Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-20 / 109. szám

6. oldal BACSMEGYEi NAPLÓ 109. szám. ! győz -I- mondja a közmondás, én azt fflóDcÍ9«n „sok tyük cfoznóságot győz“. Legyőzzük ezeket a disznóságokat, a melyeket velünk szemben elkövetnek. Ä hatalmas beszédet nagy ovációval fogadták. A jelenlevők nevében az el­sők kpszönte meg a szónok szavait. Beszédét egy nagyszerű szóvirággal fe­jelte be. —-Vak tyuk is talál néha szemet, — úgymond — ezt tartja a mi evangéli­umunk. Vagyis a soraink között levő vi­lágtalan palyatársnőink is megtalálták ^zt a gyöngyszemet, ami az előttem szóló fényes beszédéből kicsillogott. Ezután alapos vita alá vették a te­endőket. Elhatározták, hogy felhasználva a húsvéti nagy keresletet, öt dinárba szabják meg a tojás darabját. Ha ezt ^z összeget nem adják meg a vevők, úgy a Jugoszláviai Tyúkok Szövetsége azonnal, beszünteti a munkát és testüíe­­fsleg kimondja az általános sztrájkot. Egyik felszólaló az ötdináros árt is ke­­veselie. — Nekünk a világparitás után kell haladnunk — úgymond. — Szégyen és gyalázat, hogy Amerikában mennyivel jobban dotálják a tyúkokat. Mit szólná­nak amerikai kolleganőink, ha megtud­nák, hogy nekünk mennyit kell tojni egy dollárért. Pedig egyszerű ez is, tnint Kolumbusz tojása. Emeljük fel mi is az árakat a világparitásig. És aztán követeljük a lámpázas eltörlését. Önér­zetünket mélyen sérti, hogy készítmé­nyeinket fényes nappal lámpával kon­trollálják. Egyhangúlag elfogadták a módosított határozati javaslatot és elhatározták en bloc belépnek valamelyik agrár jelszava­kat hangoztató pártba, mert csak így tudják céljaikat elérni. (Stella) ban, ezeket aztán hamarosan elkapkod­ták. Az árak nem alakulhattak ki. Egy­szerűen annyit adtak értük, amennyit kértek. Egy olcsó áru mégis mutatkozott a lusvéti piacon: az egyszerű tyúktojás Festett tojás darabja 15 korona, rem­­brandi díszítésekkel 20 korona. A leg­­csodásabb színek pompáznak. Lila, zöld, kék, rózsaszin. Csak éppen pirost látni ritkán, mert ez a szín, ha nem is vörös josztó, mindenesetre vörös tojás a ható­ságok szemében, a vörös iránt pedig némi averzió mutatkozik. MOZAIK. Budapesti levél a piros tojásról, a ngelecmkáról, a locsolóvízről és m tőkéi meg­fizethetetlen húsvéti cikkről — Budapesti munkaiul sáriktól — A város külső képe egyáltalán nem mutatta, hogy husvét hetében voltunk. Az üzletek forgalma nem emelkedett. A pénzszűke, amely a 28 milliárdos bankjegyforgalom ellenére is nyomasztó­lag nehezedik a közgazdasági életre, ezen a téren is érezteti a hatását. A tavaszi divatkiállitás nagy kudarcának okát szintén itt lehet keresni. Speciális húsvéti cikkekben se mutat­kozott nagy kereslet. A Belváros dro­geriái és illatszertárai a legnagyszerűbb ■ancia kompozíciókat hozták el Páris­­bói a húsvéti vásárra. Cotty, Houbigant és a többi neves márka gyártmányai sorakoztak a pazar kirakatok tükör áll­ványain, de niába vártak vevőre, aki már vett is parfümöt, az megelégedett 3gy üveg valódi magyar tubarózsával, vagy hamisított kelkeflörrel, ami lénye­gesen olcsóbb az eredetinél. A valódi parfümök árai 7—15.000 korona között ingadoztak. Az úgynevezett reklámüveg 4000 korona, de alig van benne pár csöpp. A tízezer koronás partomról azt mondák a droguisták, hogy rövidesen húszezer koronába fog kerülni, mert a frank csak emelkedhet. Lényegében mindegy, akkor se fogják kevesebben venni, mint most. Remek húsvéti kiállítást rendeztek a cukrászok és a cukorkaárusok. A Ger­beaud, Lukács és a többi nagy cégek különösen a hagyományos nyul-tojás kreációikkal tűntek fel. Az árak termé­szetesen itt is fantasztikusak voltak. — Láttunk húsvéti tojáskészítményt, selyem­­burkolatu cukorkakülönlegességet, ame­lyen ez a felirat áll: „Ára 10.000 ko­rona.“ Ehhez jön még tíz százalék luxus­adó és három százalék forgalmi adó, szóval összesen 11.300 koronába kerül egy szemrevaló húsvéti ajándék. A tra­dicionális húsvéti cikkek közül erősen megdrágult a húsvéti bárány is, amelyet éttermekben élemedett birkák helyette­sítenek adagonként 120—180 koronás árban, aszerint, hogy milyen előkelő az étterem. Valódi húsvéti bárány állítólag szintén megjelent néhány a vásárcsarnok-H A piramisok Estély volt az előkelő gyárosnál, úgy­nevezett fiatal lányok estélye, amelyre természetesen sole fiatal ember is meg­hívást kapott Az igazság azonban az vök, hogy a fiatal lányok nem voltak túlságosan fiatalok, inkább olyanok, akik már egy kicsit megöregedtek abbeli szándékukban, hogy férjhezmenjenek. Két frakkos fiatalember beszélget az estélyen és nézegetik a hölgykoszorut: — Te, — mondja az egyik, — én úgy érzem magam, mint egykor Napo­kon Egyiptomban a piramisok előtt! — Hogyhogy? — Évezredek tekintenek reáml Emberismeret Egy kórházi főorvos beszélte ezt a a históriát: — Két ápoló vau az osztályomon. Mind a kettőt nemrégen vettem fel és most figyelem őket, mert csak olyan ápolót tűrök meg, aki teljes odaadással ápolja a betegeket. Most már tudom, hogy melyiket fogom megtartani és me­lyiket fogom elbocsátani, mert ma reg­gel, mikor végigjártam a betegek osz­tályát, megkérdeztem az egyik ápolót — No, hogy van a beteg ? — Rosszul van, — mondja, — haj, haj szegénynek micsoda éjszakája volt! Aatáa a másik ápolóhoz fordultam, aki egy másik beteget ápolt: — Hogy van a beteg? — Rosszul van, — moneys, —- haj, haj, micsoda éjszakám voltl A román rekvirálások és a magyar jóvátétel A párisi jóvátételi bizottság fel­szólította a magyar kormányt, hogy állítsa össze azokat a ká­rokat, melyeket az ország a ro­mán megszállás alatt a románok részéről elszenvedett a rekvirálások végrehajtása által. A magyar kor­mány erre terjedelmes elaboratu­­mot dolgozott ki. Ebben az ela boratumban összeállította a rek­­virálás kárait, egyben vitába bo csátkozott a román kormány ál­tal a jóvátételi bizottságnál elfog Iáit álláspontjával. A román kor­mány kifejtett álláspontja ugyanis az hogy Magyarországnak a román rek­virdlásokért nem jár jóvátétel, mert Románia a rekviziciókat a hadi jog alapjait eszközölte. A magyar elaboratum a fősuiyt ennek az álláspontnak a meg döntésére és tarthatatlanságának a bizonyitésáre helyezi. A ma­gyar követelés határozottan ra­gaszkodik ahhoz, hogy Románia az elvitt értékeket adja vissza. Leg­egyszerűbbnek azt találná a ma­gyar kormány, hogy Románia természetben adjon vissza min­dent, amit elvitt: állatokat, gépe­ket stb. Ez azonban ma már aligha lenne lehetséges, különö­sen ami a technikai rekviziciót illeti, azért Magyarország beérné avval is, ha Románia pénzben egyenlítené ki az elszenvedett cárt. Magyarország a jóvátételi íizottsághoz terjesztett elaborá­­tumban 2 és fél milliárd magyar koronában jelöli meg az elvitt ér­tékeket. Ennek az összegnek a cifizetését, illetve a magyar jóvá­tétel számlájára vató írását köve­teli Magyarország. A magyar kor­mány elaborétumét elküldte a óvátételi bizottság Bratianu ro­mén miniszterelnöknek is, A ro­mén kormány most tanulmányozza az elaborétumot és választ fog adni a jóvátételi bizottságnak. Beöthy Zsolt meghalt A magyar irodalomtörténet tu­dománya és irodalma az utolsó évtizedek alatt az ő nevével volt a legszorosabb összefüggésben. Gyulai Pál óta nem volt magyar kritikus, aki olyan teljes esztéti­kai felkészültséggel, annyi tudás­sal és olyan szeretettel foglalko­zott volna a mübirálattal és szen­telte volna életét a magyar iroda lom ismertetésének, mint Beöthy Zsolt. Generációk tanulták meg a magyar irodalom történetét az ő nézőpontjai és tanításai alapján és. azt lehetne mondani Ő nevelte évtizedek óta a Szép értékelésére és szeretetére a magyar közön­séget. Tragikuma csak ae volt, hogy az önmaga által felállított irodalmi szempontok és szabályok alól nem ismert kivételt és igy került összeütközésbe a fiatal tehetsé­gekkel, akiket nem akart elismerni és nem is ismert el soha. Ady Endrének, a legnagyobb modern magyar költőnek első alkotásait sem akarta értékelni és az Ady költészete körüli harcokban erő­sen exponálta magát az uj aka­rások ellen. Az ősz tudósnak az­után meg kellett érnie vélt igaz­ságának bukását, amikor néhány év alatt úgy ünnepelték mindenütt Adyt, mint a legnagyobb magyar költőt és az egész irodalomban az uj irány diadalmaskodott. Beöthy Zzolt 1848. szeptember 4-én született és 1882 óta volt a budapesti egyetem tanára. Mun­kásságénak legkiemelkedőbb té­nye a tragikum elméletének meg­állapítása, amellyel esztétikai szempontból a külföldön is min­denütt feltűnést keltett és ami először tette megbecsültté a ne* vét a legkomolyabb tudósok kö­zött is. Fáradhatatlan szorgalom­mal alkotta meg irodalomtörténetét, amely az egész magyar irodalom pontos rajzét és esztétikai mélta­tását adja és amelyet minden magyar középiskolában tanítanak. Tudományos munkásságának leg­szebb elismerése az volt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották és ezt a tisztséget viselte egész most be­­ált haláláig. Az ősz tudós napok óta feküdt mór eszméletlenül betegágyán és a legkiválóbb orvosok lelkiisme­retes ápolása se tudta megmen­teni. Beöthy Zsolt szerdára virradó éjjel meghalt és vele együtt el­ment egy markáns alakja a régi magyar irodalomnak. — Sándor király esküvőjének katonai pompája. Sándor király és Mariora hercegnő esküvőjén egy román katonai delegáció fog résztvenni, melynek tagjai lesznek: 2 vajda, 9 tábornok, 12 ezredes, 102 őrnagy, 183 kapitány, és K)70 altiszt. Jelen lesznek a 25, 3 és 43-as ezredek. Mindenik katonai rayon küld egy tüzérosztólyt, egy zseni zászlóaljat, és egy 12 repü­lőből álló repülőrajt. Összesön 1801 tiszt és 1502Ó katona fog részt venni az ünnepségen. — Meghalt Nikolajevics 9m* tomir. Beogradból jelentik : Teg­nap délelőtt 78 éves korában meghalt Nikolajevics Szvetoraí; aki az Obrenovicsok idejében ma­gas politikai állásokat töltött be. Volt miniszterelnök, külügyminisz­ter és parlamenti elnök. Nikolaje­vics Szvetomirnek ezenkívül mätf: történetírónak is nagy érdemet vannak. — Beniczky nem lép fel képai selőnek. Budapestről jelentik^ Be­­nicky Ödön kijelentette, hogy nem vállal mandátumot az uj nemzet­gyűlésben. — A Tribírna támadása Nmasáots eilen. Beogradból jelentik : A Tri­buns mai száma hosszabb cikheí közöl a génuai konferenciáról, a melynek keretében folytatja ae©­­kát a támadásokat, amelyeket Nincsics ellen mar előbb meg­kezdett. A lap szerint Niacafos diplomáciai járatlansága az oka annak, hogy az olaszok mindén ügyben sikereket érnek el. — Elmezavarban elkövetett ön­gyilkosság. Zrupka Krisztina 113 éves, sándori asszony, aki öt nap­pal ezelőtt gyermeket szült, a kút­ba ugrott. Amire tettét észrevették és a kutból kihúzták, a szeren­csétlen asszony már halott vök, Végzetes tettét hir szerint, kez­dődő elmezavarban követte el. — Bulgária lefegyverezése. Szó­fiából jelentik: A szövetségközi tanács jegyzékben fordult a bvfl­­gár kormányhoz, amelyben a lé­­fegyverezés végrehajtását követeli. Szigorú intézkedéseket vár a kor­mánytól a fegyverek beszolgál­tatására vonatkozólag. A jegyzék felhívja a kormány figyelmét, hogy tudomása van titkos fegy­vertárakról. ahol olyan hadianya­gokat rejtegetnek, amelyeket a neully szerződés értelmében át kellett volna a szövetségeseknek adni. — Növendékhangverseny a ze­neiskolában. A városi zeneiskola április 23-án délután 4 órakor rfö­­vendékhangversenyt rendez a ze­neiskola Tlelyéségében. A legutóbbi jól sikerült növendékhangverseny után a koncertet nagy érdeklődés előzi meg. — Nagy tűzvész Tokióban. To­kióból jelentik: Nagy tűzvész el­pusztította az lmperial-szóllót. Mii­­liaressi volt görög konzul is benn­égett. A kór egy miliió font ster­ling. Itt lakott még a valesi her­ceg és teljes kísérete is, akik csak annak köszönhetik megme­nekülésüket, hogy a tűzvész al­kalmával egy kerti ünnepélyen voltak. (*)FilzőküKralegesséBek Dimitrijariü Juliskánál Subotica, Skotus Viatora­­ulica 10. Főpostától 4-ik ház.

Next

/
Thumbnails
Contents