Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-08 / 67. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 7. oldal torait uj gazdagok versenye ez s Síig az előbbiek teljes tudatossággal válogatják meg a művészüket, addig l?áklául van egy rémerósöm. kit hatalmas áruháza a gazdagok sorába lendített, ez véletlenségből összeisiDcrkedett egy festővel s azóta szenvedélyes képgyiijtő lett. Régi, neves családok nyitották meg szalonjukat a művészeknek. Valósággal fémjelzést ad egy-egy ilyen szalonban való szereplés s ezek közül a leghíresebb a Frau von Bülow szalonja. Az első fecskék A suboticai utcák unalmas egyhangúságába tegnap uj, furcsa alakok sodródtak bele. Vagy öt-hat barna bekecses, csizmás, fekete kucsmáju férfin, tipikus bánáti viseletben, vállukon hatalmas bugyrokkal járták be a várost. A batyuból mindenféle tarka, szeszélyesen kusza mintákkal befuttatott cifravirógu, bolyhos térítők, asztali futók, falvédők kandikáltak ki. A városháza előtt az asszonyok kiváncsi serege fogta körül őket és izgatottan turkáltak a rojtos, rikitósan sokszínű holmik tömkelegében. A napbarnitotfc arcú, komoly, hallgatag falusiak pedig nyugodtan nézték a kiabáló, sopánkodó asszonyokat és várták, hogy keljen az áru. Megszólítottam az egyiket, mintha nékem is vásárló szándékom volna és érdeklődtem az árak iránt. Egy nagy, rózsaszínű foltokkal pettyegetett ágyteritőt húzogatott előttem két jól öltözött., pergő nyelvű asszonyka és egyik sem akarta elengedni. Heves szóváltás kerekedett. amely mar-mór tetleges inzultussá fajult, amikor a terítő gazdája, félve, hogy a veszekedés miatt esetleg árujának eshet baja, szétválasztotta őket és gyorsan elcsomagolta a háborúságot felidéző térítőt. A rojtos ágyteritő 2800 koronába kerül. Falrédők 300—100 korona között, asztalterítő 1600 koronáért kapható. Valamikor tiz-husz koronáért gyönyörű finom kidolgozású szőtteseket lehetett venni és a jámbor falusi, akinek felesége hónapokig dolgozott a fantasztikusan tarka ábrák művészi elrendezésén boldogan számolta össze a »pengő forintokat«, amik a térítőkért folytak be. Hosszú ideig nem láttuk seholsem a békevilágban oly megszokott bugyros figurákat, akik házról-házra jártak fel a falukból és kínálták lelkes buzgalommal szines, rikitós virágú holmijukat. Most ismét felbukkantak a feledés homályából és jól esik látni a rohanó, folyton siető emberek között, ezeket a méltóságosan lassú, kimért fépésü, kissé tétovázó, a város forgatagától megzavarodott falusiakat, akik komótos kényelembe helyezkedve ajánlják csábitó »portékájukat«. Az asszonyok pedig vágyakozva, szeretettel forgatják, tapogatják a régen látott kelméket és — alkudoznak. A bekecses paraszt bizonygatja, hogy neki mennyi sok időbe, munkába került, mig kiállította. Aztán a drága anyag. A sokféle pam.uk és miégyébb... A rége rendszerint $z, hogy a »nagyságos asszonyom« nem tud ellentállara a csábításnak és kissé sóhajtozva lefizeti a ropogós száz dinárokat. Az atjuöak estére árujuk tekintélyes részét 'már eladták. Ä megmáradtakat gondosan összecsomagolva vállra vetve cepelték vissza az állomásra és éjjel azon aludtak. A pénztár körül egymás mellett leheveredtek és a jó vásár után nyugodtan elaludtak. ügy látszik, tényleg haladunk már a rendes, annyiszor óhajtott »békeállapot« felé. Az első fecskék feltűntek a látóhatáron. — Az első fecskék természetesen álfecskóg. A bánáti háziipar gyöngyeit, amiket mint önkezük munkáját dicsérik és árusítják a nép egyszerű gyermekei, valamelyi csehországi vagy ausztria' gyárban csinálták . . . Beszélgetés egy tőrök hercegnővel az ifjú Törökországról és a törők nő iről Istan Ali Begazzi hercegnő Stainbúiból a napokban Bécsbe érkezett. A hercegnő, aki közeli rokonságban áll V. Mohameddel, a minden törökök szultánjával, egy orvosi konzíliumra jött fel a török fővárosból Bécsbe és bennünket mint rekonvalescens fogadott egy elegáns bécsi gyógyintézet társalgótermében. A hercegnő rendkívül müveit, nézetei, ahhoz képest, amit Európában a török nőkről tudunk, rendkívül progressziveb, azt lehetne mondani, hogy európai ízűek. Folyékonyan beszél franciául, pompásan van tájékozva hazájának politikai, kulturális mozgalmairól. Mindenekelőtt mint egy török honleányhoz illik, nagy lelkesedéssel emlékezett meg a törökség nemzeti hőséről, Musztafa Kemaíról, akinek nemrégiben keltették, mint már annyiszor, halála hírét az angol sajtóban. Musztafa Kemal azonban — mondja a török hercegnő — nem halt meg és nem is halfiat meg mindaddig, amíg diadalra nem viszi Angorában a török nacionalizmus ügyét a görögökkel egyesült angolok ellen. A hercegnő személyesen ismeri Musztafa Kemalt. — Törökországban — mondja a hercegnő — olyan nemzeti hősként ünnepük Musztafa Kemalt, mint akár a Konstantinápolyt meghódító Mohamed szultánt. A szultán és környezete, tekintve az országnak az antanttól függő viszonyát, kénytelenek uiég behódolni Anglia és Franciaország elöirásainab, de mind kevésbé titkolják azt a szimpátiát, amelyet a lázadóknak elkeresztelt angoraiak iránt éreznek. Sokkal érdekesebbek azonban a hercegnő ama kijelentései, amelyekben a török nő helyzetét s a modern Törökországot jellemzi. — Nem is hinné el, — mondja a hercegnő — hogy mennyire hamis az a kép, amely Törökországról itt Európában megrögzödött. Az európai emberek nagy része meg van győződve róla, hogy Konstantinápoly még ma is a maradiság és az izlám-romantika hazája. A török élet jellemzésének még mindig az önkényes basát, a háremet, az odaliszkokat és az euoobokat tartják. Pedig mindez már rég a törtéenelmé. Törökországban szabad ugyan a többnejűség, de csak a legkevesebben gyakorolják azt. Konstantinápolyban itt-ott akadnak még gazdag kereskedők, földbirtokosok és bankárok, akiknek két vagy három feleségük van. De ez már ritkaságszámba megy és még a fővárosban is egéUren kísérel es és elszórt esetek közé tartozik'. Vidéken nyoma sincs a többnejüségnek. A többnejüség megszűnésének többféle oka van. Legfőbb indoka gazdasági természetű. Hol van ma az a férfi, aki leromlott anyagi viszonyok között, képes volna több feleséget eltartani és ezt a terhet szívesen magára vállalná. De ettől eltekintve, a mai modern török nőt össze sem lehet hasonlítani múlt. századvégi sorstársnőivel. A törökországi nők már egészen eleurópaisodtak, igen sokan közülük gyakorlati kenyérkereseti pályákra adták magukat, amit annál könnyebben megtehettek, mert ma már nemcsak a gimnáziumok, hanem a konstantinápolyi tudományegyetem is nyitva áll a tannlni óhajtó nők előtt. De nemcsak a hosszabb tanul ni női munkaerőt. Üzletekben elárufútónök, telefon-, táviró- és postahivatalokban a hivatalnokok tekintélyes része a konstantinápolyi nők sorából kerül ki. — Azt falcán nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a régi arcfedő-fátvol lassan-lassan kimegy a divatból vagy talán helyesebben nagyon is alkalmazkodik ahhoz és idővel egészen nyugati jellegű csecsebecsévé válik, amelyet mi sem különböztet inog attól a fátyoltól, amelyet az európai nők viselnek. — Még a legmodernebb szellemi áramlatok iránt is van érzékük a török nőknek. így jelentős feministamozgalom van Konstantinápolyban, amelynek vezetői egészen nyugati színvonalú folyóiratot adnak ki. Sok mányt igénylő pályákon, hanem a török nő, aki az irodalom terén is egyéb foglalkozási ágakban is talál- szép sikereket ért el. Megalakult a Német Párt Becskereken — Együtt akar báládul a Magyar Párttal — — Velikibecskereki tudósi ónktól. — Vasárnap délelőtt a becskereki németség nagy politikai gyűlést tartott, amelyen kimondták a Német Párt megalakulását és a zemuni központhoz való csatlakozást. AJgyülésről, mely nagy tömeg i észvételével folyt le, részletes tudósításunk a következő: Délelőtt 11 órakor nyitotta meg a pártgyüiést dr. Heinermann Alajos orvos. Beszédében kifejezte, hogy miután január 26. óta a németek az SHS. államnak egyenjogú állampolgárai, szükségessé vált a németség politikai szervezkedése. A németek részére nincs hely más, már meglevő pártban, mert sehol sem látják biztosítva érdekeiket. Egy párt sem tartotta szükségesnek az opció lejártával programmját a nemzeti kisebbsé ek érdekeire való tekintet tel referálni. Külön kell szervez* kednie a németségnek, mert a német nyelv, német kultúra és a német nép védelme az ő hivatásuk. Meg keli alapítani emberi, német, keresztény és állampolgári existenciánkat. Hűség az állam iránt, békés egyetértés az itt élő többi népekkel, összetartás egymás kő zött és ezek az eszközeink. Tolveih Oszkár bankigazgató rámutatot arra, hogy a német nép a világonsok erszágban szétszórva ól, de mindenütt hü és loyális. Jogokat csak az állam fhü polgárai kaphatnak. Németnyelvű nép- és felsőbb iskolákat, gazdasági érvényesülést, szociális reformokat akarunk. A mi pártunk szelleme demokratkus, mert az egész német nép demokratikus gondolkozása Azt akarjuk, hogy az egész németség egy táborban legyen, de a szociáldemokratákkal nem udtunk megegyezésre jutni. Nem szü netelhet azonban az akció, amely a munkásokat is ebbé a pártba akarja behozni. Beszélnek egy német -keresztény—szociálista párt megalakításáról. Ez nagyon helytelen volna, mert az erőket szétiorgácsolna. Matijé József tanár beszéde után dr. Weiterschan József előterjesztette a központi párt programmját, mire a gyűlés kimondotta a megalakulást és a zemuni központhoz való csatlakozást. Azután egyhangúlag megválasztották a tisztikart. Elnök lett dr. Heinermann Alajos alelnökök; Tolveth Oszkár. Merschbaeher János és Weitershan János, titkár: dr. Weiterschan József, jegyző: Wehner János, pénztáros: Krumenacker József. Dr. Heinermann Alajos megválasztott pártelnök zárószavai után a mindvégig {impozáns és komoly1 lefolyású gyűlés ért. Együttműködés a magyarokkal Becskeri munkatársunk felkereste dr. Heinermann Alajost, az uj párt elnökét és vele az aktuális kérdésekről beszélgetett. A beszélgetés során dr. Heinermann a következőket mondotta: — A mi pártunk magától értetődően keresztény pórt, mert az egész német nép keresztény, katholikus és lutheránus. Természetes, hogy erkölcsi kérdésekben és a politikában is keresztény alapon állunk. Szociális alapon is állunk, de nem az egyenlőség elvi alapján, hanem az igazság alapján és az igazság nevében akarunk küzdeni minden társadalmi igazságtalanság ellen. Küz-. deni akarunk azért, hogy az állampolgári jogok és kötelességek igazságos arányba kerüljenek egymással. Nézetem szerint a politikai szervezkedés csakis faji és kulturális alapon jogosult. A statisztika szerint az SHS. állam területén több mint félmillió német lakik, de azt hiszem közel háromnegyed millió. — Mi az álláspontja Elnök urnák a magyarok pártszervezkedésével szemben? — kérdeztük. Csak helyeselhetem a magyar pártalakulást. Szükséges és fontos, hogy a magyar nemzetiségi kisebbség saját jogainak és jogos kívánságainak kiküzdésén dolgozzon. Mi németek, a magyarok politikai szervezkedését teljes erkölcsi támogaiásbao kívánjuk részesíteni. — Miképen képzeli a német pártnak, a magyar párttal való együttműködését ? , — Mi önálló és független pártot akarunk alakítani és ha ez már meg lesz szervezve, akkor általános érdekű kérdésekben az összes pártokkal és az összes szempontokkal együtt akarunk haladni. A nemzetiségi kisebbségek közös kérdéseiben pedig a többi nemzetiségekkel, igy a magyarokkal is, együtt akarunk működni. Spe-
