Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-18 / 107. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 107. szám. A kisantant egységesen működik Génuáhan Az oroszok elfogadják a szövetségesek feltételeit —- Benes táviratot intézett Pasicshoz — Cáfolja Csehszlovákia különválását — A magyar belpolitika, minta kisebbségi jogok akadálya Nagy konsternációt keltett a kisantant összes fővárosaiban, de különösen Beogradban az a hír, amely az egész világsajtóját bejárta, hogy Benes dr. csehszlovák miniszterelnök a génuai konferencia politikai osztályának ülésén kijelentette, hogy a csehszlovák államot a konferencián kizárólag saját érdekei fogják irányítani. Beogradi hivatalos körökben a kijelentést már akkor is úgy értelmezték, mint a Bácsmegyei Napló is megiita, hogy a nyilatkozat éle csak a francia politikának tüzön-vizen keresztül való követése ellen irányulhat. Végleg eloszlatta a kételyeket azonban az a távirat, melyet szombaton dr. Benes Pasics Nikola miniszterelnökhöz intézett. A táviratban azt közli Benes az SHS. kormány fejével, hogy a neki imputált kifejezést egyáltalában nem használta és Csehszlovákia szilárdan ragaszkodik a négyes szövetség megállapodásaihoz. A táviratot úgy kormánykörökben, mint a kisantant diplomatái körében megelégedéssel fogadták és mint kisantant egységének újabb dokumentumát kommentálták. Az oroszok elismerték garanciákra vonatkozó javaslatokat. A politikai kérdéseket, amelyekhez kifejezetten hozzászámítják az adósságok és a kártérítések elismerését is, egyelőre kirekesztenék a vitából, aminek következményeképpen elesnék a szovjetkormánynak de jure való elismerése is. Ha ez megtörténnék, akkor a megegyezést merőben gazdasági természetű kérdésekre a koncessziók és a kereskedelmi forgalom dolgára korlátoznák. Ez természetesen maga után vonná az orosz kérdésnek gazdasági és politikai részre való kettéosztását. Az angolok azt remélik, hogy a gazdasági kérdésekben rövid idő alatt megegyezhetnek az oroszokkal és ez volna voltaképpen a génuai konferenciának látható eredménye. Ily előzmények után nagy meg lepetést keltett az orosz delegációnak a döntése, mely minden tekintetben a legnagyobb engedékenységet tanúsította. Az Amtliche Nachrichtenstelle ér tesülése szerint az orosz delegáltak elfogadták a londoni szakértők javaslatait a külföldiek jogi helyzetéről és a diplomáciai viszony ujrafölvételének jogi feltételeiről. Ez alól kivét 1 csak az a rendelkezés lesz, hogy az orosz törvényszékek tárgya ügyében, vagy valamely külföldi állampolgár kivégzésénél jelen kell lennie az illető állam konzuljának, illetőleg a konzulnak bele kell egyeznie a kivégzésbe. A szovjetdelegáfu8CkkaI való tárgyalásokban délután meglepő fordulat történt. As oroszok kijelentették, hogy -------a cári kormánynak háboruelőtti tartozásait, amelyeknek összege huszonegy milliárd aranyrubelre rúg, hajtandák elismerni és ezért nem állítanak föl ellenköveteléseket. Eredetileg az oroszok ugyanis azt kívánták, hogy a régi tartozások elismerése ellenében a szövetséges hatalmak térítsék meg az általuk támogatott ellenforradalmi hadseregek által okozott költségeket és károkat. Most ettől az ellenköveteléstől elálltak a szovjetdelegátusok. Ezt az eredményt Lloyd George közbenjárásának lehet tulajdonítani, akinek most legfőbb gondját az elért eredmények megtartása képezi. Az angol miniszterelnök éppen ezért még az ünnepek alatt sem hagyta el Génuát. A Matin jelentése szerint Lloyd George a húsvéti ünnepek alkalmából Rómába akart utazni, hogy a pápával megbeszélje a keleti kérdést. A onban kénytelen volt lemondani e tervéről, minthogy átlói tart, hogy távolléte alatt a szovjetkormány és szövetségesek közti helyzet annyira megrosszabbodhat, hogy az egész lásainál valamely külföldi vádlott1 konferencia sikere kérdésessé válik. a háboruelőtti adósságokat Génuában a húsvéti ünnepeket közvetlenül megelőző napok nagyfontosságú tanácskozásokkal teltek el, melyek azonban nem magán a konferencián, vagy az egyes bizottságokban, hanem a konferencián kivül folytak le. A legnagyobb esemény az oroszokkal való tárgyalások váratlan eredménye volt, az oroszok ugyanis végeredményében kijelentenék, hogy hajlandók elismerni a cári kormány adósságait. A fontos tanácskozások Lloyd George szállásán folytak le. A Quarto de Milie-ben tartott bizalmas konferencián Lloyd Georgeon kivül Schanzer, Barthou, Theu• nis, Csicserin és a szakértők vettek részt. A konferencia előtt Lioyd George külön megbeszélést folytatott Csicserinnel. A tárgyalások alapjául a londoni szakértők javaslatai szolgáltak. Az angol miniszterelnök kijelentette, hogy ti szövetségesek nincsenek kötve ezekhez a javaslatokhoz és nem is azonosítják magukat veiük, mindamellett egyelőre m gáévá tette őket és a Dette Publique és a kapitulációk dolgában Cs cserinnel szemben meglehetősen kemény húrokat pehgetett. Nagyon heves volt ez a vita, amelyben utóbb Barthou is résztvett, aki ezúttal elsőizben jött össze az orosz delegátusokkal. Csicserin határozottan visszautasította a Lloyd George által megszabott két feltételt. Az adósságok és a kártérítés dolgában kibé/dthetetlenül állottak szemben egymással a szövetségesek és az oroszok nézetei. Minthogy a tárgyalás egyelőre eredménytelen volt, megkérték Csicserint, hogy adjon megformulázott nyilatkozatot arról, vájjon az orosz delegátusok elfogadják-e vagy visszautasiíják-e az ad^sságellenörző bizottságokra és a jogi Szerződés Oroszország és Németország közt Génaa. A német delegáció hivatalosan közli, hogy Né m e t o rs z ág és Oroszország között megkötötték a szerződést a diplomáciai és kereskedelmi képviselet helyreállítására. A szerződés a legnagyobb kedvezmények alapján áll. Németország kártérítést kötött ki magának az orosz kormány által már nacionalizátt vagyonokért. A kommünikét azért tették közzé, hogy a szövetségesek ultimátumának szigorát enyhítsék. A magyarországi fehér terror és a kisebbségi kérdés Á magyar delegátusok eddig több kudarcot szenvedtek, amennyiben az albizottságokban nem nyertek olyan képviseletet, mint amilyent reméltek ás kívántak. Bethlen István grófnak, a delegáció vezetőjének a kisebbségi kérdésben elért sikere is illuzóriussá vált, mert a magyar delegáció, amely fölvetette ezt a kérdést, nincs képviselve ebben a bizottságban. Ezt a kudarcot a magyarországi belső politikai helyzettel hozzák őszszefüggésbe. Erre enged következtetni a Magyar Távirati Irodának az a hire is, mely szerint dr. Benes gróf Bethlen István miniszterelnöknek a kisebbségek védelméről elfoglalt álláspontjáról a következőket jelentette ki: Nem tulajdonítok a magyarok eljárásának különösebb fontosságot. Cannesban megállapiíották, hogy egyik államnak sem szabad a másik állam ügyeibe beleavatkozni ; azt is kijelentették, hogy a békeszerződéseket nem lehet Génuában megvitatni és . végül, hogy az egész ügy a népszövetség hatáskörébe tartozik. Ezért Magyarország képviselőinek nyilatkozatát nem lartom opportunusnak. De azt sem bánnám, ha a fölvetett kérdés megvitatásra kerülne. De ebben az esetben más ügyekről is kellene beszélnünk, például a fehér-terrorról és Magycrorszag alkotmányáról. Bethlent a belső helyzet ziláltsága egyébként sürgősen Magyarországba szólította és hétfőn visszautazott Budapestre, de csak négy-öt napig marad otthon, azután ismét visszatér Genuába. Ez idő alatt a konferencián Bánffy Miklós gróf külügyminiszter fogja helyettesíteni. I A kisantant a jóvátételi kérdésben a franciákat támogatja Bécs. A Petit Párisién genovai tudósítója jelenti, hogy Benes, Bra tinau, Nincsics és Skirmunt, a kis antant országainak vezető delegátusai hosszasabban tanácskoztak a politikai albizottságban követendő magatartásukról, ha Németország maga, vagy pedig valamely semleges ország közvetítésével a jóváté* teli kérdés felvetését megkísérelné. A tudósító jelentése szerint a delegátusok közt oly értelmű megállapodás jött létre, hogy nem engedik meg oly kérdés tárgyalását, amely nincs a konferencia napirendjén és hogy a kisantant a francia álláspontot támogatni fogja. A franciák nem tárgyalnak a lefegyverzésről Paris. A Havas-ügynökség meg- I cáfolja azt a hirt, amely szerini a minisztertanács úgy határozott, hogy a francia megbízottak a lefegyverzés; kérdésének felvetése esetén is részt vehetnek a vitában. Az ügynökség megállapítja, hogy a francia küldöttség a boulognei megállapodáshoz és a francia emlékirathoz képest ragaszkodik a kérdésnek a népszövetség elé való utalásához és semmi esetre sem vesz részt annak megvitatásában. A semlegesek egymilliárd aranyfrankot kínálnak Németországnak. Genua. Svájc bizalmasan kérdést intézett a francia delegációhoz, milyen magatartást tanúsítana azzal a tervvel szemben, hogy a semleges államok Németország részére egy milliárd aranyfrank összegű kölcsönt nyújtsanak. Ezt az összeget a kölcsöntnyujtók az antantnak adnák át és Németország teljesítené a kölcsön után járó kamatfizetési kötelezettséget. A francia küldöttség megígérte hogy a tervezetet megvizsgálja. Kumanudi visszaérkezett Beogradba Beograd. Kumanudi pénzügyminiszter a kormány hívására ma vissza utazott Beogradban, hogy az 50 millió dolláros amerikai kölcsön ajánlat ügyében a tárgyalásokat személyesen folytassa. A „Növi List“ értesülése szerint Kumanudi utazása a rapallói szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokkal is összefüggésben áll. A magyar delegáció a kisantanttal keres érintkezést Génaa. A magyar delegációnak azon kísérlete, hogy Bulgáriával és Albániával közös blokkot alkosson, megbukott. Most a magyarok a kisantanttal keresnek érintkezést. Szabadonbocsátották a budapesti bombamerénylet gyanúsítottjait A budapesti pokolgépmerénylet tettesei még mindig nincsenek meg. A rendőrség már tizennégy napja folytatja a nyomozást, már minden lehetséges hipotézist kimerített, de a bűnösöket mindmáig nem sikerült elfognia. Hogy a nyomozás meddősége és a budapesti rendőrség kudarca miért következett be most is, ebben az esetben épugy mint a Somogyi-Bacsó gyilkossága idején és annyi más atrocitás alkalmával, azt egyelőre biztosan nem lehet megállapítani. Tény azonban, hogy ebben az esetben is érvényesültek azok a titkos erők, amelyek Magyarországon annyi bűnügyi nyomozást akasztottak meg és tettek eredménytelenné. Jellemzü például, hogy a budapesti főkapitányságra az utóbbi időben nagyon sok fenyegető levél érkezett, a nyomozást vezető tisztviselők nevére címezve. Ezekben a névtelen fenyegető levelekben, különféle, sokszor nevetséges aláírással megfenyegetik a tisztviselőket arra az esetre, ha bizonyos körök ellen eljárást folytatnának. Megvan a merénylők személyleirása. A rendőrségen ma már egyetlen gyanúsított sincs letartóztatásban. Azokat, akiket gyanuokok miatt eddig fogva tartottak, már átkisérték az ügyészséghez. Az ügyészségre átkisért gyanúsítottak közül ezideig nárom embert szabadlábra helyeztek, mert a rendőrség adatai, amint ezt az ügyészség megállapította, a legkisebb terhelő bizonyítékot sem tartalmazták a gyanúsítottak bűnössége tekintetében. Szabadlábra helyezték dr. Dániel Sándort, az Ébredő Magyarok Egyesületének ügyészét, Adorján Gézát és Iványi Fekete Iózsefet. A rendőri nyomozás most már tulajdonképpen az eddigi rendőri eljárás ikvidálásából áll. A rendőrségnek külön-
