Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-10 / 100. szám
Ára 1 dinár BÁCSMEGYEI NAPLÚ XIII. évfolyam Subotica, hétfő 1922 április 10 100 szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexán dra-uiica 4 szám alatt Kiadóhivatal: líraija Alesandra-nlica 1 (Leibach-palota) Ma délután a génuai konferencia — Nehézségek az oroszok részvétele miatt — Berlin. Egyre több delegátus é? Ikülfölei hírlapíró érkezik Genuába Genua nagy nemzetközi tábor hatását teszi. A konferencián résztvevő államok listáján huszonnyolc állam szerepel. A konferenciát hétfőn délután három órakor nyitják meg hivatalosan. A megnyitó beszédet Facta olasz miniszterelnök mondja, aki ki fogja domborítani annak jelentőségét, hogy Európa valamennyi vezető áliamférfia megjelent a konferencián. Rá fog mutatni a konferenciának két főfeladatára: az egyik Közép-Európának talpraálli asa, a másik Oroszországnak a vílágközősségbe va’ó bekapcsolása. Ezekről s kérdésekről Lloyd George fog részletesebben nyilatkozni, aki valószínűleg már hétfőn, de legkésőbb kedden fog felszólalni. Végig fog menni Európa jelenkori történetén és bebizony-íani igyekszik a konferencia szükséges voltát. Végűi pedig néhány gazdasági tariiéSWt alapvető javaslatial fog előállani. Szerinte a he'yzet kulcsa íz, hogy amíg Oroszország talpraállitása nen: történt meg, addig Németország sem fizetheti meg azokat a jóvutételi összegeket, amelyeket követeinek tőle. Bern. A semleges államoknak a genfi kenf rencia előkészítésére öszszeütt tanácskozásán több ülésen át a konferencia napirendjén ievő valamennyi kérdéssel foglalkoztak. Megállapították, hogy Európa g; zdasági helyzete nagyon k molv é? a legnagyobb erőfeszítés szükségéé ahoz, hogy pozitív eredményekkel járjon a genuai konferencia. A semlegesek behatóan foglalkoztak íj orosz kérdéssel is, amelynek döntő jelentősegét nem tévesztik szem élői Végül behatóan megvitatták a va- Jutakérűés és a hüelügy aktuális problémáit is. Genua. A genuai konferenciához közelálló körökben sokat beszélnek azokról a nehézségekről, amelyeket az oroszok részvétele okoz. Az orosz kérdés íekintelét en nagy az ellentét az összehívó államok között, inert Franciaország előbb akarja tárgyalni az Európa gazdasági helyreállítására vonatkozó kérdéseket és csak azután tűzné napirendre a szovjet elismerésének kérdését, ezzel szemben Lloyd George a többi államoknak azt az álláspontját képviseli, hogy nem lehet követelni az oroszoktól, hogy egy hosszú tanácskozáson szavazati és határozati jog nélkül résztvegyenek és hetekig várjanak arra, hogy esetleg sorsukról negative döntsenek. Az oroszok delegációjával kapcsolatosan különben kalandos hírek keitek szárnyra. Ezek között a legfontosabb az, amelyet különben a delegáció vezetősége energikusan megcáfolt, hogy a delegáció tagjai között inkognitóban Lenin is jelen van. Az ilyen híreszteléseknek az d tápot, hogy a delegációban sok gyanús külsejű és gyanús viselkedésű ember van, akik közül az egyikről különben kiderült, hogy Benedicki tábornok, aki rniht szovjet határ- és lefegyverezésügyi szakértője jött Genuába. Az oroszoknak ugyanis — hír szerint — az a különös tervük van, hogy a tárgyalások folyamán javaslatot fognak tenni a nyugati határaik kiigazítására vonatkozólag, amire azért van szükségük, hogy a szabad gazdasági forgalmat Nyugat felé könynyebben bonyolíthassák le. A megnyitó ülés programmjára vonatkozóan most már valamennyi h rsdás megegyezik. Facta olas* iriiius/t relnök megnyitó beszéde után Lloyd George javasolni fogja, hogy Faciát közfelkiáltássá! válaszszák me«» a konferencia elnökének. Ezután Facta megtartja üdvözlő beszédét és vázpija a konferencia programját. A Franciaországból érkezett hirek szerint nem felel meg a valóságnak a lapoknak az a közlése, hogy a francia delegáció kötött marsrutáva indult cl Genuába. Hir szerin Barthou Párisitől elutazása- előtt ki■ekntette, ho y ő úgy nem vállalta voln el a delegáció vezetését, hr Poincaré szigorúan korlátozó instrukciókkal látta volna el a delegáció5 A kisantant tárgyalásai Génua. A ko-antant képviselőinek összejöveteie szombaton délután volt a Bristol szállóban, B-nes lakásán. Ezen a tanácskozáson a konferencia gazdasági programjáról tárgyallak Páris. A Havas ügynökség jelentése szerint a franci i kamarában uj c oport alakul : a kisantant barátainak csoportja. Az uj alakulás élén mint kezdeményezők Forge, Erlich, Souíier és Sorin állanak. Az SHS. delegátusok Génuában Az SHS. királyság delegátusait nagy ünnepélyességgel fogadták. Tosti külügyminiszteri titkár Milánóig eléje ment a delegátusoknak s Ger uáig tárgyalt Nincsics külügyminiszterrel. Szombaton Schanzer olasz külügyminiszter tárgyal Nincsxscse!. Benes és Nincsics abban állapodlak meg, hogy minden elhatározás előtt találkoznak. A horvát blokk memoranduma h nem is a genuai konferenciához, de a konferencia egyes résztvevőihez eljutott, igy az olasz kormányhoz is s a konferencia hangulatára, mint a Vieme tudósítója jelenti, nem maradi hatás nélkül. Olaszország azt javasolja, hogy a rcpallői szerződésnek a szabad zónákról és a zárai vasúti vonalról szóló határozatait vizsgálják felük Fiume kérdésében a helyzet nem tiszta s a megoldás az olasz belső viszonyok következtében nehéz lesz. A Daily Telegraph azt írja, hogy a szerb és román delegátusok együttes kérdést intéznek a nagy hatalmakhoz a sévresi békeszerződés egyes határozatainak megváltoztatása miatt, kifogásolják a török hídsereg létszámának megállapítását s Tlirácia határaira vonatkozó részt. Szombaton délután Schanzer felkereste Benest. Ez a látogatás öszszefüggésben van azzal, hogy a kis antant államai részt vegyenek-e a vasárnapi előzetes értekezleten. Franciaország tudvalevőleg ragaszkodott a kisantant részvételéhez, Anglia és Olaszország azonban ellene foglalt állást. Benes lemondott arról, hogy a kisantant államait meghívják az értekezletre, mert nem akarta, hogy már a konferencia megnyitása előtt ellentétek legyenek a hatalmak közt. Az SHS. királyság, Lengyelország Románia és Csehország közt teljes a megegyezés s a négy állam delegátusai mint egységes blokk lépnek fe! a konferencián. Beograd. Génuai jelentések szerint az S. H. S. delegáció rs Olaszország között máris létrejött a megállapodás a rapallói szerződés végrehajtása ügyében. London. Az angol kormány barátságos hangú jegyzékben fordult az S. H. S. kormányához a hadiadósságok és Vrangel itteni tartózkodása ügyében. A „Pravda“ értesülése szerint Anglia még a génuai konferencia megnyitása előtt akar befolyást gyakorolni a neki tartozó államokra. Vrangel ügyére vonatkozólag 3 kormány már kijelentette, hogy a tábornok itt tartózkodásának nincs semmi poiiiikai háttere. Az osztrák legitimisták hűséget esküdtek Ottónak — A pápa körlevele Zita érdekében — Károly király lelkiüdvéért szombaton Bécs több templomban rekviemet rendeztek, amelyeket részben legitimista tüntetésekre is felhasználtak. A kapucinusok templomában tartott rekviem uián a templomban elénekelték a Gotterhaltct. Egy másik rekviem után Wolff ezredes, az ismert legitimista publicista vezetésével küldöttség ment Breyszki alkancellárhoz és arra kérte, igyekezzék kieszközölni, hogy Becsben temessék ei a királyi. Az alkancellár azt válaszolta, hogy a kormánynak tolmácsolni fogja a küldöttség kívánságát. Amikor a küldöttség eltávozott, az utcán szembetalálkozott egy köztársasági érzelmű csoporttal. Összeszólaikozás támadt közöttük, végül a rendőröknek kellett szétváiasztaniok őket. A legitimista küldöttség ezután megjelent a magyar követségen és kifejezte részvétét. Masirevich követ kijelentette, hogy a magyar kormány tudomására fogja hozni a küldöttség részvétnyilatkozatát. A küldöttség azután egy templomba vonult, ahol papi segédlettel hűséget esküdött „Ottó császár“-nak. A pápa körlevele az európai államokhoz Bem. A pápa valamennyi európai kormányhoz intézett körlevelében arra kéri a különböző nemzeteket, hogy Zita királynénak és gyermekeinek az európai kontinens valamelyik országában adjanak letelepedési engedélyt. Ezzel kapcsolatosan svájci politikai körökben javasolni fogják a svájci szővetségtanácsnak, hogy Svájc adjon letelepülési engedélyt Károly király hátramaradottjainak. Miután az, hogy a királyi családot Ausztriában vagy Magyarországon helyezik el, teljesen kizárt dolog, a leghelyesebb volna e körök szerint, ha a svájci szövetségtanács javaslatot tenne a nagykövetek tanácsának, hogy Zita királyné és gyermekei lakóhelyéül a svájci Wariegg-kastélyt jelöljék ki, amely amugyis az ő birtokuk és egyenlő közelségben van úgyszólván valamennyi családi birtokhoz. Miksa főherceg és gróf Hunyadi Funchalba érkeztek Bécs. Mint beavatott helyről közük, IV. Károly öcsé, Miksa főherceg kedden, április 11 én Münchenből Fuftchalba* utazik. Ugyanezen a napon gróf Hunyadi volt főudvarmester is Becsből Madeirába megy. Az utazás azzal a megbeszéléssel van összefüggésben, amit husvétkor hunch ail-an fognak tartani. Ez a megbeszélés az elhalt király végrendeletére és az uralkodó család magánjogi viszonyainak rendezésére vonatkozik. A tanácskozások befejezése után Miksa főherceg egyideig még Funchalban marad, gróf Hunyady azonban visszatér Párisba, hogy a nagyköveti konferencia elnökével, Cambonnal tárgyaljon a volt uralkodó családot megillető apanage megállapításáról és folyósításáról.
