Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-08 / 67. szám
67- szám. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. dlffi. * Magánvállalkozás akarja kiépíteni a Duna—adriai , vasutat Egy küjfpldi pénzcsoport azt az ánlt ' “ ajánlatot tétté az S. H. S. kormány riák, hogy kiépíti a Duna-Adriai vasafat. A kormány az ajánlatot tárgyalás alá vette, döntés még nein történt. A beogradi sajtó a megérdemelt nél kevesebb figyelmet szentel en nek a hírnek, pedig egész bízó nyps, hogy az uj ország közgazda sági, sőt talán politikai történeté ben ennél súlyosabb jelentőségű esemény aligha történt. A világhábojut előidéző gazdasági kérdések egyike éppen ez a vasútvonal volt. Az akkor még kis Szerbia az Adria felé tendált, de sem Olaszországnak, sem pedig a monarchiának nem volt érdekében az uj adriai vctélytáfs* A külföldről érkező ajánlat rész Igtei nem ismeretesek, egyes kiszivárgott hírek szerint azonban az ajánlat igen komoly es a kormánynak okvetlenül foglalkozni kell vele. A vonal Beogradból indulna ki és Boka-Kotorskában végződne, hossza 1400 kilométer. Az épités költségei négy milliárd dinárra rúgnak. A vállalkozó pénzcsoport saját költségén fölépítené a vasutat, az államtól csupán nyersanyagbeszerzési és szállítási kedvezményt kér és megadja az államnak azt a jogot is, hogy a vonalat, ha pénze lesz, a maga számára megváltsa. A vonal a legújabb amerikai épitési módszer szerint épülne, úgy, hogy a modern 30 tonnás lokomotivokat is elbírja. Az ajánlattevők rámutatnak azokra a mérhetetlen gazdasági előnyökre, amelyet az uj vonal, az S. H. S. termelőpiacnak jelentene. Miért bírságolják a magyarországi leveleket? j Egy idő óta azok, akik Magyarországból kapnak levelet, minden levél után kénytelenek portó különfcteetet és bírságot fizetni. Szinte Azt lehet mondani, hogy nem tudnak anDyi bélyeget felragasztani Magyarországon a levelekre, hogy azt a jugoszláv posta elegendőnek találja. És ez nemcsak abból származott, hogy a közönség nincs tisztádban az állandóan változó — állandóan emelkedő postatarifával. Mert büntetést kell fizetni az ajánlott le .ívelek portója után is, amit pedig postán adtak fel s aminek portóját a posta állapította meg. Nyilvánvaló tehát, hogy itt nemcsak a szabályokban való járatlanságról van szó. Annál is inkább nyilvánvaló ez, mert a Magyarországból küldött leveleket nemcsak itt, hanem Romániában és Csehszlovákiában is megbírságolják portóhiány címén. Sikerült megállapítanunk, hogy ennek a rendszeressé vált bírságolásnak mi az oka. A nemzetközi postaegyezmény ugyanis a Magyarországon föladott 8 az utódállamokba irányított egyszerű és 20 gramnál nem súlyosabb levél portóját hat magyar koronában állapította meg. Az utódállamok a nemzetközi postaegyezménynek ehhez a rendelkezéséhez tartják magukat s kíméletlenül megleleteznek minden levelet, amelyiknek portója ennél kevesebb, vagy — nehezebb, vagy ajánlott leveleknél — vagy alacsonyabb alaptarifa alkalmazásával van megállapítva. A nemzetközi postaegyezménynek azonban van egy határozmánya, amely szerint a magyar kormány jogosítva van ezt az alaptarifát húsz százalékkal leszállítani. A magyar kormány felhatalmazása alapján a magyar postaigazgatóság élt is ezzel a joggal s 4 korona 50 fillérben állapította meg a levelek tarifáját. Erről azonban elfelejtették értesíteni az utódállamok postaigazgatóságait, melyek a nemzetközi postaegyezmény nem módosított tarifája hoz tartják magukat. Ezt a kérdést, ami csak egy jogos intézkedés értesítésének elmulasztásából származott, mielőbb el kell intézni, hogy vége szakadjon a rendszeressé vált portóbüntetéseknek. Nem kell hozzá más, csak az, hogy a jugoszláv postaigazgatóság értesülést szerezzen arról, hogy a magyar posta jogával élve leszállította a tarifát. , A beogradi konferencia programmja — Politikai kérdések nem kerülnek szóba — Beograd. A gazdasági konferencia ünnepélyes megnyitása valósai* nüleg csütörtökön fog megtörténni a tiszti otthonban. A konferencián politikai kérdésekről nem fognak tárgyalni, mert azokat Bukarestben és Pozsonyban már elintézték. így csak azok a gazdasági kérdések kerülnek Beogradban tárgyalás alá, melyek a gópiai konferencián is szóba kerülnek. Ezek a kérdések a kővetkezők: 1. A Legfelsőbb Tanács 1922 január 6-án Cannesban elfogadott! határozatainak keresztülvitele. 2. A pénz cirkulációja és köz' ponti jegybank fölállítása. 3. A forgalom kérdése és az állami- és magánhitel megszervezése. 4. Gazdasági és kereskedelmi kérdések, a kivitel és behozatal megkönnyítése és ennek biztosítékai. A kereskedelmi műveletek törvényes garanciái, az ipari, irodalmi és művészeti tulajdon nemzetközi védelme, A konzuláris ügyekre vonatkozó határozatok és a külföldiek védelme kereskedelmi szempontból. 5. Szállítási kérdések. Mégis elfogadják Erdélyben a magyar képviselőjelölteket? — A Magyar Szövetség a passzivitás mellett — Az erdélyi választások ügyét, úgy látszik, még sem azok az erőszakosságok fogják befejezni, amelyekről már két ízben is beszámolt a Bácsmegyei Napló. Regisztráltuk azokat a brutális törvénysértéseket, amivel a romániai kormány utasítására a magyar képviselők jelölését a vá- Jasztási elnökök meghiúsították. Még a higgadtabb és elfogulatlanabb román közvélemény is elitélte azokat a példanélküli törvénysértéseket, amiket a magyarság alkotmányos jogainak letörésére felhasználtak. Ügy látszik ez az általános felzúdulás s az attól való félelem, hogy a magyar választók az ellenzéki képviselőjelöltekre fognak leszavazni, arra birta a román kormányt, hogy foglalkozzék a reparáció gondolatával. Mint kolozsvári tudósítónk jelenti, a bihari választók egy küldöttsége megjelent a belügyminiszter előtt s elpanaszolta, hogy milyen fantasztikus törvénysértésekkel vetették vissza jelölteiket. Vaitoianu belügyminiszter a küldöttségnek kijelentette. hogy végtelenül sajnálja a visszautasításokat és már rendeletet adott ki, hogy uj jelöléseket ejtsenek meg, illetve a visszautasított ajánlásokat megfelelő revízió után fogadják el a választási elnökök. A miniszternek ez a kilátásba hegyezett rendelete azonban mindezideig nem érkezett le . . . Megírtuk, hogy a visszautasítások okozta első felháborodásban a Magyar Szövetség vezérlő bizottsága, mely a választások legfőbb irányítására kapott a politikai pártoktól felhatalmazást, felhívta a magyar választókat, hogy ellenzéki jelöltre Szavazzanak. A vezérlő bizottság most revízió alá vette korábbi határozatát és a kővetkező proklamációval fordul Erdély magyarságához:! ■>;A választások vezetésére alakult vezérlő bizottság az előző felhívás kibocsátása óta beérkezett jelentésekből megállapítja, hogy a magyarság jelöltjeinek minden törvényes ok nélkül, különböző ürügyekkel való visszavetése előre adott, titkos utasításokon alapul. Kétségtelen, hogy a kormány az általános, titkos és egyenlő választási jogot csak jelszóul használja s annak leple alatt "a magyarság részére az alkotmányos jogok gyakorlását lehetetlenné jteszi. Azon tömeges és folyton fokozódó visszaélések folytán, melyeket a magyarság jelöltjeivel szemben a választási elnökök elkövettek, joggal rendült meg a hitünk abban, hogy a mostani körülmények között hízhatunk a törvények erejében és oltalmában. A magyarság ünnepélyes óvást emel azon tényekkel szemben, melyek alkotmányos jogainak erőszakos eltiprását jelentik s ünnepélyesen kijelenti, hogy az állami törvényekben és nemzetközi szerződésekben az egész világ előtt tettes vállalt kötelezettségek valóra válása végett ország és világ előtt hallható felhívását más utón fogja előterjeszteni. Mindezek alapján a vezérlő bi zottság a február hó 27-ik napján hozott határozatát a következőleg módosítja: I. A magyarság csupán azon kerületben adja le szavazatait, melyekben a vezérlő bizottság jelöltjeit elfogadták. II. Minden más kerületben tartózkodjék a szavazástól való részvételtől. III. Semmiesetre sem tekinthetők a magyarság jelöltjeinek azok, akik magyar létükre a magyarság kebe léből kiválva, sérelmeit át nem érezve, jogairól előre lemondva eszközül használták föl’magukat a magyarság törekvéseivel szemben. " ' Ezen határozatok megtartása minden magyarnak becsületbeli köteles^ söge.« Most egész Erdély feszült figyelemmel várja a történendőket. »“S’f* 4 A munkaidő uj szabályozása A szociálpolitikai minisztérium uj( rendelete a munkaidő meghosszabbi.fásáról, most. érkezett le a városokhoz a megfelelő végrehajtás céljából. A rendeletnek a termelés fokozása a célja s megengedi, hogy éppúgy, mint más államokban, nálunk is azokban az üzemekben, ahol ez szükségesnek mutatkozik, a nyolcórai munkaidőn túl is folytathassák’ a munkát. A szociálpolitikai minisztérium uj rendelete elsősorban tekintettel van a munkások fizikai erejére és munkabírására és ezért megállapítja, hogy nyolc órán tu! nem lehet huzamosan meghosszabbítani a munkaidőt, hanem csak a szükséghez képest fél vagy esetleg, egy órával Azonban még így sem hosszabbíthatja meg egyetlen üzem se önmaga a munkaidejét, hanem azt mindenkor kérvényezni kell az illetékes iparfelügyelőség utján a szociálpolitikai minisztériumtól. Méltányos esetekben azután a minisztérium engedélyezi a munkaidőmeghosszabbi,tást, de mindig csak egy a kérvényben feltüntetendő idő tartamára, egy félévre vagy egy esztendőrf. A város és az iparfelügyelőségck most a rendelet, alapján összegyűjtik az erre vonatkozó kérvényeket és az engedélyek megérkezte után szigorúan ellenőrizni fogják n rendelkezések pontos betartását, nehogy esetleg visszaélések történhessenek. Nők az angol felsőháziján Mióta a Habsburg-dinasztia hatalma vesztett, száműzött lett, azóta a történelmi tradícióhoz való ragaszkodást az angol alsóház. a lordok háza reprezentáljá. Ősi konvenciók, szokások uralkodnak az angol felsőházbau. s ezeken az ősi tradíciókon ütnek most rést a feministák nagy diadalára. Bevonulnak a lordok házába — a nők. Az angol nők felsőházi tagságának jogát egy élelmes nő küzdötte ki. Amikor az angol király kinevezte peernek viscount Rhonddát,- a hires szénmágnást, külön rendelkezés történt arra nézve, hogy peeri méltóságát, minthogy fiuutóda nem volt, leánya örökölhesse. Viscount Rhondda meghalt s a leánya lett a peer. De ezzel a dolog nem ért véget, mert a viscountess, peeri méltósága alapján, igényt támasztott a felsőházi tagságra. A lordoknak súlyos fejtörést okozott a viscountess kívánsága, mert igaz, hogy az alsóháznak ez idő szerint van két női tagja is, de a felsőházban eddig nem döntötte meg a férfiak kizárólagosságát a négy év előtti választójogi törvény, mely az angol nőknek szavazati jogot adott, s lehetővé tette, hogy képviselővé is választhassák őket az alsóházba. A lordok háza bizottságot küldött ki lady Rhondda igényének megvizsgálására. s a bizottság döntése a lady javára szólott. Ö lesz tehá* az angol felsöház első női tagja,
