Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-25 / 114. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÖ 114. szám Betörés fényes nappal Kiraboltak egy sombori ékszerüzletet Nem mindennapi eset történt teg­nap Somborban. A város legíorgal­­gaimasabb utcájában fényes nappal, déli tizenkét óra után betörtek Wagner Béla ékszerüzletébe, honnét pár száz­ezer korona értékű ékszert elloptak. Az élelmes betörők — mint a vizs­gálat megállapította — úgy hajtották végre veszélyes tervüket, hogy előző nap este az ékszerbolt alatt levők szuterénba beloptak egy emelőgépet. Másnap az említett időben ezzel az emelőgéppel átütötték az üzlet beton­padozatát. Körülbelül fél méter átmé­rőjű lyukat vágtak az emelőgéppel, ezen keresztülbujtak és a déli munka­idő alatt teljesen kirabolták az üzletet és a kirakatot. A betörést ebéd után, üzletnyitás­kor vette észre a tulajdonos, syki az esetet rögtön bejelentette a rendőr­ségnek. A vizsgálat eddig semmit sem tu­dott kideríteni. Valószínűnek tartják, hogy a betörők a jól sikerült munka után azonnal vonatra ültek és eltá­voztak Somborból. Dr. Schustersic megtérvse a jugoeul;* v al am­­eszméken A néhai Ferenc Ferdiaánd poli­tikai körében a délszláv törekvése­ket Schust.ersic dr., a szlovén parla­menti klub elnöke képviselte. Tagja volt annak a politikai klikknek, mely a monarchia trónjának várományosa jcörül, a régi államforma elhagyásá­nak és a föderalizálás gondolatának akart érvényt szerezni a monarchia irányításában. Schustersic éppen úgy, mint Ferenc Ferdinánd környezetének minden tagja, erősen klerikális politi­kát folytatott és a katolicizmus leg­­konzervativebb formáját látta a régi Ausztna-Magyarország legfontosabb létalapjának. A délszláv publicisztika körében annál nagyobb feltűnést kelt most Schusteesic dr. egy röpirata, melyben eddig ismert politikai múltjá­val teljesen szakítva, uj célokat tűz ki a szlovén politikának. Á r^piratban Schustersic teljesen elveti a klerikál­­izmust, mely nyilvánvaló ellentétben áll á mai jugoszláv állameszmével. A külpolitika irányelvéül a szomszédok­hoz való barátságos közeledést állitja fel. Jó viszonyt akar teremteni Jugo­szlávia minden szomszédjával, igy Ausztriával és Magyarországgal is. Különös súlyt helyez azonban a nyu­gati hatalmak és a Csehszlovákiával való szövetségre. Bulgáriával szem­ben azon nézetének ad kifejezést, hogy ezt az államot, mint a délszláv etnikai közösség tagját fe} kellene venni a délszlávok uj államába, mely­nek éppoly szabad részét képezné, mint Bajorország a német birodalom­nak. Igen érdekes Schustersic röpiratá­­nak történelmi része, mely a délszláv törekvések helyzetét vázolja' a háború utolsó éveiben és az összeomlás ide­jén. Elbeszéli, hogy 1918 októberében Károly császár és király kihallgatáson fogadta őt Reicbenauban. Már ekkor hangsúlyozta Kásoly előtt Schustersic, hogy a roonarciát nemzeti államok szövetségévé kell átalakítani és min­den nemzetiségnek önálló kormányt kell kinevezni, különben a fejlődés dinasztia-ellenes irányzatot vesz. Ká­roly azonban rámutatott arra a nehéz­ségre, mely á magyar politikusoknak a dualisztikus államformához való ra­gaszkodásában állott. Schustersic erre .azt mondotta, hogy az összeülő béke­­konferencia elvégezhetné az államjogi kötelékek újjáalakításának feladatát, melyhez azután az uralkodó a maga részéről csak hozzájárulhat. Károly azt vetette Schustersic érvei ellen, hogy a nemzeteknek meg kellene ál­lapodni előzetesen a kölcsönös határo­kat illetőleg. Ez Pedig lehetetlenség­számba megy. A délszláv politikus fi­gyelmeztette Károly császárt, hogy ez az utolsó óra. Ha ezt elmu­lasztják, a vízözön fcö vetke­zik. A kihallgatás erre véget ért és nemsokára rá megjelent Károly mani­­fesztuma a monarchia föderalizálásá­­ról, Ezt azonban a délszláv politiku­sok teljesen negatív jellegűnek tekin­tették. >Erre Leibachba utaztam — Írja Schustersic dr. — és a megfelelő tartománygyülési határozat megsza­­vaztatása után Zagrebba mentem, hol a horvát nemzeti tanács rendelkezé­sére boC6ájtottam magamat*. . A röpirat érdekes adatokat szolgál­tat az összeomlás történetéhez. Budapesti Sevéi Fantasztikus árak mindenütt (Budapesti mukatársunktól.) A fut­tatás megkezdődött, az utcán turflapo­­kat és fehér jácintot árulnak a virág­árus lányok hatvan évtől felfelé, egy­szóval itt a tavasz. Naptár szerint már régi vendég, de valójában csak most, köszöntött be. A nagyvárosi ember legfőbb tavaszi szórakozása ,a lóver­seny, jelenti az évszak igazi megnyi­latkozását. A tavaszi meeting a hami­sítatlan tavaszt jelenti. Ekkor tűnnek fel az uj kosztümkreációk és az uj milliomosok. A pályán ők is megjelen­nek, akik a legutóbbi tavasz óta ke­restek annyit, hogy megengedhetik maguknak: azt a luxust, hogy vadonat­új tavaszi felszerelésükkel kiautózhas­sanak a turfra. A fogadási mánia, öreg bookmaker rek szerint, egy kissé alább hagyott az idei lóversenyen. Ennek a titkát a Csalóka tőzsdei hangulatban kell ke­resni. Tavaly kora tavasszal min­denki tőzsdézett és mindenki meg­keresett legalább annyit, hogy tisz­tességesen veszíthessen a lóversenyen. Az idén fordítva van. Az a kevés em­ber, aki játszik a lóversenyen, ott akarja behozni a tőzsdeveszteségeü. A rossz konjunktúra dacára is meg lehet állapítani, — csak végig kell nézni a lóverseny-pálya tribünjein, vagy a tavaszi déli korzón — hogy soha annyi uj ruhát nem csináltattak a nők, mint ezen a gazdasági szem­pontból legsúlyosabb tavaszon. Min­den urinö, a szó legtágabb értelmé­ben, megcsináltatta az uj tavaszi' kosztümjét. Miből? Erre nehezen le­hetne választ adni. Egy szövet-kosz­tüm, ha házilag vásárolnak össze minden kelléket, beleszámítva a 8000 korona fazont,' 20—22,000 koronába kerül. Ugyanezért előkelő belvárosi szabócég 30—35,000 koronát kér, de nem ritka az 50—55,000 koronás kosztüm se. Divatba jött a bőrből ké­szült kosztüm — kabát és alj, ame­lyet különösen a bordó és sötétszürke színekben erősen kezdenek favorizál­ni. Az ára — csekélység — 80,000, koronánál kezdődik. A szabászmüvé­­szet diadalát hirdetik ezek a fantasz­tikus bőrtoalettek, amelyek tökélete­sen érvényre juttatjk a női test szép­ségeit, akár csak a legsimulékonyabb anyagból készült szövetruha. S ha azt vesszük, ne mis sok 80—100,000 koronái egy ilyen ruhadarabért. Hisz, Istenem, mit lelhet ma kapni 100,000 koronáért. Jobb szabónál három rend férfi-ruha éppen hogy kifutja a száz­ezer koronából, össze! bizonyosan csak két rendet lehet csináltatni ér­te, esetleg egyet. Mert a drágaság minden vonalon jebban és jobban növekszik. Most a nyaraló-helyeken folyik határtalan árdrágítás. A Budapest környékbeli villákért vagyonokat kérnek. A nyara­lási szezonra egy 4—5 szobás villá­nak 100,000 korona az ára. Bútorozott szoba 10—12,000 korona villany és kiszolgálás nélkül. A Balaton mellett még rosszabb a helyzet. A közvetitök, ügynökök és hivatásos láncosok már a télen fel­verték a nyaraló-helyek bérletét és most ötszörös haszonnal adják to­vább. A Balaton környéki villákért aztán fantasztikus árakat kémek és a siófoki nagy szállóban még valutára átszámítva is többe kerül egy szobai, mint Páris valamelyik közepes ven­dégfogadójában. A szövetséges hatalmak válaszoltak a német jegyzékre — A semleges államokkal együtt szövegeitek, meg a választ — Lloyd George szakítással fenyegeti a szövetségeseit — A fiumei kérdés tárgyalása Oroszországgal külön megállapodást kötni, mert a meghívó hatalmak küldöttségei vonakodtak fontolóra venni azokat a komoly nehézsége­ket, amelyek a londoni szakértő Programm javaslataiból Németor­szágra nézve származtak. Alaptalan az a német állítás, hogy az oro­szokkal az orosz adósságok elisme­réséről folytatott félhivatalos meg­beszélések a német küldöttséget azzal a veszéllyel fenyegették, hogy kész tervezettel találja magát szem­ben, amely Németországra esetleg elfogadhatatlan, ce már megnyerte a bizottsági tagok többségének hoz zájárulását. • A hatalmak kénytelenek sajnálko zásuknak kfejezést adni, hogy a német jegyzék a többi hatalmakra próbálta átjátszani a felelősséget a filön lépésért, amely annyira távot 11 az Európa újjáépítésére nélkü­­özhetetien loyális e yüttmüködé területétől. A hatalmak kiküldöttei kifejezetten fenntartják kormányaik nak azt a jogát, hogy semmisnek és érvénytelennek nyilvánítsák az orosz német szerződés mindama határoza­tait, amelyeket ellentétesnek találnak a fennálló szerződésekkel. Az inci­denst ezzel elintézettnek nyilvánítják. Az orosz memorandumot nem veszik figyelembe Vasárnap délelőtt a német dele­gációhoz intézett legutóbbi jegyzék aláírói és a semleges hatalmak de­­delegációinak vezetői ülést tartottak melyen az orosz memorandum'ól tárgyaltak. A delegátusok kimondot­ták, hogy a memorandumot nem létezőnek kell tekinteni. Az olaszok elfogadhatatlan kívánságai Fiume ügyében Genua. Nincsics külügyminiszter vasárnap délután folytatta tárgya­lásait Fiume ügyében Tostival és Cantarinivel. Az olasz delegáció azt kívánja, hogy az SHS. királyság a rapallói szerződés határozataival el­­len tétben a Baross kikötőt adja ál Fiume szabad államnak. Siajola azt javasolja, hogy Zárának a következő gazdasági kedvezményeket adják meg : Zárából a SHS. királyságba való kivitel, vagy az onnan való behozatal vámmentes legyen, Zárá­ból a SHS. királyságba útlevél nél­kül lehessen utazni. A S. H. S. delegáció ezeket a föltételeket nem hajlandó elfogadni és ragaszkodik a rapallói szerződés végrehajtásához. Az S. H. S. dele­gátusok teljesen lehetetlennek és teljesithetetlenr.ek tartják az olaszok követeléseit. A szövetséges hatalmak átadták válaszjtgyzéküket a németeknek. A szövetségesek jegyzéke, melye* most már a semleges hatalmakká'■ együttesen sző végeztek meg, enyhe hangú. A jegyzéket megszövegező tanács­kozáson az angol miniszterelnök ki­jelentette, hogy inkább kész szövetségeseivel szakí­tani, semhogy az európai békét is­mét veszélyeztetve lássa. Ennek hatása dlatt Barthou is hozzáj--rult a válaszjegyzék enyhébb szövegéhez. A válasz kijelenti, hogy ezzel a német affért elintézettnek tekinti. Kö ben Wirth kancellár tiltakozott B rihou sértő kijelentésére, mely •< émet állítást hazugnak bélyegezte. Lloyd George megfe­nyegeti szövetségeseit A Németorszá hoz április 18-ikán tézett jegyzéket aláíró hatalmak delegátusai folytatták a német vá- 1 sziegyzék fölött a tanácskozást. Braiianu a kisantant nevében kije entette, hogy a szerződést különb­en Európa á talános érdekei szem­­p ntjából kell értékelni. Facta azt avasoita, hogy a békülékenység szellemében foglalkozzanak a némei v laszjegyzékkel. Lloyd George kije­­ntette, hogy csatlakozik Facia állás­­pomjához Bratianuval szemben kény­­«élt n a? angol á iáspontot Jeszö ezni, mely szerint Anglia kéS2 gyü.tmüködni a szövetségesekkel. Az angol demokrácia mindig oda fog menni ahol béke van és munkatársait azokban az orszá­gokban fogja keresni, amely igazán a békére törekszik, bármely világ­­ájon legven is az. Utána Barthou kijelentette, hogy Franciaország szándékai teljesen bé­kések. Schanzer indítványára pedig a jegyzék végére azt a megjegyzést illesztették, hogy ezzel az incidenst elintézettnek tekintik. Átadták a válaszjegyzéket A kilenc hatalomnak Németor­szághoz intézett válaszjegyzékét át­adták Wirih kancellárnak. A jegyzék szerint a hatalmak megelégedéssel vették tudomásul, hogy a német küldöttség nem tartja kívánatosnak a nagyhatalmak és az oroszok közti tárgyaláson való to­vábbi részvételt. A jegyzék megállapítja, hogy a hatalmak semmi olyat nem tudtak felfedezni, ?mi igazolná a német jegyzék azon állítását, hogy a né-, met küldöttség azért volt kénytelen!

Next

/
Thumbnails
Contents