár honoráriuma a világnak, pedig e Metropolitan Opera nem volt Fukar, hogy egész évre Jeritzát Newyorkhoz kösse, amelyért végleg itt hagyná első sikereinek színhelyét, a bécsi Operát, ahol aránylag rövid esztendők alatt valósággal bálványozásig menő kultuszt teremtett művészetének. Mér Amerikába való elutazásé előtt lázban égett érte Becs egész közönsége és az Operaháznak amúgy is magas, ötszörösen fel srófolt helyáru jegyeiért viadalra mentek az elővételi pénztárak előtl, Most, hogy megjött Amerikából, ez a láz a paroxizmusig fokozó dott fel. Hosszú, hónapokig liu zódó távolléte idején alig volt nap, hogy a bécsi újságok ne írtak voma róla. Akárcsak egy távollevő uralkodóról. Mikor első pá ratlan sikereinek híre megérkezeti Newyorkból Becsbe, valóséggel ünnepet ült a város. Mikor pedig kitűnt, hogy a bécsi jövevényművésznő fellépése elég volt ahhoz, hogy megrendítse a világhírű Geraldine Ferraro, az Opera régi első énekesnőjének állásét, hogy Ferraro irigységből felbontotta szerződését a nevvyorki Operahéz zel, megindult az üdvözlő táviratok egész áradata az amerikai metropoliszba, az újságok úgy Írtak róla, mint egy királynőről, ki a hanyatló Bécset újra nagy név hez, világhírhez segíti. Nem ok nélkül, hisz tényleg Strausz Richard és Jeritza Mária Amerikában többet tudtak elérni az éhező osztrák gyermekek ügyében, mint amennyire az osztrák diplomáéit valaha is képes lett volna. Az amerikai pénzkirályok tárcái megnyíltak Becs szegényei számára s bőven jött a tengeren túlról dolláradomány .. . Az Operaház persze hódolatnál egyebet nem adhatott most már ennek a művésznőnek, akinek egyetlen föllépéséért a new-yorki Opera köze! tízmillió osztrák koronát fizetett. De hiába voit i példátlan honorárium, Jeritza nem akar állandóan New-Yorkban maradni, de csak úgy irta alá a szerződést, hogy néhány hónapra mindig visszatérhessen énekelni a bécsi Operába-Csütörtök este azután megjelent a nagy Opera színpadán. Mint valami orkán süvöltött végig az üdvrivalgás, a negyedik emeleti gallérjától le egészen i i földszinti előkelő orchestei ülé sekhez s Wagner hatalmas áriáit tulharsogta egy ünneplő közönség örömujjongása. Valósággal elárasztották virággal. Az emeletről rózsák hulltak a fejére s a földszintről hatalmas koszorúkat dobtak a színpadra. A Faust előadásánál az Opera példátlan mértékben felemelte a helyárakat. Egy földszinti ülőhelyért 15.000 koronát kértek, de kéz alatt szívesen fizettek húszat is érte. Földszinti páholyokért 100.000 koronát adtak Jeritza tehetős rajongói. Ez az Operahéz, mely sok ünneplésnek volt színhelye, nem emlékszik egy ilyen viharos estére, amelyben Faust Margitjának része van. Nincs senki Ausztriában, legyen politikus, iró, festő avagy zeneszerző, aki csak megközelítőleg is vetekedhetne ennek a művésznőnek népszerűségével. Hangverseny Subotícán. Radó lmréné és Hermann József, a suboticai zene nagyszerű képességű tanárai a várnsi zeneiskola nagytermében május 2-án este 8Vs órakor hangversenyt adnak, melyen a klasszikus zeneirodalom legszebb alkotásait fogják bemutatni. A kisterem alkalmas arra, hogy zavartalanná tegye azt a műélvezetet, amit az előadók nyújtanak. A számok poézise Pythagoras-tól kérdezte egyik tanítványa: Mester, mondd meg, mi a barátság? És a Mester így felelt: 220 és 284. Az olvasó bizonynyal csudálkozik ezen a feleleten. De annak, aki tudja, hogy a matematikus mit ért ezen a szón: osztó, aki tudja, hogy valamely egész szám osztója az az egész szám, mely maradék nélkül foglaltatik benne, mint például: 12-ben az 1,2, 3, 4, 6, az megérti Pythagoras poélikus feleletét. Ugyanis 220 osztói ezek a számok: 1,2,4, 5, 10, 11, 20, 22, 44, 55, 110 és ha ezeket összeadjuk, akkor éppen 284-et kapunk. Másrészt pedig 284 osztói ezek: 1, 2, 4, 71, 142. És ha ezeket az osztókat adjuk össze, 220-at kapunk. Így tehát 284 osztóinak összege 220 és 220 osztóinak összege 284. Pythagoras fan-. táziájában az egyiknek teljes tartalma megadja a másikat és — viszont. Az egyik barát a másikban teljesen felolvad és viszont. Mennyi poézis a számokban I De ritkák is az ilyen barátságos számok, vagy legalább is a tudomány nem sok ilyent fedezett fel. Ritkák, akár csak az igazi barátság. Pythagoras óta több mint kétezer esztendő telt el, mig a matematikai tudományok uj mindentudója, Euler 6! ilyen barátságos, számpárt fedezett fel és ezóta sem szaporodott lényegesen a barátságos párok száma. Érdekes, hogy az, aki ez égitestek harmóniáját megteremtette, egyúttal a számok világába is mennyi költészetet tudott belevinni. Boldog kor, mikor tudomány és költészet, művészet és politika, minden, ami az emberi szellem hatalmát és szépségét teszi boldog együttlétben virágzott.. ’
