Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-09 / 99. szám
2. oktal. BACSMEGYE! NAPLÓ 99. szém alakítottam meg, sokkal higgadtabbak, nyugodtabbak, mint az újak. A fiatalok temperamentumosabbak, tfirelmetienebbek és ilyenek az újabb szervezetek is. — Vigyáznak rám. A múlt napokban ki akartam menni az egyik szomszéd faluba, hogy meglátó ga8sam a nővéreimet és még ki sem értem, ott vártak rám a lovascsendőrök. Egy pohár vizet sem ihattam, vissza kellett jönnöm. Lord Robert Cecil és a horvát blokk A beszélgetés további részében Radies a feltett kérdésekre válaszolt. A horvát blokk memorandumáról és a genuai konferenciáról ezeket mondotta Radics: A memorandumot nem Genuába küldjük, hanem a Népligához Genfbe. A Népligának a feladata, hogy a nemzeti kisebbsé gek sérelmeivel foglalkozzék. Otí ismerik a horvát kérdést, különösen Lord Robert Cecil, az angol delegátus. Bizonyos, hogy a memorandum elkerül illetékes helyre. — Szóval n.m mennek Génuába, mint ahogy a lapok írták? Génua — Génua, ez más kérdés. Ebben a dologban a horvát blokknak preczirozott álláspontja van. — A belgrádi kormány önmagával jutott mindannyiszor ellentétbe. Más a teor'a és más a prakszis. Az mondják, hogy a delegáció, a Szerbek, Horvátolc és Szlovének királyságának küldöttei. És azt mondják, hogy a küldötteket a népakarat által megválasztott kormány küldte ki. Hát ez nem áll. A horvát nép többsége a blokkban egyesült képviselőket választotta meg és ők. nem. azokat akarják kiküldeni, akiket a borvátok nevében kiküldöttek. Ezért akartunk mi is Genuába menni. A föderalizmus és a versaillesi szerződés De ezek a kérdések belpolitikai jellegűek, mondom én, amelyeke? benti az országban kell elintézni. — Ez nem egészen így van. Hisz a versaillesi tanácskozások alkalmával holmi vita folyt arról, hogy be vegyék a nernzetközi szerződésbe azl is, hogy az"SHS királyság föderativ dllamformáju ország legyen. Ettől később elállottak, de az a fény, hogy ott az országot Szerbek, Horvátok és Szlovének királyságának nevezik, világosan mutatja, hoty milyenek voltak a hatalmak intenciói. A föderalizmusra vonatkozó követeléseinket szerbek nem akarják egyelőre teljesíteni, pedig az minden nehéz kérdést megoldana fs senkinek sem ártana. Hisz ha a régi Monarchia idejekorán észretért volna, ha a magyar ellenzék megvalósíthatta volna programját, nem omlott volna össze a monarchia. Mi föderativ államot akarunk, amely kimondja a desinteressementját, minden kil politikai kérdésben. Ez győzhetetlenné tenné az országot, mert támadó háborút sohasem folytatnánk, annyi katonánk pedig mindig lenne, hogy a határokat megvédhessük. A németek és az uj világszövetség — Különben a külpolitikában egészen uj helyzet előtt áltunk. A németek —1 dolgos, komoly nép —hatalmasabbak mint valaha és kétségtelenül megvan már az aj államszövetség. Az Egyesült Államok, Anglia, Németország és Oroszország szövetsége, amelynek a programja a gazdasági béke, a rend, a munka és a szabadság. Ezzel a ténnyel nekünk számolni kell, ahelyett, hogy állandóan a szomszédokkal, Bulgáriával, Magyarországgal torzsalkodnánk. i Maggarország és a blokk — Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy rágalom az, mintha a blokk habsburgiánus lenne. A Franl pártban volt valamelyes karlist szimpátiia, de ma már az sincs. A magyarokkal évszázados kötelékek fűztek bennünket egybe és nem lehel tagadni, hogy a kulturmagyarok közelebb álllak hozzánk mint a szerb intelligencia, mert ez nem is mer bennünket. Magyarországon, a mig annak Horvátország is része volt, a jogrend kifogástalan volt, a örvényeket feltétlen tiszteletben tartották. Most nálunk nem így van, minden törvénysértést ment az a> indok, hogy: magasabb államérdek. Magasabb államérdekről beszélnek akkor is, ha a nép többsége ellen történik a törvénysértés, p dig világos, hogy egyetlen magasabb államérdek van: a nép érdeke. A mai M -.gyarországot nem ismerem. Tudom hogy erős a nemzeti érzés, ami feliétien tiszteletreméltó. Azt mondják, h gy Magyarországc terrorisztikus események fordulnak elő. Hogy mennyi igaz a hírekből, azt nem tudjuk, de minden esetre élesen elitéljük. Nagyatádi politikája szimpatikus vök, bár az utóbbi időben sokszor nem ért ttem. Vei szemben áll Gömbös, katona, akt forradalmi eszközökkel dolgozik. Kultufnép nem csinál forradalmai. Azt hiszem, hogy a jelenlegi ma gyár rezsimnek nincs elég mély szociális gyökere. A magyarok különben abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy arisztokráciájuk van. Szerencsés az a kis nép, a melynek nem uralkodni vágyó, hanem vezetni, oktatni akaró aristokráciája van. Ne hunyjuk be a szemünket. Lássuk meg. hogy Angiidban, Franciaországban a dolgo1- mozgatói arisztokraták. Szerencséjük van a magyaroknak. Bizonyos jelekből arra kell hogy következtessek, hogy a magyar ve zetö magyar politikusok nem elég komolyak. Nagy himnuszokkal fogadják a mitőliiflk emigrált mágnásokat, politikusokat, Skerlecet, Frankot, Sachst és a többieket. Miért ütnek közénk rési? Mit akarnak azoktól az emberektől ? Nem rossz emberek, csak rossz politikusok. Gute Menschen, aber schlechte Musikanten. Az emigráció — Mint ahogy nem volna szabad egyetlen faktornak sem súlyt helyezni az emigrációsok politikájára. Kik emigrálnak? Vagy azok akik. nek nincs talajuk a tömegeknél, vagy pedig akik gyengék ahhoz, hogy az ellenfeleikkel szemben megálljának. Emigrációs politika: non sens. Beograd—Zagreb — Hogy belpolitikai vonatkozású kérdésekre is feleljek, folytatja Rádics, világítsuk meg azt, hogy mi választ el bennünket' leginkább Beogradtól. Elválaszt bennünket főleg és elsősorban az, hogy Beogradban nem akarják elismerni a mi nemzetiségünket. A régi Magyarországon soha nem vonták kétségbe a horvátok nemzeti voltát. Beogradban most egy népfaj-elméletet állítottak fel, mintha mi legalább is Kongó-négerek lennénk. Nem, mi nemzet vagyunk. Beocradban az „államegység“ teóriát akarják a nép leikébe vésni, pedig a nép sehol, soha nem érzett az „államért“, hanem kizárólag a „honért", a „hazáért.“ — A horvát néphimnusz „domoviná“-t mond, a francia „paírieM. a magyar „hazát“-t. Tehát nem államot Igen, mi a szerbekkel rokon nép vagyunk, a nyelvünk is hason út, de nem vagyunk egy nemzet. É3 ezt Beogradban nem akarják nekünk elhinti'. Nagy baj ez, mert ennek az a következménye, hogy annak a politikának, amelyet Beogradban folytatnak, nincs meg az etikai alapja. Beogradban különben is rossz beállításból szemlélnek bennünket, bár már hallani hangokat, amelyek ránk kedvezőbbek. A Radikal, néha az Epocha közelednek hozzánk. Forradalom és fegyelem — Mi, és ezt meg kell mondanom, eszmeileg, gondolatilag forradalmárok vagyunk, szabadgondolkodók, akciónk azonban szociológikus és disciplináris. Kulturországban, hol annyi az elveszíthető érték, nem szabad forradalmat csinálni. A vad népek politikai eszköze, a forradalom. — Képviselő ur, szóltam közbe, vannak az országban olyanok, külföldi lapokban is nyomát találni <-nnek, akik azt mondják, hogy az ön mozgalma veszélyezteti az or szág fönnállását. —- Ez téves fölfogás. Nekünk a szerb néppel semmi bajunk, m; csak a jelenlegi beogradi kormánynyal állunk szemben. — De a genuai akció ... — Mi Genuában a rapallól szerződés miatt akartunk szót emelni, miután úgy látjuk, hogy a beogradi kormány nem érti meg a ml inten dóinkat. Nem szabad tehát félreérteni a mi szándékainkat. Nehogy .zt higyjék, hogy mi légmentesen el vagyunk zárva Beogradtól. Jön;ek hozzám majd mind nnap Beoradi politikusok. Szocialistái, republikánusok, más p rtokbőí is. Egyetemi hallgatók vo'tak it! a naookban. Davidovics Ljuba, a demokrata párt elnöke épp a napokban üzente meg, hogy eljön hozzám. Jöjjön, szívesen elbeszélgetek mindenkivel, hadd lássam, hogy az emberek mit akarnak. tftlivjanak Beogradba1* — Éa nem mehetek Beogradba, mert az kapitulációt jelentene. A napokban itt volt nálam Nikolájevlcs Dusán, az ujságiióegyiet elnöke. Mondotta, hogy menjek Beogradba, nagyszerű fogadtatásban lesz részem. Mondtam neki, rtem kell nekem fo gadtatás, de igy n-’m mehetek. Hívjanak, szívesen elmegyek. De a politikám kötelez. A kibontakozás — Hogy képzeli ön ebből a helyzetből a kibontakozást? — kérdeztem. — Két lehetőség van. Vagy kiírja a kormány hamarosan a választásokat, vagy nem. A választásoknak olyan szerepük van, mint a ventillátornak. Ha az ember azt mondhatja a türelmetlen tömegeknek, hogy pár hónap múlva választások lesznek, várják ki azt, ezzel a feszültséget le lehet vezetni. Ha azonban a kormány nem irja ki a választásokat, akkor nem látom a kibontakozást, sőt félek tőle. Tudom Jól, hogy a tömegek is csak egy bizonyos mértékig vezethetők. Amíg a tömegek a teremben vannak, addig nincs baj. Hogy azután mi lesz, azt nem tudom. De már Jönnek messze vidékekről az emberek és azt mondják, hogy én túl békés, túl jó vagyok, más eszközökhöz kell nyúlni. Ezért nem látom én sem a kibontakozást. De beszéljünk másról. A blokk és a klerikalizmus — Téves az a hit, hogy a blokk klerikális Leghatározottabban mondhatom, hogy a blokk egyik árnyalata sem szimpatizál a klerikálisokkal. Hisz éppen ez az oka annak, hogy Koroseczék, akiknek vannak érdekközösségeik velünk, nem tagjai a horvát blokknak. Mi szabadgondolkodók vagyunk, tehát egyetlen doktri'naer elméletnek sem szegődünk a szolgálatába. A zsidókérdés — Azt is mondják némelyek, hogy antiszemiták vagyunk. Ennek semmi alapja nincs. Inkább azt lehet mondani, hogy assemiták vagyunk, miután ismerjük p zsidóság gazdasági értékelt. Éppúgy nincs semmi dolgunk a cionistákkal sem. Ellenben igenis rossz néven vesszük a cionistáktól és én ezt meg is mondtam nekik, hogy Zágrábban a községi választásokon külön listával léptek' fel, mig Beogradban est nem tették. A zsidók persze centralisták . . . A magyar szervezkedés — A vajdasági magyar szervezkedésről tudomásom van. Hogy mit szólok hozzá? Természetesen csak helyeselni tudom. Egy nemzetiségnek, amely erőt képvisel, önállóan kell a porondra lépni. Az a nemzetiség, amely a más nemzetiségiek politikai pártján belül helyezkedik el, vagy gyáva, vagy perfid. És ezt nem tételezem fel a magyarokról. Ezzel az akkorddal fejeződött be a több órás beszélgetés. Késő éjszaka volt már. Körülnéztem. Asztalunk köré álltak az emberek és némán hallgatták, hogy Rádics mit beszél. Lampel Béla A városi kölcsön ügye Hasvét után indulnak meg a tárgyalások a tizen ötmilliós kölcsönről A legutóbbi városi közgyűlés által megszavazott tizenöt millió dináros kölcsön ügyében az izgalmas szavazás óta még alig történt lényegesebb, főképpen azért, mert tartani lehetett attól, hogy a leszavazott kisebbség meg fogja támadni a közgyűlés határozatát és megfelebbezi azt a kormányhoz. Értesülésünk szerint azonban most már egészen kevés eshetősége van annak, hogy a megszavazott kölcsön ügyében lényegesebb fordulat következhetne be, egyáltalában nem látszik valószínűnek, hogy a kormány megváltoztatná a közgyűlés határozatát Éppen ezért a város tanácsa most már rövidesen megkezdi hivatalosan is a tárgyalásokat a kölcsön felvétele ügyében az Dprava Fondavával, amellyel ezideíg, a kiszélesített tanács jóváhagyása előtt, természetesen csak informativ megbeszélések folytak. A húsvéti ünnepek után megindulnak a végleges tárgyalások. Leped á t Illés pénzügyi tanácsos husvét után leutazik Beogradba és a Pénz-
