Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-10 / 69. szám

*

XXIII. évfolyam

f

Ära 1 dinár

Subofica, péntek 1922 március 10

Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár • ne_vedévre on-— diná SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexándra-ulica 4 szám alatt

TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palotaj

Az adósok börtöne

Elmélkedéseinknek azon az utján, amelyen a legszélesebb összefüggések megállap fásától a legkonkrétebb sérelmekig jutottunk el, alig foglalkozhatunk érdemük s h tásuk súlya szerint azokkal a jelenségekkel, amelyek az életviszonylatoknak és a törvényes szabályozásnak meg nem egyezés től állanak elő. Mindegyik társadalmi osztály, mindegyik foglalkozási ág úgy tud panaszkodni a sérelmeknek és könnyeknek olyan áradatával, mint Tiborc s mindegyik másik olyan fásult közömbösségei tudja a panaszokat hallgatni, mint Bánk, hiszen mindegyiknek „a maga panasza is beszél".

Ki győzné hellyel, türelemmel és idővel végigkísérni minden jelentkezésében, tetten kapni minden sérelemokozásában azt a rendeletet, amelyik a hatósági jogsegélyt csak azoknak helyezi kilátásba, akiknek adóhátralékuk nincsen. Az a nagy társadalmi igaztalanság, amelyik a liberálizmusnak, mint társadalmi világnézetnek bűne, amelyik a szabadság jogcímén egyformán hagyja magára a milliomost és a koldust, a tőkést és a munkást, csak fokozódik, kiéleződik azáltal, ha a jogok védelmében való részesülés csak bizonyos anyagi kötelezettscgek lei óvása mellett történhetik. Az adósok börtönének rendszere áll itt helyre a modern idők követelményeihez alkalmazott módon, de a szabadságvesztési büntetések egyhangúságát megszégyenítő változatossággal. Nincs lakásod és fásszinben tölti családod a föltételes megállóhelyet a temető felé vezető utón

— a lakáshivatal szóba se áll veled, amig le nem fizeted adódat. Türhetetlenvé vált a bérlőd, iongálja a házadat, megzavarja a házi rendet s elviselhetetlenné teszi az életet a többi bérlő számára is — ne is fordulj a lakáshivatalhoz, amig le nem róttad adódat. Akarsz venni egy kis házat magadnak, ahol meghúzhatod magad, munkában töltött életed kipihenve, a telekkőnyv nem fogja a nevedre írni a házat, amig ki nem fizetted az eladíd közterheit. Kereskedő vagy és áldozattal, fáradsággal, gonddal fölkutattad az árut, amellyel ki tudod elégítem embertársaid szükségletét, — a vámhivatalba is az adóhivatalon keresztül vezet az ut. El akarsz utazni, hogy meglátogathasd beteg gyerekedet, vagy elaggott apádat, elakarsz utazni, hogy megszerezd a külföldön mindazt, amit az itthoni termelés vagy fogyasztás nélkülöz

— nem tudsz elutazni, amig le nem fizetted az utolsó páráig a megállapított, a kirótt, de meg nem állapított, az előirt, de ki sem rótt, az elő sem irt, le sem járt, de a pénzügyi hatóságok által biztosítani kívánt ad. dal. Nem érzed-e ilyenkor átlósok börtönének az országot,'

amelyikben élni és dolgozni akarsz a magad hasznára és a köz javára.

Ezeket a terheket mindenki egyformán érezheti. Akit foglalkozása gyakrabban kényszerit arra, hogy hatósági intézkedésekre szoruljon, az érzi legjobban ennek a rend szerré terebélyes, dő intézkedésnek súlyát. S a legtö.bb panaszuk, a legtöbb sérelmük a kereskedőknek van.

Amig az adóbehajtásnak ez az inkvizitorius módja megnehezíti a kereskedők szabad mozgását, addig a „valutamentő" rendelet a kereskedelmi üzletek folytatását veszélyezteti. Ez a rendelet ha nem is teszi lehetetlenné, de majdnem a lehetetlenségig fokozza azokat az akadályokat, amelyek gátolják a kereskedők szabad üzletkötését. A

kereskedő nem vásárolhat a vámkülföldről, mert nem tudja megfizetni az árát. Nem tudja rendezni korábbi tartozásait, mert nem diszponálhat a pénze felett. Kénytelen tűrni a valuta játékát, nem tudja kihasználni a pillanatnyi könnyebbedést s nem akkor fizet, amikor az reá nézve a legkedvezőbb, hanem amikor útlevelet szerzett. S mindez sermészetesen megbénítja az üzletét, merevvé teszi a forgalmat és drágája az árukat. Végeredményben elgyöngül a kereskedői osztály és elszegéuyednek a fogyasztók. Nő a drágaság, romlik a valuta s tovább tart annak a körforgásnak a bachanáliája, ami mellett mindenki vészit és senki se nyer. Ez pedig még az ellenségeinknek se érdeke.

A beogradi konferencia

—• Nincsics külügyminiszter üdvözlő beszéde —A beogradi szakértői konferenciának ünnepélyes megnyitása csütörtökön délután négy órakor folyt le a beogradi tiszti kaszinó Kralja Milana-ulicai palotájának nagytermében. Az épület bejárata zászlókkal volt diszitve. Délután négy óra előtt egymásután érkeznek az autók a külföldi delegációk tagjaival és a politikai élet számos kitűnőségével.

A konferencia terme is fel van diszitve. Az emeletnyi magasságú teremnek felső végében van a szakértői bizoitságok asztala. Az asztalfőn középen Nincsics külügyminiszter foglal helyet, tőle jobbra Kalina beogradi csehszlovák követ, a csehszlovák delegáció elnöke és Okeczki, a lengyel szakértői delegáció vezetője, Nincsicstő! balra pedig Kiriacescu, a román és dr. Jankovícs Velizár, az SHS. delegációk vezetője foglalnak helyet. Az asztalnál körőskörül a szakértői konferencia huszonöt tagja ül. A galérián a beogradi teljes diplomáciai kar és a legkiválóbb politikusok vannak jelen. A teremben elül egy hosszú asztalnál az újságírók helyezkednek el. A vendégeket Jankovics Miroszláv, a külügyminisztérium politikai osztályának főnöke és Jankovics Velizár dr., az SHS. szakértői delegáció vezetője fogadják.

Nincsics külügyminiszter pontban negyed ötkor nyitja meg a konferenciát a következő francia nyelvű beszéddel:

— Üdvözlöm a négy hatalom megjelent képviselőit, akikkel az SHS királyságot nemcsak a közös érdek, hanem az intim barátság szálai és az évszázados közös szenvedés is összefűzi. Olyan kérdése1 megoldása érd-kében gyűltek egybe, amelyek mindenikünket egyformán rdekelnek. Eddig is b csültük egymás!, a beogradi konferencia újabb bizonyítéka annak, hogy a barátságom együttműködés a szá:->dékunk és reméljük, hogy ezzel az együttműködéssel a genuai konferencián felmerülő nehézségeket is le tudjuk küzdeni. Szolidárisak vagyunk minden tekintetben és a konferencián meg fogunk győzni mindenkit arról, hogy életbevágó kérdésekben teljesen egyetértünk. Csak saját erőnkre számíthatunk, ezt nem szabad soha szem elöl tévesztenünk. A génuai konferenc án az európai konszolidációt akarjuk megteremteni, összhangban saját államaink érdekeivel. Nem kétséges, hogy a génuai konferencia történeti fontosságú munkája lehetővé fogja tenni a pozitív ered• ményeket. A feladat teljességéhez szerencsés munkát kívánok önöknek I

Nincsics megnyitó beszéde után először Okeczky, majd Kalina és Kiriacescu köszönte meg néhány szóval az üdvözlést és adott kifejezést a barátságos együttműködés óhajának. Nincsics külügyminiszter rövid zárószavai után az ünnepélyes megnyitó-ülés dé!u:án öt órakor véget ért.

A szaké: tői bizottságok tagjai ezután délután hat órakor a Narodna Banka dísztermében újból összeültek az első plenáris ülésre, amelyen rnegalakitottáu az egyes szakosztályokat.

A munkarend

Beograd. A szakértői konferencia részletes programja a következő :

10- én, pénteken délelőtt a pénzügyi bizottság a pénzügyminisztériumban, a gazdasági "bizottság a Narodna Banka helyiségében, a közlekedési bizottság pedig a Pro metna Banka helyiségében ülést tart.

Délután dr. Jankovics Vei zár az SHS. delegáció elnöke a külföldi delegátusok tisztek téré ebédet ad a Srpski Kralj-ban. Négy órakor folytatják a bizottságok a megkezdett tárgyalásokat.

11- én, szombaton délelőjt bizottágok ülése, amit délután Jankovics

Velizár lakásán tea fog követni a

vendégek tiszteletére. Este díszelőadás a Nemzeti Színházban, mely alkalommal a Hoffmann meséi c. opera kerül előadásra.

12-én, vasárnap délelőtt bizottságok ülése, délután plenáris ülés s Narodna Banka helyiségében. Este Nincsics külügyminiszter bankettet rendez a tiszti kaszinóban a delegátusok tiszteletére.

A román delegáció megérkezett Beogradba

Beograd. A román delegáció tagjai csütörtökön reggel hét órakor érkeztek meg Beogradba. A pályaudvaron Emandi beogradi román követ, a rentán követség tagjai és a külügyminisztérium egy tisztviselője fogadta őket. Délután a román delegátusok látogatást tettek dr. Nincsics Momcsilo külügyminiszternél és Pastes miniszterelnöknél.

Mit csipáit MIsicsIcs Becsben?

A bécii lapok neheztelnek az elmaradt látogatások miatt

Nincsics Momcsilló külügyminiszter, mint megírtuk, Becsen keresztül tért vissza Beogradba a pozsonyi találkozóról. Hirt adtunk arról is, hogy a külügyminiszter bécsi tartózkodása alatt kizárólag Popov i c s bécsi jugoszláv követtel és B a n k i c s jugoszláv rendőrfelügyelővel tanácskozott. Mint bécsi tudósítónk jelenti, a tanácskozáson szóba kerültek a Bécsben élő jugoszláv emigráns frakciók: a horvát szeparatisták és a kommunisták agitációjának megszüntetése és a szerb-horvát-szlovén-ellenes elemek kiutasítása.

Osztrák körökben Nincsics külügyminiszter bécsi tartózkodása bizonyos fokú csalódást és elkedvetlenedést okozott, mert azt hitték, hogy a külügyminiszter legalább is a. hivatalos vezetőket, az államfőt és a kancellárt fel fogja keresni. Schober kancellár a külügyi hivatal utján telefonon érdeklődött a külügyminiszter programjáról és az esetleges találkozásról — de érdemleges választ nem kaphatott.

A bécsi lapok azt írják, hogy az a körülmény, hogy a külügyminiszter H a i n i s c h elnöknél sem adta le névjegyét, ami pedig itt bevett diplomáciai szokás — arra enged következtetni, hogy a jugoszláv külügyminiszter az osztrák köztársaságot, mint nemzetközi tényezőt, túlságosan sokra nem becsüli.

A Bácsmegyei Napló munkatársa Nincsics itt tartózkodása idején azt a felvilágosítást kapta, hogy a külügyminiszter Popovics követtel autón megtekinti a várost, hivatalos ügyet nem intéz és azt a generális utasítást, adta ki, hogy interjút, nyilatkozatot sejBajíéie lapnak sem hajlandó adni,