Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-26 / 115. szám
I 2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 115. szém Ismét esett a gabona ára “ A dinár zürichi javulásának hatása — A dinár árfolyamának az utóbbi napokban történt rohamos emelkedése az itteni gabonapiacon is erősen éreztette hatását. A szombati 2 frankos jegyzés következtében az árutulajdonosok nagyobb mennyiségben kinálták eladásra a búzát, melynek ára a piacon 1750 koronáról 1640— 1650 koronára esett le. Tengerit 1250 korona helyett 1150 koronáért, zabot 1200 koronáért ajánlottak. Üzlet azonban csak elvétve jött létre. A malmok sem vásároltak. A liszt ára is 2400 koronáról 2350 koronára szállt le. A hétfői zürichi 2.22 frankos nyitó árfolyam hírére a gabonakereskedők' körében nagy izgalom keletkezett, mert attól tartottak, hogy meg fog ismétlődni. a két hónap előtti árzuhanás, amikor a búza ára egy hét alatt 210Q koronáról 1600 koronára esett. C$ak az 1.95-ös záróárfolyam hírére lett nyugodtabb a piac hangulata és az árak némiképpen megszilárdultak. A keddi 2.07 frankos dinár-kurzus előreláthatólag újabb áresést fog elő idézni a gabonában, mert a valuta javulása tartósnak Ígérkezik, annak dacára, hogy a legközelebbi napokban még bizonyosan be fog következni a valutának és ennek hatása alatt gabona árának hullámzása is. A pénz javulása az S. H. S. királyság amerikai kölcsönének hírével ma gyarázha.tó és a kölcsön perfektuálása a pénz további szilárdulását vonja maga után. Ez biztosítja a gabona árának olcsóbbodását is, ami még eddig azért nem következett be a valutaárfolyamnak megfelelő mértékben, mert a gazdák még tartózkodók az el adásban. A jó terméskilátások azonban őket is rá fogják bírni tavalyi 'fölösleges készleteik eladására, annál is inkább, mert a vetések kedvező állása szintén javító hatással lesz a va- Juta árfolyamára. éví bérért kapta meg az üzlethelyiséget. Az üzlethelyiség bérének ez négyszeresnél is nagyobb emelkedése azonban nem egyedülálló jelenség, amennyiben ez ma már kezd Suboticáh" általánossá válni. A kereskedők állandóan panaszkodnak a megfizethetetlen üzleti bérek miatt és a lak; bérmegállapitási pörök legnagyobb része is éppen bolthelyiségekre vonatkozik. Érdekes, hogy ezekben az ügyekben a lakáshivatal is. többnyire olyan álláspontot foglal el, hogy az üzletbéreknek 100—20Ö százalékos emelését jóváhagyja, tekintetbe véve, hogy a kérdéses helyiség a városnak milyen részén van. Természetesen az üzletek házbérének ez a folytonos horribilis emelkedése végeredményben a közönségre hárul, amely az árakban kénytelen megfizetni a magas házbéreket. Ezen az anomálián is csak az építkezések megkezdése fog segíteni, amennyiben ezzel szaporodnának az üzlethelyiségek és igy azonnal alábbszállna a I házbér. A Vajdaságnak nem lesz kerületi székhelye ? A TribuncL a Vajdaság kerületi beosztásának uj tervéről Horribilisai emelkednek a házbérek A négyszeresére emelkedett üzletbérek Az áLtalános drágasággal teljesen lépést tart a házbérek fokozatos emelkedése is. Ijesztő arányokban szöknek a lakbérek úgyszólván minden házhérnegyedben és a lakáshivatalnak még sohasem volt annyi lakbérmegcillapitási ügye, mint éppen mostanában. Ha azonban a lakásokra nézve megállapítható az, hogy megdrágultak, akkor sokszorosan áll ez az üzlethelyiségek bérére vonatkozólag, amelyek sohsem képzelt hallatlan arányokban emelkedtek az utolsó időben. A legutolsó években ugyanis a kedvező konjunktúra’ következtében az üzletek gombamód elszaporodtak "és ezzel szemben uj építkezés egyáltalán nem történt, úgy, hogy ez a helyzet természetes okát adja az üzletbérek nagy emelkedésének. Az üzletek bérének horribilis emelkedésére a legjellemzőbb az az árverés, amely kedden folyt le a városházán, Ugyanis a városháza épületében a gyógyszertár mellett megürült egy bolthelyiség, amelynek régi tulajdonosa eddig 25.000 korona évi bért fizetett. Kedden adta a város bérbe e,J helyiséget árverés :utján és ennek eredményeképpen egy Sztó-Akerületi beosztásról szóló uj rendeletről még csak nagyon gyéren- szivárognak ki a hírek és ezeknek nagyrésze is teljesen megbízhatatlan. Kormánykörökben ,sem adnak még semmiféle felvilágosítást a készülő rendelét részleteiről és ezért élénk fel “tűnést kelth&t a >Tribuna< azon leg újabb hire, amely szerint a Vajdaság kerületi beosztását állítólag a következőképpen oldanák meg: Az .egész Tisza-mentét, tehát úgy a bácskai, mint a bánáti oldalt a beogradi kerülethez csatolnák. Az ebből •kieső részt, vagyis a Bánát keleti ré-| szét a smederevói kerülethez, a Bácska nyugati oldalát pedig a szerém Ségi kerülethez csatolnák. ^ így tehát a Vajdaságnak egyáltalán nem lenne kerületi székhelye, A »Tribuna« ehhez a tervhez azt a megjegyzést fűzi,, hogy ezzel a megoldással valószínűleg úgy a demokrata, mint a radikális párt meg lesz eléged ve, mert a Vajdaság kerületi székhelye, körüli vita igy megszűnik. A hir megbízhatóságára nézve illetékes' helyen egyelőre még nem nyilatkoznak. A szuboticai határ kérdése a határmegállapitó bizottság előtt — Néhány napon belül meglesz a döntés — A határmegállapitó bizottság legutóbbi suboticai látogatása alkalmával. megírtuk, hogy a határkiigazitás;ra nézve még nem jött létre megjegyezés és a tárgyalások még folynak az egész Suboticát környező hä tárra nézve. A bizottság döntéséröl még ezeideig nem érkezett semmiféle értesítés. A magyar részről származó hir szerint a határmegállapitó bizottság elutasította azt az S. H. S. részről elhangzott kívánságot, hogy Kelebia, Tompa-puszta és Felsőcsikéria, aMeyekből a magyar hatóságok Ujszanadka elnevezéssel uj önálló törvényhatóságot alakítottak, az S. H. S. királysághoz csatoltassék, mivel ezeknek a községeknek a földjei jórészt Subotica város és suboticai lakosok tulajdonát képezik. A határmegállapitó bizottság állítólagos ilyen értelmű határozatáról a Baján megjelenő »Független Magyarország'! munkatársának Balázs P i r.y Kálmán volt ujszabadkai polgármester többek közt a kővetkezőket mondotta: • Néhány nappal ezelőtt értesítést kaptam Szegedről, hogy az S. H. iS., kormánynak Uj-Szabadkára vonatkozó kérelmét elutasította a határmegállapitó bizottság. Ugyanez történt a többi S. H. S. kívánsággal és Hercegszántó, Gara és Katymár visszaélésére vonatkozólag. A helyzet most már az, hogy a határmegái Japitó bizottság a magáévá tette, a Trianonban megállapított vonalat, mely egyelőre országhatár. A Suboticát közelről érdeklő állítólagos döntés ügyében a , »Bácsmefyeí Napló« munkatársa kérdést inézett illetékes helyen arra vonatkojjevü kereskedő 116.800 korona jzólag, hogy mi igaz ebből. A következő információt kaptuk: Az a hir, amely szerint a határ megállapító bizottság elutasította az S. H. S. kormány kívánságát a kelebiai határ elécsatolására nézve, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A bizottság még nem döntött a vitás kérdésben egyik fél javára sem. Ugyanígy nem hoztak még döntést a többi szóbanforgó községre nézve sem. — A tárgyalások legnagyobb nehézsége éppen Kelebia ugye. A magyar hatóságok ugyanis a maguk igazának érdekében azt állítják, hogy Kelebia teljesen önálló község, holott ez nem felel meg a valóságnak. A határmegállapitó bizottság Suboticán való tartózkodása alkalmával az itteni hatóságok ezt a magyar érvelést egészen könnyen meg is cáfolták a magyar rezsim idejéből származó helységnévtárral, amelyben Kelebia szintén úgy van feltüntetve, mint Subotica városhoz tartozó község. — Ezenkívül is még sok adattal és érvvel támasztotta alá az S. H. S. kormány azt a kérelmét, hogy. Kelebiát, Tompát és Felsöcsikériát idecsatolják és bebizonyította azt is, hogy Subotica ezen területek nélkül életképtelen, mert egyrészt innen kapta a város élelmezésének javát, másrészt a város fő jövedelmi forrása éppen a Kel eb ián lévő, de Subotica tulajdonát képező földbirtok. — Hogy a határmegállapitó bizottság még nem döntött a vitás kérdésben, azt, jól kellene tudni különben a magyar hatóságoknak is, mert amikor a jelenleg Szegeden tartózkodó határmegállapitó bizottság az elmúlt csütörtökön meg akarta hozni döntését, épp a magyar delegáltakon múlt, hogy a döntés nem Jöhetett létre, mert a határmegállapitó bizottság magyar tagjai kijelentették, hogy még nem kaptak végleges in- “ stznkciót kormányuktól a döntésre nézve. I— ®* határmegállapitó bizottság munkája egyelőre arra szorítkozik, hogy megállapítsa, vájjon Kelebia önálló község-e vagy sem és a legközelebbi napokban már meghozzák $ végleges döntést, amely a bizottság többségének jelenlegi véleményéből ítélve, valószínűleg az S. H. S. kívánságoknak megfelelő és igy Suboticára nézve kedvező lesz. Elfogtak egy I szökött rabot i Izgalmas hajsza a vasúti parkban Régóta keresett, veszedelmes betörő került tegnap délben ismét a rendőrség kezére. Gjura Oboskovics 26 éves rovott múltú egyén, aki már ttöbb alkalommal ült rablásért és betörésért az ügyészség fogházában, még január 31-én, éjjel a fogházból megszökött. Pedig erős őrizet alatt tartották, mert ezideig kétszer sikerült megszöknie s bűnügyének tárgyalása már csak napok kérdése volt. Első alkalommal, sötét éjjel az ablakon keresztül, a rácsot kifeszitve illant el. Pár nap múlva azonban elfogták. Másodszor is az ablakon át szökött meg az ügyes betörő, de amikor ismét elfogták, kettőzött figyelemmel vigyáztak reá és bárhogy is igyekezett, nem sikerült egészen Ja-' nuár 31-ig megszöknie. Január 31-én, koromsötét, havas éjjel a zárka menyezetét keresztül törve'feljutott a padlásra és onnan az ablakból, szalmazsák huzatokat és az iroda függönyöket összekötve, leereszkedett az utcára. Hatodmagával vágott nek! a kalandos szökésnek, köztük Vörös Antal kanizsai gyilkos, akit még nem sikerült' elfogni. A többi cinkos is még szabad lábon van. Szerencséjük volt, nem vette észre az eltűnést senki sem és reggel, amikor keresték őket, már árkon-bokron túl voltak. Oboskovics azóta kétszer tűnt fel Suboticán. Detektívek figyelek s álladóan a nyomában voltak. Oboskovics ezalatt újabb szélhámosságokat és gyanítják erősen, hogy rablásokat is követett el. Évekkel ez* előtt kezdte meg »betörő karrierjét^ és mindenhol más néven szerepelt. Állandóan több nevet használt. Kedden déltájban, amikor egy lopott trombitát adott el 3000 koronáért, kocsiba vágta magát és vakmerőn az ügyészség fogdája előtt hajtatottéi. Amikor a nyitott kocsi a fogház kapuja elé ért, Oboskovics a portásra nevetett. A portás azonnal felismerte a körözött betörőt és utána kiáltott. Oboskovics azonban nem állt meg, hanem intett a kocsisnak, hogy gyorsabban hajtson. A portás fellármázta az örökét 8 a menekülő rabló után rohantak. Oboskovics ekkor leugrott a kocsiból és a vasúti park kerítésén átugorva menekülni kezdett. Ezalatt több rendőr verődött össze és a parkban a déli napon sétáló kisgyerekek és dajkák között izgalmas hajsza keletkezett. Mikor a park túlsó kerítéséig rohant" a lihegő Oboskovics és többszöri felszólításra som állt meg, az
