Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-19 / 108. szám

1XIII. évfolyam Subotica. szerda 1922 április 19 108 szám KesjeUnik nintca reggel, flnaep után és hétfín délbe* TELEFON SZÁM: KUdóhiwUl »-5», tuakmtrtfróg S—M EWTaetéei ir t negyedévre N1 "diai» SZERKESZTŐSÉG: KraJja Aiexaadra-nHca 4 szám akit GtáAiralili Kralja Alexandra-nlíc* 1 (lelüaeh-poi trial Posies előtt Pastes miniszterelnöknél ma je­lennek meg Beogiadban a Magyar Párt vezetői. Ma délelőtt fogadja az SHS. királyság nagy autoritásu, rep­rezentáns vezérpolitikusa a magyar­ság megbízottait, hogy velők meg­tárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyek az itt élő magyarság poll tikai szervezkedésével, az államélet­ben való aktiv szereplésével, kisebb­ségi jogaival és szabadságával van­nak összefüggésben. A magyarság vezetői ma viszik először a királyság legilletékesebb és úgy hisszük, iegmegértóbb fó­ruma elé a magyarság ügyét, a magyarság sérelmeit, a magyarság megaláztatásait és politikai hitval­lását, becsületes programját, amely számol a történelmi tényekkel. és végeredményben nem akar mást,, mint föltétien sokszor bebizonyoso dott lojalitással az öt megillető sze­repel vállalti és teljesíteni. A ma­gyarság ügye most kerül előszöí Pastes miniszterelnök elé, az állam legelső politikai funkcionáriusa elé, ma először egységesen, nyíltan és leplezel Jenül. A magyarság illetékes vezetőit ma hallgatják meg hivata­losan először Beogradban, az ille­tékes vezetőket, akik— három esz­tendő után— végre eljutattak Pasics miniszterelnök eié, hogy a magyar­ság ügyét orvosolják, rendezzek ét megszabadítsák attól a sok előíté­lettől, türelmetlenségből szakadt vá­daktól, amelyek az utóbbi időben sűrűn felbu (ánoztak az állampoli­­tiüa területén. < -Pasics miniszterelnök előtt a ma­gyar ügy szószólóimk reméljük nem leszv nehéz, eloszlatni ezeket az elő­ítéleteket. Pasics miniszterelnök neve garancia arra, hogy a magyarság ügye a megértésre és méltányos megítélésre fog találni. Ismerjük a magyarság politikai szervezkedésével szemben e foglalt álláspontját, elvei a demokrácia szerint a legtolerán­­sabb. Többször kijelentette, hogy a magyarság politikai szervezkedése csak használ az államkőnezolidáció­­nak és csak elősegíti azt, hogy a nemzeti kisebbségek ;zavartalanul, békében és megelégedéssel’ helyez­kedhessenek el a királyság alkot» mányában. Ha mindenki olyan megértéssel és annyi opportimitással kezelné, és kezelte volna a magyarság ügyét, jogait és politikai aspirációit, akkor ma tálán már nem lennének a ma­gyarságnak férelmei és nem lenné­nek megaláztatásai. Sajnos Pasics miniszterelnök intenciói nem men­tek és a gyakorlatba nem érvénye­sültek upy, ahegy kellett volna. Az flamaparátus egyes szeivei leg­többször semmibe vették az állam legfőbb politikai funkcionáriusárab kívánságát és a magyarsággal szem­ben a magyarság politikai szervez« kedésével' szemben, az alkotmány« ban is biztosított kisebbségi jogokat sokszor megsértvén olyan magatar­­ást tanúsították, amelyre a legjobb indulattal sem . lebet azt mondani, hogy toleráns volt, megértő és al­kotmányos. Bizonyos, hogy a magyarság ve­zetői ráfognak mutatni arra a dua­lizmusra,. amely a kormánykörök szavaiban megnyilatkozó, intenció és bizonyos hatóságok intézkedései között fönáll és megtudják értetni Pasics miniszterelnökkel, bogy a magyarság politikai szervezkedése nem jelent mást, mint kisebbségi jogainak megvédését Bizonyos az is, hogy Pasics miniszterelnök teljes mértékben honorálni fogja a ma­gyarság becsületé», loiális állás­pontját és a mai tárgyalások után meg fog mindent tenni, bogy a sé­relmek, bajok, akadályok megszűn­jenek és a magyarság az őt meg­illető fogaihOi hozzájusson. Bízunk 'a kormányban, bízunk Pasics miniszterelnökben, bízunk a m agyarság vezetőiben és reméljük, hogy ez a beogradi tárgyalás fontos és fordulatot jelentő dátum lesz a magyarság éíétébén. Fel akarjak oszlatni a génuai konferenciái Barikon és lAogd George a német-orosz szerződés miatt el akarják haggni a konferenciát — Aláírták * szerződést A kisantant résztvesz a nagyköveti tanácsban A húsvéti napok hangulatában bombaként hatott az a hír, hpgy az oroszok és a németek aj béke­­szerződést kÖfd((ek egymással és er-, ről hivatalos kommünikét adtak ki. A két állam delegátusai a legna­gyobb titokban folytatták Génuában a tárgyalásokat és az eredményt csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor Ébert birodalmi elnök jóvá­hagyása is megérkezett és így a szerződés már érvénybe is lépett' A kommüniké nagy meglepetést keltett a szövetséges hatalmak kö­rében, akik nem voltak elkészülve a két államnak eme lépésére és a szerződést a németek és oroszok eller ük irányuló tévésének tekintik. Emiatt nemcsak Barihou, hanem még Lloyd George »í* rosszalólag vett erről: tudomást, sőt a franciák ott akarják hagyni ő- konferenciát A német—vxoag eaerzBdésnek az a fő lényege, hogy a két kor­mány fátyol! borit * mólba éo la­rakja az alapját az egyttte* njjá­­épitésaek. A két or óság felroai egymással a rendes diplomácia] anzekSttetést. A fennálló kárté­rítési igényeket elintézőttnek te­kintik. A bresztljtoráki szer sü­ti és ét pótszeraédés helyébe n} állapot kerti, amety oem gySzdt, ■ma IegyizSttet nem ismer. Mind­két népnek telje« egyenjognságet biztosit és biztos akaratot nynjt a békés efytftmmkálkodáen. Más államokkal saemhen fenn­álló viszonyba a eporzSdés sem­miképpen nem avatkozik bele. A szövetséges hatalmak delegá­tusai körében a szerződés híre kí­nos feltűnést keltett és úgy vélik, hogy a szerződés folytán a konfe­­encia szempontjából nagyon komoly hogy ció hivatalos közleménye szerint a szerződéskötés Németország részé­ről illojalitás és kihívás a többi ha­talmakkal és egész Európával szem­ben. Hasonló nyilatkozatot tulajdo­nítanak Ltoyd Georgenak is. A Matin közlése szerint Barihou kijelentette, hogy az i orosz-német szerződés miatt ; { , ezenta! nem fe« réaatvenai sem­mi olyan gyftlésen, melyen az oroszok éa németek ia jelen van. nak, mielölt a francia kormány a most előállott harzet fölött nem dönt. A szövetséges hatalmak delegá­tusai külön irtekézkten tanácskozni fognak az előállott aj helyzet és és ezután tanúsítandó egyöntetű ma­gatartásuk fölölt. Összehívták a jogi szakértőket is, mert nélkülük nem tartják tanácsosnak, hogy olyan fontos kérdésről döntsenek, hogy a konferenciát fehtanik-e, vagy " pedig hagyják abba. Erre az énekeztet/e meghívták a S. H. S. királyságot, Csehszlovákiát, Lengyelországot és Romániát is: A franciák köriében az a vélemény alakult Sf, hogy \ ■ a konferenciának vége. Az izgalom a delegációk körében leirhatatlanul nagy. A helyzetet eniyósbitja az oroaseok újabb követelése is.: Csicserin az újságíróknak kijelentette, hogy kö­vetelik a konferenciától az orosz kormány hivatalos jogi elismerését, ami Németország részéről már a szerződéssel megtörtént és amely álláspontot már Lengyelország is elfogadta. > ... .V.jl A kisantant még nem ka ebben a döntött, rdésben milyen helyzet állott elő. hl angol delegá- álláspontot foglal el. Benes dr. az »Je Lavoro8 munkatársinak kijeleli* rette, hogy Csehszlovákiának köte­lessége megőrfcni szilárd pozícióját a bolsevikok és a másik véglet, a monarchista restaurációnak hódoló magyar delegáció között. Épen ezért vissza kell utasítania a dunai vám­szövetség tervét is, mert ez mk viszálykodásoknak lehetne forrása. A szövetségesek és Oroszország Husvét vasárnapján Génuában nem voltak ülések, ellenben több külön értekezletet tartottak, melyek­nek talán nagyobb a jelentősége, mint a hivatalos összejöveteleknek. Schanzer olasz külügyminiszter la­kásán fogadta Lloyd Georgot és családját, valamint az angol s olásé delegátusokat. Ez alkalommal rrfg­­beszéKék az értekezlet fontos ese­ményeit, különösen azonban az orosz kérdést. Hétfőn a szövetséges kormányfők tárgyaltak az orosz kérdésről, amely továbbra fs előtérben áll. A kérdés­ben a legközelebbi napokban várják a döntést. A *Messagero* szerint a szövet­ségeseknek szombaton az oroszok­kal folytatott négyórás tárgyalása alapján feltehető, hogy a háború előtt! orosz adósságokra nézve a londoni szakértők javaslatát meg­változtat ják. Az oroszok hat milliárd arany rubelt, vegyi» hasz milliárd frankot követelnek kártérítésül azért mert a szövetséges hatalmak támo­gatták az ellenforradalmakat. Nem hajlandók elismerni az összes adós­ságokat, hanem azt követelik, hogy válasszák el az állami kölcsönöket a magánhiteltől. A tárgyalások en­nél a pontnál szombaton m gakad­tak, bár egyes tudósítások már azt közölték, hogy az oroszok minden ellenkövetelés aélkíil elfogadták a szövetséges hatalmak feltételeit. Az oroszok elutasítják azt a szándékot is, hogy egyes államok­nak érdekszférákat jelöljenek kir mert ez Oroszország szuverént fenyegetné. Lloyd George kijelentette, a szov­­jetdelcgá* ásóknak, hogy amennyiben' nem engednek álláspont jak Wl, úgy az értekezlet más, nem orosz kér­déseket fog tárgyalás alá venni. Általános az a vélemény, hogy az oroszok végöl is engedni fognak és azután az első kínálkozó alkalom­mal folytatják a tárgyalást. A szovjetdelegátusok egyébként újabb utasításokat várnak Moszkvá­ból. Úgy hirlik, hogy máris kijelen* tették, hogy hajlandók ellenkövete­léseiket tizenöt esztendőre felfüg­geszteni. ’! Kedden aláírták a szerződést Genoa. A német-orosz szerződést a szovjetdelegáció és a német dele­gátusok április 18-án, kedden aláír Iák. A szerződést a napokban tel.

Next

/
Thumbnails
Contents